Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-24 / 115. szám

1932. május 24. JvftíRYIDÉK. Rácsos ablaKoK • • • Látogatás a nyíregyházi fogházban ni. • • ' ' A mó sík zárdában egy piszkos, elhanyagolt külsejű emiber fogad­ja vigyázz állásban a belépő kir. ügyészt. Vizsgálati fogságban van még. A saját ruhája van faj­ta. út centiméter hossjzu gondo­zatlan h^ja az égnek áll. Borostá3 vöw-^es s^őife szalma, sunyi ábrá­zata jjem vaiami bizalomkeltő. £s mosakodni ugy Játszik nem szeret, Átható testszag árasztja ei az egész céllá 1. A külsején és.megjele­néséi, szeme áfásán és beszédé­bői meg lehet állapítani, hogy megrögzött alkoholista. De is valíja: — Hát kérem, ha rá nem ka­pok a pályinkára, sohasem jutok ide... Az adta kezembe a kést... Fogadkozik, hogy ha még egyszer kikerül, feíéje sem fog nézni a korcsmának. Két gyereke van odahaza, akiknek, k«jiyérk :eresár« volna Szüksége. A felsége beteges. — Esendő az ember kérem alás­san... és gyarló — mondja, ami­kor- bezáru 1 előtte az ajtó. A cella sorok szomorú lakóinak látogatását ezzel az utolsó fülkével be js fejeztük. Mielőtt elhagynám a. körfolyosót, még egyszer visz-< szanézek. Az egymás meflé sora­kozó vastag ajtók mögül "a legki­sebb hang sem hallatszik ki, A íe'­al4 sétájó szuronyos őr szabályos lépteinek zaját hallani 'c^k. Ugy tűnik fel az egé sz, mintha üres cellákra vigyáznának. Pedig oda­benn a rácsos ajtók, rácsös abla­kok mögött eltévedt emberek nyög nek, sóhajtoznak... bűneik súlya­alatt... • Kanyargó fo!yo sóko;) imegyűnik keresztül. Odakünn jmjár lefelé megy a nap, homájy borúi a fa­lakía. A fogház hatalmas gyomrá­ban mozgolódás támad. A 'lépcső­ház hangos a kemény vezénysza­vaktól. Rántott leves sajátos sza­ga csapja m?g az orromat. Egy­másután jönnek a lépcsőn fölfelé a házi szolgálatra beosztott rabok. Széles fatálcákon hozzák a leves­sel telt csajkákat. Mögöttük halad az őr... Vacsoraidő van... Egy ajtó előtt megál'unk. Ez a tanterem é s egyben ref. imaterem is. Az Jlső tárgy, ami már a be­lépéskor megragad: egy nagy fe­kete iskolatábla. Krétával irt idé­zet áll rajta, szép gyöngyszem be­tűk s 0r akoznak egymás mellé. A következőket olvasom: Mennynek, földnek dicsőséges királynője, Kriszt us Jézus 3zent szülője Leborulok lábaidhoz Szűz Anyám Kegyességgel nézz le rám... — Valamelyik rab Írhatta fei — mondja Veresházy Lajos fog­házfelügyelő. Tágas, világos helyiség ez a tan­terem Senkisem mondaná meg, hogy rabokat oktatnak bennjet. A , falakon térképek. Elől "emelvény, oldalt padsorok. Az elemi iskola hat osztályának anyagát adják elő, az arra rászoruló raboknak. írás­beli feladataikat részben itt!, rjésfc­ben a cellájukban készitík oí. A fiatalkorúak között nagyon, sok értelmes, eszes fiu van. Visszafelé menet betekintünk az orvosi rendelőbe. Régi bőrdivány, fából kézült, fehérre festett műtő­asztal, íróasztal, szék, ez az egész berendezés. Mire leérünk az első emeletre, már végefeCé jár a vacsora. Viszik a kiürült csajkákat. Itt ezen az emeleten a női öSztáiy vaai elhe­lyezve. Teljesen különálló rész ez. Kevé s köztük a s ulyos rab. Legin­kább verekedésért, asszonyi ter­mészetű dolgokért vannak elítélve. Benézünk egy pár helyre. A '22-es cellában egy gonosz, lelketlen anya van elhelyezve. A­jnijkor belépünk az ajtón, cinikus mosollyal * ajkán jónapot kivin. Vizsgalati fogságban van miéig­Szőrmés kabá 6, félcipő, olcsóbb se­lycimharisnya van rajta. Szőke ha­ját kontyba viseli. Igazi cseléd­lány tip us. Nem lehet több • 22 évesnél. A bűne az, hogy 4 hóna­pos György nevű kis fiát kegyet-, len módon elt-ette láb alól. Éjjel, a-, mikor kenyéradó gazdája mái aludt, kivitte a kertbe a kiő cse­Icseimőt, lábánál fogva meglóbálta mint egy darab fát és négyszer (saját bevallása szerint) a cse­csemő fejét a földhöz vágta. Nem is várta meg mig meghal, betömte a gyerek Száját, liogy ne sírjon és a körtela alá elevenen elásta. — Az nem igaz, hogy azért öl­tem meg, mert' útban volt. Nem volt az nekem útban, — de... na­gyon c sunya volt szegényke... ál­landóan ótvaros volt az arca, azért öltem meg... — Hát az apja mit szólt hozzá?. — Nem volt annak törvényes ap­ja, házasságon kívül született... A következő társ as cellában né­gyen vannak. A legidősebb nő vi­dám hangon jelenti a létszámot. Mosolygó csoport... Az ő vidám­ságuk érthető: 10, 15, 20 nap, 1 hó-' tiap a büntetésük. Az egyik rágal­mazásért bűnhődik. A másikat so­ha nem nyugható pergő nyelve sodorta bajba. A harmadik közlé­keny hangon újságolja: — Egy kis szűz dohányt ken-, tettem az apjukomnak, oszt rajta­kaptak. No de hát iszen majd ei telük az a kis üdő. Istenem itt is kell valakinek lenni... — Van valami panaszuk? kérdi az ügyész. — Dehogy van! — mondja egy vidám menyecske- Nagyon jól érezzük magunkat. Megtudom az egyik őrtől, hogy egész nap be nem .áU. 3- szájuk­Még itt is folyik a Szó: komámasz­szony ezt mondta... azt mondta... Nagyon jól feltalálják magukat. — Az asszony csak asszony ma­rad — mo ndja hátam mögött egy piroSpozsg^sarcu fogházőr. 1 Folyt, kov.) ftji Ötvenezer embernek nincs iskolai képzettsége és mégis hivatalnok Laky Dezső műegyetemi hy. r. tanár a »Fiatalság jövő elhelyez­kedése« cimen t artott a napokban előadást, ajmíelyberi részletesen foglalkozott az á'Iástalan diplomás ifju ság problémáival. Rámu'atott arra, hogy a magyar egyetemeken ebben az esztendő­ben 16.000 egyetemi 'e s főiskolai hallgató tanú 1- A szellemi munka­nélküliek létszámáról egészen fan­tasztikus számok vannak forga­lomban. Ponto s statiszkikai szá­mításokká' kimutatta, hogy ezidő­s^zerint 3000—3500 lehet az ál­lásnélküli diplomások száma és ez az év végén elérheti a négyezret. A jövő elhelyezkedést ugy lehet elősegíteni-, 'hogy az egyetemről ei kel' távolítani az oda nem> való értéktelen elemeket é s távoltartani az egyetemektői, nem rendel­keznek a Szükséges képességekkel. A magyar közh.ivat-alokibai \ 192 ezer amper végez szellemi mun­kát. Ezek közüi ötvenezernek még csak középiskolai végzettsége stnes 3000 pedig elemi iskolai végzett­séggel rendelkezik. Törvényhozási u'on lehetővé kell tenni, hogy a közhivatali áfiás 0fc elsősorban a főiskolai di­plomával rendelkezőknek tartassa­nak fent. Bizonyos módszerek mel­lett kereSztüi lehet vinnj, hogy a legnagyobb vállalatokat is köte­lezzék aránylagosan a főiskolai dipioíDüvai 'rendelkezők elhelye­zésére. — A városok felmérésénél rengeteg diplomás mérnpk talál­hatna munkát, a fiatai orvosoknak meg kell "Szállani a falusi orvosi pozíciókat, a községi "jeg'yzői pá­lyán viszont végzett jogászokat keli 'felhelyezni. Az egyetemek úgynevezett kvalifikált ftnmjka)­közvetitést folytathatnának és ez­zel mindenfelé alkalmas, jó munka­erőket ajánlhatnának. A) -gazda­sági "élet is sokat szívhatna fel a szellemi munkapiacon mutatkozó túlkínálatból." • Adómoratórinmoi kér az ország iparossága a nyíregyházi kongresszuson Több i^l en megemlékeztünk már . arról, hogy máju s 29-én városunk nagy ipajosgyíilés színhelye lesz. Szabolcs és a szomszédos várme­:k: Hajdú, Borsod, Heves, Zem­plén, CSoiika-Bereg és Csonka­S^atinvár 8 igy elsősorban Debre­cen, Miskolc, Eger, 'Sátoraljaúj­hely stb. városok ipartestületei, to­vábbá a budapesti, debreceinii ,és miskolci .kereskedelmi 'és iparka­marák elnökségei ugyanis a po­litikai kérdések teljes kizárásával a kis- ás kézmüiparosság súlyos gazdasági 'bajainak, az ipán vál­ságból kivezető utak, és az ezek­kei kapcsolatos kérdések tárgyá­ban meghozandó határozati 'javas­latnak a ko imányhoz való fe terjesz tése végett nagyszabású közös ér­tekezletet kívánnak tartam. Ezen mind a váro s, minci az ipartestület előnyére szolgáló, nagy je'entőségü közös tanácskozáson — értesülésünk szerint — az el­nöki t[sztet Varjassy Imre, a deb­receni ipartestület elnöke fogja ellátni, aki vároS Unkban is közis­mert é s nagy tiszteletben álló ipa­rosvezér, az iparosság sér^^pigi képező gazdasági "kérdések elő­adóija pedig Kovács Lajos, amis­kQlci "ipartestület titkára leszj aki az ipartestületi élet és az ipari közigazgatás kifejlesztése és ma­gas színvonalra ejmelésp érdeké­ben már több, mipt egy évtizede fejt ki kiváló é s országos viszony­latban is' elsőrajigu tevékenységet s így az illetékes körökben orszá­gos szaktekintélynek örvend. Ma már abban a helyzetben va­gyunk, hogy a tanácskozás tár­gyát képező fonto sabb gazdasá­gi kérdéseket is közölhetjük:. határozati javaslat főbb pontjai ugyanis a következők: a kisipari kölcsön folyósítása, az adózás s így elsősorban a forga^n adósva; kapcsolatos végrehajtások enyhíté­se, a közüzemek teljés leépítése, a közSzá'Utási illeték csökkentése, aí, adómoiatórium megadása, az OTI-vei, járó magas terhek lés a szabad orvosválasztás kérdése, köz­szállitásoknál az összes köztarto­zásnak a vállalati összegből való visszatartása stb. stb. Információnk Szerint ezen kér­désekhez az érdekeltségek részéről az alábbiak fognak hozzászólani: dr. Éber Antal a budapesti, Sesz­tina Jenő a debreceni és Zehnger Ede a miskolci kereskedelmi iparkamarák ehiökeí. Papp JózSef az Ipartestületek Országos Szö­vetségének, Lajtha Rezső az Or­szágos Kézműves Testület, Var­jassy flmre a debreceni, Stimm La­jos a miskolci és ifj. Tóth Pái a helybeli Ipartestület elnökei, stb. stb. Az impozáns értekezlet után a székház dísztermiében közebéd lesz., amelyen a vármegye és vá­ros vezetősége dr. Erdőhegyi Lajos főispánnal és dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, pol­gármesterrel az élén is bejelentet­te részvételét. Itt kell megjegyez­nünk, hogy egy teríték ára (.30 pengő fesz, továbbá, hogy az ebédjegyek az ipartestület jegyzői hivatalában is előjegyezhetek f. hó 2íj. napjának dé,után 2 órájáig be­zárólag. Egyben az ipartestület vezető-, sége ezúton is felkéri a város ipa­ros és kereskedő társada Urnának azon tagjait, hogy aki.. a közös gyülé s alkalmából a Vay Ádám­utca két oldalán különösen helyi nevezetességeket képező áruikat sátrakban kívánják árusítani, ebbeí szándékokat az ipartestület jegy­zői "irodájában legkésőbb f. hó 25-ig bezárólag jelentsék b®. Végül hangsúlyozni kívánjuk,, hogy az ipartestület elnöksége és elöljárósága veudqgei 'tiszteletéiig délután 4 órakor különvonatokon kirándulót rendez a városunk büsz keségét képező Sóstógyógyfürdő­re. rt* keres m« Budapesti kelmefestő gyár bízható KÉPVISELŐT, jó mellékkeres esetleg teljes megélhetés, textllkeresked nél bevezetett előnyben. Ajánlatokat .,Agl Jeligével Rudolf Mosse hirdet«lr Budap«»t, IV., VAci-utca 1B, továbbit. 2884 é • üzlet áthelyezés! Tudatom a mólyen tísstelt vevőimmel, hogy 40 év ÓU fec»«Jló üzlelem» íMrSTlt' minden elfogadhat' kiáiüsitom. _ Ruzsonyi Pál müiparáru és spoit özl< Nyíregyháza, Luther-ulca 3. Teltion: 138. 2flf áron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom