Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-14 / 132. szám

i.t . (o3Ji U J/Ví RYIDEK. Vay Miklós báró, a tiszalöki kerület képviselője parlamenti beszédében az agrár munkanélküliség leküzdésére a munkaalkalmak megteremtését sürgette az idei költségvetésben már csak 1.800.U0Ü pengőt. Ez az összeg nagyon minimális, különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt, hogy e z az összeg csak az állami utak fenntartására vonatkozik, de figyelembe ke^ven­íiünk azt is, hogy a vármegyei és vicinális ^ak ötször akkora háló­zattal birnak az országban és a vármegyék még s Qkkai s uiy 0sabb helyzetben vannak, mmt az állam, mert vannak várm egyék, amelyek a köves utakra egyletlen kiló kavicsot sem tudnak az idei esztendőben, mint fenntartasi anyagot ki számtani. Szabolcsvármegyében i» olyan a heiy zet ) hogy vannak utak, ame­lyeket egyes egyének hozzájárulá­sával építettek meg és ma azt lát­juk, hogy ezek a köves makadám­Szabolc'svárinegye országgyűlési R képviselői az ország gazdasági re- B organizációjának nágy munkájában, a feladatvállalásban jelentős mér­tékben veszik ki részüket. A vi­déki városok, a "falvak panaszait viszik a fórum elé, alapos felké­szültséggel, pontos adatokkal alá­támasztott érveléssel mutatnak rá a felmerülő bajokra, hogy megköny nyitsék, elősegítsék az ország ve­zetésére hivatottak nagyvonalú munkáját. Junius 3-án, a költségvetési tár­ca tárgyalása s 0rán a p a rla mentben Káliay Miklós ny. államtitkár ha­talmas beszédben hangoztatta álta­Iáno s helyeslés közben, hogy a föl­det nem szabad elvonni a termelő­től, hane m belső »stiflhaltét« és föltétlen kamatfeszáüftast követelt. d*" ; ! ••;•.'• ) Kállay Miklós beszédét hosszan­tartó hejyesLés és taps követte s a képviselők Korányi Frigyes pénz­ügyminiszterrel az élükön Számo­san üdvözölték. Igy báró Vay Miklós, a tisza­löki kerület képviselője is érzi vállalt kötelezettségének súlyát s lelkes odaadással teljesíti azt a magasztos hivatást, amellyel ez­rek és ezrek, földművesek, gazdák, latejnerek, kereskedők és iparosok bizalmát kjérdemeite. A képviselőház junius 6-1 ülésén a kereskedelemügyi tárca költség­vetésének tárgyalása s Grán az or­szág legtöbb érdekének az agrár­érdekeknek szemelőtt tartásával te; a budapesti hidaK mai mBg­valö-íitása ellejn szólalt fei ; » l <•' és kérte a kereskedelemügyi JjmV nis zter t ) jelentse kJ hogy a buda­pesti hidak felállításához mindad­dig nem járul hozzá, a mlg a keres­kedelemügyi tárca állami felada­tainak nem t ud megfei eini. Itt van a köves utak kérdése i» — mondotta ezután. — Ha a költségvetést tekintsük, a köves­utakat illetőleg, azt látjuk, hogy i Tt horribilis visszaesés van és éppen azoknál a tételeknél spón»W ták meg a legnagyobb összegeket, amelyek t uiajdonképen a céi 'ér^ dekében feltétlenül szükségesei lettek volna. A tavalyi költségve­tésben még 3.800.000 pengőt irá­nyoztak elő fenntartási anyag elő­állítására, f 1 ból készült utftk tejesen tönkremennek fes szét­porladnak. Azt kivánom, hogy méltóztassanak az utakat fenntartani és az autó* buszüzemeket az útadóba a leg­szigorúbb fepéteíek me'lett be­vonni, mert ők ezidőszennt csak ló után fizetnek és nem pótolják azt a kárt, amit az adózó polgá­roknak csinálnak. (Ugy van! Ugy van! A jobboldalon.] Ebben az egész utkérdésben, ugy az állami, mint a vármegyei utak kérdésének rendezésében, felt* kérem a kereskedelemügyi mi» nis zter urat arra, méltóztassék ösz­szehivni egy konfer enciát, méltóz­tassék összehívni az összes vár­megyék alispánját, az államépité 4 Szeti hivatalok vezetőit és meg­tárgyalni e zeket a kérdés eket azok­kal, akikkei ezt az ügyet megol­dani lehet. Mert igenis j, • i j , , 1 ; ! • az utak fenntartásának kérdé sSi meg tehet oldani. f !» » 3«*( : 1 ><=; » - [. 