Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-19 / 137. szám

1932. junius 19. •mmmmmmm játtmrmkL Büdszentmihályon mintaszerű a szegény­segélyezés gyermekágyas Büdszentmihály község társadat "ma hazafias és szociális érzéstől át­hatva erős szervezetbe tömörült, hogy megküzdhessen a gazdasági válság okozta nyomorral. Megala­kították a Szegényügyi Hivatal-t, amelynek élén Rhédey Lajos m. kir. gazdasági tanácsos, uradalmi jószágigazgató tevékenykedik kivá­ló agilitással. A Szegényügyi Hi­vatal működéséről szóló jelentés{b<51 kitűnik, hogy a Szegényügyi Hi­vatal célja a Szegények Házának pótltása, a munkaképtelen szegé­nyeknek élelemmel, ruházattal, fű­tőanyaggal, lakbérrel való megse­gítése. Ezt a karitatív munkát a Szegényügyi Hivatal a község és a társadalom együttes hozzájárulásá­val végezhette és elérte a végső célt : Büdszentmihályon nincs kol­duló szegény. A község munka­képtelen s egényeinek szükségleteit állandó és egyenletes segélyezést­sel elégítik ki. A Szegényügyi Hi­vatal figyelme kiterjed a szegény iskolásgyermekekre is, akik állan­dó tejsegélyezésjben ,téten ruhase­gélyfben részesülték. A nagy alapelvekben az egri forma szerint működő büdszentmi­hályi Szegényügyi Hivatal az isko­.lás gyermekek segélyezésében együtt működött a Szociális Misz­sziótársulattat, a Református Sze­retetegyesülettel és az Izraelita Nő­egylettel. M állandónak tervezett hivatal munkaképes egyéneket csak kivéte­les esetekben »átmenetifeg« segélyéz s igy nem tarotzott hatáskörébe az inségakáó lebonyolítása sem, de az elmúlt nagy inség idején mint kész karitatív szervezet nagy szolgá­latot tett a vármegyei és községi inségbizottságnak. Büdszentmihály lakóssága a Sze­gényügyi Hivatal munkásságát — bármennyire uj is volt kezdetben ez az intézmény — szeretettel áthatott figyelemmel, a támogatás készsé­gével fogadta és a nehéz időkben is áldozatos cselekvéssel járult a nyomor enyhítéséhez. A gyűjtés nehéz munkáját kez­detben a leventék végezték leJkiis­meretesen. dicséretes buzgalom­mal. A nyári nagy munka idején aztán a községi kézbesítők vették át a munkát. Elismerés illeti Büd­szentmihály gazdasszonyait is, akik a szegények konyhájának felügye­letét látták el* ""szíves készséggel; lelkes szeretettel. A büdszentmihá­lyi Szegényügyi Hivatal vármegye­szerte követendő.példaként áll. A község minden tagja belekapcso­lódhatott a. Hivatal munkásságába azzal, hogy a szegénygondozás tá­mogatáaához Tendes havi segéllyel járultak hozzá. A Szegényügyi Hivatal 1931 no­vember i-tőll'1931 december 31-ig 4338 P 98 fillér készpénzhez jutott a községi sfeegényalapból és a tár­sadalom adományaiból. A készpénz adományokon kivül nagymennyisé­gű élelmiszer és ruhanemű gyűlt össze. Az adományok lehetővé tet­ték, hogy a büdszentmihályi Sze­gények konyháján 1930 december 18-ika óta kiosztottak 9863 ebédet kenyérrel, havohkint és fejenkint több szegénynek adtak 10 kg. bur­gonyát, 3 kg. lisztet. 1 kg babot, 1 kg. kását, 1 kg cukrot, egy ne­gyed kiló sót és szappant. Lak" bérsegélybpn 737 P 50 fillért, te­metkezési segélyre 47 P-t adtak ki. A begyült használt ruhanemüeken kivül uj ruhaneműt vásároltak és osztottak szét. A legszegényebbek a téli hónapokban állandó tüzelőse­gélyben részesültek. A szegény, gyenge szervezetű is­kolás gyermekek délelőttönként 2­12 dl. tejet kaptak és a Stefánia .Szövetség utján tejsegélyben része­sültek a szegény anyák is. Az állandóan gondozott szegé­nyeken kivül átmenetileg segély­ben részesített a büdszentmihályi Szegényügyi Hivatal olyanokat is, akiket nem kellett teljesen ellátni, I tovább|á olyanokat ,akik betegség vagy szerencsétlenség miatt váltak keresetképtelenekké. A büdszentmihályi Szegényügyi Hivatal működése bizakodást kel­tőén hirdeti, hogy a legnehezebb időben is győz a jóra törekvő aka­rat. amelyet a szenvedő embertár­saink iránt érzett részvét táplál és erősít. A beregszászi községi képviselőtestületi választásokon a Kárpátaljai fiagyar Pártok Szövetsége az erőpróbát fényesen állotta ki A választásokon 25 üsta futott, melyen cseh-agrárok, cschnnemztet* szocialistáit, kommunista párt, Zoltán Sándor pártja, ruszin, zsidó őslakók, Községi polgári pártok • harcoitaK a mandátumokért. — A Nyirvidék tudósítójától: Aki figyelemmel kiséri a bereg­szászi városházi politikai életet, csodálkozással kénytelen megálla­pítani azt a szomorú tényt, hogy amíg Ungváron és Munkácson a városi őslakosság felekezeti és osz­tálytagozódás nélkül egymást meg­értve és támogatva küzd városának egyetemes érdekeiért, addig a szín magyar Beregszászban a lakosság nagy része nemcsak felekezeti te­kintetben tagozódik sokfelé, hanem polgári mentalitású magyarjai igen tekintélyes száma különféle politi­kai érdekcsoportok hálójába kcrüít és az egyesülésben rejlő nagy erőt elvesztve, teljesen szétforgácsoló­dott. Ezt látjuk a községi képviselő testületi választások eredményéből is. A választáson 25 lista futott a következő eredménnyel: 1. A Magyar Nemzeti Párt i-es számú listáján megválasztott dr. Polchy István ügyvéd, Ballá Sán­dor kisgazda, Lukovocs János kis­gazda és Péchy Aladár ny. szol­gabíró. 2. CsehagTár-párt 2. számú lis­táján nem jutott mandátumhoz sen­ki. dacára annak, hogy a párt Be­regszász városának 5.000.000 ko­ronás kamatnélküli kölcsönt ígért. 3. A 3-as számú listán cseh nem­zeti szocialista párt két mandátumot kapott. Tuhlár Emánuel és Kac­marcik György személyében. 4. A kommunista párt 4-es szá­mú listáján 10 mandátumhoz ju­tott. Kelemen Miklós. Pásztor Jó­zsef, D. Kovács János, 1 'ancs György, Petrás Dezső, Heisler Je­nő, Markovics Móricz. Molnár Il­lés, Drotár István és Fábián János képviselik a kommunistákat. Ezek­nek neveit azért közöljük, hogy fel­hívjuk rájuk a magyar hatóságok figyelmét. 5. Csehszlovák köz- és magán­tisztviselők 5-ös listája egy man­dátumhoz jutott Jan Pálfi teiek­könyvvezető személyében. 6. A csehszlovák szocialista párt 6, 7, 11, 13, 17. számú listákon vette fel a küzdelmet, de csak a 7. számú listán jutottak egy man dátumhoz Ondrej Lukes hivatalnok személyében. 8. A 8-as számú listán Zoltán Sándor lapszerkesztő jutott man­dátumhoz. 13. A 13-as íl'istán beregszászi ruszínek küzdöttek, de mivel cirii betűkkel volt megírva és emiatt el­olvasni nem tudták, — mandátum­hoz nem jutottak. 14. A 14-es listán a beregszászi zsidópárt jutott egy mandátumhoz. A Magyar Nemzeti Párt Fekés­házy Zoltán vezetése aatt adta be a 16-os listát és 230 szavazattal Feikésházy Zoltán tagja lett a kép­viselőtestületnek. A csehszlovák szociáldemokrata és munkás-párt 17-es listája két mandátumhoz jutott. Balla József lapszerkesztő és dr. Solt Árpád or­vos képviselik a pártot. Kereskedő és iparos párt 19-es listáján dr. Sághi orvos és Rotu mann Ignác gyógyszerész jutottak mandátumhoz. Az őslakók és hadíkároSultak egy mandátumhoz jutottak dr. Mei­sels Viktor ügyvéd személyében. A zsidó gazdasági választó párt 21-es listáján dr. Kálmán Elek ügyvéd és Klein Samu nyomdász jutottak mandátumhoz. A községi polgári párt 2 2-es lis­táján dr. Reismann Simon, aki lis­táját összekapcsolta Zoltán Sándo­réval, — jutott mandátumhoz. Országos keresztény szocialista párt 23-as listáján Ortutay Jenő gör. kath. esperes, volt főbíró, dr. Hubay Kálmán, Cserniczky János jutották mandátumhoz. Szlovák blokk cimen 2 5-ös számú lista futott dr. Bátory György or­vdssal az élen, de mandátumhoz nem jutottak. Minket ideát bizonyára mindany­nyiunkat érdekel, hogy a Kárpátal­jai Magyar Nemzeti Pártok Szö­vetségének a múlthoz viszonyítva milyen volt az ereje az 1932. évi választáson, éppen ezért az alábbi­akat közöljük: Az 1928. évben a magyar pár­tok szövetsége két listán vette fei a küzdelmet a beregszászi községi választásokon. 981 szavazatára 6 mandátumot, mig a keresztény szo­Mo dere ül átalakítva. Nyitva május 15-től oletober l-ig. Bikszádgyógyfürdő (Szatmármegye.) — Erdély Karlsbedja. Nagy tanároktó. javallva. Az összes gyomorbajosnál Idült szék­rekedésnél, aranyérnél, epebántalmaknál, gége- és légcsőhurutoknál, hólyagbántalmaknal és .cukorbetegeknél. Nagyon leszállított árak t I. osztályú szállodákban teljes penaió napi 7'— Pengő II. osztályú szállodákban 5"— Pengő. Elő és atószezonb«n 20%-os árengedmény. A buda­pesti román konzulátos „Baia Bicsad" fürdőre kért vízumokat díj­mentesen adja. 3303.2 Innuon viciim fálíru llt»7!k Miodea Tona t érkezéséhez autóbusz jirat. Iliyjtjn TlúUlíl, lcldiu UlfltQg. Prospek'ust Vivinatr. készséggel küld: Fördölg»zg»tÓ5ág, Bikszád. Uj fürdőbérlffl Pomp** strandfürdő! Uj fürdíiorvos j cialista párt 647 szavazatára 4 mán dátumot kapott. 1928. évben 147 szavazat kellett egy mandátum el­nyeréséhez. A mostani választásokon a ma­gyar párt 3 jelöiö listával vette fel a küzdelmet. A fő listára (i-es) 889 szavazatra 4 mandátum, ke­resztényszocialista párt (23-as) lis­tájára 744 szavazatot kapott 6 igy • 4 mandátumhoz jutott. A magyar nemzeti párt tisztviselő csoportja 230 szavazattal 1 mandátumhoz ju­' tett. Ugy áll tehát a helyzet, hogy bár a magyar pártnak szavazátá száma növekedett, mégis 1 mandá­tum veszteséget kellett elkönyvel­nie. Ennek az oka abb^n keresen­dő, hogy összefogás helyett 25 lis­tával indult Beregszász városa a községi választásoknak. Hogy beregszász magyarsága kü­lönféle politikai érdekcsoportok há­lójába került, azt Zoltán Sándornak köszönheti, annak a Zoltán Sándor­nak, aki nem rég került ki a bör­tönből, eddig még Beregszász vá­ros képviselőtestületébe csak fedd­hetetlen e'őéletü emberek ültek s ma már ott tart, hogy börtöntöl­telék is helyet foglal a tanácsterem zöldposztós asztalánál. Szükségesnek tartjuk beszámo­lónk végén olvasóinknak még Zol­tán Sándort bemutatni: Zoltán Sándor Beregszászon meg jelenő revolver lap, az »Egyetér­tés« szerkessztője. Nagy demokrata, de arra is hivatkozik, hogy ő sza­bolcsmegyei ősrégi nemes Zoltán családnak a tagja. Álarca a de­mokrataság is. meg a gentrység is. Ez az ur nem volt mindig Zoltán Sándoar. Eleinte Finkeistein Sie volt a neve és ahogy a nevet cseréli, ügy cseréli a szerepeket is. Hol demokrata, hol meg gentry. Han­gosan kiabál a becsületességről, az újságírói tisztességről, de a büntető ^íróság másképen vélekedik az Ő viselt dolgairól. Eddig már kétiz­IJjen is elité ték »zsaroIásért«. Azt ál­lítja, hogy ő tizenhárompró(bás ma­gyar, de (bizonyára nem tudná meg mondani, hogy mit keres cseh meg­szállott területen, Beregszászon és miért maradt meg szabolcsi gen­trynek? Mi megmondjuk. Azért, mert a magyarországi forradalom lezajlása után jónak látta meg­szökni innen és Beregszászon ütni fel a tanyáját. "A cseheknél ugy mutatkozott be, mint a fehérterror mártírja és röktön kapott is állást. Nálunk jegyző volt — a cseheknél egyenesen árvaszéki ülnök lett! De itt sem volt sokáig, mert a csehek­nek sem volt már jó. Hogy miért? Azt majd megtudjuk nem sokára, ha majd "Beregszász ismét a miénl^ lesz 1 Uja,bb^n szereplését azzal kezdte, hogy uton-utfélen elége­detlenséget igyekszik Szítani és a magyar nemzeti pánt vezetőségének munkája ellen a jas merényleteket szervezni, elgáncsolni az e nyomás ellen küzdő magyar testvéreüde min den munkáját. Ez Zoltán Sándor. K—csu — Nem titok többg, hogy a Bethlen-utca 2. szám alatt a Kary kajapüzietben vásárolhatja a leg­szeob es legolcsóbb nő* kalapokat. Tiszteleltel értesítem a nagyér­demű hölgyközönséget, hogy tár­sultam egyik elsőrangú fővárosi angol és francia szabóval, Goldstein J.-vel, mialial abban a helyzetben vagyok, hogy a legkényesebb igényeket is teljes megelégedésre szolgáljuk ki. Szives pártfogást kér Weisz Cecília. 20015 Buza-tér 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom