Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-10 / 154. szám

JSÍYÍRY1DEK. J932. ju'illS 10. ezen a vidéken 1 ? Nekünk azt mondta, — kezdte el szepegve a gyermek — hogy egy nénénkhez ad minket addig, mig ő odajár Amerikába... Én "azt a né­német sohasem láttam, nem is hal­lottam róla v anyám nem émlitette, hogy neki testvére is volna, de apám váltig erősitgette, hogy »Jur­Iu néném itt lakik valahol az Al­földön, hozzá akart minket hozni... — Aztán kocsivai akarta az utat megtenni odáig az apád ? — Igen kocsival... Avval biz­tatott, hogy nincs messze... Teg­nap mikor átjöttünk a hídon, a kocsmába igen sokat ivott. Jóidéig benn maradt a melegen. Mi meg ott dideregtünk a kocsin Irmuská­val. A kocsmárosné szánt meg mmket, az hozott nekjünk egy kis ennivalót, nekem meleg kávét, ke­nyeret, Irmuskának meg megtöl­tötte a dudlis üvegét tejjel. Késő délután jött ki apám a kocsmából, akkor már nagyon dülöngélt. Fél­tem is tőle, de most az egyszer nem bántott... Szótlanul ült az ülé­sen... Nézte az utat... Mindenáron sietni szeretett volna, azt mondta, hogy estére ott akar lenni Juli né­némnél. Igen ám, de az volt a baj, hogy a. ló nem merít máskép, csak lépésbe, apám hiába nógatta, nem akart kocogni... Ütötte is az ostornyéIleI v de csak nem ment... Apám, mikor ezt látta, ab­ba hagyta az ütést, nem bántotta a Lovat. Maga elé nézett és ugy gon­dolom, hogy gondolkozott. Jó­idéig mentünk már, mig végre arra a helyre értünk, ahol megtetszett találni minket... Ott aztán megszó­lalt apám : — Te Mari — szólt hozzám — mondanék én neked valamit. Lásd-e sokkal jobb volna, ha titeket itt le­tennélek, mert a ló már alig bir menni 1 Avval is könnyebb lesz a teher. Te má' okos vagy, megérted apádat. Ide hallgass, itt leszállsz, oszt odaülsz ahhoz az ákácfához. Oszt hem csinálsz egyebet, csak vársz... Én meg gyorsan, ahogy •csak lehet, hajtok, oszt visszajö­vök értetek... Ha ti nem ültök rajta, mindjárt gyorsabban megy a ló­Én. nem mertem szólni egy szót se, nem ellenkeztem... Leszálltam és odaültem ahhoz a fához^ melyet apám megjelölt. "Még arra is em­lékszem, hogy apám addig nem indult el a lóval, mig le nem ül­tem a fagyos földre. Mikor ez meg­történt, frkkor lovára csapott az ostornyéllel és vágtába megindult... Néha-néha hátra nézett egy pár­szor, aztán hallottam, hogy éne­kelni kezdett, hogy mit, azt nem tudom, nagyon be lehetett rúgva már akkor, mert áokszor rikol­tozott. .. Könnyes szemmel hallgátták va­lamennyien a gyermek panaszait A íegkőkeményebb szívet 'is meg­indította volna ez & sirám. A föld­birtokos miután már mindent megtudott, amit csak akart, föltette a legutolsó kérdést: — Hogy nézett ki az apád, gyermekem ? . — Alacsony termetű ember, ka­rika Iába van. Haragszik is érte na­gyon, mert csúfolják... Az arca himlőhelyes, a bajusza íelógó anól lehet jnejgismerni, hogy mindig csúnyán néz... — Na jól van kislány. Ne félj Bemmit, 'te most itt maradsz ná­lunk a testvérkéddel együtt s én meg majd előkerítem apádat. — Jaj, ne tessSk, én nem merek a szeme elé kerülni, mert megver azért, hogy nem maradtam azon a Özv. Dr. KÓLYA NÁNDORÍÍÉ TRAFIKJA MEGNYÍLT a Kaszinó épületében (Zrínyi Ilona-utca 13. szám.) hol a dohány- és postai értékcikkeken kívül levelezőlap, levél­papír, női strandpipák, szipkák és ügyvédi nyomtatványok, heti és napilapok kaphatók. 3686 helyen, ahova ültetett.. — Csak legyél nyugodt, apád nem fog megverni többé... és csakugyan ugy Is volt, ahogy a földbirtokos mondotta, az apja nem verte meg többé... de nem azért, mert nem merte, hanem azért v mert másnap teggei megérkezett a hir, hogy ' a harmadik falu határában egy szé­nakazal mellett a tanyai cselédek egy gazdátlan Iövat meg szekeret találtak s mikor rosszat sejtve ku­tatni kezdtek, ráakadtak a közeli árokban egy megfagyott emberre, akinek alacsony termete és karika Iába volt... és arról lehetett meg­ismerni. hogy a mozdulatlan arc még halála után is csúnyán nézett... Az egész történetet azzal zárom be, hogy a nagy lányt a földbir­tokos ott tartotta magánál, jó be­csületes szolgálólány vált belőle. A kicsit, mivel mikor kibontották a pólyát és látták, hogy nyomorék, beadták a menhelyre, onnan pe­dig idekerült hozzánk... Most itt van szegényke... Már egészen meg­nőtt, de ja Iába csak ugy maradt, ahogy volt. Tetszik látni, mankón jár... De nem csak ez a gyermek ilyen szerencsétlen, a többi is — mondotta a kedves nővér. — So­kat lehetne ezeknek a múltjáról beszélni. Amikor az ember először hallja, azt hiszi, hogy az egész csak naiv mese v pedig nem az mind megtörtént igaz dolgok eZek, melyeket a sors irt meg először. Mutatott ezután olyan nyomorék gyermeket á kedves nővér, akinek az anyja él és hallani sem akar ró­la, még azt sem teszi még, hogy be­jöjjön gyermekét "meglátogatni. Mielőtt elhagynám az intézetet. a szegény nyomorék gyermekek sorba állanak és "bemutatják ének­tudásukat... Hazafias dalok, szent énekek szállnak az ég felé, majd amikor elbúcsúzom, a nővérektől, a kapuból visszanézve látom, hogy körbe állnak és játszanak, vidá­man. frissen cseng a sokat szenvedj ajkakról a pattogó vers: „ Csákváron volt egy zöld erdő Abba legelt egy kis csacsi Abba legelt egy labdonia libidón Libidoni labdoni kis csacsi... Bezárul mögöttem a Friedmann telepi »Élim« kapuja. Kilépek az egészséges világba, végig járom áz uj városrész utcáit. Minden tet­szik erre nekem, a házak, az utcák, mindent megnézek. Fölmegyek a megépített relétorony tetejére is, onnan a magasságból nézem a nagy mindenséget, a várost, de vala­hogy sehogy sem tud yisszatérni a kedvem. Nyomasztó hangulat lesz úrrá a lelkemen, ott csengenek még most is fülemben a nyomorék gyer mekek szomorú történetei. Igazán véletlenül vetődtem be abba az in­tézetbe barangől'ásom során. Én őszintén mondom, tulaj donképen nem is rfíluk akartam imi. Én egé­szen máskép képzeltem el ezt a riportot, de ha már igy történt, ha már az ő szomorú történeteikkei kellett megtölteni ezt a cikksoroza­tot, hát bocsássanak meg nekem az olvasók... Engem nagyon megka­pott az ő sorsuk, nem tudtam el­íentálni la kisértéknek s írtam, valót Igazat. Én gondoltam rájuk s arra kérem a tehetős társadalmat, hogy ne feledkezzenek el róluk. Adjanak ha adni tudnak, segítsék ezt az in­tézetet. (Vége.) Lengyei Antal. Három hónap alatt felére esett kivitelűnk Megdöbbentő számok a külkereskedelmi mérlegből A Magyar Statisztikai Szemle legújabb füzete közli Magyaror­szág külkereskedelmi forgalmának; adatait ez év első negyedében. — Eszerint 1932. január—március hó­napjaiban behozatalunk összege 85,029.000 pengőt tett ki (.1931. év első negyedében behozatalunk értéke 142,210.000 pengő volt), kivitelünk értéke pedig a most fo­lyó év első negyedében 72,199.000 pengőre rúgott, szemben 1931. el­ső negyedének 130,443.000 pengős összegévei. . Kivite'ünkben rendkívül nagy visszaesés mutatkozik a vágó- é* igásállatok terén, itt az idei 10.5 millió pengővel szemben az előző év első negyedében 19.2 millió P értékben exportáltunk, baromfiki­viteíünk az előző évi 10.3 mihiő pengőről 5.3 mflliŐ pengőre esett, lisztkivitelünk 5.8-rói 3.5 millió pen gőre, buzakivitelürík 7.4 miUiórói 3 miUiórói csökkent, igen erősen esett tojás kivitelünk, 6.6 millióról 1.9 millióra és ipan cikkeink kö­zül a selyem és félselyem és müse­lyemszövet 4.6 millió pengőről 2 miUió pengőre esett, hasonlóképen a kikészített prémbőr 2.6 millió­ról 0I6 millióra, a leölt vad 1.1 miUiórói 0.5 millióra. Üzletáthel yezés miatt a raktáron levő áruimat mélyen leszállított árakban árusítom Stern Sándor divatüzlete, Takarékpalota. 3363-? Ma, szombaton utoljára LEÁNYANYA Gustáv Früblich, Renate Műller szenzációs filmujdonsága Vasárnap 3-5-7 és 9 órakor TRADER HORN CPOLLOBAN 1 l-l A magyar hitelkérdést hétfőn tárgyalják Bázelben Párisbói jelentik; A Nemzetközi­Fizetések Bankja igazgatótanácsai hétfőn partja 23-ik ülését. Az ülé­sen szóbakerüi Ausztria^ Magyar­ország és Jugoszlávia pénzügyi helyzete s ezzel összefüggésben megtárgyalják a líárom államnak engedélyezhető hite! ek kérdését is. A borotvák professzora Horváth Lajos itten. Vigye hozzá beteg kését, Hogy rajta segítsen. Liane Haid uj filmjét játsza a Városi Mozgó A Városi Mozgó hűs nézőterén nagy sikert aratott Maurice Che­valier és Jeanette Mac Donald nagysikerű filmje az „Édes légyott'' amely a kitűnő kisérő műsorral együtt még ma és holnap kerül szinre. Hétfőn Liane Haid káprázatos kiállítású 9 felvonásos slágerét mutatják be, kacagtató burleszkek és látványos hiradók kíséretében. Liane Haid Hímjének cime : Lucy és a férfiak és kedden játsza utóljára a Városi Mazgó. A Trader Horn-t vasárnaptól játssza az Apolló Tekintettel 'arra, a nagy érdek­lődésre, amely a Trader Horn iránt megnyilvánult, az ApoHó ugy határozott, hogy vasárnaptól már műsorra tűzi ezt a filmet. Igy ezúton is kén' a nagyérde­mű közönséget az Apolló igazga­tósága, hogy a Leányanya c. jiLm­ujdonságot, mely Gustav Frőhlich nek egyik legjobb filmje, még a mai szombati előadásokon nézze meg,, mert ennél a 'fifmnéi szeb­bet nem gyártott még ,az Idén a 'hangos fnmtechnika, igy .ne mu­lassza el senki azt megnézni. Figyelem! Megérkezett a debreceni hölgy­fodrász, aki szép és tartós ondo­lálással szolgál. — Áraink : Ondolálás 40 f. Hajvágás 40 „ Manicür 30 „ Kérve a n. é. hölgyközönség szíves pártfogását, tisztelettel Fischer József 3715 Vécsey-utca 14. Beretvás pasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja A

Next

/
Oldalképek
Tartalom