Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 173-196. szám)

1932-08-12 / 182. szám

1932. augusztus 12. Indokolt-e a Ház összehívása 'Az ellenzék, élve a házszabály

1 adta lehetőséggel, a parlamenti szünet megszakításával egybehívatta a képviselőházat, amely pénteken ül össze erre a rendkívüli ülésére. Nyilvánvaló, hogy a házszabály az összehívás jogát csak jgen fonto* pzükség feltételével "adja meg, mert hiszen még a legnagyobb többség mellett is mindig könnyen akad olyan ötven képvisieUI, aki hajlandó a parlamenti szünet megszakításával élni, vágy párt-, politikailag kihasználni''ezt a lehetőséget. Ha mérlegeljük azokat az indokokat, amellyel az ellenzéki összehívók a parlamenti szünet megszakítását indokolják, a legtárgyi. lagosabb felfogás mellett arra kefl reá jönniök, hogy a Ház összehívására sémim "komoly és sürgető ok Tjem forog fenn. Az ellenzék azzal okolja meg ezt az akcióját, hogy először is nincs megelégedve a gazdatartozásokra megállapított;' kim életi időről Szólói rendelettel Másodszor a kereskedelmi* szerződések dolgát óhajtja szóvátenni .a folyamatban %ői magyar-osztrák tárgyalások kapcsán, — és harmadszor, a rozsdakárok fólián, felmerült s*gltöintézkedés«ket á|{ir« ja szóvá*enni a Házban. Egyik indok sem teszi "szükségessé a képviselőház ösízeülését és Közbelépését. Ami az ügynevezett gazdamoratőnumot ületi,, e rendelet kibocsájtására a kormány a felhatalmazási törvény alapján rejideleti jogkörében volt hivatva intézkedni "és e rendelet létrejöttét a legszélesebbkörü tanácskozások előzték meg, amely® _ ken szóhoz jutott minden politikai párt és gazdasági ágazat, sőt amc lyen épen az agráriusok szóvivői és pedig ugy az egységespánvt /tts zenhatos agrárbizottsága, vaía-' mint a Gaál Gaszton-féle kisgazdapárt több tagja résztvett és meghallgatást nyert, De ezenkívül a rendelet tervezetét a 33-as bizottság is letárgyalta, sőt számos módosítást végzett rajta épen az agrárius képviselők kívánságára. Ez a rendelet, pktóber hó végéig kiméleti időt állapit meg a gazdatartozísok behajtására és mmden alkotmányod és parlam ejrtáns elv és gyakorlat ellen való volna, ha egy életbe l léptetett rendeletet az egyes intézkedéseivel 'elégedetlen néhány képviselő a törvényhozás utján még érvényességi 'tartama alatt fölbonthatná. Arra pedig semmi kilátása nincs az ellenzéknek, hogy az ^általános moratórium veszedelmes jelszatvát a kormány akarata ellenére a parlamenti többséggel" valóra válthattassa. Felelősségének tudatában álló kormány nem válialkozhatik az általános moratórium 'elrendelésére, m^rt ez a gazdasági élet teljes befagyását, megrekedését eredményezné és halálos orvosságnak bizonyulna. Ilyen könynyelmü kísérletezésre azonban nemcsak a kormány, han,ern ama) összetételében a képviselőház sem kapható és ebből a szempontból teljesen kilátástalan volt már eleve a Ház összehívása. Mert e kívánság teljesítésére irányuló minden megmozdulás feltétlenül kudarcba fullad. A kereskedelmi "szerződéses tárgyalások menetébe való belekapcsolódása a törvényhozásnak teljesen alkotmányellenes. Ilyen nemzetközi tárgyalásokait paria

4 menti testület egyáltalán nem folytathat le, de azokba írányitólag vagy utmutatóan sem folyhat be a tárgyalások folyamán. Az ilyen szerződéses tárgyalósokat csakis a megfelelő; szakemberek) folytathatják, akik az egész anyaga ismeretének birtokában vannak^ semmi esetre sem azonban. 6gy többszáz tagu koltékt/v testület^ Mindenütt az egész világon és minden időben a kormány feladata. a nemzetközi szerződésiek előjj^szitése és letárgyalása. £s ez nem is lehet másként, 3 mert hiszen ezek a tárgyalások' száz és száz részletkérdést vetnek fél, amelyekben a pro és , kontra érvek egész arzenáljá/t vonultat-, ják fel egymással szemben a tárgyaló felek. Hogyan képzeli az ellenzék pi.,' az osztrák—magyafr szerződéses tárgyalásokba való beavatkozását?. Talán dobbal akar verebet fogni? £s világgá akarja kürtölni a ma-, gunk fegyvereit, taktikáját, védő £ és támadó eszközeit a másik tárgyalóféllel' szemben? Vagy mire' akarja utasítani a kormányt a tárí gyaiásokra inézve? Talán arra, hogy igyekezzék mentői kedve, zőbb piacot szerezni a magyar agrártermékeknek? Há

