Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-10 / 154. szám

Nyíregyháza, 1932. julius 10. • Vasárnap KBIIT. évfolyam. 154. sz POLITIKAI NAPILAP üiöfizetesi arak helyben és vidékén : Egy hra 2 P 50 í. - Negyedévre 7 P 50 f. Egyes Hzátn ára: hétköznap 10 {., vasárnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe Széchenyi-út 9. szám. — Telefonszám: 1 39. Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. Bethlen-u. 2. r -mmm in HM m Románia választások előtt A krónikussá váit román kor-t 1 mányváíságok természetes követ- I kezménye, hogy átlag minden év­ben váíasztásokat kel' kiirm. A ro­mániai- állapotok zürzavarosságát azonban jellemzi az, hogy ezek a választások s em képesek a hely­zetet tisztázni, amiben perszja a belső bajokon kivüi nagy rész© van annak is, nogy nem a legtisz­tább eszközökkel - folytat ják le a választásokat, jóllehet Románia az általános egyenlő titko s -választó­jog alapján választat elméletben,, gyakorlatban azonban mindig az a párt győz, amely vezeti a válasz­tásokat. Az egész román kérdés kom­plexumnak, főkéit pedig az erdé­lyi 'magyarság helyzetének igen élés képét rajzolta meg Bethlen György gróf, az Országos Ma­gyar Párt e vnöke, a Kolozsváron tartott nagygyűlés alkalmából, a­melyen kifejtette, hogy az erdélyi magyarság ma a legofcosabban te­szi, ha semmiféle párttal nem egyezkedik a vá'asztásokra, hanem önálló JistáVai indul. Hatalmas programmbeszédében ramutatott először is arra a bete­ges állapotra, amely az évről-évre megujuló választásokban nyilvá­nul. Ezek mmden esztendőben há­rom-négyszáz milliójába kerülnek az álamnak akkor, amikorvégered ményben államcsőd áll fenn Ro­mániában, mert csőd az, ha az; állam kötelezettségének nem tesz: eleget se szállítóival, se tisztvi­selőivef és nyugdíjasaival szem­ben. Jellemző a romániai állapo­tokra az is, hogy minden párt fet­szóiai az érvényben lévő választási­törvény ériéig amíg ellenzékben] van, de esze ágában sincs megvál­toztatni, ha kormányra jut. Az áHamgazdálkodás csődje kö­vetkezménye az őt megelőző ma­gángazdaság!" csődnek), amelynek egyiK fű oka a háború után tett intézkedésben keresendő. Politikai érdemek jutalmazására szétdara­boltak jövedelmezően dolgozó nagybirtokosokat. Szakértelemmel, nem rendelkező üzletemberek és katonák kezére juttatták 'potom, 1 aron. Persze most a román politi­kusok legfőbb gondját az állam szanálása képezi. Ezekkel" a ter­vekkei kapcsolatban Bethlen grófi már eleve tiltakozik az ellen, hogy még nagyobb terheket rakjanak az állampolgárokra és az eddigi) bevett szokás s z erint többet a ki­sebbségekre, mint a róinán állam­polgárokra. Akármiféle megoldás történik, nem lehet ürügy * arra, hogy a kisebbségi kérdést eíhantoi­ják. A magyar kisebbség és a ro­1 mánság kíbékü'ésének többször hangoztatott óhaja mindaddig üres szó marad, amíg a másik oldalon a legcsekélyebb kérdésbői is, ami­lyen pl. egy színházi előadás, vagy sportünnep, országos kázust csi­nálnak és' azokat letiltják. Ez nem a közeledés^ hanem a tüszurás, a tyukszemrehágás politikája — hangoztatta Bethlen gróf. Ami a választásokon való magatartást IH Ieti, egyedüli lehetőség aj. - lett vonna, ha a Magyar Párt a Nemze­ti Pa rasztparttai Tép kartelbe. Ezt a gondolatot azonban el kellett 1 vetni már csak "azért is, mert a Nemzeti Parasztpárt mikor ural­mon volt, nem váltotta be azokat a reményeket amelyeket a kisebbsé­gek működéséhez fűztek és még ma sem va'iott nyíltan szint ebben a kérdésben. Bethen György grőt' beszéde éles keresztmetszetét adja a mai román állapotoknak. Azt a vigasz­talást meríthetjük belőle, hogy íme, egy úgynevezett győztes ál­lam, amely szerencsés gazda­sági egységet is .képez, hiszen ugy» mezőgazdasága, valamint ipart tér­me'ésér.ek nyersanyagai is nemcsak az ország belső szükségleteinek el­látásara volnának elégségesek, ha­nem még "te.vportra is kellene jut­ni, ha racionálisan kihasználnák, meg sokkai nagyobb bajokkal küzd mint a megcsonkított, életerejétől elvágott Magyarország. A*z ál­lamvezetés csődjének' keli tekin­tenünk azt, ami ma Romániában szemünk előtt lefolyik, mert csak. a legnagyobb tehetetlenség és korrupció vihetett oda egy önma­gában szerencsésen megalkotott országot, hogy tisztviselői és nyugdíjasai hónapok óta egy fil­lérhez sem juthatnak hozzá. Ha az erdélyi magyarság ebben a széthullást muta'ó, hevenyészet­ten összetákolt s még a saját fajtája keretén be'üí is nagy ellen­tétekkel gyötrött országban meg tudja tartani kulturális és nép. egységét, olyan erőtényezőt alkot­hat, amellyel a politika^ elnyo­más minden mesterkedései ellené­re is számolni kell. Liptay Jené kormány főtanácsost díszelnökévé választja a KIOSZ vasárnapi közgyűlésén Megírtuk, hogy a KIOSz nyír­egyházi, csoportja e hó io-én va­sárnap délelőtt io órai '.kezdet­tel a Bocskay utcai Székház helyi­ségében tartja meg évi rendes köz­gyü rését, amelyen számos főváro­si vendég is részt vesz.' A gyűlé­sen fogja diszelnökévé megválasz­tani a csoport Liptay Jenő m. kir. gazdasági" kormányfőtanácsost, ér­demeinek elismeréséül, illetőleg a személye iránt érzett szeretete, há­lája jeléül. A gyűlés iránt vármegyeszerte nagy érdeklődés mutatkozik, mert az iparosság égető problémái i» megvitatásra kerülnek. A gyűlés után köz ebéd lesz. Egy ebéd ára 1.30 P. Ajánlatos az ebédjegyek­ről már előre gondoskodni Bacs­kay Bertalan vendéglősnél. Érdekes fordulat a tiszaeszlári méregkeverő asszony bünügyében Férje első feleségének holttestében is nagymennyiségű arzént találtak Megírta a »Nyirvidék«, hogy a méregkeveréssei vádolt Virág Pál­r.é tiszaeszlári asszony bűnügyé­ben egy ujabb feljelentés alapján a nyíregyházi kir. ügyészség is­mét megindította a nyomozást: Virág Pálnét ugyanis ujabban nem csak férjgyilkossággal, hanem az­zai is ^gyanúsítják, hogy ugyancsak arzcnriei megmérgezte első lelessgét, Virágné Ju­hász Máriát is. A feljelentő szerint a gonosz asszony egy napon a lakására hivta áldozatát, akit teával kínált meg. A szerencsétlen nő alig, hogy megitta a csésze teát, hirtelen rosszul fett » néhány őrai szemedís után meghalt. Mint ismeretes, Virlgnét a kir. törvényszék a férjgyilkosság vád­ja a.'ói bizonyítékok hiánya miatt felmentette. Az ügyészség a fel­mentő ítéletet megfellebbezte ugyan, de miután konkrét bizonyí­tékok nem állottak a vád rendel­kezésére, valószínűnek látszott, hogy a törvényszék ítéletét a táb­la is jóváhagyja. ' Az ujabb feljelentés azonban súlyosbította a méregkeverés­sei vádolt asszony helyzetét. A kir. ügyészség indítványára ugyanis Horváth Sándor vizsgáló­bíró elrendelte Juhász Má­ria holttestének exhumálását és a maradványokat az Országos Vegyvizsgáló Intézethez küldték vegyei emzés végett. Természetesen kihallgatták a gyan usitott asszonyt is, aki azon­ban ép ugy, mint a férjgyilkosság vádjával szemben kétségbeesetien t"takozott és mindvégig tagadta a borzal­mas bűncselekmény elköveté­sét. Azonban a nyomozás során akadtak olyan momentumok, a­melyek nagyon is alkalmasak a su'yos gyanú alátámasztására. Af gyanú Szerint a bűnös asszony az­ért tette el láb aiói Juhász Máriát, hogy férjhez mehessen annak urához, Virág Pálhoz. Most azután ujabb fordulat tör­tént a bűnügyben. Az Országo? Vegyintézet véleménye leérkezett és ez a vélemény megerősíti a gyanút, hogy Juhász Mária ar­zénmérgezés áldozata lett. » i I ; ' A vegyelemzés során a hulla maraüványaíb; n nagymennyi­ségű araem találtak. Valószínű, hogy ezekután a méregkeveréssel vádolt asszonyt a' vizságlóbiró' ismét előzetes letar­tóztatásba helyezi és a két ügy egyesítve kerül megint a törvény­szék elé. Megmenekültek az amerikai földkörüli repülök Moszkvából jelentik: Délelőtt ide érkezett jelentések szerint Mattem «s Griffin, a ké tamerikai repülő csütörntökön kora hajnalban Bo­rissov közelében, Minszktői 75 ki­lométerre keletre, kényszerleszál­lást végzett. Gépük megrongáló­dott. A szovjet távirati iroda jelen­tése Szerint Mattern amerikai re­pülő a Minsk közelében végzett kényszerleszállás alkaltmávaí 'ko­molyabban megsebesült. Útitársa, Griffin, csupán könnyebb horzSo­lást és zuzódásokat szenvedett. Ellenőrzik a kölcsönközvetitő ügynököket Budapestről jelentik: A keres­kedelmi 'miniszter rendeletet adott ki, amelyben rámutatott arra, hogy mezőgazdasági körök panasza sze­rint egyes pénzkölcsönt közvetiő tó ügynökök, különösen a vidéken, oly módon folytatják tevékenysé­güket, hogy ebből "a hitelt nyerő félre sérelem háramlik. A minisz­ter felhívja a hatóságokat, hogy a pénzkölcsönt közvetiő ügynökök működését Szigorúan ellenőrizze. •I Ara 16 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom