Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-05 / 101. szám

1932. míjus 5. ^RYIDÍK. Sóstógyógyfürdő május 8-án vasárnap megnyílik! A mezőgazdasági termelés és a szövetkezetek nemzetközi működésének jelentősége* Irta: Szarka Miklós, a közgazdasági tudományok doktora. I. A mezőgazdasági termei-vények forgalombahozatalát és a fogyasz­tókhoz való juttatását a mezőgaz­dáknak világszerte kezükbe kell venniök. Nem tűrhető, hogy az ér­tékesítést a gazdával ellentétes ér­dekek végezzék s a gazda verejté­kes munkájának gyümölcse a köz­vetítő kereskedelem jövedelmévé váljék. A mezőgazdasági értékesítés mai szervezete s emmikép sem felel meg a gazda, de a fogyasztó ér­dekeinek sem. A termeivény a köz­vetítő kis és nagy kereskedelem hosszú láncolatán keresztül jut ki­készítést "helyére (malomba) » in­nen hasonló uton a fogyasztóhoz. E helyzet az utóbbi időben még rosszabbodott, mert mint Ihrmg említi »A mezőgazdaság válsága® című cikkében, 1910—1920. között a budapesti marhavásár forgalma egyharmadrészre csökkent, ugyan­ez idő alatt az állatkereskedők Szá-7 ma 35 százalékkal emelkedett. E téren [éetrehozandó kedvezőbb hely zetet jelöli meg nevezett szerző, az agrárválság megoldásának egyik célravezető eszközéül. Elodázhatat­lan immár az értékesítésnek olyan szervezése, amely »az aránytalan és indokolat'an közvetítő költséget megosztja a termelő és a fogyasz­tó között«. Ez a meggondo'ás szülte azt az álláspontot, hogy az értékesítésnél és beszerzésnél a kai'teilált kereskedelem .és ipar el­len vívandó harcban csak hason­ló céltudatos szervezettséggel fel­vértezve lehet győzelemre számíta­ni. Az országos Mezőgazdasági Kamara közgyűlésén Bernáth Ist­ván mutatott rá arra, hogy egyes kartellek ellen csak nemzetközi összefogással lehet eredményt el­érni. A mezőgazdák világszövetsége az egész földkerekség gazdáit egyesítené közös bajaik közös orvos íasára- Kétségtelen, hogyha ma tengerentúli földrészek gazdát el­lenségnek tűnnek i s fel előttünk, a mindent legázoló világverseny­ben, azonos érdekeik közelebb hozzák hozzánk, mihelyt boldogu­lásunk közös feltételeiért szövet­ségbe szólítanák őket. Egy nem­zetközi agrár-szövetkezeti" Szervei­zet voln a csak képe 3 a termelés és értékesítés problémáinak megol­dása s ez volna hivatott a mező­gazdaság fejlődésének nagyarányú kibontakozásához a helyes utat megjelölni. A hasonló fegyverekkel való harc elvét követi a gazdakartell. Tekin­tetbe kell azonban venni az érté­kesítés helyesebb szervezetének mindqme tormáinál, hogy a mező­gazdaságnak az iparral szemben sajátos természete van. Mig a ha­zai ipán termelés 1928-ban mind­össze 3414 gyárban oszlott meg, addig a mezőgazdasági üzemek szá ma több százezer. A különböző­ség pedig nemcsak a termelés, ha,­nem az értékesítés 3zervezé se terén * Szemelvény szerzCnek „A gabora (oúza) termelés alakalása 1920 óta ál'a­lában éi Magyarországon" dmű agrár politikai müvéből. is érezteti hatását az ipar javára. E téren ugyancsak Ihrjng Károly mutat ra azokra a nehézségekre, amelyek a mezőgazdaság szerves természetét az ipar mechanizált jel­legével, a válság megoldásánál szembeállítják. jnezőgazdasáfg különleges hejyzete a következő tényekből fo­lyik; A gazda a tömegáruk előállí­tója, de a fogyasztóval közvetlen összeköttetése ninc s: termelési­nek körforgását nem irányíthatja konjunktúrák utján, sem a termés mennyiségéhez, sem a kérdésles értékesítés lehetőségeihez, melyei­ket előre nem ísníer, nem szab­hatja a termelés érdekében hozott áldozatait. A termés raktározása és a meg­felelő árviszonyok kivárása a me­zőgazdaságban kevésbé vihető ke-; resztül, mint az iparban, egyrészt, mert a termények egy része rom­landó, másrészt megfelelő forgó­1 tőke hiányában a mielőbbi eladás vá;ik szükségessé. Végeredmény­ben az a megállapítás vonható le, hogy a mezőgazdaság, habá/r^ tö­megtermelő, a nagy üzem előnyelt nélkülözi. Termeivényeit nagybani árakon adhatja ei, mig szükségle­teit kicsinybenl árakon kénytelen beszerezni, éfőbbinéi gazdatársai­nak versenyévei kell megküzdenie, szükséleteinék beszerzésénéi ípar­üzemekkei áll szem/ben:, melyek karteilben állanak egymással '? az árakat önhatalmúan diktálják. A megoldásnál tehát figyelem­be keli venni, hogy a teifrneléís irányítása és az értékesítés szer­vezése n em lehet azono s, tmlnt az iparnál. A termelés imienetjé|t tar; nácsaüással és a meg nem felelő termények kiküszöbölésévei lehet helyes utra vezetni. Af. üzemek ös szefogása pedig a mezőgazda­ság speciális kívánalmainak meg­felelően nem a kartel, haneimj 3 szövetkezetek utján lesz megfelelő. A különféle célú szövetkezet hi­vatott a gazdákat az értékesítésnél, fogyasztásnál, hitei igénybevételé­né], beszerzésnél, stb. az idegen érdekkörbe tartozó 'kereskedelem kikapcsolásával, céljainak, legmegji fe]előbb módon szolgálni. A szö­vetkezeti eszme kiváló harcosa ha­zánkban 1 hiing Károly iíg[y< hatá­rozza meg ezen vállalati ' foíjma lényegét és célját: »A szövetkezeti mozgalolm nem egyszerre akarja a vi'ágot megváltani, hanem 1 a bé­kés és szerves fejlődés utján ki­séreji meg a társ adaloim szervezett gazdálkodásának kiépíté?ét.« Vagy hogy a nagy szövetkezeti tudós­nak, Gide professzornak a szavait idézzük: »Szövetkezetet olya'n egyének alkotnak, akjk; a közös csatlakozás szükségét átérezve, tu­datában vannak annak, hogy kö­zös eszközökkel jobban sikerül megvalósitaniok mindazt, aimtt egyéni eszközökkel szándékoaznak eiérnj.« (Vége köv.) Elkeseredésében elevenen akarta elásatni magát egy nyíregyházi fiatalember A kétségbeesett szülők az utolsó pillanatban szereztek tudomást liuk szándékáról Hajmeresztő s könnyen végződ­tesse válható szándékot hiúsított meg a szülők ébersége az elmúlt napokban. Egy nyíregyházi fiatal­ember a^i már hosszú, hónapok óta állás nélkül tengődött, végső elke­seredésében fantaSztfku s eszközhöz akart folyamodni azért, hogy ezzel a köz- s esetleges áUásadők fif­gyeimét magára vonja. Mivel •ter­vének keresztüh iteléhez segítségre vo:t szüksége, közölte szándékát leghűségesebb barátjával, aki hajlandónak is mutatkozott segéd­kezet nyújtani, d e az utolsó pil­lanatban a bekövetkezhető borzal­mas következményektői félve, el­állott szándékától 5 értetette ba­ratja szüleit. A nem mindennapi esemény részletei a következők: A nemrégen érettségizett kis­korú fiatalember, isko'áinak el­végzése után mincfent elkövetett, hogy álláshoz ]u s son, de minden igyekezete hiábava'ónak bizonyu t. Az érzékeny lelkű fiatalembert, aki már diák korában is pénzt keresett alsóbb osztályú növendékek tanítá­sával, nagyon elkeseiitett e, hogy szülei nyakán élősködik s nem tud rajtuk segítem. Napról-napra buskomorabö «tt ugy, hogy a szülői komolyan ag­gódni kezdtek, azt hitték, hogy gyermekük beteg. MEGSZÜLETIK A FANTASZTIKUS TERV Egy napon aztán egé6zen meg­változott. Sokat járt el hazulról. Zárkózottsága »s felengedett. Szü­leivel való beszélgetése közben burkoltan gyakran "célzott arra, hogy nemsokára olyan dologgal fogja meglepni a világot, hogy egyszerre híres ember lesz. Az újságok is a-m tognak róla A szülők ilyenkor elragadtatva néz­ték gyermeküket s a|zt hitték', hogy a sokat töprengő fiu talán valami korszakalkotó találmányon dolgozik. A valóság azonban az volt, hogy az összeroppant idegzetű fiatalember egészen más módon akart híressé válni. hlakarta ásaínj magát, hogy a köz- ?s az jná-aűök t:gyei­magára terelje. Ezen tettét a következőképen akarta végrehajtani. Házuk pincé­jében vastag, gyaiu'atlan butor­deszkából ^ összeácsolt egy koporsóalaku ládát. Ennek fedelére egy tiz cm. átmé­rőjű lyukat vágott, ide akarta be­illeszteni azt a kétszer egy méterei összeforrasztott, hengeralaku bá­dogcsövet, mely a levegő leveze­tésére szolgált volna. Mivel szán­dékát egyedül végrehajtani nem tudta, elment volt iskolatársához, aki előtt őszintén feltárt mindent. Bátorította barátját s azt monda, njnes mitől telni, baj történhet. nem 1 Éjjel majd kilopják a ládát a vas ut közelében lévő kiürített te­metőbe. ott ásnak egy kétméter mély s|rt, I > s ö betefekjszik a koporsóba'. Barátja pedig ráilleszti a tetőt és belehelyezi a bádogcsövet az elő* re elkészített lyukba^ s óvato^n, betemeti a gödröt. Reggel aztán szét keli kürtölni a városban, hogy ó elevenen eltemette magát. — Meglásd, — mondotta — ez­rével fognak siromhoz jön/tu az emberek s egyszerre híressé le­szek. Lesz állás, dicsőség, min­den 1 A fiatalember barátjának eleinte tetszett a fantasztikus, re­gényes terv, de később gyanuss^ vált előtte volt iskolatársa visel­kedése, értesitette annak Szüleit. A kétségbeesett Szülők vallatóra fogták fi uk at, aki beismert min­dent s azt mondotta, hogy ő eb­ben nem talál semmi rendellenes­séget, ezt már más is megtette. 0 csupán leakarta kopirozni an­nak az amerikai Írónak a módsze­rét, aki, miután a közönség nem akart tudomást venW müveiről, ilyen mód 0n vált híressé és nép* szerűvé. Az összeroppant idegzetű fiatal­embert szülei beviszik a debreceni kjinikára elmeállapotának meg­vizsgálása végett. Az a gyanú ugyanis, hogy nem épelméjű, ami cselekedete és gondolkodása után ítélve nagyon is valószínű. Saját lakásából kidobtak egy bérlöt és összeverték Njirbátorrói je'entik: Kulik Ist^ ván nyírbogán szabómester ottani lakásába este beáflitott P. Szabó János debreceni gazdálkodó, a ház társtulajdonosa, 3 felszó'itotta. Ku­likot, hogy mivel az ő megkérde­zése és beleegyezése nélkül köl­tözött be a lakásba, azonnal hagy­ja el azt, mert ő Goda János nyir­bogáti rákosnak adta ki. Ebbő(S összeszólalkozás támadt, mely ve­rekedéssé fajult. P. Szabó ugy megverte Ku ikot, hogy az, az or­vosi látlelet szerint 8 napon belül gyógyu'ó testi sérülést Szenvedett. Bútorait pedig ezután kidobálta az udvar közepére. A verekedő elien magániaksénés címén az eljárás megindult. • — A Legújabb Divat májusi száma megérkezett és kapható az Ujságboltban. ha esik az eső egyaránt szórakoztat a rádió. Ha még nincsen szerezzen be 3 + 1 lámpás hangszóróval egy­beépített 7033-as Orion Európavevő készüléket 239> Gyártja Orion lzzóiámpagy*í-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom