Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-28 / 169. szám

1932. julívs 2c'. m iiiiniii mrnwmw Ji1ffR¥IDÍlL Magyarország és a lausannei egyezmény A lausannei konferencia tudva- j deke. Anglia és Franciaország lévőén törölte a német reparációkat, illetve az érdekelt hata mak hozzájárultak ahhoz, hogy Németország három miTiárd márkányi átalányösszeggel egyszer és mindenkorra 'megváltsa reparádós kötelezettségeit. A Szövetséges államok egymás közötti' háborús tartozásainak, valamint a ke eteurópai ál amok reparádós köte.ezcttségeinek rendezése függőben maradt és további tanácskozások tárgyá\ á tetetett. Függőben maradt további az Amerikával s

ze

mben fennálló háborús adósságoki kérdésének! megoldása is. De a német reparádós kötelezettségek törlésével Hapcso'atban két nevezetes megállapodás jött létre Lausanneban. Az egyik az hogy az érdekelt hatalmak megegyeztek egymással abba^V, fhofey külön-külön és egymás nélkül nem tesznek lépést amerikai tanácskozásaik rendezésére nézve és a német reparációk törlésére vonatkozó megállapodást nem ratifikálják addig, mig az Amerikával szemben fennálló háborúi* adóshágok rendezése meg nem történik. Ha ezekre nézve az amerikai kormánnyal nem sikerül megfelelő egyezséget létrehozni, akkor a német reparác'-ós kötelezettségek, Illetve a Young-egyezmény továbbra is érvényben marad. Ennyiben a német reparációk eltör'ésére vonatkozó lausannei "határozat vég'e. gesnek még nem tekinthető. Ez röviden vázolva, annak a gentleman agrémentnek tartalma, am.eiy a nemet reparációkban érdekelt hatalmak között létrejött Lau

ranneban. A má ik megál'apodás je entő^égében tulm'egy a jóvátéte.'ek és háborús tartozások vonalam, a-: mennyiben egész Európára és minden fontos európai p-oblémára kiható bizalmi paktumot foga

1 magában. Nevezete-en Anglia és Franciaország megegyezett egymással o'y irányban, hogy minden, egész Európát egyetemeden érdeklő ügyben — tehát a békés fejlődés biztosítására és a gazdasági válság orvo

s ásá' a irányuló törekvésekben — karöltve, egymással .való barátságos tanácskozás és kölcsönös egyetértés a'apján fognak eljárni. A cél e részben a politikai ellentétek lehető letompitására, a hatalmi féltékenységi kiküszöbölésére va ójában a nemzetközi bizalom megszilárdítására irányul. Mert a gazdasági válság egyik kútforrása a bizalom hiányában, a mélyenjáró bizalmi válságban és az ebből eredő nemzetközi bizonytalanságban rejlik. A bizalmatlanság okozta biza'om megszüntetése tehát jelentékeny mértékben megkönnyítené á gazdasági válság megoldását és a kereskedelmi forgalom bénultságárak fel-' oldását. Az említett két főhata'.orn, Anglia és Franciaország felszólította a többi európai államot is a bizalmi megállapodáshoz va ó hozzájárulásra. Ezt a bizalmi megálapodást konzultatív paktumnak is nevezik — azért mert arról van szó, hogy mmden európai ügyben meghallgatnák és számbav ennék valamennyi európai álam áláspontját és ezeken a barátságos tanácskozásokon keresnék az el entétes érdekek békés kiegyenlítését és ezekbői a tanácskozásokból a akulna ki a kívánatos megoldások lehetősége. Ebbe a bizalmi megállapodásba kapcsolódik bele Magyarország érMagyarországot is meghívták, hogy csatlakozzon a paktumhoz és a magyar kormány sietett bejelenteni hozzájárulását. Magyarország érdeke nfemcSak a reparációk kérdésében fűződik az európai hatalmak nemzetközi állásfoglalásához, mert hiszen ebben a tekintetben a keleteurópai államok reparádós ügyeinek rendezé-' se még hátra van. D

e nagy érdekünk fűződik az európai ál'amok sorában a gazdasági válság enyhítéséhez, a középeurópai 'ál'amok gazdasági és pénzügyi felsegítésehez és különösen a mezőgazdasági terményeinknek a külföldi piacokon megfelelő áíón való értékesítési lehetőségéhez. Végezetül ezeken a tanácskozásokon fef lehet vetni a trianoni szerződés revíziójának kérdését is, amihez a magyar nemzet legéletbevágóbb érdeke fűződik. Mért Magyarország bajainak és zavarainak legfőbb forrása az a szerencsétlen békeszerződés, amelynek igazságtalan voltát ma már világszerte vezető szellemek' nyíltan elismerik és megváltoztatásának szükségét mind sürgősebben hangoztatják. Ma már az európai döntő hatalmak is belátják, hogy a trianoni szerződés re

viziója nélkül sem Magyarország gazdasági bajait gyökeresen orvosolni, sem pedig a bizalmatlanságot teljesen kiküszöbölni és az európai "békét a Duna medencéjében tartósan biztosítani nem lehet. Ezek a nagyjelentőségű problémák merülnek fel a lausannei megállapodásokkal kapcSo'atban éfl a magyar kormány legfőbb gondját fordítja arra, hogy a közeli "konferenciákon és a bizalmi tanácSko

: zások során hathatósan és 'síkere' sen képviselje az ország életbe; vágó érdekeit. v, . Tizenkét szines csoportban elevenítik fel a magyar történelem ragyogó lapjait a Frontharcos-napon Az Országos Frontharcos Szö' vétség helyi főcsoportjának vigalmi bizottsága, mely már — mint jelentettük — hetek óta dolgozik a Frontharcosnap előkészítésén, e hó 25-én délelőtt dr. Sarvay E ek vármegyei .főügyész elnökletével ujabb értekezletet tartott, hol az egyes bizottságok megtették jelentéseiket az eddig végzettekről és előterjesztést iket a továbbiakat illető eg. Az értekezleten elhangzott jelentések és előterjesztések mögött egyre impozánsabb keretekben bontakozik ki az ünnepély ké' pe, amely — túlzás nélkül állíthatjuk — olyan méretűnek és nívójúnak ígérkezik, hogy annak jelentősége jóvai túlnő városunk és megyénk határain és fényévei "beragyogja a szomorú magyar Szivek éjszakáit. Értesülésünk szennt a már e'őbbi híradásunkban jelzett történelmi felvonulást a levente egye sülét közreműködésével oldja meg a rendezőség és ezen a városunkban még sohasem látott méretű és fényű mutatványon, mely 12 képcsoportban elénk vetíti "korhű jelmezekben és fegyverzetben imiozgŐ alakjaival történelmünk úgyszólván minden kiemelkedő mozzanatát, a vármegye és város előkelőségei ía részt'.esz; o'; a legfőbb a 'a ' o k meg* személyesitésévet. Nyeremény- és jutalolm|tárgyakul eddig á következő adományok érkeztek be: Dr. Éber Antal orsz. képviselő 100 P, gróf Dessewffy István egy darab 9 fft> napos üsző, dr. Komjáthy Kázmért ügyvéd 50 P, Csenrgery KáiTnán földbirtokos 4 darab malac, Dobos László földbirtokos 100 drb nemes facsemete, GencSy Ferenc földbirtokos 25 P, Bieuer Jenő földbirtokos 10 P. Szibéria végtelen hómezőitől Nyíregyházáig Tizennyolc év szomorú története dióhéjban Egy most hazatért nyíregyházi hadifogoly elbeszéli oroszországi élményeit XI. A hosszú telet házimünkákka> töltik. E

ste pedig összeülnek a búbos kemence körül, s előkerül né'k a butykoSok. Pálmkáznak dalolnak, táncolnak. Most ugyan már, amióta beköszöntött a vörös vdág, máson jár az eszük a téh estéken. De akkor, amikor még az elején tartottak az egész mozgalomnak és nem tudták, hogy mi-i lyen bajt dönt a nyakük'ba a vörösuralom, jó kedvük vo t- Cigarettáznak ott is, c

sak ugy, mint nálunk, csakhogy a cigaretta papír isire euei togalom. UjságpapiröPba, vagy helyesebben mondva, közönséges papírba, ami kezeügyükbe akad, abba csavarják a »mahonkát.« FurmanSzkiba volt kato ikü

s templom is, azonban misézni egy | esztendőben csak egyszer jött el a pap OmSzkbói. Tehát áUandó plébánia nem vo't- Vasárnaponként azért elmentek a temp'oimba imádkozni a hivők. A megszületett gyermeknek sokszor el kellett várni egy esztendeig, kettőig is, mig megkeresztelték. A vörös uralom K-törcss előtt nagyon SOK nyett község voit, afioi nem volt pap, se tamtö, se jegyző, rendszerint a legidősebb fs *egmödo;abt} (paraszt ve ette a község ügyeit. Az elmondottakbői is látható, hogy értelmi

1 ég, 1 let ve u.tej tgens elemek hiányában milyen könnyen tudták elhinteni a konkolyt az ilyen kis községekben Moszkva kolomposai. Nem volt egy értelmes ember, aki megmagyarázhatta volna az orosz parasztnak azt, hogy legjeneíe" fejjel rohan a tai' naK akkor, amikor ei&segm a vörösek előretörését. A cárok saját maguk alatt vág* tak a fát azzal, hogy nem törődterc a faluval, hogy nem hajoltak le a föld népéhez. Szibériában voltak éa vannak ma is olyan falvak, ahol azemberek őskori életüket élik és falujuk határán tuí 'nem látnak. I A falvak 11—75 Km-nyve vannak egymástól, egy egy • nagyobb város Pedig 75—lud km-nyire esik a tajvaktöl. Ugy, hogy a hosszú tél alatt, néh^ 8 hónapig is elszigetelve állnak az emberek egymástól. Uj

ság, posta a szibériai hózivatarokon keresztül ritkán jut el egy-egy faluba. Ezeknek a hibáknak a leküzdésére é» kiküszöbölésére a cárok semmit sem tettek. Vezetés, szellemi irányítás nélkül maradt tudatlan emj bereknél könnyen sikerre vergődtek a vörös agitátorok. CSaki9 ezeknek a visszásságoknak magyarázható az, hogy Oroszországban állandó gyökeret tudott verni a kommunizmus. Ma mar az orosz paraszt, de ; nem csak az orosz paraszt, Hanem minaenRt visszasírja a régi időket. Moszkva telKapasz. kodott urai K-tyaboaK a caroknai, arisztoRratat>t>aK az > arisztokratajcnai. Egy boisevlki vezetőhöz éppen olyan nehéz bejutni, mmt egy miniszterhez. Előbb be ké'i jelenteni, hogy mit akar az ember és csak azután határozza el magát nagy kegyesen, hogy fogadja az embert, vagy sem

1. Mohőn habzsoljak a !h2falorrrmai, jöléttei és fényűzéssel ten eret®t. ök jőfíaknak, pocakot ereszterek, milliók meg < éiiezreK. — A cárok ideje alatt legalább meg volt a mindennapi húsosfazék — nyögik a parasztok, — mo^ meg száraz kenyér sjnes. Mert 01= vonnak tőlük mmdent. Kü'önben majd ezekről a vörös szemfényvesztésekről majd akkor szólok, ha sor kerül "rá történetemben. ...FurmanSzkiben tehát nem voit tanító, amikor oda kerültem^ En a cipőt stoppoló és cstzmatt toltozO ember, hogy meg tudjak élni, fölcsaptam tani. tünak. Eleinte nagyon s

0k tanítványom Volt, még öregek is. Akkor már nagyszerűen beszéltem oroszuk SemfaM akadálya sem volt ennek. A régi tanító egy öreg módos paraszt, örömmel adta át a helyét nekem, ö ugyanis sehogy sem tudott bánni a gyerekekkel. Hozzám szívesen jártak addig, amíg mindenféle érdekes történettel tartottam őket. Almikor azonban arról kezdtem nekik beszélni, hogy a tőid gömbölyű, akar egy juhsajt, akkor kinevettek es egymásután maradoztak K* az iskolából, azt mondták, hogy bolond vagy bátyuska! Beléd szállt a szellem! Beszélhettem én azoknak földrajzról, számtanról, azt mondták kézlegyintve: Nem is igaz, te ta láttad ki l Kétségbeesve bellett látnom, hogy napról-napra fogy a tanítványom. A végén egy sem ma radt. A község pedig, miután nem voit kit tanítani, megvonta a támogatását, ami 21!ott naponként 2 liter tejből, egynegyed kiló vaji ból, egy egész kenyérbői és 1 kg.