Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-15 / 109. szám

1 '1 JSÍYÍRVIDÉIC. 1932. május 15. Védekezési eljárás a dohány trypsz betegsége ellen Tanulnvanyut Orosra. I. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület, a pal'agi kir. Dohány­kisérleti Állomás és a helybeli kir. Dohánybeváltó Hivatal'ai együtte­sen mult vasárnapon tartotta meg tanulmány-utját a trypsz el-eni vé­dekezési eljárásra az oimsí kiinics­tári 'birtokon. A kedvezőtlen idő­járás dacára több földbirtokos és sok dohányoskertész jelent meg és nagy figyelemmel hallgatta Juhász Árpád m. lar. gazdasági "főtanácsos, a doháinykisérlleti á-homás vezető­jének szakszerű és igen meggyőző előadását a trypsz eleim gyakorilati védekezésről. A kirándulókat Sa-tz­mann Ottó kir. ügyészségi elnök nagy szivélyességgel fogadta és Szaíáinczy Ferenc m. kir. gazdasági főtajnácsos, a gazdasági egyesület alelnöke köszönetet mondott azért, hogy a kincstári uradalom most már harmadik izben fogadta a ki­ránduló gazdákat és alkalmat adott nekik arra, hogy a dohánybetegsé­gek elleni védekezést a helyszínén tanulmányozhassák. A kir. gazda­sági felügyelőséget Kausay Tibor m. kir. gazdasági főfelügyelő és Bertl Ferenc felügyelő képvisel­ték, a kir. dohánybeváltó hivatal­tól Puskás Antal m. kir. dohány­beváltási főfelügyelő, hivatalveze­tő és Várady József főnökhelyettes voltak jelen. Juhász Árpád szakelőadása során különösen kiemelte, hogy a meleg­ágyakban a dohánypalántákat rit­kítani szükséges, azokat a tul nagy­esőzés ellfen sátorszerű takarással kell védelmezni, hogy a íevegő aka dálytalanui hozzájuk juthasson. A tulesőzés. vagy tulöntözés a palán­tákban gyökérrothadást és nyállká­sodást idéz elő, és az ilyen palán­ták ki ültetésé re alkalmatlanok lesz­nek. A melegágyak tulfeLmeiegedé­sét megfelelő oldallyukak készítésé­vel kell mérsékelni. Különösen nagy gond fordítandó arra, hogy, a kárte­vő gyomokat inemcsak a meleg­ágyon, hanem annak környékén, sőt kölnit a szántón, a táblákon, utak mentén és árkokban is irtsuk, mert a gyomok a legjobb terjesztői a do­hány betegségeinek és amellett el­szívják a gyenlge palántáktól a szük séges nedvességet és növényi táp­anyagokat. Árnyékos helyekre do­hányt ültetni nem jó, mert a do­hánybetegségek főleg itt szaporod-. •nak és ezért célszerű ha a dohány­táblák széleim 6—10 öl szélesség­ben tengerit, vagy mást vet a gaz­da és azzal használja ki a termő­területet. Az ilyen szegélyezés, mint szélfogó növényzet védelmet nyújt a kényes és gyenge természetű do­hánynak és már ezzel is a termést fokozni lehet. A kiültetendő do­hánypalántákat nem szabad meg­döntve ültetni el, hanem azt füg­gőlegesein kell az előkészített iyu'k­ba leengedni, mivel a megdöntött palánták könnyebben kapják meg a különböző betegségeket. A do­hánypalánta igen kényes, a legki­sebb megroppaintást is megsínyli és azért annak elültetését kímélet­tel végezzük. A korai" ültetésü do­hányt, az eddigi gyakorlattal ellen­tétesen ritkán és szélesebb sortá­volságokban, a későit keskenyebb 1 sorokban és sűrűbben ültetjük el, mert a késői dohányokban vannak a zöld, kellőleg ki nem száradt^ be nem érett dohánylevelek és mmé 1 későbben ültetünk, ezért annál szű­kebb sorokban és sűrűbben kell el­ültetni azokat, mivel nemcsak ter­melni, de kikészíteni is kelt a do­hányt a beváltásig és csak igy fog tudni az egyenletesen fejlődni, szí­nesedni és kellőleg beszáradni. Má­Az Alkalmi Áruház mélyen leszállított árai í 1 I Férfi divat szövetöltönyök 25 P.töl Isk. gyermek szövet öltönyök 8 Fiú szövet öltönyök .... 12 Spoit és pantalló szövet nadrágok (i P-től Férfi hubertus kábátok ..14 „ , Gazdász rövid kábátok .. 14 „ í | Vászon burett férfi öltöny 11 „ Fehér és drapp köppenytk, kék gépész öltönyök és egybe szabott soffőröltönyök mélyen leszállított árban. — Mielőtt férfi, és gyermekruha szükségletét beszerezné, saját érdekében győződjön meg az Alkalmi Áruház mélyen leszállított árairól Az Apollo Mozgóval szemben Kiss-tér 3 szám. jus hó 20-tól 25-ig ültetendő ko­rai dohányokat a nagylevelü és ka­padohányokból 70 cm. sor- és 50 cm. növénytávolságra, a későbben kiültetendőket pedig 60 cm. sor- és 40 cm. inövénytávolságra keli ki­ültetni, mert igy a'fejlődő levélek a dohánytáblát jól beárnyékolják és a nedvesség a nap hevétől, a szél szárító hatásától nem fog olyan könnyen elpárologni. Az idén a do­hánypalánták zöme valószínűleg május 2 5 után lesz elültethető, azért azt sűrűbben kell elvégezni. (Folyt. köv.) Méhek a szőlőben Irta: Gulyássy Győző­Nagy vitára ad mindig okot a szőlősgazdák körében: vájjon sza­bad-e és nem káros hatásu-e a imléhészet a szőlőben ? Ezen kérdésre a legegyszerűbb felelet az, hogy a szőlőkben a mé­hek nem károsak, sőt hasznosak. Eme téves állítás elhárítására már sokan tettek kisérietet s mindnyá­jan ugy nyilatkoztak, hogy a mé­hek a szőlőkbén kárt nemi tehet­nek. Az amerikaiak ennek bebizonyí­tására három méhcsaláddal kísér­leteztek olyképen, hogy mindhá­rom 1 család mézkészletét elszedték s a méz űrbe az elsőnél teljesen érett szőlőt és gyümölcsöt helyez­itek e^. Almásodik kaptárba helye­zett érett szőlőt és gyünnlölcsöt bekenték tniézzei- A harmadik kap­tárba pedig oly érett szőlőt ésvgyü­mölcsöt helyeztek, melyeket töb­bé-kevésbé megsértettek, hogy , a méhek annál könnyebben hozzáfér, hessenek és a három kaptár lejá­róját elzárták. H at nap elteitévei megvizsgálj-, ták "a családokat és azt tapasztal­ták, hogy az első kaptár mléhei éhen pusztultak; a második kaptár b®n levők a mézet leszedték, de a gyümölcsöt érintetlenül hagyták; a harmadik kaptár méhei a meg­rongált szőlő és gyümölcs nedvét teljesen felszivták s csak a puszta haját hagyták ott. Ebbői követ­keztethető, hogy a Imléhek csakis a ajiegsértett Szőlőt vagy gyümöl­csöt lepik el s annak éde;S nedvét kiszívják mig a 'Sértetlen szőlőt és gyümölcsöt kikezdeni" nem ké­pesek s igy azokban kárt nem is tehetnek. • • Ezen bizonyítás hatósági ellen­őrzés mellett történt. E tárgyban a m. kir. földmivelésügyi minisz­ter urnák 2268- IX- 2. 1906. sz. rendelete intézkedik. A kirepülő rajok is sokszor kel­lemetlenséget sőt nem egyszer pol­gári pert ís okoztak a törvény netmi tudóknak, miért is szükséges­nek tartom az 1894. évi XII. t. c­59. szakaszára hivatkozni, mely igy szól; »A kirepülő méhrajt a tulajdo­nos, ha a keresést nyomban esz­közli, imiásnak telepén szükségese­tén a közs. elöljáróság közbejötte mellett is keresheti és elfoghatja, tartozik azonban a netán okozott kárt megtéríteni. H a a méhraj tulajdonosa raját két nap alatt nem kereste 3 ei nem! fogta, a raj annak "tulajdonává vá­lik, kinek birtokán letelepült vagy J ki azt két napon tul elfogta.r Nagyfontosságú az ugyanazon renaelet 60. szakasza is. niiert a méhészet közegészségi állapotát védi s inert a gyakorlati életben tapasztaltuk, hogy a méhészet léte attői függ nemcsak a méhé­szeknek, de az elöljáróknak is tudmok keli a méheknéi fellépő ragadós költésrothadás 'közül te­endő intézkedéseket. A rendelet ugy intézkedik, hogy ha valamely méhesben ragadós költésrothadás üt ki, az esetet a méhész a községi elöljáróságnak s ez utóbbi a földmiívelésügyt mi­nisztériumnak bejelenteni tartozik. A fölamivelésügyi minisztérium a beteg méhcsaládokat szakközegei­vel megvizsgáltatja s ha a baj előrehaladott stádiumban van, a költésrothadásos családokat laká­sostói égyütt elégetteti *s a méh­családok, fajok, mindenféle e szköz kivitelére a további intézkedésig zárlatot rendel é'l. A mult évben a debreceni m­kir. méhészeti felügyelő Bodnár Pál Máv. pályafelvigyázó és Hoimior­nyik István Máv. pályaőrnél 7— 7 költésrothadásban szenvedő méh­csaláa pusztíttatott el Királytelken. Nagyon természetes, mivei ezen betegség ragályos, a beteg csalá­doktói "Származó bármely tárgy nemcsak a Saját egészséges méhái­Iományunkat, de .3—4 km- kör­zetében levő méhcsaládokat is Imiegíertőzheti. Ezek figyelembe vételével ily helyről a további hatósági "intéz­kedésig semmit ne vigyünk át mü­hészetünkbe. K. 8157—1932. HIRDETMÉNY a város! ingatlanok eladásáról. Nyíregyháza megyei város kép­viselőtestületének Kgy. 274-932. K. 8157—1932. számú véghatározata alapján közhírré teszem, hogy a város tulajdonában lévő itt felso­rolt ingatlanok "eladásra kerülnek. Részletes felvilágosításokat a hi­vatalos órák alatt nyújt Szohor Pál városi főjegyző (Váro^hájzafc «m. 4. számú szoba.) Az eladásra kijelölt ingatlanok a következők: 1. Népkerti telek, 3 k. hold, 928 négyszögöl. 2. Morgó előtti telek, 1056 négyszögöl. 3. Tarcali "kőbánya, 1. k. hold, 694 négyszögöl. 4. Vadast ingatlan, 17 k. hold, 427 négyszögöl. 5. Háromrózsa épület a Deb­receni utcán, 241 négyszögöl terü­lettel. ; 6. Kőrk atrá a felüljárónál, 1 k. hold, 1194 négyszögöl. 7. Tejszövetkezet mellettíi te­rület, 1 k. hold, 1566 négyszögöl. 8. Vásártéri 'legelő, 5 k. hold, 695 négyszögöl. 9. Két vaSut közötti terület, 1 k. hold, 1200 négyszögöl. 10. Legelő a baraktábornál, 27 k. hold, 650 négyszögöl. 11. Szántó a felüljárónál, 1100 négyszögöl. 12. Szántó a faszeggyárnál, 2 k. hold, 1328 négyszögöl. 13. Naményi vaSut melletti terü­let, 1 k. hold, 801 négyszögöl. 14. Bánság.utcai "telek, 3 k. hold, 431 négyszögöl. 15- Manda.meder, 60 k. hold r 1345 négyszögöl. 16. Vay Ádám-utca 31. sz. te­lek, 75 négyszögöl. 17. Vay Ádámi utca sz. telek, 84 négyszögöl. 18. Baromfi-telep, 2 k. hold, 940 négyszögöl. : 19- Eperfakert, 4 k» hold, 1436 négyszögöl. 20. Szántó a Dohánybeváltónál,. 2 k. hold, 877 négyszögöl. 21. Szántó a trágyavágány mel­lett, 10 k. hold, 1322 négyszögöl. 22- Bolgárkert a déli temetőnél^, 9 k. hold, 503 négyszögöl. 23. Szántó a bőrgyár mellett,. 1 k. hold, 801 négyszögöl. 24. JiraSzek-féie téglavető, 5 hold, 1371 négyszögöl. 25. Füzes.rét, 4 k. hold, 738 négyszögöl. 26. Fatelep a Dohánybeváltónál, 2 k. hold. 27. Nagycserkesz korcsma^ 2 k. hold, 634 négyszögöl területtel. 28- Hattyú korcsma, 1508 négy­szögöl területtel. 29. Sas korcsma, 116 négyszöge öl területtel. 30. Bazár épület, 119 négyszög­öl területtel­31. Állatvásártér, 17 k}. hold, 600 négyszögöl. 32. Bohn_féie telek, 850 négy­szögöl. 33- Bulgárkert a Bujtoson, 10 k. hold, 23 négyszögöl. 34. Bérföldek a Bujtoson,' 12 k. hold, 1299 négyszögöl. 35. Bujtosi tanyásbérlet, 6 k. hold, 1356 négyszögöl. 36. Szarvasszigeti tanyásbérlet, 13 k. hojd, 927 négyszögöl. 37. Szántó a huszárlaktanyánál, 1 k. hold, 1498 négyszögöl. 38. Szántó a Kemecsei-utnái, i k. hold, 308 négyszögöl. 39. Szántó az öcserépsztnben, 6 K- hold, 773 négyszögöl. 40. Szántó a gyakorlótéren, 1 k. hold, 474 négyszögöl. 41. Bulgárkert a »Folyás«-ban, 25 k. hold, 569 négyszögöl. 42. Kislakás a Tátra-utca 5. szám alatt, 232 négyszögöl "terület­tel. 43. Kislakás a Tátra-utca 3. szám alatt, 233 négyszögöl terü­lettel. 44. Kislakás a Bethlen-utca 75. sz. alatt, 290 négyszögöl területtel, 45. Kislakás a Bethlen-utca 73. sz. alatt 204 négyszögöl területtel. 46. Kislakás a Bethlen-utca 71. szám alatt, 209 négyszögöl terü­lettel. ; 47. Járványkórház melletti te­rület, 1 k. hold, 1477 négyszögöl. 48. Kettőstó-meder, 101 k. h., 1401 négyszögöl. 49. Him es alatti földek, 42 k. h., 974 négyszögöl. 50. Eletó meder, 80 k. hold* 1203 négyszögöl. Nyíregyháza, 1932. május 6. Dr. Bencs Kálmán s. k. m. kir. kormányfőtanácsos,. 2519—3 polgármester. Tankréd kakasoktól és amerikai tojóktól származó, igazol­tan magas tojóképességű Leghorn tenyész­tojásokra és napos­csibékre elfogadok előjegyzéseket mérsékelt árakon. Téger Béláné Leghorntelepe Nyíregyháza, Sóstói-út 35. Nyomatott Jóba Elek laptulajdonos könyvnyomdájában Nyíregyházán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom