Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-09 / 128. szám

4 jfitrcnvix. 1932. junius 9. szitettek. V an- olyan diák, aki fe­hérre fényezett gyógyszerszekrényt készített, mások ügyességét az egyszerű eszközökkel előállított Bunz en-lámpa dicséri. Egyik taní­tóképzős villamos transzformátorral ve sz részt ezen a kiállításon^ már sok hatalmas mértani testeket ál­lítottak elő, vagy könyvet kötöt­tek tökéletesen. Probszt tanár rajz'tanitásának és slőjdoktatásának slk erét dicsérő tárgyak mellett ott vannak a kiállításon a tanítóképző Ifjúsági Vör&s Kereszt Egyesület pomás játékkés z 1 tményei is, 1 a­melyeket Horváth János kiváló ve­zetésévei faragtak gyafultak, fes­tettek a derék fiuk. A kiállításon a pedagógus szak­emberek gyönyörködve nézik a, modem szenemben készült népis-i fcolai tanmeneteket, amelyek kis rajzokban mutatják be az elemi iskolai rajztanítás évi' menetét. A méh története és meg­becsülése Irta; Guiyássy Aiyőző. í. t Sokszor láttam falun és város­iban. hogy neimicsak a pajkos gyer­loek-eK. de sajnos, még felnőttek is kíméletlenül bántják és p usztit, ják mtaden ok nélkül az ártatlan méheket azért, mert bemerészel­tek idegen portára repülni s vizzei telt vályúk vagy kutak környékét felkeresni azon szándékbó^ hogy viágt vigyenek lakásukba. Sokan idegességből már látá­suktól való rettegé sbői is csap­kodva kergetik ei s azt hiszik. hogy ezzel elmenekülnek. Sőt annál job­ban támadnak s önvédelmükből használják .a fulánkot. Míg, ha nyugodtan viselkedünk a pétiekkel, neüru bántanak s elkerüljük a szu­rás ukat. Megjegyzem, hogy méh­szu rá s alkalmává' a fulánkkai han­gyasav kerül a sz urt sebbe, s kis gyuladást okoz ugyan, de kis mér­tékben nem veszélyes, sőt a reu­másoknak határozottan orvosság. Minden méhész tudj'a, hogy a kutató méh különösen lakásától tár vol, ok nélkül nem támi^d 'állat vagy eimber ellen s ezt tudva, ne féljünk közeledésüktől. A méh, mmt az alábbiakból ki­tűnik, igen fontos és elmaradhatat­lan tényezője a nemzetgazdaság­nak, megérdemli a megbecsülést és éppen" ez en szempont indított ar­ra, hogy róla egyet-mást az őskor hagyományaiból közöljed különcr Sen azok szántára, kik eddjy nem lstoie rték s talán aztétft. viselfeedttek ve'ük oly kíméletlenül. A tméh keletkezését, mint min­den egyéb élőlényét a Teretnoltőre vezetjük vissza, de annak első megjelenését homály föidv. Tény azonban az, hogy az ember meg­jelenésevei egyidejű a méh is, mit bizonyít azon körülmény, hogy a méhek mmt a rovarvilág magasabb fejlődésü alakjai, nem létezhettek abban a korban, mikor még virág­taian növények bontották a földet, Honnét vették volna tápláléku­kat e kedves bogárkáink? Hiszen az állatok létezésének egyik leg­lőbb feltétele a szükséges táplálék. H a pedig ez nincs, akkor élő­lény sem kézeíhető­A méheknek nem egyedüli ren­deltetésük a njézgyüjtés, hanem a mezőgazdaságunkra legfontosabb lőfeladatukat a virágok jtjiegter­mék enyitése is képezi. Ha ezen állításom) he'yes, akkor a méhek megjelenését a föld harmadik kor­szakára keh visszavezetnünk, a­rrmkor a világtalan növényeket a virágosak váltották f ei és mikor mézükk ei az ősemberek már táp­lálkoztak. Azt, hogy az ember mikor kez­dett méhészettel foglalkozni, nem tudjuk egész bizonyossággal. Annyit biztosan tudunk, hqgy már Babilóniában a halottakat vi­aszba foglalva mézben temették el, mely szokás ezredéveken 4't fiötnjn­állott, sőt a hódító Nagy Sándort is igy teimlették el. <>Egyiptoimban nagyra becsül­ték a méhet és termékeit. Fejedel­mi lakomáknál, sőt orvosság gya­nánt is használták a mézet. A szent állatok bebalzsamözására temérdek viaszt használtak. Tethosis ki­rály idejében, imidőn az izraeliták kiköltöztek Egyiptomból, sok volt a méz, mirő 1 tanúbizonyságot szol­gálnak a pusztában bolyongjgj zisin dók, kik felpanaszolták Mózesnek, hogy kivezette őket a tejjel és mézzel folyó városból. Izráei népét illetőleg az óhazá­ban, Chaldeában taiái unk méhésze­ti lejegyzéseket. Szerették a mé­hekkel való foglalkozást, sőt jőve­detaező mézkereskedést űztek. Törvényeik voltak a méhészet vé­de'mére, m eíyek mSifJósu a korában is fennállottak. Tatamidból tud­juk, hogy használták a mézet bo­rok javítására, törkölybor (teimad) készítésére­Hor eb hegyén ,az égő bokorban megszólalt Jehova s azzal kei­tette fej izrae: érdeklődését az ígé­ret földje iránt, hogy t e]jei és imjéz­zei folyónak nevezte azt. Mózes ál­tat kiküldött kémei fs azt a hírt hozták, hogy a föld, amfelyen jártak csakugyan tejjel és mézzel folyó, tehát kétségtelen, hogy már Pa­lesztina őslakói is tenyésztettiek méhet s így bizonyos az is, hogy az ígéret földje annak idejében vi­rágdus tartomány volt. Jelenlegi képe kiélt, sivár talaj. AsSyriában is virágzott a méhé­szet, nemlcsak a méz kedvéért te­nyésztették a méhet, hanem hasz­nálták azokat hódító hadjárataik­ban is, midőn Isaías próféta Asszyria (méheive 1 megfenyegette Achaz királyt. (Folyt, köv.) 1NKISIN hatalmas újdonsága iongol és táncosnő Szerdán, csütörtökön az APOLLOBAN Fehérgyarmaton az Ecsediláp villamos üzeme veszi át az áramszolgáltatást Fehérgyarmatról jelenti tudósí­tónk: Az Ecs ed»láp Villamos üze­me Fehérgyarmat nagyközség kö­zönségének érdekei szempontjából r enakivü i jelentőségű ajánlatot tett az áramszolgáltatás átvételére. A fehérgyarmati vi ágitás koncesszió­ja F rank és Goídglanc cégé. Ez a cég 1 pengő 14 filléres egység­árat szed az áramdíjakért akkor, amikor 220 voltos egyenáramot szói gáltat. Ez a cég ma már nem tud­ja kielégíteni azokat az igényeket, amelyeket Fehérgyarmat közönsé­ge joggat támaszthat s ezért az Ecs ediiáp Villamos Üzeme átakar­ja venni á községi hálózatot és bekapcsolná a községet a saját hálózatába. Az engedélyeseket ter­mészetesen kártalanítaná. Az Ecsediláp Villamos Müve az árammérő órák cseréjét és a rá­diókészülékeknek váltóáramra váló átépítését magára vá'ialja és igy a község lakossága mindöfH áldozat nélkül jutna hozzá a folytonos éjjel­nappali 220 voltos váltóáramú vil­lanyvilágításhoz. A község közön­sége és hivatalos körei ezen aján­latot örömtelié 1 fogadták és minden remény megvan arra hogy rövide­sen az Ecsediláp Villamos Mü­ve veszi át a község áramszolgál­tatását. á községi polgári leányiskola tornaünnepélye A keliean. báj, hangulatosság va­sárnap délutánja volt a félszázados polgári i eányisko a j uiiius ,5-iki tornaünnepélye. Az intézet tágas udvarát zsúfolásig töltötte meg a szülők és a modem testnevelés iránt érdeklődő^ sokasága. A jövő nemzedék egyik matrózruhás ma­gyar lánykája ajkán <*>njigyar re­ményt hirdető Hiszekegy hangzott fe 1- E trianoni nemzeti ima nyi­totta mieg az ünnepélyt. Majd a hanmladikosok botgya­koriatai 'következtek. A leánykák könnyedén, ügyesen, hajlékonyan, a szemet gyönyörködtetőn végez­ték ezeket. Ezután változott a szín. Bájos és összhangzatos képet nyúj­tott a sportkör a kecsességet megtestesítő ritmikus gyakorlatai­val. amelyeket a zongora akkord­jaira végeztek. Ezt "a hatást ered­ményezte a negyedikesek későbbi z^nés ricmikája ís. U(gjy ta'jáltijk, hogy ez a hullámzó gimnasztika, kitűnő testnevelő eszköz; igazán a női hemnek való. szervezetfrissi­tőleg és lélekvídámitólag hat. Az e'ső sök könnyed és lenge, miuzsíki, ra végzett tzabadgyakor.at^u. 'fe­gyelmezettségről és r uganyosságról tettek bizonyságot, örömünk telt a másodikosok Iabdave rsenyében. Ezen osztály énekefs Szabadgya­korlatai az újszerűség illatát árasz tották^ ér eztük a magyar dalnak és a tornának öieíkezését. Való­ban a magyar zene és torna mű­vészi 'ikr ek. Ezt mlég inkább akkor láttuk beigazolnak, amikor a har­madikosok s uhanó. kitűnő ritmus­érzésről, z enei- és sz'épérzé'krő 1 'ta­nuskodó zamatos magyar táncában gyönyörködtünk. A sportkörösök fi­gyelmet visszatükröztető zenés, mozgásos padgyakorlatai amellett szóltak, hogy a dán gumlnasztifca (magyarrá honosult. A IiUnKiuSz után kedves emlé­kekkel oszlott szét a közönség. A jól sikerült tornaünneélyért aa elismerés zászlaját hajtjuk meg az iskola testnevelési-triásza Zoltán Béláné. Straky Henrikné és Vajda Emifné tanárok e'őtt, akik 'növen­dék korukban szintén itt tornáztak, Imost háromszáz nyíri leánykából álló szittyakoszorut tornáztattak meg helyesen és szereztek ne­künk igaz örölmöt. SPORT K vá ó eredményeket értek el Deb­recenben atlétáaink A debreceni nagyerdei pálya sa­lakjára nagyszámú atléta s ereg gyü.t össze, az ország különböző részeiből. Budapest, Rákosliget, Nagyvárad, Pécs, Nyíregyháza at­létái ,mérkőztek szép küzdelemben, nagy közönség e'iőtt. A verseny nylr egyházi résztvevői is si­kerrel szerepeltek. Létray Géza a magasugrásban győzött 170-el, abszolút könnyedséggel, amt a további formájára íg en biztató. Móna István kgr. rekordkísérlete is az 1000 m-en közel járt a siker­hez, mert bár a rákosligeti Szaba­dostól a nap legszebb küzdelmében 'mellszélességgel kikapott, ideje 2 pe rc 39.2 mp. a ker. rekordtói csak hét tiz ed mp-ei marad el. Az ifjúsági távolugrásban Szondy István 6.37 catí-ei győzött, ami if­júsági viszonylatban igeii jó ered­mény és a szezonban még sokat ígérő fejlődést jelent. ; Megállapítható, hogy a nyíregy­házi "atléták, az első pályaverse­nyükön, tavalyi legjobb foHmáju­kat felülmúlták, ami azt jelenti, hogy a szezonban nagy eredmé­nyeket fognak elérni . A MÁV új menetrendje Nyíregyházáról indul; Debrecen—Budapest felé: 20.17 (Budapest Nyugati-pályaudvarra ér­kezik 5.05), 13.21 (csak Ujfehértóig közi.), 5.40 (Budapest Nyug. pu.-ra érk. n.io gyors), 7.53 (csak Deb-, recenig közi. — jun. 25-től—aug. 31-ig vasár é s ünnepnaponkint Haj­dúszoboszlóig közlekedik.) 23.21 csak Debreceni közlekedik, j uníus 25-tői augusztus 31-lg, csak vasár- é's ünnepnapokon), 10.43 (Bud. Nyugati pu.-ra érk. 16.15 gyors, 20.08 szecnély), 17.22 (csak Debrecemg közi.), 15.51 (Buda­pest Kel. pu.-ra érk. 21.06)­Sz erencs—Miskolc—Budapest, v. Sátoraljaújhely felé: 9.22 (Buda­Keleti pu.-ra érk. 17.20 gyors, 19.40 személy, Sátoraljaújhelybe érkezik 12.04), 13-20 (Sátoialjaujhetybeérk. 15.57, csak j un 25-tői aug. 31-ig közi., vasár és ünnepnapokon Deb­recen—Miskolc között), 16.09 (Bu­dapest Kel. pu.-ra érk. 22.21, S.a.­ujhe'ybe érk. 19.42), 19.58 (Bud. Ke 1- pu-ra érk. 5.45, Sátoraljaúj­helybe érk. 2^.04), |.io (Bud. Ke'- pu-ra érk, 11.08, S-a.ujhelyba érk. 7.40). Kisvárda—Záhony felé: 5.15, 7.55 (csak KiSvárdáig), 13.22, 16.22, 19.53 (csak KiSvárdáig.) ! i Oros — Nyirbakta — Vásáros­naimény f elé: 5.17, 13.25, 20.08. Nagykálló — Nyírbátor — Má­tészalka — Csenger felé: 5.00,' 13.18, 16.45 (csat Mátészalkáig). 20.00. Nagykálló—Nyiradony f elé: 8.08, 16.45. Tiszalök—Polgár fe'é: 7.50,9.2a (csak Tiszalökig), 16.09. Nyíregyházára érkezik; Debrecen—Budapest felől: 7.34 (csak Debrecenbői), 9.13 (Buda­pest Kel. pu-róí indul 0.15)1 Ú­10 gyors (Bud. Ke 1- pu.-rói ind. 7.50), 14.06 (csak Ujfehértótólí), 15.46 (Bud. Nyug. pu.-rói mdui- 7J29), l9­23 gyors (Bud. Nyug. pl.-ró* in­dul 14.00), 23.20 gyors (Budapest Nyug. pu.-rói'ind. 18.00), 4.35 (Bu­dapest Nyug. pu.-rói md. 19.50). Szerencs—Miskolc—Budapest, v. Sátoraijaujhe'y felől: 19.47 (Bud. Ke 1- pu-rói ind. 8.20 szeimlély, 14.16 gyors, Sátora jaujh eiybői ín'd. 16.55) 7.45 (Bud. Kel. pu.-rói ind. 17.55, Sátoraijaujhelybő 1 indul 5.20), 23.12 (csak j un. 25-tői aug. 31-ig közi., vasár- é s ünnepnapokon Szerencs— Debrecen között, Bud. Kel. p\i.-ró< ind. 17.40, Sátoraijaujhelybő' ind. 20.10), 10.07 (Bud. Kel. pu.-ról ind. 0.04, Sátoraljaújhelyből ind. 7.22), 17.01 (Bp. Ke', pu-rói md. 7.22, Sátoraljaújhelyből ind. 11,10), Kisvárda—Záhony felől: 7.20 (csak KiSvárdátólj), 9.101 10.30 (csak Kisvárdától), 15.43, 19.52. Oros — Nyirbakta — Vásáros­namény f elől: 7.24, 15.36, 19-43­Nagykáiló — Nyírbátor — Má­tészalka — Csenger felől: 7.1a (csak Mátészalkáról), 9.03, 15.20, !9-33­Nagykálló—Nyiradony felől: 7.44 15.20. Tiszalök—Polgár f €lŐ^: 7.30, 10.07 (csak Tiszalökről), 17.01.

Next

/
Oldalképek
Tartalom