Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)
1932-06-10 / 129. szám
nyíregyháza, 1932. junius 10. » Péntek XiIII. évfolyam. 129 s z tiőfizetési arak helyben és vidéken : Egy hra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 f. Egye s OT.TIT1 nra: hétköznap 10 f., vasárnap 161. Alapította : JÓBA ELEK Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime Széchenyi-út 9. szám. — Telefonszám: I 39. Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. Bethlen-u. 2. Lesz módja a törvényhatóságnak megfelelő retorzióval élni az olyan renitens bankok ellen, amelyek nem állanak a méltányosság alapjára mondotta dr. Erdőhegyi főispán a vármegyei kisgyűlésen Szabolcs és Ung közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett vármegyék törvényhatóságának kisgyülése s zerdán délélőtt io órai kezdettel tartotta meg ülését a váimegyeháza kis tanácstermében dr Erdőhegy Lajos főispán elnöklete alatt. Napirend e;őtt Korníss Ferenc dr emelkedett szólásra. A mtult kisgyűlésen — t^gymoíid — báró Vay Miklós bizottsági tag ur indítványt terjesztett elő, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai, akik leggyakrabban közügyekben járnak Nyíregyházára, v ánimientességben részesüljenek. Nyíregyháza város fei is ajánlotta, hogy adott esetekben vámmentességben részesiti a bizottsági tagokat, azonban állandó érvényű vámmentességet njics módjában nyújtani. A városnak ez az ajánlata sérelmes a bizottsági tagokra s ezért indítványozom, hogy a kisgyűlés na fogadja él e megoldást. A felszólalásra Virányi Sándor alispán válaszolt. Kifejtette, hogy teljesen indokoltnak tartja a kérelmet, azonban a törvény nem,' nyújt módot a bizottsági tagok jogos kérelmének elintézésére. — Mindenesetre lépés eket tesz, hogy a polgármester a vámbérlőt kedvezőbb megoldásra bírja. A kisgyűlés megnyugvással vette tudomásul az alispán bejelentését, maja a 75 pontból álló tárgysorozatban feltüntetett ügy ek megvitatására került a sor. Dr Mikecz László főjegyző ismertette a Nemzeti Muzeum Ásványtani Osztályának megkeresését. A muzeum igazgatósága kéri, hogy a Kisvarsány-Nyirábrány között talált értékes meteorköveket, amelyek most a Jósa-muzeum tulajdonai, a törvényhatóság engedje át az ásványosztájymak tudományos célokra. A megkereséssel kapcsolatban Kiss Lajos múzeumigazgató kifejtette 5 hogy a jósa muzeum rendelkezik több ugyanolyan esésű kisebb kövekkei is, amelyek a célnak mindenben megfelelnek s ezért azt proponálja, hogy a kért kövek helyett a kisebb darabokból küldjenek fej egyet. A kisgyűlés elfogadta Kiss Lajos propozicióját és az alispánt bízta meg a z ügy végrehajtásával. Elénk vita indult meg ezután Tiszadob község képviselőtestületének véghatározatával kapcsolatban. A képviselőtestület ugyanis a község függőkölcsönének meghosszabbítása tárgyában olyan határozatot hozott, hogy engedélyezi az ingatlanok bekebelezését 9600 pengő kölcsönösszeg erejéig az Angol-Magyar Banknak. Az alispáni ja..as;at a képviselőtestület határozatát jóváhagyólag terjesztette a kisgyűlés elé. Énekes János pápai prelátus szólt elsőnek a javaslathoz. A bankoknak a községekkei szemben tanúsított merev é s szigorú magatartását kifogásolta. Szerinte a kölcsönző pénzintézetek nemcsak az elöljáróság, hanem a képviselőtestület szá mos tagjának váltóaláirását is követették s most még bekebelezéss ei is biztosítani akarják a kölcsönt. Pedig a bekebelezés me'iett is bármikor felelőssé teheti a bank azokat a jóhiszemű embereket, akik aláírták a váltót. Ezt lehetetlen helyzetnek tartja ,a meiyie sürgős megoldást keli találni. 1 Olchváry Pái helyesli Énekes prelátus felszólalását s e kérdésben kormányintézkedést sürget, maja Bertha Jenő dr fejte g eti, hogy nem lehet csak égy es hitelezőknek adni prémiumot, hanem a községeknek az összes bankokkai tárgyamiök kell.' Indítványozza, hogy a községek csak abban az esetben adják meg a kekebelezési engedélyt, ha a váltót aláíró képviselőtestületi tagokat a hitelezők kiengedik az obligóbói. Korníss Ferenc dr mindenben támogatja Bertha dr indítványát. Szerinte erkölcstel en volna, ha csak egyes hitelezőnek adná meg a község a bekebelezési engedélyt. Mmdegyík hitelezővel f ei ke'l venni "a tárgyalásokat és hiszi, hogy az eredménnyel fog járni. Edd ;g is sikerült az AngolMagyar Bankon kívül nuncun pénzintézettel megálíapoctni és ugy gondolja, van a vármegye vezetőségének lehetősége az Angol—Magyar Bankot is jobb belátásra bírni. D r Sarvay Elek főügyész helyesli a felvetett gondolatot, azonban szerinte számolni keli azzal, hogy ennek 'az álláspontnak keresztülvitele költségszaporodással fog járni. Virányi Sándor alispán szólalt fel ez után. Hangsúlyozta, hogy a sorozatos vegzaturák árra indították ,hogy az Angol-Magyar Bank és a Szabolcsi Központi Takarékpénztár vezetőivel érintkezésbe lépjen. Mind a két bankigazgatótól azt a felvilágosítást kapta, hogy a központ utasítására kénytelenek nyen szigorral fe l6p.ii a községekkel szemben. Az Angoi Magyar Bank helybeli igazgatója különben mindig a legméltányosabb elbánást tanúsította és azt hiszi, hogy pert most sem indítana a községek ellen. Egyébként minden hasonló javaslat megtétele előtt tájékozódni szokott, hogy van-e a községnek más hitelezője is. A jelen esetben Tiszadob községnek nincs több hitelezője s így a bekebelezés megadható Végre is dr Erdőhegyi Lajos főispán zárta be a vitát. Nagyon indokoltnak látja ar Bertha Jenőnek azt a javaslatát, hogy amenynyiben bekebelezést engedélyez a törvényhatóság a hitelezőnek, azt csak azzal a kikötéssel adja meg, ha a szeméjy- obiigóban levők mentesülnek az obligó alól. Proponálta ez után a főispán, hogy az alispáni javaslatot Bertha dr indítványával kiegészítve fogadja ei a kisgyűlés s végül emelt hangon jejentette ki ; hogy amennyiben a helyzet ugy kívánná lesz módja a törvényhatóságna« megfejelő retorzióval éi ni az olyan bankok ellen, ame iyek a ma: súlyos időkben nem állanak a méltányosság alapjára. A kisgyűlés a főispán intenciójának megfelelően Be rtha dr indítványával kiegészítve fogadta ei az alispáni javaslatot, majd Nyíregyháza város képviselőtestületének a strandfürdő kiépítése tárgyában hozott ismert határozatát vita.'ta meg. Mint ismeretes, a képviselőtestület határozatát dr Nánássy Imre és társai, valamint Schw arcz Ignác íakereskedő megfellebbezték. Nánássyék a fellebbezésben különösen azt sérelmezték, hogy a sóstói cukrászda felépítése 30.000 pengőbe kerül. Ezzel szemben a kisgyűlés megállapította, hogy a fellebbezők végzetes tévedésben vannak, mert n<jm a cukrászda ,hanem az egész strandfürdő kerül 30.UU.1 pergőbe. Ami pedig a fürdő rentabilitását í'jeti, a városi mérnöki hivatal reális számítással áifapitotta meg, hogy a fürdő jövedelméből mintegy 9000 pengő tiszta nyereség várható már ebben az évben. Természetesen a kisgyűlés a város határozatát ezek u lán mindenben jóváhagyta. Még több je.entékte en ebb ügy letárgyalása után aiPkisgyülés fél 1 órakor ért véget. Rendelet jött a vármegyei hozzájárulások kifizetéséről Nem régen megírtuk, hogy rendelet készül a vármegyei "hozzájá" r ulások elszámolásáról, — a mai nehéz helyzetre való tekintettel. Most i következőket közlik 'lapunkkai : l A pénzügyminiszter rendeletben szabáivozta az 1931 - év végén fennállott hátrá'ékos vármegyei hozzájárulások elszámolási módjátf- — Egyes községekkei szemben ez a vármegyei hozzájárulás hátralék olyan nagymérvű, hogy ennek folytán az adóhivatalok áltai megállapított megosztási kufcs alapján befolyó adókból a községek részéra csak' kismérvű részesedés jut és ebből az alkal m azottak esedékes járandóságait fizetni mái' nem képesek. A belügyminiszter most rendeletben értesit ette vaiamenynyi vármegye közönségét, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben halasztást aü a december hó 31-én fennállott vármegyei hozzájárulás hátralék ama részének befizetésére, amely az 193/. évi előírási összeget meghaladja, evégből, hogy a községek a befizetett adókból a szükségleteiknek megfelelő nagyobb részesedést kaphassanak és a községi alkalmazottak illetménye: fedezhetők legyenek. Amennyiben a hátraléknak; az 1931. évi előírást meghaladó többlete további egy vagy több évi előírásnak felet még, azt a többié, tet 1933 január i-től évenként ugyancsak az 1931. évi előírási'öszszegneK megfe'elő részetekben keíl töriesztemök a községeknek. A" hátralékok után kamatot számítani nem lehet. A vármegyék alispánjainak haladéktalanul meg kelláil^pitaniok a vármegyei számvevőséggel, még pedig községenként, hogy az 1931 december 31-én vármegyei hozzájárulás címén fennállott hátralékból milyen összeg esik halasztás alá és a halasztás alá eső összegeket m^yen részletben keli a községeknek 1933tói törleszteniök. Ára ÍO íillér
