Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 173-196. szám)

1932-08-09 / 179. szám

1932. augusztus 3. JNfrÍKVIDÉK. 5 3 muf.-^ Magyar győzelemért remeg ma minden magyar lelke s hitnek forrásává válik mindem győzelmi hir, amely magyar atlé­ták sikerével Szárnyalja be a vilá­got. Hitnek forrásává, ámeiy nagy tettekre acéloznia a njCm/zeu leikét. Nagy tettekre és bátor ön­bizalomra, amely türelmessé tesz a megpróbáltatások iránt. Hiszen, ímhol, mi is felvespz,üjk a kiüzdei­met a nemzetek versenyében s ahoj tisztán és szabadon érvényesülhet a rátermettség, erő, kitartás, te­hetség, ott a magyar az efsőU között var>. Atlétáink, vívóink és úszóink, mindenütt megállják he-' lyüket a külföldi tornában. S ami-" kor érettük, az ő győzelmükért re­meg a lelkünk, akkor az ő szemé­lyükben azoknak a nemzeti eré­nyeknek hódolunk, amelyek ezt a nemzetet e zer esztendőn át ké­pessé tették a legnehezebb törté­nelmi szerepre és Jogává teszik ez­után is, hogy részt kérjen a^z em­beriség egyetemes céljainak a szol. gálatában, A revízió gondolata révén mosta« nában sürün foglalkozik velünk ai európai közvélemény. Támadnak is, védelmeznek i s, de aki külföldön megfordul, az szomorúan tapasz­talja, hogy inkább támadnak, — mint védelmeznek. Sok nevetséges Jjalhiedelem fátyolába és a rossz­indulatú rágalom sötét felhőjébe van burkolva odakint a magyar név. Nincs azért nekünk fonto sabb te­endőnk a külföld előtt, tn^nf el­oszlatni ezeket a balliiedelmeket. Azt szeretnők, hogy a külföldi köz­ivélemény egészen közelről ismer­kedjék meg velünk, tájékozódjék küzdelmeinkről, történelm ülőkről, kultúránkról, lelkületünkről!, ér­zelmenikrői és céljainkról, mert a | valóság megismerése az, ami ''szá­! munkra a legkívánatosabb^ a|m* legbiztosabban segíti diadalra igaz­ságos ügyünket. Sportoló lfjaink olimpiai szerep* lései éppen azért olyan fontosak él jelentőségteljesek, mert a kül« föld ujabb és ujabb rétegének a figyelmét irányítják 'felénk. £3 reánk nézve ez a legfontosabb. —• Ismerjék meg ezt a nemzetet a maga mivoltában! Ne a dicsérő frá­zisok sallangjaitói felcicomázva, da he is a rágalmak torzító tükréből, ismerjenek meg olyannak, ami­nők vagyunk. Sokgondu, nagybaju, de törekvéseiben" nemes nemzet­nek, amely a maga magárahagya­tottságában és maroknyi mivoltá­ban olyan nemzetekkei veszi fei a versenyt, melyek mögött a hata­lom, a hir, a dicsőség, a pénz és a vagyon hegyei tornyosulnak. Is. merjenek meg olyannak, amilyenek vagyunk és ért ékeljenek aszerint^ amennyit érünk. Nyugodt lelkiis­merettel vállaljuk á tárgyilagos megismerés, az elfogulatlan érté­kelés eredményét, mert az ránk nézve csak kedvező lehet. Amint­hogy csak az ilyen tárgyúago 9 megismerés jelölheti ki a • aaigyar nemzet helyét és s zerej>ét Európa és az egész emberiség egyetemes törekvéseinek utján. Ehhez a tárgyilagos megismerés­hez mindenesetre egy lépéssel kö­zelebb visznek bennünket olimpiai szereplőink, akiknek a bírálata során idehaza se feledjük el soha, hogy pk olyanokkai veszik fel odakint a küzdelmet, akiket tíz­szerte nagyobb nemzeteik tíöime­igéből válogattak ki erre az alka­lomra. á knltnszmmlsztcr nagyfontosságú rendelete az Iskolákhoz, a tanszerek egységesítéséről és árleszállításáról Karafiáth Jenő kultuszminiszter rendeletet intézett a tan ügyi ható­ságokhoz a z iskolai író- és tansze­rek .egységesítése tárgyában. A ren delet, amely a szülők tehermente­sítését igyekszik elősegíteni, a következőket tartalmazza: A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter rendeletet intézett az isko­lai író- és tanszerek egységesítése és árának leszállítása tárgyában a tanügyi és egyházi főhatóságok­hoz Az iskolai író- és tanszerek ol­csóbbá tétele oéljábói fnegtartott; értekezleten bemutattak nekem nagyszámban olyan lrófüz eteket, a­melyeknek fedőlapján az iskola ne­ve és épületének, vagy valamely vá­rosnak, illetve egyes épületéinek képe nyomtatásban látható. Ezeket a'füzeteket önként érte­tődően más,, ületve más városban működő iskola nem használja, mi­nek következtében a kereskedelem a'füzetek árát az átlagon felüli kénytelen megállapítani. Tudomásomra jutott az is, högy ugyanahhoz az ískolafajhoz tarto­zó és ugyanabban a községben vagy yárosban működő iskolák egymástói teljesen elütő, nem­ritkán igen költséges író- é» tan­eszközök b eS zerzésére kényszeritik a tanítóikat, ami a szülók körében nagy visszatetszést és elkesere­dést kelti Ennek a lehetetlen állapotnak egyszersmmdenkorra véget akarok vetni. Az iskoláztató Szülők súlyos ter­helek csökkentése érdekében el­rendelem, hogy az összes iskolák­ban az 1933—34. tanévtől kezdő­dően a később kiadásra kerülő rendeletemben részletesem körül­irt egységesített író- és tansze­rek használtassanak. Az egységseitett író- és tansze rek ára annakidején a kereskede­lemügyi minisztérium kebelében működő árvizsgáló bizottsájg 'ja­vaslatának figyelembevételével nyei szabályozást," Mérlegelve azonban a hazai jpar és kereskedelemnek a mai rendkí­vüli gazdasági viszonyok •' között figyelmen kívül ugyancsak nem hagyható érdekeit^ megengedem, hogy az eddigi író- és tanszerek meglevő készlete az érdekelt gyá­rak és érdekelt üzletek rúszeróJ hozzám 1933. évi január hó 15-én beterjesztendő statisztikai kimuta­tás adataihoz mért időhatárig kii­árusittassék. Súlyt helyezek azonban arra, hogy az iskoláztató szülők terhei már a küszöbön levő 1932—33. tan­évben is csökkenteéssenek és ez­ért az összes iskpah iró- és tan­szerek egységárának méltányos megállapítása az érdekelt iparnak és kereskedelemnek, valamint az árelemző bizottságnak meghallga­tása után történik meg. ¥ &m­feljegyzési könyv a legújabb minisz­teri rendeletnek megfelelően kapható a Jóba nyomdában, Nyíregyházán, Széchenyi-út 9. szám. Azért égette el újszülött gyermekét, hogy megtakarítsa a temetési költséget Földesen Arany Mátyásné édes­anyja, Tóth Andrásné és %yik is­mierőse (Jtasi Károly földmüvöai tudtával megfojtotta újszülött gyei mekét és holttestét a kemencében égette el s csontjait elásta a pöce­gödörben. Dr. Preineszberger vizs­gálóbíró letartóztatta gyermek­gyilkosság miatt Arany Mátyá«nét és két társát, akik a letartóztatás ellen felfolyamodássai éltek a tör­vényszék vádtanácsához. A vádtanács most foglalkozott az üggyel és elrendelte a gyanúsí­tottak szabadlábrahelyezését. Az eljárás tovább folyik ellenük és a pör azQn fog eldőlni, hogy igazol­ni tudja-e a vád képviselője azt, hogy a gyermek élve született, A vádlottak azt hangoztatják ugyanis, hogy a gyermek^ halvaszületett és 5o, 3o és 2o filléres helyárakkal Hippolyt a lakáj Ma hétfőn utoljára az I P33ILLÓBAN csak azért égették el a kemencé­ben, hogy megtakarítsák a teme­tési költséget. Eállay Miklós dr. elnökletével fontos határozatokat hozott a Gyümölcs­termelők Egyesülete A Gyümölcstermelők Országos Egyesülete értekezletet hívott ösz­sze } amelyben Kállay Miklós dr ny. államtitkár elnökölt. Az érte­kezleten ismertették 'az elnökség áltai 'kezdeményezett nagyjelentő­ségű akciókat.' Mozgalmat indíta­nak a termelés fejlesztése és ra­cionalizálása, a növényvédelem egyszerűbbé és olcsóbbá tétele és az értékesítés megszervezése ér­dekében. ismertették az értekez­leten mindazokat a hibákat, ame­lyek a magyarországi gyümölcster­melés jövedelmezőségét gátolják. Az értekezleten elhatározták, hogy. megfelelő direktívákkal körleve'et bocsátanak ki a gazdákhoz, Szak­értőket küldenek a nagyobb ter­melőkhöz és az egés£ országban egységes szervezetet létesítenek; Nemzeti zászlót kérnek a winnipegi magyarok Nem írok te nsyjy szavakat. Azt akarom, hogy mindenkihez a gon­dolat szépsége beszéljen, Kanada közepéből, Winnipegből kaptam levelet az Ottani munkás magyarok egyik vezetőjétőf, Varga Károly volt nyírbátori ácsmester­től. A hazai röghöz szálló gondo­latok áradnak melegen a levíéi 'So­maiból s hitvallásukat adja azok-, nak az elsodort magyar testvéreink nek, akik messze idegenben is ma­gyarok akarnak maradni. A winnipegi magyar Petőfi Dal­kör, amely Varga Károly írása sze­rint »az idegen zűrzavarban a magyar dalnak és minden magyar kultúrának az ápo!ója» nemzeti disz zászlót kér az őshazából, hogy messzesodort véreink »magyar vol­tukat minden ünnepélyes alkalom­mal kífejezhessék.« Winnipegbe szakadt testvéreink de főként azok vezetői a legna­gyobb számban szabolcsiak s ez a magyarázata, hqgyj kiélésükkel ide fordultak. A diszzászló elkészí­tését a Nyírbátori' Ref. Nőegylet! vállalta. 1 ' Elszakadt testvéren^, álak a inai gazdasági vi szonyofc mellett erős és keserű harcot vívnak a megélhetésért, a maguk adományá­val 'is hozzájárultak a zászló anya­gának a beszerzéséhez. A szép gondolatot azonban nekünk is magunkévá keli tennünk azzal, — hogy , szépészeti kiállításban mél­tó lobogót kapjanak a winnipegi magyarok. A mai gazdasági hely­zetben nem várhatunk kimagasló áldozatokat, de a kivitel lehetősége ilyet nem is teteléz fel. Vi szont a, gondolat jelentősége nem engedi meg a kisebb adományoktól való elzárkózást. Az a 2—300 pengőj amire még szükség van — össze­hozható és annak összehozása er­kölcsi kötelességünk is. A magyar nemzeti zászló a messze idegen­ben éfetet, gondolatot és össze­tartó erőt fog rnanifestp.ini. Er re nemcsak elszakadt véreinknek) van szükségük, de az összmagyar­ságnak és főképen a revíziós "gon­dolatnak. Ezekért tofmScSolom e lap ha­sábjain a winnipegi magyar véreink szívdobbanását és kjfrem közönsé­günket, hogy legcsekélyebb adomá­nyaikkal is tggyék Tehetővé elsza­kadt honfitársaink óhajtásának a megvalósítását. Adományokat to­vábbítás végett elfogad a »Nyirvi­dék« szerkesztősége. Nyíregyháza, 1932, aug .4. Dr Keéky István. Kereszt tövén Irta: H« Fejér Ignác jDülledező sírkereszt fán Vért izzad a lelkem, Megölelem, beiesirok, Síró rabja lettem. t Hazug világ csalfa Képe; Vész sikoly az árban, — Szikla szirten, sülyedt hajón — Szép hazámat látom. Beszéljetek vén keresztfák, Itt az útnak vége? Ezeréves nemes fajnak Nincs már menekvése ? I Vadvirágos sin álmok Gyújtsatok világot,.. Legyen a láng tüze, fénye BucSu, Szent ímáda^. Ne sírj, ne sírj Árpád földje, Turul jár áz égen, Zug, zajong a hadak utja, Az idő megérett. "tűzben, lángban tisztul a fölld t El símuí a tenger, Boldog lesz még a hazában Minden magyar ember 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom