Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 173-196. szám)
1932-08-26 / 192. szám
1932» augusztus 26. JSfVÍRYIDÉK. 5 A Nemzeti Munkavédelem tíz éves A világháború előtt a »nemzeti munkavédelem« nemcsak hazánkhan, l>anem a külföldön is teljesen ismeretien volt. A háború befejezését követő idők forradalmi megnyilvánulásai (sztrájkok, kommunizmus), kényszerítették a nemzeti és polgári' eszméhez hü államok kormányait arra, hogy a hazafias érzésű polgárokat Szervezetbe tömöritsék, kiváltképpen abbó: a cél-, bói, hogy a gyakori politikai sztrájkok á'tai Veszélyeztetett megállásra kényszeritett közüzemeket, megszervezett és kiképzett polgárok áUai 'ártsák üzemben. Az eszme Németországból j5lántálódott át hozzánk. Bár a nemzeti munkavédelemnek 1921. "novemberében töjrtént éietrefiivása előtt i s nyomát leljük "hazánkban a polgári önvédelem módjának: 1918 őszén, Szegeden, amikor a hadifogoly és idegen munkások tömegesen ei(hagyták a szegedi vízvezetéki é s világítást "üzemeket egy lelkes magyar mérnök köré csoportosult technikusok és polgárok tartották azokat heteken át üzemben és védték meg a forradalmi elemek támadásaival szemben. A magyar nemzeti munkavédelem megszervezését, minisztertanácsi határozat alapján, a belügyminiszter rendelte el 1921 október végén. A fefvett 'és nyilvántartott tagok száma a megalaku'ást követő első évben meghaladta a 20.000 főt és 1932-ben elérte a 149.527-et. Ezen feiül vannak még az államvasút, a posta és a folyamhajózás üzemcsoportjainak szervezetei, amelyeknek'tagjai mint hivatásos vasutasok, postások és hajósok az illető üzem nyilvántartásában Szerepelnek. Számuk 34.302. A különféle közüzemekben, kivéve a vasutat' postát és hajózást, rendes kiképzések, ismétlő gyakorlatok voltak. Munkábahivások voltak: 1922 október 8-tói 10-ig a pesterzsébeti villanyvílágítási üzemnél Szakmunkát végzett 16 tag, napi termelés 400.000 kw.; budapesti köztisztasági munkások sztrájkja alkalmával 1923 április 7-tői 18-ig naponkint 12 -56 főnyi tag dolgozott; a szombathelyi' elektromos müveknél 1923 április 11-én munkában állt 5 tag; budapesti kenyérgyári munkások satrájkjánái 1923 április ir tőt 16-ig szakmunkát végzett 220 fő, termeltek naponként 50.000 kg, .kenyeret; a Phőbus újpesti vilíanyvtlágitási üzem szünetelésekor az 1923 április 11-én 240 nemzeti munkavédelmi tag 24 óra alatt 90 ezer kw. vilianyerőt produkált; a Budapesti Autóbusz VáFalat sztrájkoló soffőrjemek pótlására 1923 április 12-tőí 16-ig naponként 3 nemzetvédelmi soffőr vezetett kocsit; a Budapesti Községi Élelmiszerüzem munkásainak 1923 április ii-tői 16-ig tartó sztrájkjakor a szervezet tagjai "naponkint 260 métermázsa kenyeret sütöttek; 1923 r ug usz; uS i-tőt "íj-ig tartó országos mozdonyvezető 'és fütő* sztrájk alatt az egész országban nemzeti munkavédelem látta el 'a vasutbiztosftási szotgá'a'o" és ezenkívül szervezet tagjai vezették a szükségvpnatokat, összesen 10.076 tag állt ezen idő alatt a vasút Szolgálatában; a fővárosi nyomdászsztrájk alatt 1924 április 7-től május 5-ig naponkint 56 nemzetvédelmi nyomdász szedte a Reggehés E sti Híreket; a budapesti nyom dász-sztrájk 1924 juntus 21-től 23ig 26 nemzetvédelmi nyomdászt foglalkoztatott naponkint; a ceglédi hengermalom megállítása alkalmával -"1924 juniwi 25-től julius 5-ig 12 munkahelyre került az intézmény szakmunkása; a balassagyarmati árvíz alkalmával 1926 junius 5-VŐ1 8-ig mmden nap 10 ember végzett gát javítási és mentési mun J kát, a pilisvörsö<, ári bányász-sztrájk 1928 november 26-tól december 7-ig tartott, mely idő alatt naponkint 200 nemzeti munkavédelmi bányász 308 vagon Szenet, az erőközpontban 780.000 kw. áramot ter meü; a bfatorbágyi merénylettel kapcsolatosan elrendelt vasutbiztositási őrszojgálat 1931 szeptember 15-től december i-ig átlag 500 nemzeti munkavédelmi tagot fog'alkoztatott 102 őrségen a fontosabb műtárgyaknál. Az itt felsoroltakon Ijivüi még több kisebb jelentőségű munkábaállás is fez^jiott az intézmény körében. A tegnap megtartott heti piac árai fillérekben Zöldséges front: Krumpli köpécéje 18, kelkáposzta 3—4, káposzta 4-8, karalábé 2, karfiol 3—4 fejenkint, hagyma 2, zöldség 2, gomba 6—8, zöldbab 14 csomója, paradicsom 10 kilója, paprika szép nagy 18 drb 10, uborka 20 drb 10, fejtett bab 16—14 literje, tök 10 drbja. Gyümölcs: Görög dinnye 5, sárga 10 kilója, alma 30, szőlc 40, őszi barack 80, körte 80 kilója, szilva 16 literje Tejtermékek : Teljes tej 14, tej, fel 80, turó 32, vaj 240, literje, juhturó 100, gömölyelOO kilója Baromfipiac: Csirke 80 —160, tyúk 300, liba sovány 700 párja, kövér liba szemre 900, gyöngytyúk 160 párja. Egy évi börtönre Ítéltek egy gyilkos anyát, ki a temetőbe ásta el gyermekét •Lengyei Gusztávné született Ba logh Julianna 38 éves, gebei születésü asszony, 1931. év júniusában egy életerős egészséges gyermeknek adott életet. Miután férje akkor már három éve Kanadában tartózkodott, az asszony restelte a falu előtt az újonnan született gyermekét s elhatározta, hogy elteszi láb alól. Midőn megszü'etett a gyermek, becsavarta egy kendőbe ugy, hogy alig kapott levegőt a kicsi. Miután egy bizonyos idő múlva megnézte és látta, hogy él, ráfeküdt a csecsemőre és nem mozdult et róla addig, míg meg nerrj fulladt. Mikor végrehajtotta gonosz tettét, a megfojtott gyermeket eldugta és bevárta az éjjelt. Éjjel aztán magához vette a hullát, előkerített egy ásót és kiment a temetőbe s ott e'ásita. Tettét csakhamst felfedezték, mert a faluban figyelték az asszonyt, ki eleinte mindent tagadott s csak a bizonyítékok súlya alatt tört meg, s tett beismerő vallomást. A nyíregyházi "ki r. törvényszék annak idején Lengyei Gusztavnét szándékos emberölésért 1 évi "börtönre ítélte. A büntetés kiszabásánál tekintetbe vette a törvényszék azt, hogy a vádlott több élő gyermeknek az anyja, akik nem nélküíözhoi ík a szülőt. Az Ítéletet ugy a vádlott, valamint az ügyész megfel'ebbezték, most járta meg az ügy a Kunát. A Kurta végső ponton helybenhagyta a törvényszék ítélef't s Lengyei Gusztávné előtt most hirdették volna ki a kúria döntésé^ de az asszony ujabb terhességére való tekintettet, nem jelent me| a törvényszék előtt,, védője utján kérvényt adott be, melyben kérte, hogy büntetését gyermekének világrahozatala után tölthesse ki. A Kanadában rekedt férj tehát másodszor is apaságnak örvend. 0> >> 'ao >3 4J ka E 73 81 E <u 1. Uzlefáthelyezés! Felhalmozott áruraktár! 8ST Olcsó elárusitás! SCHVARTZ JAKAB férfiruha áruházában. Róm. kath. templom oldalánál. (Kir. törvényszék szomszédságában) 4473 s a 0 w « A nyíregyházi Midi Nap küszöbén nagy figyelme! keltő könyv jelent meg az Alföld problémáiról Az Alföldi "Bizottság szeptember 4-én, vasárnap tartja nyíregyházi kongresszusát. Az Alföldi Nap küszöbén jelent meg a Szegedi Rotary Club könyve az Alföld problémáiról. Hasznos és s 0k tekintetben alapvető jellegű munkára vállalkozott ezelőtt egy évvel" a szegedi Rotary Club. E'őadási ciklust rendezett az Alfö.d problémáiról és a több hónapos cikm's tizenegy előadását most könyvalakban kiadta. Nálunk, ahol a legnagyobb gazdasági kérdéseknek rendszerint hiányzik az elméleti megalapozottságuk és ahol majd mmden kérdést csak a politika szemüvegén keresztül szoktak tekintem, | különös ertíek es rége van ,hogy a legfontosabb gazdasági Kér. űéseKat miként ítéüK mag olyan független szake mberek, akik félretéve ajnellékszempontokat, csak a megvalósítható reális megoidásoK lehetőségeit keresik. A közel háromszáz oldalas kötetet Kogutovicz Károly és Tonelli Sándor keret-előadásai vezetik be. Az etso az Alföld földrajzi leirá, sát nyújtja, a másik pedig az egyetemes magyar gazdasági élet keretébe illeszti be az Alföld külön kérdéseit. Érdekes Kogutovicz megállapításainak következő passzusa: »Ha az ember az Alföld egyes tágjainak összes jelenségeit a gazdálkodás szempontjából tekinti át, nem támad az a nyugodt érzése, hpgy itt mmden rendjén Van, hogy itt céltudatos, tervszerű munka folyik. Nem látjuk a nagy koncepciót. Nem látjuk a kapcsolatot a tudomány és gyakorlat között. Tonelli ezt azzal egészíti ki, hogy gazdasági válságunk mego dását csak abban az esetben emélhetjük, na gazdasági életünk terheit a háború előtti színvonala tud. juK mérsékelni, 1 Í nemzeti jövedelmünket pedig 10 — 20 százalékkal tudjuk fokozni. Hogy ez miként lehetséges, arra a következő tanulmányok adják meg a választ. Polgár Péter dr. az Alföld birtokmegoszlását vizsgálja és olyan birtok- és üzemformákat javasol, melyek jobban meg felelnek a többtermelés szempontjainak. Ornstem Lipót dr. igen részletes és stat-sztikai adatokkal erősen alátámasztott tanú mányában a baromíftenyésztés fontosságára mutat rá, amely az exportban már csakne m a gabona- és éiőáfíatkivitet "fontosságát elérte, noha tőkebefektetésre épen enné' a termelési ágnál alig van szükség. Ez azonban csak egyik ága a jövedelem emelkedésének, mert hogy mit íehet a gyümölcs terme'ése és exportjának fokozása terén elérni, arra Szakáts Józsel 'dr. meggyőző erejű tanulmánya jelel meg. Kapcsolatos azonban az értékesítés ügyeivei az Alföld közlekedési kérdéseinek megoldása is, melyekről Veress Gábor tanulmánya számol be, aki országos tervet "kíván az AIíöla uths ózatának kiépítése szamara és míg ez megoldva njiís .teltügge ztandőnek vé.i a Duna-Tiszaközi csatorna és az Alföld" öntözésének százmilliós terveit, 1 ; ' amelyekre a jelen viszonyok.között amúgy sem lehetne a fedezetet előteremteni. Külön ki "kell emelni még Telbisz Imre dr. cikkét: »A gazdák e adósodá sának okai, ahogy én látom«, amely egy vérbeli és gyakorlati gazda megfigyelései alap ján ismerteti a'z országnak ezt a szomorú kérdését. A további tanulmányok a villamosítás, a népoktatás, az általános kultúra és a szociálpolitika kérdéseivel foglalkoznak, míg , , az egész kötetet Móra Ferencnek, az aiföid: pa rasztrói írott bájos, de alapjaban véve rendk.vüi komoly intelmeket tartalmazó előadása zárja be. 1 Alapjában véve a magyar gazdasági éiet tragikuma nyi átkozik meg abban a jelenségben, hogy ennek az értékes tanulmányokat tartalmazó kötetnek épen egy nagy gazdasági válság idején kellett megjelenni. Bizonyos mértékig azonban énnek a szomorú jelenségnek megvan a jó oldala is. •'I Miidezpk a tanulmányok gondolatokat ébresztenek, alkalmat nyújtanak a kérdések megvitatására és előkészítésére, hogy a viszonyok megváltoztatása esetén ne álljunk teljesen tanácstalanul, hogy mibe is ken belefognynk. Egészben pedig a kötet alkalmas arra, hogy a legnagyobb érdeklődést váltsa ki mindazon politikai közigazgatása és gazdasági Szakembereknél, akik az Alföld kérdései iránt érdeklődnek* A kötet £ra 5 pengő. Megszerezhető mmden könyvkereskedésben. V&m> feljegyzési könyv a leguiabb miniszteri rendeletnek megfelelően kapható a Jóba nyomdában, Nyíregyházán, Széche>uji-út 9. szám.