11f : Magam is tanulmányoztam ezt a kérdést és megállapítottam, hogy például a vármegyei utak fenntar­tásának tétejénéi körülbelül 50 százalékot tesz ki az a költség, amit vas-jti fuvarra költenek ei a vármegyék s mivel ez a költség nem áh rendelkezésükre, egyálta­lában nem rendelnek követ és igy az u rak fenntartására egyáltalában semmit se m szállítanak ki. . Megfontolás tárgyává kellene tenni e zen a konferencián atzf fls, vájjon nem volna heiyes ebb ma nem felaprózott köveket szállítani ki a bányákból, hanem durva, kitermelt köveket, mert ezáltal jelentős munkaalkalmat nyújtanának a falusi lakosság­nak. ! i (Ugy vanl Ugy vani a jobboldalon) Ugyancsak meg akarok emlé­kezni a költségvetés ker etén be­lül a ráűióelőtizetök nevében egy igen kényes kérdésről ls. Ma Magyarországon 341000 rádió van és a kereskedelemügyi kor­mányzat odairányitotta a rádiótár­saságot, hogy relé állomásokat épitrsen. Számításom szerint egy ilyen reié áhomás egy körzeten belül 'megfogja "háromszorozni az előfi­zetők számát, mégpedig a detekto­ros készülékkei hallgatók számát. Azok az emberek, akik detektoros készüléket fognak venni, a legsze­gényebbek es a legalScisonyabb megélhetési viszonyokkal tfende> ke znek. Ennek folytán igazságtalannak es lehetetlen­nek tartom, hogy a detekto­ros készülékek után épptn oly adót szedjenek, min* a lám­pás készülékek után. Ha nem is életszükséglet ez, d« ha a rádió r<^é állomást felállít­ják, igazságtalan dolognak tartom, hogy egy detektoros készülék után, amelynek beszerzési ára 6 pengői 28 pengő adót fizessen valaki egy egész évre, vagyis a beszerzési 3i ötszörösét. Kérem a kereskedelemügyi mfr niszter urat, méltóztassék a rádió­társaságnál' odahatni és olyan tervezetet készítem, hogy a "de­tektoros készuékek előfizetési árait mélyen redukálják, mmt az más országokban ís megtörtént. Tekin­tettel arra a körülményre, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur szei mélye iránt bizalommal vagyok, el* várom és remélem, hogy ezeket a kérdéseket rövides en megfogja ol­dani. (Helyeslés és t aps 'a jobbol­dalon.) Báró Vay Miklós junius hó 3-án a költségvetés földmive'ésügyl tár­cájának tárgya'á a során pedig a kp vetkezőket* mondotta: Még sohasem találkoztam olyan gazdatársamm al, aki a termés eredményével, vagy az időjárás vi­szontagságaival meg lett volna elégedve. Ezért n e vegye a föld­miveiésügyl miniszter ur se rossz­néven, ha a költségvetést szigorú kritika tárgyává akarom tenni, —. mert ugy látom, hogy nekünk gaz« btafeJLi*!- í*i - »iJ MICHAEL BOHNEN a Vikroria szereplője OLGA CSEHOVA bűbájos primadonna RALPH A. ROBERTS nagyszeiü komikus Eli. ien a szerelem operett újdonságain már keddtől az APOLLOBAN 1932. junius 14. dáknak fej felé keü törekednünk a amikor észrevételeket teszünk "itl, a céhmk az, hogy a földmive­lésügyi köJtségveflS^t jobban kiegyensúlyozzuk. ( és rámutassunk azokra a kérdé­sekre, a meiy eket m 1 muiaszthatat* [anui szükségeseknek tartunk. A gazdatársadalom legfontosabb és legsürgősebb feladatai azok. melyeket t egnap Kállay Miklós képviselőtársunk itt kifejtett és azok a kívánságok, amelyeket gróf Bethlen István Debr ecenben szin­tén ugyanilyen irányban fejtett la. Ezután rátért a vízügyi szolgá­latok kérdésére. Véleménye sz erint a Tisza folyó parts zakitá sainak ki­javítását, továbbá a töltések védel­mét nem lehet elodázni még egy* két esztendőre s em, : 1 i, íí ; M « jM&i mert az katasztrófára tog vi zetni. Hangsúlyozta, hogy a földmivelés­ügyt miniszternek bőséges mifflH kaalkaim a t keli 'nyújtania még pe­dig az aratás megkezdése után, vagyis az aratás folyamán, 'hoigfy azok, akik aratáshoz nem jutnak, bőségesen ellegyenek látva mun­kaakiaimakkai a Tiszaárvédelmi in­tézkedéseknél. Mert az ország nyugalmi állapotba mindaddig nem tog jutni, amíg különösen az Alföldön a mun­kanélküliség kérdését nem lógják megoldani. Ezért minden áldozatot meg keji hozni, — mondotta — mert az ország csak akkor t ud termelni, ha politikailag is nyugalom yam, minden 'téreri. Ezenkívül m^g azt kérem — fejezte be nagyhatású beszédét — hogy méltóztassék az árverések kérdésében és a kamat­kérdésben sürgős intézkedéseket tenni, hogy az országban az ara­tás előtt meg legyen a lakosság teljes nyugalma. Nyolc—tiz éves gyermekekből alakult tolvaj­banda garázdálkodott Nyíregyházán á bandavezér egy 15 éves sahanc — Miskolctól—Debrecenig kalandoztak az apró tolvajok — Nyíregyházán megdézsmál­ák a közkertek virágait és a virágokat csokorba kötve eladták A nyíregyházi rendőrkapitány­ságra ma reggel hat szurtos, me­zítlábas gyer meket kisért be egy rendőr. A gyermekek ijedten, sírástól szipogva s ur rantak be a detektívek szobájába, ahol re­megve várták további sors ukat. A gyermekek tolvajbandát ala­kítottak s már több, mintkét hete, hogy garázdálkodtak a városban. A vezér, a szervező egy 1,5 éves Suhanc volt, míg a banda legfia­talabb tagja alig töltötte be a 8-ik évet. Megszöktek szüleiktől s nappal szabadón kószáltak á vá­rosban zsákmányra lesve, míg az éjszakát istállókban, padláson, J vagy szalmakazlakbán töltötték. A gyermekek a 15 Sves su­hanc vezér|eté<veJ Miskolctól Debrecenig kalandoztak s a­rnerre jártak, elloptak mtntfen* ami elébük k*rült. Az igy összegyűjtött zsákmányon azután este a búvóhelyen 'illetor dően elosztozkodtak, rang és élet­kor szerint. Természetesen a leg­többet a vezér követ elte magának, aki mint raiami középkon rabló­vezér, drákói szigorral tartotta fenn a bandában a fegyelmet. Ha azonban nem akadt utjókban lopnivaló, kéregetéssel gyűjtötték össze szükségletüket. A korzót, a népesebb ter eket sze melték ki a koldulás céljaira s olyan szivhea­szólóan könyörögtek egy-egy Bh szem eít áldozathoz, hogy a cigány­pu rdék is megirigyelhették vom* tőlük. De a lopáson és kéregetésen kí­vül a banda még karteibe is tör mörült és nagy üzleti vállalkozásba fogott. A kartejek é legújabb tol­vajaiak uiata a virágkereskedőknek csinált veszedelmes konkurrenciát, Az apró tolvajok, mint a sás­kák letarolták a mezők, teme­tők és kertek virágait s ajztofca* csokorba kötve árusították. Ok voltak azok, akik megdézs­málták a közkertek virágait, akik meglopták a sir 0k illatozó diszét s az orgonabokrok és akácfák njr*> ló tavaszi pompáját. A kartelezen az üzleten tekintélyes pérft Joe^e* sett. A csokorbakötött virágokat a gyer mekek házban adtat el, mikor a bor , éjszaka a vendéglökben, icavé- ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom