Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-15 / 109. szám

JJlfÍRYIDÉKL 1932. raiijus 15. a hatalmas, nagy országok hasonló lic'yzetére, mégis csak a mi kis hazánk lesz az első, amelyik legelsőnek fog teljesen tönkremenni. Mindezeket Elekes Boldizsár nagyszerű könyve miegkapóan szem lélteti. Ezért kellene már most a nyáron s

0kkai nagyobb összefogás és szervezkedés^ s ugy, mint a háborúban volt, j'ótékonysági korj mánybiztos kellene minden vármegyébe, aki a főispán is lehetne, vagy az alispán is, a helyzetadta, körülményekhez képest. A j'ótékonysági kormánybiztos melle. a közigazgatás szervein kívül 'bizottságot kellene alakítani vaiiásle'.ekezeti különbsié^ nélkül hölgyekbői és lelkészekből, s ezek a szervezetek egyszerre kezdenék meg országos tevékenységükéit. Ezekbe a bizottságokba elsősorban azokat kellene beválasztani, akjk a jótékonyság terén ^ddig t5 eredáményesen működtek. Azonkívül minden vármegyében fe* kellene áilitani a jótékonysági kataSzr tert, amelybe minden idevonatkozó adatot fel "kellene venni: pl. milyen volt a jótékonyság mértéke eddig, ki mit adott, ki hová tartozott, s iog taitozni a jövőben, s mennyi az az összeg, amelyre a következő esztendőben száanflitani lehet. A magánosok jótékonysági tevékenységét eddig hannál y fedte, pedig ezt hólabdaszerűen kellene folytatni, hogy minden adakozó legalább 10 ujabb adakozót vonzana inaga után, propagálva a magasztos ügyet. Az egyes tiszteletreméltó társadalmi intézményeknek és alakuiatoknak csatiakozniok kellene a jótékonysági bizottsághoz, természetesen a

utonóm fogaik megőrzése mellett. Az irányítást természetesen felülről várnánk, praktikus és erélyes rendeletekkel. Erre az egyöntetűség szempontjából lenne szükség, miért ha ebben nem cselekszünk egy akarattal, akkor miben ? A társaoairni megértésre épen ugy szükség van, mint a fényűzési adók emelésére, de természetesen csak igazi fényűzés esetén. <A nélkülözhető külföldi cikkek Megadóztatása, Mulatt ságaly színházak, mozjk jótékonysági illetékkel v

aló megterhelése, a mammutjövedelmek" és vagyonok progresszívi megadóztatása vezethet esak eredményre. Tessék a havi jövedelmet maximálni és minimálni. Ezer pengőnél ne legyen havonta több fizetése senkinek, viszont havi 200 pengős létminimum alá sem szállhat senki setmi, ha azt akarjuk, híogy emberhez míéltó életet éljen. Az ékszevekbőt, ezüstből, aranyból önként kellene leadnia mindenkinek egy hányadot, hogy segítsünk az áliaffnkoimányzatnak pu'ifikáló törekvéseiben. Keresztül keli vinni a racionalizálást, az élet leegyszerűsítését minden társadalmi rétegben. Engedélyezzenek országszerte gyűjtéseket, s rendeljék el. hogy a karitatív tevékenység necsak az apácákra és lelkészekre háruljon, hanem minden lelkes polgárrajaki abban részt akar venni. A közigazgatás természetesen támogatná ezt az akciót, airrtelyre tiagjf szükség van, hiszen sokszor a kistisztviselők aránylag jóval többet adnak, mint a nagyobb jövedelműek. Faluhelyen a jómódú gazdákat kellene ttíegnyemi a társada'ém jótékonyságban való részvétélre. Az magától értetődik, hogy minden egyéni Szempontot félre kellene tenni s az érvényesülési törekvéseknek el ken némuunok. Fontos: a mindennapi kenyér biztosítása a.íegkíegyenlítőbb módon. Indu'ju'nk el hát végre egy akarattal Horthy Miklósné kormányzómé őfőméltósága és gróf Károlyi Gyu'ánné onagyméltósága nyomdokain a társadalom megmentésére, mert minden szép é

s nemes, a

m

l gondolat és tett e

Zen s-jiyos probléma körü 1 forog, de még mindig, összevéve is nagyon kevés. Az áradás mérlege Szabolcsban: a Tisza 23.019 hold területet öntött el A vármegye közigazgatási bizottságának tegnap délelőtti ütésén Zboray Bertalan gazdasági főfelügyelő a következő jelentést terjesztette elő Szabolcs gazdasági ábapotáról: A vetések fejlődésére kedvezőtlen, hűvös, száraz időjárást májuS hó elején enyhe, csapadékos idő váltotta fel, irfeiy az elmaradt őszi vetések fejlődését és elvetett tavasziak kikelését előmozdította. Az őszi kalászo

sok, a magasabb dom" bokát kivéve, jól állanak, elég sü* rüek, a levét színe egészséges. A repcéket 80 százalékban az őszi árpákat hótakaró nélküli tél után egészen ki kellett szántani, sőt az őszi árpák kiszántása még most is előfordul. A tavaszi vetések legnagyobb részben befejeztettek, jói keltek és elég jó' fej* lödnek. A lőherésekben és lucernákban tekintélyes a fagykár. A Tisza 32 községben 23019 kh. területet öntött el, ebből 6309 kh. a

z őszivel bevetett és 4549 kh. a tavasziak alá előkészített, részben takarmánnyal bevetett terület, a többi gyümölcsös, legelő és kaszáló. A kárt szenvedetteknek vetőmaggal ellátása iránt azonnal intézkedtem, a kért kevés mennyiség ki "is oszttatott. Egyes községeket a i

eg6Iok elöntése súlyosan érint, mert a legelőket az iszap vastagon elborította. A dohány a melegágyakban, a palánták alég jói fejlődnek, kiültetését elvétve megkezdették. A kártevői elleni védekezésről és a helyes ültetés, gondozásról a m. kir. igazságügyi minisztérium által haszonbérelt mgaUtunoat f. hó 8-án Juhász Árpád gazdasági akadémiai tanár által tartott tanulságos előadá

son tekintélyes számú tenmelő és dohánykertész vett részt. A gyümölcsfák elég jói virágzanak, azonban sok a hernyó, ugy, hogy védekezni is alig tudnak el-lene sikerrel, pedig igen jói bevált! védekezőszelek is kaphatók. A jószágot takarmányhiány miatt kénytelenek voltak a gazdák a legelőre kihajtani, bár a gyepezet miég gyenge és sok a legelőkön a Vizállásos terület. Az aratási és cséplési szerződések legnagyobb részben megköttettek. Az összeírás szerint 38 községből 1531 férfi és 659 nő maradt eddig szerződés nélkül, ezek egyrésze a kisgazdáknál, akik szerződés nélkül fogadják fel az aratás küszöbén az arató munkást, elfognak helyezkedni. A munkások elhelyezkedése végett az Országos munkaközvetítő Irodát megkerestem azzal, hogy azt hozza más vármegyei munkást kereső munkaadók tudomására. A földmdvelésügyi imnJszCe'r az IZSÁK JÓZSEF RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Magyarország legnagyobb festékkereskedelmi vállalata 27. sz. Nyíregyházi fiók, Zrínyi lioaa-utoa 5, 1976 Rézgálic, raffia, kénpor, kénrud, „Agro" növényvédelmi cikkek legolcsóbb áron kaphatók!