Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 173-196. szám)

1932-08-06 / 177. szám

1932. augusztus 6. "W- ÍTíiINmJ6wi /ÍTjRyIOEK. Sorvadó tőkék Az oláhorSaági bankoknál és ta

J | s

Zemben feléledő bizatoin uj vért karékpénztáraknái ugyanaz a hely- j vinne a pénzvilágba és meghozná a zet, mint Magyarországon. Kisze dik a betevők pénzeiket, mert bi" zaimatlanok, mert menjeeirm akarják, a

mi menthető. A kisebb rész ingó és ingatlan értékekbe fekteti, a nagyobb tömeg külfö'dre igyekszik átmentem vagy készpénzben dugdossa odahaza asztalfiába, szalmazsákba s más hasonló biztos páncélszekrényekbe. Szóval a kisebb emberek is minden elképzelhető módon elvonják a gazdasági élettői tőkéiket, tehát ugyanazt cselekszik kicsinyben, amiért a nagy tőkét, a nagybankokat kárhoztat1 ják. £s a közép- és kispénzmtézetek olyan helyzetbe kerülnek, hogy sem közgazdasági hivatásukat nem képesek" betölteni, sem életüket; nem tudják tovább tengetni A2 oláhországi bankok elhatározták, hogy ha a kormány nem siet tárnom gatá

sukra, ha nem akadályozza meg, hogy a betevők szorongás" sák őket, akkor valamennyien felszámolnak. Nálurnc Magyarországon is ugyanaz" a tőkesorvasztó bizalmatlanság dominál és iW nálunk is pontosan ugyanaz a baj. Sőt itt még talán fokozottabban, mintha csak láthatatlan, da az eredményekben félreérthetetlenül {elismerhető mesterkedések szítanák a bizalmatlanságot,' biztatnák a betéttulajdonosokat, hogy a lokális tőkeképződést megakadályozzák, sőt a meglevőt is elsorvaszszák. 1 Pedig az így Szétaprózott, gazdasági "forgalomtól elvont és tétlenségre kárhoztatott tőkék smcse' nek semmivei nagyobb biztonságban, mintha a takarékpénztárakban volnának. Nem nyújt "nagyobb biz. tositékot sem a harisnyaszár, sem az almáriumban ruha közé nejttett) pénzeszacskó, sem pedig a külföldi bankok pincéje, mert ha a pénzzel valami baj történnék, egyformán eléri azt végzete mindenütt. Legfeljebb még azzal "is károsodik a megrökönyödött és kapkodó tulajdonos, hogy jelentékeny kamatveszteséget szenved. A tőkeképződés ellen vétenek azok is, akik mindenáron bankeUenes hangulatot szítanak kellő közgazdasági "hozzáértés nélkül. Azt hangoztatják, hogy nincs hitei, magíaa a kamat, nagy a bankok elzárkózása és mindennek a bankokrácia Szelleme az oka. Nem taga'djuk, hogy van bűne a tőkének 'ís', de ne felejtsük ei, hogy a bankok^ általában a pénzvilág csak függvényei az általános világgazdasági 'helyzetnek. Nem a bankok voltak £z okai, a magas kamatnak, amiként nem l

s őket keli megelégedéssel dicsérnünk a kamat állandó leszállításáért se

m^ A bankokon uralkodó' erők következménye a kamatfoíyátmat. Éppen ellenkezőleg. A .bankok támogatása, a betétek fokozása, a külföldi betétek hazahozatala áitai segíthetünk magunkon. A tőkében való erősödés, a bankkai Malmok, terménykereskedők, és lisztárusitó üzletek részére a legújabb miniszteri rendeletben előirt könyvek kaj hatók a Jóba nyomdában, Nyiregyházázán, Széchenyi-üt 9. Telefon 139. bankok bizalmát is a közönséggel szemben. i Hozza vissza kíla pénzét. Hozzá vissza a fővárosból, vagy esetleg más nagyobb vidéki városból és főként hozza vissza a külföldről. Gondolja meg a szó embere, mi' előtt kimondaná a ma népszerű, mert s

Zenvedéélyt keltő és magától értetődően igazjiak tiinő vádat a bankok eHen. Egy-egy vidéki fiók beszüntetése, amiről sajnáJatostalrí hallunk itt is, azt mutatja, hogy a bankok is éppen ugy érzik a mai helyzet mostohaságát, fnunt ai termelők, mint a fogyasztók. Válság van és ennek nyomán bizalmatlanság, rettegés, aggódás, fé lelem. Pedig a félelem önimi^gát! tápláló szörny, amelyet nem nevek nünk hanem legyőznünk kell. Ma meddő volna a takarékosságot prédikálni, amikor senktnek smcl állandó jövedelme, de Igenis hangoztatnunk kelij hogy ne siessen senki a pénzéért a bankokba, jó helyen van ott, Amíg meg nem inog a bennök való bizalom, erő

3 a pénz is, addig nem les* veszélyben Senki pénze, de ha kivonja a közönség a tőkét, a.menekülő péna pánikja következtében erőtlenedik el a mi mártirkoszoruval, vérző homlokkal küzdő szép pénzünk, a magyar Pengő. 1 Bencs Kálmán dr: írjon fel a város közgyűlése a törvényhatóság útján a kormányhoz és mutasson rá a rettenetes helyzetre A polgármester Lansanne sikertelensége és a döbbenetes terméseredmények ntén az inségmunkát igyekszik biztosítani Nyíregyháza váro

s szako9ztá lyainak együtte

s ülésén Bencs Kálmán dr. m- kír. kormányfőtanácsos, polgármester nagy figyelmet keltő és -egyhangú felkesedéssei találkozó előterjesztést tett a Nyíregyházán megindítandó Szükségmunkáról. A polgármester Szavaiból az a meggyőződés csendült ki, hogy nem tartja egészségesnek és célravezetőnek a munkanél küliség kérdésének "megoldását másként, mint munkaalkalom nyújtásával. Féltő gonddal festette meg a polgármester a város lakosságára nehezedő ínséget és munkaalkalom megteremtéésének szükségp: jiia!n> goztató előterje%téóse altajájnol helyesléssel és megnyugvással 'találkozott. polgármester a következőket Bottá; Az immár évek óta tartó gazdaválság próbára tette az egé^z magyar társadalmat és annak mmden rétegét. Mindnyájan reméltük, hogy az 1932. év tavasza avagy nyara meg fogja hozni a gazdásági depressziók alól való felszabadulást és nagy remén} eket fűztünk nem csak a világ nemzeteinek f«öékülése következtében előáíló gazdasági változásokhoz, hanem a t. évi terméshez is. Ezen reményünknek valóra válását nem kellett, hogy álomképek közé Sorozza az országnak egyik polgára sem, mert hiszen imieg aa aratást megelőző utolsó hetekben is~a termés kilátásaink oly szépCtf voltak hogy reményeinket biztosan táplálhattuk lelkünkben. Az első reményünk nem vál't valóvá, mert hisz csak &zt keh látnunk elkeseredett lélekkel, hogy az államok sorsának megváltoztatásában csak tanácskozások történnek és ezek a ta. nácskozások semmi néven nevezendő reményt nipat mar nem nyújtanak arra, hogy ez a rettenetes világdepresszlő csak egy kissé is felszabaduljon. A má

sik reményünket tönkra tette egy kimondhatatlan pagy csapás, amely az aratást megélő

5 ző napokban jelentkezett azáltal, hogy a nagy szárazság és hőség áltai rozsdát és hőgutát kapott A mmden reményre feljogosító bu' zatermésünk és a cséplési eredmény soha nem vart s talan 5u esztendő íetorgása siatt so\fx nem látott eredményeket höíott. Boldog lehet mám

a az a mező' gazda, aki cséplési eredményét az' ti zai zárhatja le, hogy búzaföldjén 3 mázsa búzának sojnfmi CSetre sem nevezhető ocSu termett. Mindezek arra késztetnek, hogy gondolkozzam a város lakosainak jövője lelett, mert hiszen ez a rettenetes terméseredmény nemcsak a külterületen lakó mezőgazdáinkat, de a belterii., léten lakó kereskedő és iparost ársadalmnukat is végtelenül lesújtja. Már az elmúlt telet csodával határosán és csak a mindenható isten Segítségével" tudtuk leküzdeni, mert az egész esztendő keresethiánya kimondhatatlanul " éreztette a téli 'hónapokban hatását. Idejekorán óhajtom felhívni a város közgyűlésének a figyelmét arra, hogy írjon tei Sza5oicsvárm«gye törvényhatósága utjáH a nn. kir. kormányhoz £9 mutasson rea a mai rettenetes helyzetrfl s kellő időben kérjék, hogy a vá ros területén legalább o£y aíjálnya szükségmunkát létesítsen, muUs amilyen arányban 1929—30. év folyamán tette. A város lakosságának tekintélyes része, amely;' piezőgazdasági munkával kere

si meg a téli ellátásra szükséges élelmiszert, a mezőgazdasággal kapcsolatosan alig keres naponta néhány fillért. Már most jelentkezik tömegesen a munkaalkalom iránti kereslet s fájó szívvel éés lélekkel keh a munkáért jelentkező Százaknak kijeienteni, hogy munkaalkalmat biz. tositani nem tudunk. A kormánynak keli segítségére ntenm a minuctpiUmoK í nak v .1 azáltai, hogy megfelelő összeget bocsásson rendelkezésükre aj őszi "és téli "inségmunka céljaira 3 viszont a közületeknek 'kötelességük az, hogy gondoskodjanak idejekorán oly közmunkákról, flfhol minél több munkanélkülit lehet foglalkoztatni. A polgármester előterjesztéséhez egyhangúan hozzájárult a szakosztályi ülés, majd Bencs Kálmán dr rámutatott, hogy napról-napra többen jelennek 'meg a városháza folyosóján munkabíró erős emberek, akik munkát kérnek, de akiket munka hiiján vérző szívvel keh eíküldeniök. Egy ideig még íesz földmunka a repülőtéren, s igy a legnagyobb ínségét szenvedő földmunkások részére lesz segítség, de ha ez a munka véget ér, nem tudjuk őket foglalkoztatni. Már pedig az mséges család férfitagjainak 'munkát keli adnuinfc. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy az eddigi akciókat nCm tartom her>e

snek. Nekünk csak a munkára képteleneket, a betegeket, az elaggottakat S2abad éten lemmé' segítenünk. Az egészségeseknek és munkabíróknak munkát keli adnunk, A munka^ibázisa a társadalom nyugalmának^ A polgármester fejtegetését ál1 talános helyesléssel fogadták a Szakosztályi ülésen s így a jövő évi mségakció a munka jegyében indul majd meg Nyíregyházán* Miről tárgyal a kereskedelmi testületek debreceni országos értekezlete 7 Az OMKE felhívására a vidék kereskedelmi testületei oiszágo^ értekezletre gyűlnek össze Debrecenbe, augusztus 14—15-én. As értekezlet a vidék egész kereske-, delmének impozáns seregszemléje lesz, amelyen a kereskedelem ösz. szes egyetemes problémáit meg fogják tárgyalni, kü-'önös tekintet' tej a vidék sp

e

ciáns kívánságaira; Az értekezlet tárgysorozatán a következő kérdések Szerepelnek; 1. Magyarország kereskedelempolitikai helyzete és a jkipiiesikede-i lem. a) A kereskedelem kereskedelempolitikai "kívánságai; b) a ke., reskedelem devizapo itíkai kívánságai. 2. A túladóztatás következményei. a) A kereskedelem adópolitikai kívánságai; b) az adóhátralékok rendezésének ügye; c) a fftliszólamiási bizottságok fcfoflmja; d) á középfokú közigazgatási fel' róságok. ; 3. A mezőgazdaságnak juttatott kedvezmények és a kereskedelemi a) bolettarendszer; b) a mezőgazdasági ádósvédelmi intézkedések* 4. A kereskedelem kikapcso'ására'irányuló törekvések* a] Az állami 'Intervencionizmus, szövetkezetek, közüzemek; b| egyes gyáxválaiatok kereskedőelieneR üíteti politikája; c) kirakodóvásárok, házalás

j megrendelés-gyűjtés, iskolai árusítás, divatbemutató. 5* A kere

skedeíem szociális ter* hei. OTI, MABI. a) Az autonómia kérdése; b) kamatamnesztia és a hátralékok rendezése; c) a< aggkori és rokkantsági biztosítás felfüggesztése* 6. A kereskedelem hitelproblémái. a) A kamatmaximálás kérdé' se; b) a kiskereskedelmi hitel/