lt mp uigyis , tudja és akarja a magyar kormány. Vagy talán kntiz'álni, gáncSolni akarja a magyar tárgyaló megbízottakat eddigi működésük- j ért? Hiszen ezzel c»ak gyengítené kifelé a magyar frontot, amelynek a világ előtt az elszánt egység képét kell mutatnia. Nemzetközi tárgyalásodba (beavatkozni nem a törvényhozás feladata, de nem is jogköre. A'. parlament az ilyen szerződéseket' megkötésük után, vagy elfogadja, vagy visszautasítja. De a 'tárgya-' lás stádiumában nem zavarhatja semmiféle beavatkozással az alku. dozás menetét, A Kereskedelmi szerződések szóvátétele végett tehát a Házat nemcsak hogy nem kellett összehívni, "de ellenkezőleg egy ilyen beavatkozás nagyon ka ros volna. Egészen szokatlan azonban a rozsdakárokra vtatjjól' hivatkozással egybehívatni' a Házat. Amennyiben segítségre van szükség, — é« tényleg van — ennek íi kormány csakúgy tudatában van, mint minden .képviselő.'A segítséget, amely nem törvényhozási, hanem (végrehajtást feladat, a kbrínán'yi csak az adott pénzügyi Tehetőségek keretén belül adhatja meg. Ezen tul hiába utasítaná' ti Ház a kormányt kiadásokra, A költségvetési helyzet e tekintetben megszabja a határokat és a pénzügyi Tehetőséget, amelyet semmiSé e házhat*rozattai felbontani nem volna lehetséges. A vármegye kisgyűlése Szabolcs vármegye törvényhatóságának kisgyűlése tegnap délelőtt 10 órakor tartotta rendes ha vi "ülését a vármegyeháza kistermében. A kisgyülésen dr. Erdő hegy* Lajos főispán elnökölt. A tárgysorozaton több mmt 100 ügyi várt kisgyülési határozatra, legtöbb kisebb jelentőségű klözségl képviselőtestületi 'határozat, amelyet hozzászólás nélküi|i hagyott jóvá, vagy oldott fel az augusztus havi kisgyűlés. A feloldott határaz,aitdL< között van néhány olyan is, ame]y Nyíregyháza város közönségét érdekli, így a Burger alapítványi birtokon lévő gazdasági "épületek kijavítása tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot azzai oldotta fei a kisgyűlés, hogy a városnak a javítást a birtokot bérlő igazságügyi kincstárral kell végrehajtatni. Nem hagyta jóvá a kisgyűlés Nyíregyháza város képviselő testületének a városi virágkertészet bérbeadására vonatkozó határozatát sem. Nyíregyháza város a virágkertészetet és a temetői kertészetet Steuier Vilmos kertésznek: adta bérbe. A bérleti megegyezésben a. Város elfogadta azt a kikötést, hogy a temetőben a sírokat más kertésszel", mmt Steúier VümoSj ne végeztethesse senki. Maga gondozhatja a sin, de ha kertésszel végezteti a virágültetést vagy ápolást, ez a kertész más nem lehet. így a bérlet- szerződés mono poLumOt biztosított a /emelőben a város bérlőjének. A kisgyűlés ezt elfogadhatatlannak jnondotta és a határozatot feloldotta. így történt a Papp Lajos sóstól bérének leszámítására vonatkozó határozattal is. A kisgyűlés utalt, arra, hogy a strandfürdő látogatottsága most már tokozní togja a bevételt a vendéglőben sis. így a határozatot feloldotta. Nem hagyta jóvá a kisgyűlés Nyiregyháza város képviselőtestületének a Tóth Mihály és nejévei kötött teiekátruházási szerződést sem At átengedett telket a város négyszögölenként 36 pengőért venné át, de vételre csak a szabályozás vég4 (Pehajtása idején lesz Szükség, ém így most a vármegyei kisgyűlés nem járul hozzá. Tárgyalta a kisgyűlés Sztraka Péter városi bolt bérlő fellebbezését is, Sztraka boltbércsökkentést kért a várostól. Ezt a képviselőtestület nem. adta meg, mmre a bérlő fellebbezésével a kisgyüléshez fordult és kérte, hogy amennyiben a kisgyűlés jóváhagyná a város elutasító határozatát, abban az esetben engedje ki őt a "bérletből. A kisgyűlés Sztraka kérelmének nem tehetett eleget, mert a bérlet' bői való kiengedését a bérlőnek a város képviselőtestületétől kell kérnie. Az egyes községek ügyeinek tárgyalásán kitűnt, hogy Dombrád község pert akar indítani Szász Géza hajőiukjdo nos elten. A hajó nekiment a község ponton, hídjának, amelyet kettétört. A hajó i

s megrongálódott és a tulajdonos is perelni akar. A község a pei" megindítására a vármegyei főügyészt kén Tel. A kisgyűlés előzetes tájékozódásra hívja fel a főügyészt. Tiszakanyár község a közúti alap nái íevő 210 pengőt a telefonaíapra akarja átvinni. Az errevonatkozó határozatot a kisgyűlés azzai oldotta fel, 'hogy a község szüntesse meg mindkét alapot és az összeget a háztartási "alapra vigye át. A kisgyűlés jóváhagyta számos községnek azt a határozatát, hogy belép tagul az Országos Mentőegyesiiletbe. A községrhatározatok közül érdekes vitára adott okot Tiszaesziár azzal "a határozattal, amellyel egy vadászterületi hj«zonbértet évi bérét a vadásztansujat kérésére t'4"

1 pengőről 3./ i-ra szállította te. A kisgyűlés a község pénzügyi helyzetét életbevágóan érintő bő

j kezű határozatot feloldotta. Vay Miklós báró a határozat jóváhagyását kérte. Rámutatott arra, hogy a bér megállapítása óta a fMmmmmmmmmmmmmmmm. vad ára is lecsökkent és más tei kintetben is elviselhetetlenül megnehezedett a vadászok helyzete, ugy, hogy nem fizethetik többé a kedvezőbb viszonyok között megállapított magas bért. Ma minden terhet csökkentenünk kei.. Erdőhegyi Lajos dr főispán a bérleti szerződésekre vonatkozó rendeletre Jüvatkozík és egyedüli helyes megoldásnak azt tartja, ha a .község a "bíróság utján keres megoldást a vadászterüfeti bér leszállítása ügyében. Jármy Béla dr nem tartja szükségesnek a pert, mert úgyis la fogjáK szállítani a haszonbért és a községnek csak költsége lesz a perrel. Bertha Jenő dr hangsúlyozza, hogy az előadói javaslatot fogadja el. Eddig egyetlen egy esetben sem történt meg, hogy a bíróság ilyen nagymérvű leszállításra kö-< telezte volna a bérbeadót, mmt! amilyenbe a tiszaeszlári képviselőtestület belement, amikor 840 pengőről 300-ra szállította le a vadászterület bérletét. A község nem fog perköltséget fizetni, ha perre is kerül ^ sor. Itt tekintetbe keli vennünk, hogy a vadászat} nemcsak üzlet, hanem elsősorban passzió. 1 Jármy Béla dr az autonómia bizonyos fokú sérelmét látja abban, hogy a községi képviselőtestületi határozatának útját állják, amikor könnyíteni akar a lakosság terhén. Ez nem autonómiasértés, akkor tulajdonképpen miért van a kisgyűlés, ha nem foglalkozhat a községi határozatokkal — mondják Jármy dr-nak a kisgyűlés tagjai. Vita közben felolvassák a főszolgabírói 'jelentést is, amely nem tartja elfogadhatónak a leszólításra vonatkozó határozatot. Kitűnik, hogy a vadásztársuiat nem is 300, hanem 350 pengőre való leszállítást kért, de egy érdekeltj tag, aki vadász, 300 pengőt javasolt. Inkompatibilis — kiáltja Jármy. Béla dr — hogy az érdekelt vadásztársulati "tag ilyent indítványoz, remélem, nemi volt jelen a szavazásnál . Megnyugtatják, hogy nem szavazott az illető. Vay Miklós báró újra hangoztatja, hogy le keli a terheket szállítani és Egész közéletünk rákfenéje, hogy magasak a tertiek. Hivatkozik a rozsdakárra is, amely a Tisza mentén pusztított. — A kisgyűlés végül is szavaz a bérleszállítás kérdésében és a hagy többség az alispáni'javaslatot fogadja eL Az eszlának határozatát feloldják és utasítják őlcet, hogy, más megoldást keressenek, e«etleg forduljanak döntésért a bíróság elé. Érdekes ügy volt á kisgyűlése 11 Nyirábrány község vásárvámbér leszállítása. A bérieszállitást Dun»ki Imre bérlő kérte és amikor a kép. viselőtestület elutasította, a határozatot megfellebbezte. A bérlő előadja, hogy amikor a vásárvámot bérelte csak csütörtöki vásárról volt szó. Később hétfőn is tartottak vásárt, de ezen nem szedhetett; a bérlő .vámot. így természetes, hogy a lakosság inkább á hétfőt vásárra jött, hogy ne kellessen y ás ár vámot fizetnie. A kisgyűlés nem fogadta el "a községi képviselőtestület határozatát, hanem uj határozathozatalra utasította "Nyír. ábrány képviselőit. A kisgyűlés végén Nánássy Andor dr ípditványozta, mondja ki a kisgyűlés, hogy Szabolcsvármegye községei az uj szabályrendelet szerint járnak eL Az uj szabályrendeleteknek &z alkalmazottak Hietmé