Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 173-196. szám)

1932-08-02 / 173. szám

1932. augusztus 2. A hitelezés az iparban és kereskedelemben Azok, akik akár eladói, akár vá­sárlói minőségben az iparban és a kereskedelemben közvetlenül érde­kelv® vannak^ tapasztalhatják, hogy a hitelezés a leromlott gazdasági viszonyok természetes következmé­nyeként döntő szerepet kezd ját­szani ugy az iparban, mint a keres­kedelemben. A készpénzzel való yáfSárláSj íüetve fizetés ma-holnap tnár a múlt idők — talán sohfl vissza nfem térő — ködös etmiléke lesz Ma már csaknem mindenki el van adósodva. Nagyon kevés azoknak a. Száma, akik olyan előnyös anya­1 gi helyzetben vannak, s Zogy szük­ségleteiket készpénzzel képesek beszerezni. Ennek következtében a hitelezés döntő tényezője lett a gazdasági életben, annyira fontos Szerepeit játszik már, hogy pl. a ke'reskedel mi áruforgalomban a hitelezés az összes forgafomnak 60—70 százalé­kát haladja meg. Ebből eredően ugyamly arányú a készpénz bevé­tel iS ; vagyis a bevétel 60—70 százaléka törlesztésekből, ínkasz­szóból ered. Az a helyzet, hogy hitelezés nél­kül: sem az iparos, sem a kereske­dő nem tudna boldogulni. Az átala­kult viszonyok kényszeríts hatása alatt még az olyan cégek is kény­telenek a hitelezést bevezetni, melyeknek az áruforgalma kész­pénzvásárlásokra volt alapítva. Ahol s 0k a hitelezés, természet­szerű következmény, hogy ott sok a rossz, vagy egyáltalán nem fizető adósok 'száma, mert kevés olyan adós van, aki veszélytelennek mondható, vagyis pontosan teljesíti fizetési kötelezettségét. Hiába fi­zetnek rá a cégek 3 hitelezésekre, hiába írnak íe évSnkint tekintélyes dubióz követelést, mégis kérgeié­nek hiteleket kiadni, mert hanem tennék, olyan nagyarányú csökke­nés áirna be az áruforgalomban, mely a zavartalan prosperitást ve­szélyeztetné. A hitelezéseknél a kereskedő elő­nyösebb helyzetben van, mint az iparos, mert a kereskedő szintén kap hitelt a gyárostól, vagy nagy­ikereskedőtől, de az iparos saját, vagy pedig alkalmazottainak kész­pénzzel kifizetett munkáját kell a nem fizető megrendelőnek kiadni. A hitelezés azonban egyformánter hes mindkettőnek, mert .félníök kelt attól, hogy az adós a kihitele­zett értéket nem fizeti meg. A' hitelezések túlzásba vitele, azonkívül "a hitelek törlesztésének gyenge szorgalmazása, avagy tel­jes elhanyagolása nemcsak a nyu­godt vérkeringést akadályozza, ha­nem ugy az iparban, mint a keres­kedelemben egyenesen bénltóiag hat. Ha a kereskedő és az iparos nem kapja meg az adósaitól a kö­vetelését, nyilvánvaló, hogy akkof ő Sem fizethet a hitelezőinek. Meg­áll a gépezet s bekövetkezik a fizetésképtelenség. Olyan ez, mint, a .láncszem. Ha a vásárló neim fi­zet a kiskereskedőnek, a kiskeres­kedő sem tud fizetni a nagykeres­kedőnek, a nagykereskedő a gyá­rosnak, a gyáros pedig annak, aki­től a nyerstermékeket szerzi be. A s 0k fizetésképtelenség, a s 0k rosszhiszemű adós miatt bizalmi kn zis jött Tétre a gazdasági életben. Ahányszor a gyáros, iparos, vagy kereskedő hitelt nyújt vevőjének, mindig ott lappang a mellékgondo­lat: vájjon becsüietes-e a vevő, teljesíteni fogja-e a fizetést kötele­zettségét, ném fogja-e a hitelezés­sel károsodás érni? A gyáros bizal­matlansága a kereskedővei szem­ben és a kereskedő, vagy Iparos bizalmatlansága hitelbe vásárló ve­vőivel szemben nem 1 indokolatlan, mert hiszen élénk példaként és fi­gyelmeztetésül állanak előttük azok az esetek, amikor a legpon J tosabbnak és legbecsületesebbnek hitt adósokban a saját kárukra; t'SalócImok kellett. Adós nagyon sokféle van. Jói, rosszul, vagy egyáltalán nem fizető adóSoK szívják a hitelezők vérét és veszik el életképességét. Van jó adós, aki 'becsületbeli és 1 el' kiismereti kérdésnek tartja hitelei­nek kifizetését, van jószándéku adós, aki "fizetni akar, <J« kedve j zőtlen anyagi helyzete és kereset­hiánya megakadályozza ebben és vannak megrögzött és lelkiismeret­len adósok, akik szándékosan káro­sítják meg a hitelezőt, imiert mái a vásárláskor tudják, hogy a vá­sárolt áhík értékéből s 0ha egy fil­lért sem fog látni az iparos, vagy kereskedő, de azért kenetes han­gon ígérnek mindent, csakhogy a hitelt kierőszakolhassák. — Hiába küldi azután a hitelező "a fels'zólitá­sok tömegét, hiába küld ügyvédi felszó itást, fizetési meghagyást, végrehajtót, minden eredménytelen s ők következetesek maradnak ön­magukhoz; nem fizetnek. Sajnos, "a rossz fizető adósok többségben vannak a jóf fizető adó sokkai szem­ben s ez káros befolyással van a hitelezők, vagyis a cégek fizető­képességére is, mert gátolja fize­tési "kötelezettségeik ponto» telje­sítésében. Miből tartsa fenn az iparos, vagy kereskedő " önmagát^ miből rendezze váltóit, miből fizes­sen adót, boltbért, Társadalombiz­tosítót, ha nem kéépes adósaitói a követeléseit megkapni?! A sürün előforduló fizetéskép­telenségek is a legtöbbször emiatt következnek be, mert hiába van egy iparosnak vagy kereskedőnek ezrekre rugó — talán kétes érté­kű — követelése, ha nem képes abból annyit sem behajtani, ami­ből kötelezettségeit teljesiteni tudná. Sovány vigasz, hogy kinnle­vősége nagy, de készpénzben nincs egy árva fűléérje sem! Olyan idő­ben élünk amikor a legpontosabb­nak a legbecsületesebbnek hitt, gazdagnak látszó egyének a kere­set csekélysége, vagy teljes hiánya miatt máról-TioInapra rossz fizetők­ké válnak, anélkül, hogy ezért hí­báztathatók lennének. Hogy ez így van, azt mindenki tapasztalhatja­aki kereskedelemmel foglalkozik; AHand óés szinte megakadályozhat tatlan károsodásuk van a hitele­zőknek abból, hogy a kihitelezett áruk értékét az adós nem fizeti meg. Milyen megoldást keressen te­hát a hitelező: s züntesse-e be a hitelezést és ezzel csökkentse le áruforgalmát, vagy pedig továbbra is hitelezzen és írjabb veszteségek­nek tegye ki magát ? Nehéz dönteni benne, mert mindkettő egyformán veszélyes. Bálint Mihály. Országzászlót Nyíregyháza főterére Urmánczy Nándor, a imlagyar re­víziós mozgalom apostoli hitű, iz­zó lelkesedéssel harcoló Vezére ar j ra kén egyik cikkében a magyar társadalmat, hogy minden község­1 ben, minden magyar városban állít­sanak fei országzászlőt, amelyet, ahol van rá lehetőség, díszesebb kőalapzatra erősítsenek es ugy őriz­zenek, mint amiként Budapesten történik. Hisszük, hogy Nyiregy J háza az elsők között lesz az or­szágban, ahof a fenséges eszme megvalósul. Mi 'készséggel indítunk ImozgaiimBt a szükséges összeg előtermtésére és esetenként nyilvá­nosan nyugtázzuk "a felajánlott összegeket . Emléktáblát állítanak Simonyi óbester nagykállóí szülőházára NagykáHó közönsége vitézván báró Simonyi József huszáróbester szülőházát — a legendás hős halá­lának 100-ik évfordulója alkalmá­ból — márványem-Céktáblával óhajt­ja megjelölni s a rendezőbizottság az emléktábla ünnepélyes leleplezé­sét szeptember 18-ra tűzte ki. A »Iegvitézebb huszár« emlékének méltó megünneplése céljából a kál­Ióiak 100 tagból álló bizottságot szerveztek, melynek elnöki tisztségé­re dr. KáLlay Miklós ny. államtit­kárt kérték fel. Társelnökökké vá­lasztották: dr Gergely ffy András főszolgabírót és dr. Nánássy An­dor országgyűlési képviselőt. A há­romtagú intézőbizottság tagjai let­tek: Majtényi Károly reálgimn. ta­nár, dr. Sőrés János ügyvéd és Thuránssky Károly dohánybeváltó­hivatali főnök. Utóbbit egyben az ügyvezető alelnöki teendők ellá­tására is felkérték. Az emléktábla elkészítésével Istók János főváro­si Szobrászművészt bizták meg. Az emléktábla céljára értesülésünk Sze­rint a honvédelmi miniszter 100 pengőt adományozott. A részletes programmmot most állitják ösz­sze, melyet idejében közölni fogunk. Az ünnepséggel kapcsolatos beje­lentések Thuránszky Károly ügyv. alelnök címére küldendők. A bi­zottság ezúton kéri lapunk olvasóit, hogy akik az óbester életére vonat­kozó hiteles adatok birtokában van­nak, azokat a bizottság tudomásá­ra hozni szíveskedjenek. Több mint báromezer ember fnrdött tegnap a nyíregyházi strandokon Elkészült a sóstói strand zenepavillonja Tegnap vasárnap lgazistrandnap volt. Reggeltől késő délutánig sü­tött a nap és már korán megindul­tak a hűsítő víz után vágyódők a strandfürdők felé. Elénk volt reg­Igeitől estig a bujtosi és ököritói strand is, de a legtöbben a sóstói strand gyönyörű architektúrájának és tájszépségének színes keretében élvezték a szabadban való fürdés örömeit. A strand, amelynek szép­ségének hírével már messze földön találkozunk, smost a kupolás jene­pa viHon karcsú szilüettjévei egészül ki 'artisztíkusan. A zenepavillon előtt kőlépcső épül. Itt lesz a "csónakázó tó és a tóparti sétánjí közönsége is. A tegnapi zsúfoltság újra han­gosan hifdeKe a sóstói strandépí­tés nagyszerű rentabilitását és di* csörte azok ötletességét, akik itt, a zord szikes tájat szinte álomszerű gyorsasággaf, művészi "invencióval és vasakarattal a kultura finom vo­nalú és festői otthonává varázsol­AZ APOL LOBAIÍ Ma hétfőn utoljára A legszebb tangó Hangos /aST operett /iV ^X ASSZONYSORS Holnap kedden Ufa premier Mady Christians hangos filmje ták a Sóstó felvirágoztatása, lakos­ságunk egészségügye javára. Itt említjük meg, hogy azok, akik különböző okok miatt külön férfi délelőttöket óhajtanának, jmost azt szeretnék, ha a sóstól fedett uszodában újra biztositanás a hétftí (délelőttöt a kizárólagos férfifürdőzők részére. Azt hisszük, ez a kívánság méltányos és tel­jesítésének semmi akadálya sincs. Értesítők szemléje XI­A katholikus gimnázium Értesítője. í. . • - ,1 ; 1 ÍJ A nyíregyházi kir. katholikus gimnázium idei Értesítője kegye­letes szavakkal emlékezik meg Cse­Iiák Lajos tanárról, akit 20 eszten­dős tanári munka után ragadott el a kérlelhetetlen halál. Az iskola történetéver foglalkozó közleményből megtudjuk, hogy 1921-ben létesült áz iskola és 1928-ban volt az első érettségi. Ezután az igazgatói jelentés követ­kezik, amely örömmel számol be az intézeti növendékek számának nö­vekedéséről, de aggodalommal néa a jövő elé az iskolai épület kicsiny volta miatt. A tanulmányi ered­ménnyel foglalkozik a jelentés majd az egészségi állapotról, a fe­gyelmi viszonyokról, oktató előadá­sokról, szülői értekezletekről számol be, közli az iskolaorvosi jelentést, ismerteti a testnevelés problémáját, az iskolai ünnepélyek és tanulmányi kirándulások lefolyását. A tanári kar névsorát közük ez­után, valamint társadalmi munkás­ságukat, majd a tankönyvjegyzék, valamint könyvtári és szertári be 4 számoló következik. Az intézet kebelében két ifjúsági egyesület működött több szakosz­tállyal. A tanulók névsorával és érdemsorozatával foglalkozik a kö­vetkező cikk, amelyből kitűnik, hogy a jeles növendékek száma 32; Az érettségi vizsgálatok során ki­tüntetéssel érett 1, jelesén érett 4, jól érett 7, érett 14 diák, javít 4. A következő cikket áz adomSnyok kai, jutalmakkal, segélyekkel, sta­tisztikai adatokkal és tájékozta­tókkal, tudnivalókkal foglalkoz­nak, majd az Érseki Szent Imre Fiuintemátus ismertetése követke­zik, amely katholikus fiuk részére a legjobb nevelőintézet. Végül köszönetet mond az iskola a Nyirvidéknek, hogy közleményei részére mindig helyet adott. Strassnott Igna c Mátészalkáról a tövárosba költözött j Az Utolsó évtizedek legnagyobb szélhámosa, Strassnoff Ignác hat évi mátészalkai "tartózkodás után Budapestre költözött, mert egy .ki­adó füzetenként megjelenteti Strass, noff emlékiratait. A füzetek közül egy . már meg is jelent és nagy feltűnést keltett. » 1 . „

Next

/
Oldalképek
Tartalom