Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-26 / 167. szám

1932. juhuS 26. jáfflfflDálL 3 Országos konferencia volt a belügyminiszternél a téli lnségakció ügyében A tanácskozáson résztvettek a főispánok, alispánok és polgármesterek Budapestről jelentik: KeresztesFischer belügyminiszternél ankét volt a téli inségakció előkészítéséről. A megyei és váro

si törvényhatóságok vezetői, főispánok, alispánok és polgármesterek vettek részt az ankéton. A belügyminiszter kijelentette, hogy elvi "szempontból fontosnak tartja az mségakcióra való előzetes felkészülést. A legelső feladat annak megál'apitása, hogy milyen méretű segítségre fesz szükség a téü inségakció során. Erre vonatkozóan pontos statisztikát keli felállítani. Az mség

j akció anyagi részére vonatkozóan ínég nem t

ehet konkrét ígéretet, mert ezt a kérdést még meg keli beszélni a pénzügyiminisztenei. Véleménye szerint ezen a téren nagy kötelesség tiárui a társadalomra. Retanéli, hogy a társadalmi s?er vezeték ki is ve

szik részüket az mségakcióból. Ezután az egyes törvényhatóságok vezetői szólaltak fel. Ráímlu-) tattak arra, hogy a társadalom teljesítőképessége tnár jórészt kime-t rült. A mai viszonyok között gondolna sejml lehet az inségakció keretében különadó kivetésére. Átfogó végleges megoldásra van szükség. 1 A belügyminiszter záróbeszédé ben felszólította a törvényhatóságok vezetőit, hogy pontos statisztikát álitsanak össze az inségakció szükséges mérvéről és igyekezzenek 'a megoldást megtalálni. Mi-j helyt a

z írásbeli jelentések beérkez-' nek, a belügyminiszter kidolgozza a programot. Szibéria végtelen hómezőitől Nyíregyházáig Tizennyolc év szomorú története dióhéjban Egy most hazatért nyíregyházi hadifogoly elbeszéli oroszországi élményeit x. Fejcsóválva nézett rám az orosz paraszt, majd nevetve hozzáfűzte; — Furcsa világ leh,ut a te hazád, testvér! — Nekem meg a tje hazád furcsa világ bátyuska. Igy aztán valahogy megértettük egymást. Sohasem veszekedtünk. Mikor már hosszabb időt eltöltöttem az orosz nép között, mindig elgondolkoztam, hogy micsoda nagy ür tátong orosz és orosz között. Már ugy értem ezt, hogy például ott van az orosz kozák, annál durvább, kegyetlenebb népséget elsem tudok képzelni. Vagy a hatóságok! Milyen gorombán bántak azok a saját véreikkel. A parasztot egyszerűen lenézték. Az idegenekkel, már mint velünk is, nem nagyon udvariaskodtak. Viszont ott van az orosz paraszt, a nép, az már egészen más. Jólelkű, jószívű emberek. Egymáson készséggel segítenek. Mmden bünük az, hogy először is szeretik nagyon a pálinkát, el sem tudnák az életet nélküle képzelni. Másodszor: K;csapon gó életűek ugy a nők, mint a férfiak. Egyálta án nem megy újságszám ba az, hogy egy alig serdülő lánynak gyermeke lesz. £s ezt nem is nagyon szégyelik. A rövid nyári estéken I ; ; [ ' , a fiatalság harmónlkaszö mel}ett a füban hancúrozik. Ilyenkor már rendszerint vftn a fejükben egy kic-i, viháncolnak, csiklandozzák egymást, külön mennek és aztán már több sem keli nekik, jön mmden magától. Iskolába n«m szeretnek járni. A hivatalos körök nem is nagyon erőltették. A paraszt ugy jó, ha tf.ta, — mondották. Viszont az is igaz, hogy a parasztság se nagyon törte magát a kultúra után. Elég volt neki annyi, ha a nevét le tudta i

rm. A többi az nem fontos. Kisebb községben templom, vagy iskola, ismeretien fogalmak. £'s ennek dacára igen érdekes, hogy az orosz jparaszt vallásos és a végtelenségig babonás. Hogy a vallásosságot és a kicsapongó életet, hogy tudják öszszeegyeztetm, nem tudom. Annyi bizonyos, hogy a családi "életüket furcsán rendezik be. , Az d gazda példaui, ahoi én szolgáltam

1, az ugy élt, mint valami basa. A törvényes fe lesóge me.iett egy egész se- / reg inas asszonyt is (ártott. Ezekhez aztán átbalagott minden vasárnap. Arra azonban gondosan ügyelt, hogy egy fa uba kettő ne legyen, jó távoli falvakból váló' gatta öss

ze barátnőit. Minden s

zóra kozása az volt, hogy ünnepnaponként, korán reggel "átrándult a imlásik községbe, előzőleg persze jói felhajtott a garatra, azután énekelt és harmonikázott. í ! ' í A felesége ugyanezt csrnáfta, velem is Ki akart kezdeni. Valósággal üldözött a szerelmivel. Egy napon, símkor mindenki elment hazulról és .^sak ketten maradtunk a házban, becsalt az első szobába valami ürügy alatt. £n gyanutlanu' bementem. Egyszer, csak azt vettem észre, hogy kattan a zar. Hirtelen hátra nézek, hát látom, hogy az asszony ott áll 'az ajtóhoz támaszkodva és engem néz. Nem szól semmit, csak hosszan néz, Nekem mindjárt gyanús volt. A szeme kihívóan csillogott, áz arca piros volt, mmt a paprika. Mikor látta, hogy nem Szó'ok semmit, Jassu lépésekben jött fe'émi... Majd megszólalt. — Én szeretlek téged András, mit szólsz te ehhez?... — Mit? Hát azt, hogy nekqmi van feleségem', meg gyermekem. — Az nem baj. — A fenét nem baj... — Már mér volna baj'. Azért te szerethetsz engem is. — De neked urad van! — Hát aztán?... ő is ezt csmáija

( csak azt hiszi, hogy én ezt nem tudom. A te feleséged is azt csinálja, csak te nem tudod. Amikor ezt mondta nagyon dühös .lettem. — ElhaDgas evvel I Ez nemi igazi — kiáltottam kivörösödve. —Nem haragudott meg ezért a hangért, ránunev-etett, aztán ráütött a vállamra s elmenőben hangosan viszSzakíáltotta; — Nagy szamár vagy te András! Kinyitotta az ajtót és ott hagyott... Később amikor megkaptam az első levelet a bátyámtól, akkor eszembe jutott ez a jelenet. Csakugyan nagy szamár voltam... Nagy szamár voltam éspedig azért, mert 5 1 azalatt, mig én szenvedtem, kínlódtam, a ieeségem idehaza élte a világát. Annyira élte, hogy e távozásom

1 után a harmadik évre Lebie enbe ment m«gszüim az első hadigyermekét. Még szerencse, hogy ez a gyerek meghalt. Isten tudja ki vVt az apja. Udvaroltak neki sokan. Nem sokáig őrizte mieg a tisztességét és most ezeket a dolgokat a

mik tulajdonképen nekem fájnak, azért mondom el szerkesztő urnák, mert itt belül égetik a lelkemet. Nem' bánoimi ha meg is tetszik iml, a2 az asszony, akit én valamikor fele-< ségemnek neveztem, megérdemli 1 "j Mikor ezeket mondja Raska And- £ rás, sokáig alig tud magához térni, ij az asztalra borulva sir, görcsös zo- R kogás rázta meg a testét, majd szemért törölgetve folytatja. Tetszik tudni, amikor az első levelet megkaptam B bátyámtói, nem is akartam neki elhinni, azt, amit ut. De aztán amikor mások is meg erősítették, meg mikor megírták, hogy állapotos, minden beigazolódott. A családomat elhanyagolta, mindig, csak azon járt áz esze, hogy másoknak tetszelegjen. Elment ápolni a barakkokba, a sebesült katonákat. Kikezdett a

z orvosokkal. A segélyt kapta, jő dolga volt, lakót is tartott, azzai is kikezdett. Csunyavérü teremtés volt, A gyermekeim az utcán nevelődtek fel. Két serdülő lányom nem tanulhatott jót. Anyjukkal fegyütt ők is ~ a romlás útjára tévedtek. Es amikor bátyám megdorgálta őket, azt felelték: • i Mi SsaK azt teszük, amit / anyáinktói láttunk. Ugy, hogy a végén már rosszhírű házba jutottak. Szerencsen voltak sokáig, később, amikor az anyjuk is megbetegedett, hát elment hozzájuk meglátogatni. Büszke lehet a lányaira, mind ráütöttek. Azért utóiérte a büntetés csunyavérü ségének Jftt az áldozata, betügséget íapott és efvitfi. 1 ; [ r Ta

valy halt meg. Gondoskodott róla a jó isten. Mire visszatértem leszámolt vele. Nem kel lett szemtőlszembe látnom- Még a sírját se

m néztem m«g. Ne tudjon a sírjába nyugodni azért, mert az tdősebbik fiamat megvakította. 0 az oka annak

A hogy a fiaim soha többé nem fogja látni a napot. Mindjárt elmondom, hogy vakult meg a fiam... (Folyt, köv.) illa hétfőn utoijara fllleres helyarakkal KlOETTKlSASSZOMY AZ APOLLOBAN Híresztelések a magánalkalmazottak nyugdijának leszállításáról Az állami tisztviselők nyugdijának leszállításával kapcso'atban az a hír terjedt el, hogy intézkedés készül a magánalkalmazottak nyugdijjövedelmének iec ökkentése ügyé ben is. Egyik nagy vállalatunk azzai a konkrét kérelemmel fordult az illetékes hatóságokhoz, hogy szükségrendelet foimájában változtassa meg a

z eddigi "helyzetet, amelyet a

z 1926. évi törvény teremtett és hogy Uy módon számára lehetővé váljék a terhes nyugdíjak leszállítása. Tekintve, hogy az utolsó években a vállalatok helyzete megromlott és hogy külföldön, különösen Ausztriában, a Kreditanstalí válsága után tették lehetővé a pala-, gánalkalimazottak nyugdíjának leszállítását és a szolgálati szerző^ dések megváltoztatását, nem lát' szik egészen kizártnak, hogy ilyen irányú gondolattal az illetékes minisztériumok foglalkozni • fognak. Mindazonáltal nem valószínű, hogy rövidesen ebben a nehéz kérdésben döntés történjék, inert hi

szert annyi feltételtől és annyi fórumtól függ ez a kérdés, hogy az előzetes megbeszélések is heteket és hónapokat vennének igénybe. Vizsgálják felül az iparosok és kereskedők adóbátraiékait Érdekes átirat crkezCtt a nyíregyházi ipartestülethez és a debreceni kamarához Szegedről. A keieskedők, iparosok bizonyára érdeklődéssel fogadják az átiratban foglaltakat, amelyek igen közelről érintik az iparos és kereskedő társadalom minden tagját. A szegedi kereskedelmi kamara indította a

z akciót a kereskedők és iparosok adóhátralékainak felülvizsgálására és a késedemi kamatok csökkentésére. A kéréseket felterjesztés formájában a pénzügy

j miniszterhez kívánja juttatni a kamara s ezért kéri hasonló állásfog lalásra a

z összes kereskedelmi és ipari érdekeltségeket. A felterjesztés tervezete a ktvá nalmakat három pontban foglalja öss

ze. Az első kívánság az. hogy az összes kereskedők által két év óta fizetett késedelmi kamatok, bírságok és adóbehajtási költségek kétharmad része az adózók fennálló tőketartozásaira száimoltas sék el. A második kívánalom az, hogy