Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 173-196. szám)

1932-08-10 / 180. szám

4 A vidéki pénzintézeteknél megszűnt a betétkiszlvárgás A vidéki pénzintézetek körében teljes nyugalom uralkodik^ ami rendkívül 'biztató jelenség. A vi­déki intézetek legnagyobb része már elkészült félévi nyers mérlegé­vel, ezeket a mérlegeket azonbajtl nem hozzák nyilvánosságra. A TÉBE-jhez és a pénzintézeti Központhoz beérkezett félévi mér-' legközlések alapján azonban meg lehet áiliapitani, "hogy bár a vidéki pénzintézetek féléves üzleteredméi nye a tavalyihoz képest gyengébb volt, nagyjában mégis megfelel a várakozásnak. A leglényegesebb és legfontosab imomentuimi az, hogy a vidéki ban J koknál 'különösen az év elején tapasztalt betétki-ziv'árgásnak vég<3 Szakadt. Ennek a betétkiözönlésnek egyik; legfőbb oka az volt, hogy különö­sen a vidéken akadtak lelkiisme­retlen pénzügynökök, akik "a beté­teseket rávették bankbetéteik fel­mondására, azzai hogy magánki­helyezések után sokkal magasabb kamatokat kapnak. Ennek az akció inak azonban' ugy látszik, c sak kezdetben volt némi Eredménye, mert a vidéki 'betétes közönség végül mégis csak beláitta, hogy megtakarított tőkéje a régi, évti­zedek óta fennálló pénzintézeteknél van a' legbiztosabb helyen. A vi­déki félévi mérlegek tehát telje­sen, megnyugtató képet adnak a btetétmozgalomrói és azt bizonyít­ják, hogy bár az ujabb' betétképző­dés csak minimális, de a betét­kiszivárgás a főbb vidéki körze­tekben megszűnt. A félévi mérlegek a vidéki "bankok óvatos, de a vi­szonyokkal Szám'oHó hitelpolitiká­ját is bizonyítják. Filléres postát a filléres gyors mintájára Trafíkos körökben vetették fel az eszmét, "hogy a MÁV filléres gyorsvonatainak mintájára a _poSta is rendezzen füléres lévéljáratokat. A filléres gyors szertntök is nagy­szerűen bevált, zsúfolt vonatok vitték és viszik szét az orszá.g mmden részébe az utasokat, régi ismerősök meglátogatása jutott eszükbe olyanoknak, akik nem 19 gondolhattak arra, hogy a rendes tarifa mellett üyen utazásokra vál­lalkozzanak. Emellett a filléres "gyors jelentékeny jövede'emtöbble­tet hoz a MAV-nak. Ugyanilyen, vagy még nagyobb jövedelemtöbbletre számíthatna a pósta is, há havonként többször' egyes napokat tűzne ki, amikor pl. a föladott levelezőlap viteldíja a rendes tarifa helyett 2—3 fillér lenne. Azt hiszik a tralikosok, hogy a filléres po^ta a" levelezőlapok olyan tömegét indítaná utn'aík, a-' müyenre a posta legforgalmasabb éveiben sem volt példa. Jövedel­mezne a filléres posta rendszeresí­tése az amúgy is nehéz viszonyok-, kai küzdő grafikai iparnak a ké­peslapok forgalmának megsokszo­rozásával és amellett nagyszerű pro paganda volna fürdőhelyeinknek is, ahonnan a levelezőlapok elindulná­nak, Végűi nagy /kereslete volna az uj filléres postabélyegeknek a bélyeggyűjtők körében A trafi­kosok ötletüket a pósta figyefmé­be ajánlják és arra kérik, hogy még a nyári hónapokban indítsa meg a filléres postajáratokat 1* Bóra Ferenc tart előadást a nyíregyházi városközi hangversenyen Megírta a Nyirvidék, hogy az Alföldi Bizottság legközelebbi gyű­lése Nyíregyházán leSz. Az orszá­gos érdeklődést keltő alföldi kongresszus szeptember 4-én vasár­nap lesz. E'őtte való nap, szeptem J ber 3-án szombaton városközi "hang verseny leSz Nyíregyházán. Ezen a hangversenyen fellép az illusztris Író, Móra Ferenc is, aki nagy el­foglaltsága ellenére is elfogadta a nyíregyházi kongresszus rendezősé­gének meghívását. á rádiókereskedők sürgetik a nyíregyházi relé özembe helyezését A Magyarországi Rádtókereske­dők északkeleti c soportj)ja; népe a gyűlést tartott Debrecenben, ame­lyen a nyíregyházi kereskedők is csaknem teljés számban jelentek meg. Különféle szakkérdések meg' vitatása után foglalkoztak olyan dolgokkal is, amelyek a nagyközön­séget is közelről érdekelhetik, Fieliratuag K&rtBK meg a Ke­reskedelemügyi min/sztert, has son oda, hogy a relék, azok között pedig különösen a nyír­egyház?, mielőbb üzembe Jhe­lyeztessék. A nagyközönség ugyanis mom tudja, hogy mUyen gép fog meg­felelni a megváltozott viszonyok­nak és ezért várakozási álláspont, ra helyezkedik. A jelenleg rosísz gazdasági viszonyok mellett azon­ban nem lehet biztosra venni; hogy -mind azok megtartják vásár* lási Szándékukat, hónapokon ke­resztül, akik ma s z eretnének rá' diót vásárolni. A jelenlegi helyzet tehát a postát is anyagilag káro­sítja meg. KicSerdltók' ezenjqivüi megfigyeléseiket abbói a s Zem ; pontból 1SJ_ hogy az egyes váro­sokban mit kíván a közönség, a műsor megjavítása céljából. Meg­lehetett állapítani, hogy < a párhuzamos műsort kívánják a vidék által is vehfi$5 mó­don, Jegalább «s olyan' mértek­ben, ahogyan az jelenleg Bu­dapest számára meg van való­sítva. Sokszor megesik ugyanis, hogy két fontos esemény egyidőben ját-" Szódik le, melyek egyikét ilyenkor a 'telefonhírmondó és Budapest II. szokta adni. Amennyiben pedig Nyíregyháza ugyanolyan erővei fog dolgozni mint Milánó, amelynek 8,5 jkilowattos adását a lámpásgépek az egész országban behozzák és igy biztosra lehet venni, hogy Nyír­egyháza adását legálább is olyan erővel fogják majd a gépek, azs egész országban, aminővel Milánót szokták behozni. Ilyen beosztás mel>tt tehát a párhuzamos tmüs 0r az egész országban vehető volna, amelyeket ugyan a fadmg egyes helyeken olykor torzítana, de en­nek nem volna jelentősége, mert az idő nagy részében Budapest I. és Budapest II. amúgy is közös mű­sort ad, tehát a rádiózók azt az) állomást vehetik, amelyik lakóhe­lyük szerint fadmgmentesen dolgo­zik. A közeljövőben tehát nem fordulhatna elő az, ami" a múltban/ hogy az ország kilenctized részé­ben nem lehetett venni a dunai csónakversenyt, a Washington-ün-< ncpélyt, a Garibaldi emíék megko­szorúzását, és más olyan fontoJ események vételét, amelyek nem­csak Magyarországon tarthatnak Számot érdeklődésre, hanem a külföld is felfigyelt volna rájuk) ha azokat egy 8.5 kilowattos leadó továbbította volna. Siposs Árpád. áz egész ország földadójának kétszeresénél is nagyobb a házadó hazánkban minden lakosra átlag 10.80 pengő )nt a forgalmi és 15 94 pengő a fogyasztási adóterbekböl. — Az összes földbirtokok adója 58, a házbirtokoké 119 millió pengőt tesz ki A képviselőház elé terjesztett 1929—31. évi adó statíszt!ikáról gzóló pénzügyi jelentés adatai ki­mutatják, hogy milyen volt 19284 óta a.z ország egy-egy lakosára ne­hezedő adónyomás. Az 1928. évhez képest az e^y­egy lakosra eső közteher Százalékos csökkenése az 1931. évben a követ­kező volt: általános kereseti adó. 16.46, alkalmazottak kereseti adó­ja 6.18, társulati adó 20.78. jöve­delemadó 20.11, vagyonadó 15.431 rokkantellátási adó 17*69, béteg­ápolási adó 19.10, közmunkává^ ság 9.80 százalék. Súlyosbodás; a gépjárómüveíc közúti adójánál 45.71, a vármíc­gyei és községi pótadóknál 17.95, a vízszabályozási járulékoknál 7.92 százalékos emelkedés mutatkozik, AZ egyenes adókból "Származó jövedelem az 1931. esztendőben fe jenkint 53.17 pengő volt, 3.81 szá­zalékkal több, mtnt 1928-ban. fí forgalmi adókból Száflnalazó bevé­telek lakosonkint 10.80 pengőt hoztak, ami "(a százalékszerü etmlei­kedés ellenére) 45.20 Százalékkal kevesebb, mint 1928-ban, A fogyasztóképesség Jglejtt Je-. lentős megcsappanását igazolja a fogyasztási adókból, származó be-, vételek nagymérvű csökkenése. Aí 1928. évben még 137,186.000 pengő volt a fogyasztási adóbevételek összege, ez azonban az 1931^ éfv ben 118,465.000 P-re csökkent. A fogyasztási adóterhekbői egy lakosra tehát 15.94 pengő esett 1928-ban, 13.56 pengő 1931-ben, a (cjskkens tehát 14.93 százalék, ami a "következőképen oszlik meg az egyes fogyasztási adók között; a szeszadónál a csökkenés "16.29 százalék, söradónál 57.60, cukoradd nái 3.92, gyujtószeradónái ~8, boritai, hus és egyéb fogyasztási r 193* öuguMtíS 10. adónál 1.82, italmérés! illetéknél pedig 13.88 százalék. Az illetékek' bői "szárm&ző bevételek együttes összege 14.913.000 pengővel, a vám jövedelemi 73.596.000 pengő­vel, a dohány- és sörjövedékből származó bevétef 23.372.000 pengő­vei volt kevesebb J93i-befn ; muít ,1928-ban. "Az egy.egy lakosra es<l teher százalékos csökkenése; az .illetékeknél 10.90, a vámoknál 49.15 a jövedékeknél 14.21 százalék. Fi' 1 gyelemraméltó az a la mutat'ás is ( amely az egyes foglalkozási 'ágak állami egyenes adóterhét közli — Eszerint 1931-ben a földbirtokom sok összes adóterhe 5 8.030.000 P vglt, a földadó 32.160.000 pengő? terhébői azonban 4.3 millió pen­gőt a gabona értékesítésének élő •mozdítására Szolgáló alap téritett meg. A földbérlők összes adóterh« 3871000 pengő, a házbirtokosoké 1119228000T pengő, az iparosokéi 18003000 pengő, a kereskedőké 15069000 pengő, végüfaz alkalma­zottaké 539355000 pengő volt. Nyakon szúrta az apját egy nyírbátori fiú Nyírbátorból jelentik; Mül­ler István 63 éves napszámos, Szentvér utcai Iákos hosszabb idő óta haragos viszonyban élt fiával;* Ahányszor a fiatal" MiiHer elhaladt apja háza előtt mindig szóváltás Itámadt. Most legutóbb ez "a Szó­váltás majdnem 1 halá'oS kimenete'^ yerekedés^é" fajult. Ugyanis a fiu összeszólalkozott az utcán ál-ó Er­zsébet nevü húgával, aki apja házá­ban lak^f. Szó szót követett, majd a leány egy va^víMt ráadott és avval vette fel a harcot, A fiu egy; nagy konyhakést rántott elő é s, azt kiáltotta oda húgának; »Möst gulyássá apritlak benneteket«. A' helyzet kezdett veszedelmessé vál­ni. Szerencsétlenségére kijött a házból az öreg Miiller is, akt szo­rongatott leányának segítségére sietett, fölkapott a földről égy lé­cet és ei akarta kergetni fiát, A ekkor önvédelembői-e, vagy kész_ akarva apja nyakába döfte a hoSz; szu konyhakést, Müller áílapqta, súlyos, de nem életveszélyes. A nyomozás megindult, 1 Katasztrófális fiománla Idei terméseredménye A Temesvári Hírlap és Nagy­váradi Napló azonos jelentése megállapítja, hogy már arról sin­csen szó, mintha tavalyi •búza­exportjának csak egyharmadrészét tudná exportálni, fíanem ebb«n az évben egyáltalán nem exportálhat búzát Románia, bár — vigasztaló — »taián behozatalra sem Szo­ruld A bukaresti földmiveíósügyíii minisztérium eddig hivatalos jelen­tései ugyanis a folyó évben várha­tó termést nem becsülik többrs, mint 200000 vagónra; amivel szemben Románia belső szükséglete vetőmagban és kenyérben mmtegy 260000 vágón, vagyis: ezutta. 6Q ezer vágón deficit mutatkozik, — Minthogy azonban az országban található tavalyi óbuza mennyisé­ge még kb» 40 ezer vagónt tesz ía, a tényleges hiány csak 20 ezer vágón körül mozog, amit esetleg át lehet majd hidalni, úgyhogy Románia ne szoruljon külföldi be hozatalra, j , 1 ', í-l 7" - "-: < 1 ! ujak és használtak legkedvezőbb fizetési fel­tételek mellett kaphatók. Használt kerékpárt újra becserélek, vagy veszek. Rádió-kerékpár KerT Vállalat Nyíregyháza, Jókai-u. 4. Hagy Lásalé Telefon 561 * Kerékpárok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom