Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-26 / 167. szám

1932. juhuS 26. jáfflfflDálL 3 Országos konferencia volt a belügyminiszternél a téli lnségakció ügyében A tanácskozáson résztvettek a főispánok, alispánok és polgármesterek Budapestről jelentik: Keresztes­Fischer belügyminiszternél ankét volt a téli inségakció előkészítésé­ről. A megyei és váro si törvényha­tóságok vezetői, főispánok, alispá­nok és polgármesterek vettek részt az ankéton. A belügyminiszter kijelentette, hogy elvi "szempontból fontosnak tartja az mségakcióra való elő­zetes felkészülést. A legelső fel­adat annak megál'apitása, hogy milyen méretű segítségre fesz szükség a téü inségakció során. Erre vonatkozóan pontos sta­tisztikát keli felállítani. Az mség j akció anyagi részére vonatkozóan ínég nem t ehet konkrét ígéretet, mert ezt a kérdést még meg keli beszélni a pénzügyiminisztenei. Vé­leménye szerint ezen a téren nagy kötelesség tiárui a társa­dalomra. Retanéli, hogy a társadalmi s?er vezeték ki is ve szik részüket az mségakcióból. Ezután az egyes törvényhatósá­gok vezetői szólaltak fel. Ráímlu-) tattak arra, hogy a társadalom tel­jesítőképessége tnár jórészt kime-t rült. A mai viszonyok között gondolna sejml lehet az inségakció keretében különadó kivetésére. Átfogó végleges megoldásra van szükség. 1 A belügyminiszter záróbeszédé ben felszólította a törvényhatósá­gok vezetőit, hogy pontos statisz­tikát álitsanak össze az inségakció szükséges mérvéről és igyekezze­nek 'a megoldást megtalálni. Mi-j helyt a z írásbeli jelentések beérkez-' nek, a belügyminiszter kidolgozza a programot. Szibéria végtelen hómezőitől Nyíregyházáig Tizennyolc év szomorú története dióhéjban Egy most hazatért nyíregyházi hadifogoly elbeszéli oroszországi élményeit x. Fejcsóválva nézett rám az orosz paraszt, majd nevetve hozzáfűzte; — Furcsa világ leh,ut a te hazád, testvér! — Nekem meg a tje hazád furcsa világ bátyuska. Igy aztán valahogy megértettük egymást. Sohasem veszekedtünk. Mikor már hosszabb időt eltöltöt­tem az orosz nép között, mindig elgondolkoztam, hogy micsoda nagy ür tátong orosz és orosz kö­zött. Már ugy értem ezt, hogy pél­dául ott van az orosz kozák, annál durvább, kegyetlenebb népséget el­sem tudok képzelni. Vagy a ható­ságok! Milyen gorombán bántak azok a saját véreikkel. A parasz­tot egyszerűen lenézték. Az ide­genekkel, már mint velünk is, nem nagyon udvariaskodtak. Viszont ott van az orosz paraszt, a nép, az már egészen más. Jólelkű, jószívű em­berek. Egymáson készséggel se­gítenek. Mmden bünük az, hogy először is szeretik nagyon a pálinkát, el sem tudnák az életet nélküle képzelni. Másodszor: K;csapon gó életűek ugy a nők, mint a férfiak. Egyálta án nem megy újságszám ba az, hogy egy alig serdülő lány­nak gyermeke lesz. £s ezt nem is nagyon szégyelik. A rövid nyá­ri estéken I ; ; [ ' , a fiatalság harmónlkaszö mel­}ett a füban hancúrozik. Ilyenkor már rendszerint vftn a fe­jükben egy kic-i, viháncolnak, csik­landozzák egymást, külön mennek és aztán már több sem keli nekik, jön mmden magától. Iskolába n«m szeretnek járni. A hivatalos körök nem is nagyon erőltették. A paraszt ugy jó, ha tf.ta, — mondották. Viszont az is igaz, hogy a paraszt­ság se nagyon törte magát a kul­túra után. Elég volt neki annyi, ha a nevét le tudta i rm. A többi az nem fontos. Kisebb községben templom, vagy iskola, ismeretien fogalmak. £'s ennek dacára igen érdekes, hogy az orosz jparaszt vallásos és a végtelenségig babo­nás. Hogy a vallásosságot és a ki­csapongó életet, hogy tudják ösz­szeegyeztetm, nem tudom. Annyi bizonyos, hogy a családi "életüket furcsán rendezik be. , Az d gazda példaui, ahoi én szolgáltam 1, az ugy élt, mint valami basa. A törvényes fe lesóge me.iett egy egész se- / reg inas asszonyt is (ártott. Ezekhez aztán átbalagott minden vasárnap. Arra azonban gondosan ügyelt, hogy egy fa uba kettő ne legyen, jó távoli falvakból váló' gatta öss ze barátnőit. Minden s zóra kozása az volt, hogy ünnepnapon­ként, korán reggel "átrándult a imlá­sik községbe, előzőleg persze jói felhajtott a garatra, azután énekelt és harmonikázott. í ! ' í A felesége ugyanezt csrnáfta, velem is Ki akart kezdeni. Va­lósággal üldözött a szerelmivel. Egy napon, símkor mindenki el­ment hazulról és .^sak ketten ma­radtunk a házban, becsalt az első szobába valami ürügy alatt. £n gyanutlanu' bementem. Egyszer, csak azt vettem észre, hogy kattan a zar. Hirtelen hátra nézek, hát látom, hogy az asszony ott áll 'az ajtóhoz támaszkodva és engem néz. Nem szól semmit, csak hosszan néz, Nekem mindjárt gyanús volt. A szeme kihívóan csillogott, áz arca piros volt, mmt a paprika. Mikor látta, hogy nem Szó'ok semmit, Jassu lépésekben jött fe'émi... Majd megszólalt. — Én szeretlek téged András, mit szólsz te ehhez?... — Mit? Hát azt, hogy nekqmi van feleségem', meg gyermekem. — Az nem baj. — A fenét nem baj... — Már mér volna baj'. Azért te szerethetsz engem is. — De neked urad van! — Hát aztán?... ő is ezt csmái­ja ( csak azt hiszi, hogy én ezt nem tudom. A te feleséged is azt csi­nálja, csak te nem tudod. Amikor ezt mondta nagyon dü­hös .lettem. — ElhaDgas evvel I Ez nemi igazi — kiáltottam kivörösödve. —Nem haragudott meg ezért a hangért, ránunev-etett, aztán ráütött a vál­lamra s elmenőben hangosan visz­Szakíáltotta; — Nagy szamár vagy te András! Kinyitotta az ajtót és ott ha­gyott... Később amikor megkap­tam az első levelet a bátyámtól, akkor eszembe jutott ez a jelenet. Csakugyan nagy szamár voltam... Nagy szamár voltam éspedig azért, mert 5 1 azalatt, mig én szenvedtem, kínlódtam, a ieeségem ide­haza élte a világát. Annyira élte, hogy e távozásom 1 után a harmadik évre Lebie enbe ment m«gszüim az első hadi­gyermekét. Még szerencse, hogy ez a gyerek meghalt. Isten tudja ki vVt az apja. Udvaroltak neki sokan. Nem sokáig őrizte mieg a tisztességét és most ezeket a dolgokat a mik tulajdonképen nekem fájnak, azért mondom el szerkesztő urnák, mert itt belül égetik a lelkemet. Nem' bánoimi ha meg is tetszik iml, a2 az asszony, akit én valamikor fele-< ségemnek neveztem, megérdemli 1 "j Mikor ezeket mondja Raska And- £ rás, sokáig alig tud magához térni, ij az asztalra borulva sir, görcsös zo- R kogás rázta meg a testét, majd szemért törölgetve folytatja. Tetszik tudni, amikor az első le­velet megkaptam B bátyámtói, nem is akartam neki elhinni, azt, amit ut. De aztán amikor mások is meg erősítették, meg mikor megírták, hogy állapotos, minden beigazoló­dott. A családomat elhanyagolta, min­dig, csak azon járt áz esze, hogy másoknak tetszelegjen. Elment ápolni a barakkokba, a sebesült katonákat. Kikezdett a z orvosok­kal. A segélyt kapta, jő dolga volt, lakót is tartott, azzai is kikezdett. Csunyavérü teremtés volt, A gyermekeim az utcán neve­lődtek fel. Két serdülő lányom nem tanul­hatott jót. Anyjukkal fegyütt ők is ~ a romlás útjára tévedtek. Es amikor bátyám megdorgálta őket, azt felelték: • i Mi SsaK azt teszük, amit / anyáinktói láttunk. Ugy, hogy a végén már rossz­hírű házba jutottak. Szerencsen voltak sokáig, később, amikor az anyjuk is megbetegedett, hát el­ment hozzájuk meglátogatni. Büsz­ke lehet a lányaira, mind ráütöt­tek. Azért utóiérte a büntetés csunyavérü ségének Jftt az ál­dozata, betügséget íapott és efvitfi. 1 ; [ r Ta valy halt meg. Gondoskodott ró­la a jó isten. Mire visszatértem le­számolt vele. Nem kel lett szemtől­szembe látnom- Még a sírját se m néztem m«g. Ne tudjon a sírjába nyugodni azért, mert az tdőseb­bik fiamat megvakította. 0 az oka annak A hogy a fiaim soha többé nem fogja látni a napot. Mindjárt elmondom, hogy va­kult meg a fiam... (Folyt, köv.) illa hétfőn utoijara fllleres helyarakkal KlOETTKlSASSZOMY AZ APOLLOBAN Híresztelések a magánalkalmazottak nyugdijának leszállításáról Az állami tisztviselők nyugdijá­nak leszállításával kapcso'atban az a hír terjedt el, hogy intézkedés készül a magánalkalmazottak nyug­dijjövedelmének iec ökkentése ügyé ben is. Egyik nagy vállalatunk az­zai a konkrét kérelemmel fordult az illetékes hatóságokhoz, hogy szükségrendelet foimájában vál­toztassa meg a z eddigi "helyzetet, amelyet a z 1926. évi törvény terem­tett és hogy Uy módon számára lehetővé váljék a terhes nyugdíjak leszállítása. Tekintve, hogy az utolsó évek­ben a vállalatok helyzete meg­romlott és hogy külföldön, külö­nösen Ausztriában, a Kreditanstalí válsága után tették lehetővé a pala-, gánalkalimazottak nyugdíjának le­szállítását és a szolgálati szerző^ dések megváltoztatását, nem lát' szik egészen kizártnak, hogy ilyen irányú gondolattal az illetékes mi­nisztériumok foglalkozni • fognak. Mindazonáltal nem valószínű, hogy rövidesen ebben a nehéz kérdés­ben döntés történjék, inert hi szert annyi feltételtől és annyi fórumtól függ ez a kérdés, hogy az előzetes megbeszélések is heteket és hóna­pokat vennének igénybe. Vizsgálják felül az iparosok és kereskedők adóbátraiékait Érdekes átirat crkezCtt a nyír­egyházi ipartestülethez és a deb­receni kamarához Szegedről. A keieskedők, iparosok bizonyára ér­deklődéssel fogadják az átiratban foglaltakat, amelyek igen közel­ről érintik az iparos és kereskedő társadalom minden tagját. A szegedi kereskedelmi kamara indította a z akciót a kereskedők és iparosok adóhátralékainak felül­vizsgálására és a késedemi kama­tok csökkentésére. A kéréseket felterjesztés formájában a pénzügy j miniszterhez kívánja juttatni a ka­mara s ezért kéri hasonló állásfog lalásra a z összes kereskedelmi és ipari érdekeltségeket. A felterjesztés tervezete a ktvá nalmakat három pontban foglal­ja öss ze. Az első kívánság az. hogy az összes kereskedők által két év óta fizetett késedelmi kamatok, bírságok és adóbehajtási költsé­gek kétharmad része az adózók fennálló tőketartozásaira száimoltas sék el. A második kívánalom az, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom