Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-24 / 166. szám

1932. julius 24. jfűmmÍK* 9 Miniszteri rendelet az ügyvédek támogatásáról A hivatalos lap egyik száma köz­li az "igazságügyminiszternek a közmegbízásában eljáró ügyvédek és egyéb személyek részére a biró­ság előtti eljárásokban megállapí­tott dijak egyrészének ügyvédi jó­léti célokra fordítása tárgyában kibocsátott rendeletét. A rendelet ugy intézkedik, hogy a csődtömeggondnokok, vagyon­felügyelők stb. által ügyvédi jó­léti célokra beszolgáltatott, úgy­szintén az Országos Hitelvédő Egylet által beszolgáltatott ösz­szegek felét, nyugdiját élvező ügyvédi özvegyek, árvák és nyug­díjazott ügyvédek járandóságának fgletme éíére, másik felét a tag­díjjal, vagy nyugdíjhátralékkal, hátralékos ügyvédek, ebbeli tarto­zásaira a gazdasági válság áltai sújtott ügyvédek támogatására^ vé­gül á kamarasegély alapok gyara­pítására kell fordítani. Ne dolgoztassunk kontárokkal Az egész országban az utóbbi időben nagyon elterjedt az ipari kontárkodás. A rendelkezések elle­nére gyakran megtörténik, hogy az iparosságnak azt a tekintélyes ré­szét, amely az iparral" járó súlyos közterheket, adókat, stb. viseli, szakavatottság, i lctve szakképzett­ség hiányában lévő egyének elütik a munkavállalás s ezzel a megélhe­tés lehetőségétől. Több ipartestület elnöksége ez okból hadat üzent a kontároknak, s megindította elle­nük az eljárást. Az illetékes hatóság kilátásba helyezte a legszigorúbb büntetést, hogy elrettentő példával szolgáljanak az élősdiek módjára szaporodó kőtároknak és az ezek­kel dolgoztatóknak. Az ipartestüle­tek vezetősége ezúton is 'kéri és £i­Nyitva május 15-től október i-ig. Modernül átalakítva. Biksziád gyógyfürdő (Sza!mérrneiye.) — Erdély Karlsbadja Nagy tanároktól javallva. Az összes gyomorbajoknál idült szék­rekedésnél, aranyérnél, epebántalmaknal, gége- és légcsőhurutoknál, hólyagbíjitalmaknál és cukorbetegségnél. üfagyou leszállított árak : I. osztályú szállodákban teljes penzió napi 7'— Pengő. II. osztályú szállodákban 5'— Pengő. Elő és utószezonban 20% os árengedmény. A romin konzulátustól „Fürdővizum" kérendő Budapesten. 3303.2 Fájám fltüT^f' t Mindej vonat érkezéséhez autóbusz járat. • GmiU Ul<tZr0.d * Prospektust kívánatra készséggel küld: Fürdölgazgatótág, Bikaiád. Uj flirdó'bórlő! Pompás strandfürdő! Uj fűrdőorvos j gyelmezteti az ipari szakmába vágó bárminemű munkálatok végeztetőit de különösen az építkezőket, hogy jól felfogott érdekükben csak oly szakképzett és adófizető iparosok­kal végeztessék munkáikat, akik­nek Megfelelő képesítésük, illetve iparigazolványuk van, mert a kon­társágot eltiltó rendeletek nemcsak a munkát végzőkre, hanem a mun­ka adóira is egyformán Vonatkoz­nak. Száztizenhat filléres áron 125.782 utast szállított eddig 489.000 pengőért Az Idegenforgalmi Tudósító köz­li Tüske Jenő dr. előadását az idegenforgalom és vasutak kapcso­latairól. Az előadásból kiderült, hogy a flléres gyorsok eddigi eredményszámlája minden várako­zást felülmúlt. Az elmaradt utazási kedv feltá­masztását célozza a »FiIléreS Gyors.« Bevezetésénél nem szá­mított bevételi többletekre, de biz­tosította magát a ráfizetés ellen és számított a közvetett hasznokra. Az eddigi eredmény a számítá­sokat igazolta, sőt sokkal nagyobb tömegeket sikerült megmozgatni, mint amennyire kilátás volt. Junius 19. a félévi közlekedés utolsó fil­léresének dátuma. Erre szintén el­kelt minden jegy. Ha az eddigi statisztikát nézük, húsvét vasár­napja óta összesen 116 ily vonat közlekedett és 125.782 utast szál­lított, akik a menetjegyekért 489.000 pengőt fizettek. A vonatok közül 59 ment Budapestről vidék­re. 23 vidékről Budapestre, 34 pe­dig vidékról-vidékre. t Ennek a mozgalomnak egyéb figyelemreméltó eredményei is vannak. Minthogy a vonatok programmját ugy állították össze, hogy az ország minden része be­kapcsolódjék, megvolt a lehető­ség az ország megismerésére, ám a belső vándor forgalom szempont­jából nem fog hatás nélkül marad­ni. A hatás kulturális vonatkozás­ban sem maradt el, mert gondos­kodás történt a muzeumok, műem­lékek szakszerű bemutatásáról'és a közönséget ""dicséri, hogy ebben az irányban mindenütt nagy volt az érdeklődés. A tespedő gazda­sági vérkeringés egy kis felfrissü­léshez jutott, amennyiben az egyes helyi hatóságok 10—30 ezer pengőre becsülik azokat az össze­geket, amelyeket egy-egy ilyen vonat közönsége az illető város­ban hagyott. ; 1 Győr már megoldotta a dip­lomás fiatalok elhelyezkedő­deset Győrből jelentik: A győri pol­gármester akciót indított a diplo­más és érettségizett fiatalemberek elhelyezése érdekében. Az akció fo­lyományaként a város közgyűlése elhatározta, hogy a tisztviselői fi­zetések legutóbbi leszállításával a város költségvetésében jelentkező megtakarításokat arra a célra for­dítja, hogy ennek az összegnek az erejéig állásnélküli diplomás és érettségizett fiatalembereket vesz fel a város szolgálatába. A közgyűlés határozata folytán a polgármester ezideig közei hatvan állásnélküli fiatalembert juttatott álláshoz. Szauter Ferenc győri pol­gármesternek az a terve, hogy en­nek az akciónak a kiszélesbitésére felhívást intéz a győri, pénzintéze­tekhez. ipari és kereskedelmi vál­lalatokhoz, hogy a város példáját követve ők is siessenek az állásnél­küli fiatalság ilymódon való meg­segítésére. Az olvasó, mint kritikus (Az irodalom és a költészet az olvasó szemszögéből) Irta : Bálint Mihály. Nem kétséges, hogy írni sokkal nehezebb, mint a leírtakat elolvasni- Amit az olvasó szeme pár perc alatt keresztül fut, az az író­nak hosszú órák munkájába került, s amit az olvasó pár óra alatt elolvas, az az író hóna­pokig, sőt évekig tartó keserves munkájának gyümölcse lehet. Lux Terka írja egyik novel­lájában : Nem könnyű dolog az olvasót meg­hódítani és ritkán sikerül közötte barátokra szert tenni Ha sikerül is, ezek a barátok olyanok, mint a némák- Nem mondanak sem­mit. A színésznek legalább tapsol a publi­kum, de mit csináljon az író, a maga kis apró, nyomtatott betűivel, hogy megtudja, tetszik-e az olvasónak, vagy nem tetszik ? Az eddig elmondottak kizárólag csak a prózára vonatkoztak, most pedig röviden a költészetet is érinteni fogom- A mult és a jelen költészete között óriási ellentétek van­nak. Az elmúlt idők, — vagyis Arany, Petőfi, Vörösmarti, Tompa, Reviczky — költészeté­nek értékét és jelentőségét cseppet sem ki­sebbítette le a mai kor átértékelési jelszava­Ma is csorbítatlan szépségükben és értékük­ben állanak mindenki előtt, míg a mai mo­dern költészetnek, mely csaknem teljesen a szimbolizmus és impresszionizmus irányának hódolója, vannak szenvedélyes követői és harcolói, de elég nagy tömeget képviselnek azok is, akik a modern költészet tradíciókat és formákat taposó térhódítását ellenszenvvel kísérik. A mult költészete nem állította az ol­vas óet s ma sem állítja az élvezés és megértés szempontjából nehezebb feladatok elé, mert kifejezései magyarosak, tiszták és érthetőek és ez okból nem kellett az olvasónak hosszú ideig gondolkoznia afölött, hogy az elolvasott költeményt megértse­A modern versekben használt mélyértel­mű szavak és szófűzések, valamint a szimbó­lumok sokasága erős munkát ad az agynak, addig, míg a vers hosszasabb elméi yedés és gondolkodás után érthetővé lesz- »A szavak alatt el van takarva a gondolat«« — írja egy magyar író a mai költészetről Ahhoz, hogy minden vers érthető legyen, ismerni kelle­ne az olvasónak a költő egyéniségét és világ­nézetét és bele kellene élnie magát a költő érzelmi és lelkivilágába. Az bizonyos, hogy a modern költészetről végérvényű Ítéletet mondani ma élő embernek nem lehet. El kell múlnia egy kevés időnek addig, míg napjaink költészete olyan érté­kelést fog kapni, melyet megérdemel. Mindenki előtt ismeretes az a harc, mely Ady Endre költészete körül ajnagyar iroda­lomban keletkezett. Sokan írtak már és be­széltek róla az elismerés és az elragadtatás 5 hangján, de sokan voltak, akik Ady egész költészetét értéktelennek, érthetetlennek és erkölcstelennek nyilvánították- Az Adyról írt tanulmánvokban többször találkoztam már azzal, hogy a »Fekete zongora« című vers Ady legérthetetlenebb verseinek egyike- Az ' egyik folyóirat hasábjain nemrégen egy ta­nítónő tollából olyan tanulmány jelent meg, mely kizárólag csak ezzel az egy verssel fog­lalkozik és szóról szóra, mondatról mondatra olyan világosan magyarázza a vers értelmét, hogy a vers tartalma ennél erősebben talán még Ady lelkében sem élhetett. E kitéréssel arra akarok célozni, hogy egy vers milyen el­térő érzelmeket és haitást válthat ki úgy a kritikusok, mint az olvasók lelkéből­Sokak véleménye az, hogy a sokoldalú olvasmányok az ember egyéniségét, karak­terét, gondolkozását átalakítják Ez a felfogás téves. Nézetem szerint egyéniségünkre és íellemünkre nézve átformáló erővel csak az egyoldalú, bizonyos célok és irányzatok szol­gálatában álló olvasmánjok bírnak. Aki például állandóan vallásos tárgyú könyveket és elmélkedéseket olvas, annak gondolkozá­sában és cselekedeteiben is visszatükröződik az. Akik szórakozásukat és olvasási vágyuk kielégítését csak a detektív- és kalaiyiorregé­nyekben. erkölcstelen írásokban találják meg, azoknak erkölcsi és etikai felfogásán, jelle­mén és becsületérzésén is érezhető az. Mint mindenben v úgy természetesen kivételek eb­ben is vannak. Összegezve az elmondottakat^ megálla­píthatjuk, hogy az olvasó kritikájának reális volta elsősorban irodalmi tájékozottságától és műveltségétől, másodsorban pedig a meg­figyelés mikéntjétől függ- A megfigyelés ab­ban áll — Schöpflin Aladár szerint —, hogy az ember állandóan gyűjti magában öntuda­tosan, de legtöbbnyire öntudatlanul az olva­sott dolgok tömegét melyek hosszú ideig elrejtőzve szunnyadnak valahol a tudat alatt, ismeretlen mélységekben. Olyan figyelemmel, olyan odaadással kell olvasni, mint Rákosi Jenő édesanyja ol­vasott. Egyszer húsvét táján, verőfényes va­sárnap délután gyermekei a szobában játszot­tak, ő az ablakban olvasott. Egyszer csak feltekint a könyvből, ámulva rájuk néz és így szól: — No nézzétek, gyerekek, észre sem vet­tem, hogy olyan hirtelen kiderült! Ámulva néztek rá. — Kiderült? — Igen, hiszen csak most volt az a ret­tentő égiháború ! Persze, az égi háború a könyvben volt, ő azonban olyan lelki oda­adással olvasta, hogy átélte még a zivatart is, sőt kereste azt a valóságban — írja Rá­kosi Jenő­Igy kell olvasni mindenkinek s akkor az a kritika, melyet az olvasó az olvasott mun­káról mondani fog, alappal bíró, őszinte és felületességtől mentes lesz- (Vége.)-

Next

/
Oldalképek
Tartalom