Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-02 / 147. szám

JSíIfÍRYIDÉK­i 932. július 2. Nagyné a szobában tésztát gyúrt. A kalapomat letettem a iőcá§a: ée betértém a szobába. ^Meghoztam a pénzt — mondottam, — de hiánnyal.« »Nem baj fiam — vá-* jászolt Nagyné — kár volt így siet­ni vele.« ' . — A szobának melyik részén volt az asszony? — vág közbe az elnök. i . — Az ablak felől állt az ablak mellett és tésztát gyúrt. £n ezután io pengőt kértem tőle. »Annyft nem adhatok. Az uramtól kérj' 1 fiam — de ami apróm van, azt szívesen oda adom — mondotta Nagyné. Aztán Kivette a fiókból a bugyellárisát és olvasni kezdte az aprópénzt. Ekkor hrtellen, szorosan meUé léptem. s­• * .r , j »Ja], de borszagú vagy! Mit akarsz!« — nézett rám ijedten, majd ellökött magától és ki akart szajadni a szobából. Én hátulról elkaptam a nyakát és visszarántot­tam, hogy térdrerogyott. — Nem sikoltott? — Nem. Térdreesett és rémül­ten könyörögve nézett rám. — Nos aztán? — Előkaptam a kést és kétszer beleszúrtam. Többre nem emlék­szem. ! — Nem kiáltott,? \z etsö szúrás után teisíkoi­tett, aztán hörögve összero­gyott-' Ezután kimentem a konyhába, a véres kést a mosdótálba tettem! és vizet öntöttem rá. Belülről be­zártam a konyhaajtót, hogy ne ér­jen meglepetés. i Benn a szobában az asszony meg mindig hörgött. Bementem a szobába és kinéztem az ablakon, hogy nincs-e valaki a közelben. Sehol egy lélek nem mutatkozott. Felvettem az as^a* ról a pénztárcát, átöntöttem tar­talmát az enyémbe, madjd átkutat­tam a szekrényt. Nem volt benns semmi. Az asszony ott feküdt ' a szobában és utolsókat vonaglott. i Engem elfogott a vágy, hogy megnézzem... — Ezt a részt majd kihallga­tása végén a zárt tárgyaláson mondja el! — vág közbe hirtelen az elnök. Zárt tárgyalás — Ezután a konyhába siettem, megmostam a kezemet és a kést a vértől. Nehezen ment, mert a kés rozs dás t élü te te beitta a vért. Csütörtökön vettek gyanúba a csendőrök. Barna Pistáéknál vol­tam és egyszerre két c sendőr ál­lított be. Akkor mar tudtam, hogy vé­gem van. — Hát nézze csak — akasztja meg a vádlott vallomását az el­nök, — amikor Nagyiné olyan ja volt magához" és két ízben is haj­landó volt segíteni magán, nem jutott eszébe, hogy ezt a "deréki asszonyt mégsem fogja megölni? — Nem jutott az eszembe, mert már akkor nagyon elhatároztam magamat, — mondja a vádlott közönyösen. — 'A 'védő ross za!ó- g lag csóválja a fejét. — Az orvosok nyolc szúrást ta­láltak az asszony testén — folytat­ja az elnök. — Én csak kettőre emlékszem vissza, de lehet, hogy többször is beleszúrtam a kést. Ezután az el­nök " zárt tárgyalást rendeltt ei és" a hallgatóság kivonult a terem­ből. Á zárt tárgyalás után io perc szünet következett, maja az elnök folytatta Kocsis kihallgatá­sát. — Meri egész határozottsággal állítani, hogy Barna Istváfi JkéSz­tette magát a bűncselekmény elkö­vetésére ? Bűnös szivemből állítom, hogy az ö teibujtösára gyilkoltam meg Nagyn&t < i — mondja emelt hangon a vádlott. A felbujtó mindent tagad Ezzel befejeződött Kocsis 'ki­hallgatása és az ein,ök utasítására Barna Istvánt vezetik a terembe a fegyőrök. Barnát gyilkosság fés rablás bűntettében, mint felbujtói bűnrészest vádolja az ügyész. — Nem érzem magam bűnösnek, válaszol az elnök kérdésére a kis vörös, macskaképü ember. Ko­nokul, csökönyösen tagadja a ter­hére rótt szörfiyü bünt. — Szóval maga tagadja, hogy a gyiklosság elkövetésére bujtottta Kocsist? — Tagadom! — kiált fel határo­zottan. — Kocsis velem akar ta­karózni! — Kedden este hallott arról, hogy Nagynét megölték? — firtat­ja tovább az elnök. — Hallottam. A temetésen is ott voltam. Ez az ember ss ott volt! mutat gúnyos megvetéssel Ko­csisra. Izgalmas szembesítés — Kocsis álljon fel! Mondja csak Barna szemébe az előbbi vallomá­sát. A "két ember szembe áll egymás­sal. Gyűlöletes s zemmei mérik vé­gig egymást, mint két ádáz ellen­fél. Kocsis egy árnyalattal sápad­tabb lesz, szinte eszelős szemmel mered Barnára és efmondja mind­azt, amit társával kapcsolatban előbb tett vallomásában már el­mondott. — .Hazudik! Hazudik! — tilta­kozik indulatosan, bíborvörös arc, cal Barna. Kocsis halkain, JSzWtq könyörögve mondja: — Pista. Én bűnös vagyok, én bűnhődni fogok és mindent beis* merek. Pista valld be te is, te buj­togattál a gyilkosságra! — Hazudsz! Nem igaz! Rága­lom! ló, takarékos asszony volt az áldozat — Ismerte a vádlottat ? — kép dezi tőle az elnök. — Egyszer beszéltem vele ré­gebben.' Az ejnök felemlíti, hogy a csend­őrök a, nyomozás során 35 pengőt találtak a feldúlt lakásban. . — Vájjon hová tűnhetett a töb­bi pénz ? — kérdezi azután a tanú­tól. ! ! i - i ;; W,-: ' f í — Sohasem szoktam megkérdezi ni a feleségemtől, hogy mire for­dítja a pénzt, mert tudtam, hogy jó kezekben van. — r' ' A kir. ügyész Nagyné személye után érdeklődik. | Igen jő, takarékos asszony volt a "tereségem, aki csak látásból ismerte Kocsist. Barna azonban többször megfor­dult nálunk, ittas an bejött beszél­getni "hozzánk. — Látja Barna, — mondja 1 elnök, — mégis csak megfordult maga Nagyéknál. Mit mond erre? — A* még az ősszel Volt kérem __ válaszol Barna zavartan. A gyilkos könnyezik „Elfogott a vágy, hogy az asszony holttestét megnézzem..." Rövid szünet után á rablógyilkos édesapját, Kocsis Istvánt szólít­ják be a terembe. I — Magát tanúként fogom kihall, gatni, — figyelmezteti az elnök, — tudomására hozom, hogy ma­gának, mmt a vádlott apjának nerri köetiessége vallomást tenni. Fel­teszem a kérdést, akar vallani? — Nem akarok, — mondja megcsukló hangon az öreg Kocsis. A vádlott megrendülve nézi ősz apját. Arca megvonaglik és szemé­ből kibuggyan a könny. Kocsis Istvánné a gyilkos anyja szintén megtagadja a vallomástételi majd Barna Mihály kihallgatására kerül a sor,, aki elmondja, hogy a gyil­kossal jóbarátságbán volt. Iszákos­nak ismerte cimboráját, aki néha ugy leitta magát, hogy" Eizt sem tudta mit tesz. Kerekes Páí dr védő kérdésére megemlíti t£.nu, hogy Kocsis igen gyakran olvasott rémre­gtnyeket, különösen Sobri Jós­ka történetét bújta. M | Barnát, miután öccse kívánta, vallomására megeskették. Az elnök ezután a tárgyalást berekesztette és folytatását másnap 9 órára tűz­te ki . Városi Mozgóképszínház Juüus 1, 2, 3, pénteken, szombaton, vasárnap Én csalok, Te csalsz, Ó csal (Férjem barátnője) Lucie Englisch, Fritz Schultz, Annié Markhart, Ralph Roberts Kiegészítés: Góth Sándor szaval — Cinci rajzfilm Előadások vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétköznap 5, 7 és 9 órakor a tanuk kihallgatására sor. Elsőnek az áldozat férje. Nagy Imre lép a tárgyaló Ezután került a terembe. Amikor tekintete Kocsis ra téved, arca eltorzul a gyűlölettől. á kereskedelmi és ipar­kamara figyelmeztetése a textilárukat forgalmazó kereskedőkhöz A textiláruk forgalmi adóváltság rendszere következtében sokszor, intéznek a kereskedelmi és íparka­marához kérdést abban a tekintet-t ben, hogy azon cikkek forgalma után, amelyek még általános for­galmi adó alá esnek az> általános forgalmi adót hogy és mint róják le? Hrtesitj a kereskedelmi és ipar­kamara az érdekeltséget, hogy minden kereskedő a forgalmi adó­köteles cikkek után az általános íorgalmiadót kétféleképfen j/jthatjíy le. Az egyik mód a könnyebbített; értve ezalatt azt, hogy ez fa móa a kereskedőt nem terheh külön munkával és ez a móa az általá­nyozás. A 63.000—1952. P. M­28. szakaszának utolsó bekezdése a következőket mondja: »Az olyan adózók által fizetendő általános forgalmi adót, akiknél a a általános forgalmi adó alatt mara­dó bevétel az összes (mentes adó­köteles) bevétel 30 szazaléknáí nem több, írásbeli kérelemre, egyezsé-i gi alapon átalányösszegben is meg lehet állapítani. Az ilyen móddq átaiányozott adóz/ót árubeszerzés; könyv vezetésére kötelezni nem le­het.« 1 I Aki flzt a lerovási módot választ­ja, az forduljon 2 pengős bélyeg­gel felbélyegzett kérelemmel á*z il­letékes forgalmi adóhivatalhoz és kérje, hogy ve;e az egyezségi áta­lányszerződést a forga'mi adóköte­les árucikkek forgalmára nézve kössék meg. A másik ut az általánqs forgalmi adó lerovása céljából a következő: Kérni keli a m. kir. Pénzügy­igazgatóságtól egy 2 pengős bé J lyeggei felbélyegzett kféreltembeq azt, hogy engedje meg a m. kir. Pénzügyigazgatóság, hogy azon cikkekre nézve, amelyek 'forgalmi adókötelesek maradtak, a(z adó­köteles egy beszerzési könyvet fek­tessen fei. Már most az az adó­alany, aki forgalmi adóját a tényle­ges bevételeknek megfelelően srója le, adóbevallási ivébe (bélyeg lero­vás esetén forgalmiadé könyvébe) az általános forgalmi adó alá eső áruk valószínű eladási árát írja be és ez után rója le a 3 százalékoSi általános forgalmi adót. Az adózó azonban kérheti azt is, hogy az eladási ár helyett az általános for­galmi adó alá eső cikkek beszerzési árát írja be és ebben az esetben, ha engedélyt kap erre, az adózó a beszerzési ár után nem 3 Százalék, hanem 4 százalék általános forgai-4 mi adót köteles befizetni. Fürdő cikkek, Sport és apacs ingek, nyári nyak­kendők a íegolcsóbban kaphatók KOHN IGNÁC divatáruházában. 3362-? RÖPLAPOKAT feitünő kivitelben készít a JöBA-nyomüa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom