Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-02 / 74. szám

1932. április 2. JsrttfRYIDéK. 3 Kamatláb okkultizmus Irta : PISSZER JÁNOS. Minthogy a kamatláb meghatá­rozás isteni eredetre nem vall, de a vele való foglalkozás, az eddigiek szerint a természet ismert erőivei és törvényeivei sem magyarázható, igy kétségtelennek látszik, hogy az ezzel való foglalkozás, az »okkultiz­mus« körébe sorolható teljes jog­gal. így kell leninié, mert hiszen sen­ki arra nem gondolhatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a 7 száza­lékon eddig megállapított ka­matlábat leszállítani nem fogja. Nem gondolhatott erre sanki sem, mert a kormány tagjai több nyilat­kozatban a leszállítás közeli bekö­vetkeztét jósolták, a mezőgazdaság­nak, az iparnak, a kereskedelemnek vezetői, politikusok és magánosok is mind azt remélték, hogy az an­gol kétszeres, a svéd, a newyorki Reserve, a norvég, a német és az olasz stb. bankráta leszállításokat követnie kell a magyar rátaleszálli­tásnak is. A gazdasági élet minden jelensége arra mutat, hogy ennek megjavítása, már a rátaieszálíitás­sai is csak elkésetten és kétséggel következhetik el és itt az ideje és ez már fenyegetőleg int, hogy a debreceni 'törvéynhatósági bizott­ság által kormányfeliratbpn köve­telt »üevalorizáció» is életbeléptet­tessék. A kamatláb megállapítás emberi cselekedet lévén, nem sorolható is­teni eredetülnek, az összes eddig ismert és vallott erőtényezők pe­dig, amelyek a gazdasági életben működnek és amelyeknek törvény­szerű jelenségei is kimutathatók le­hetnek, mind azt bizonyítják, hogy a kamattábfiiegáUapitás jelensé­gek a lefelé tendálás irányában mind előtűnnek, és ezeknek Elle­nére mégsem történik meg a le­szállítás itt, ebben a kis csonkaor­szágban, ennélfogva eltérőleg más országokétói, a mi rátánk dolga, csakis az okkult »jelenségek« kö­rébe sorolható és ahhoz nekünk, embereknek hozzászótania, (különö sen, ha »kedélyünk« »nem tanult ember:; kedélye, Teleszky Önagy­méitósága megállapítása szerint), bizony-bizony nem lehet. Ez bizony nagy baj ! A ráta­megállapítás rejtelmes tudományá­nak gyakorlóira hatni sehogyan sem tudunk, pedig az összes »küi­ső« jelenségek megnyilvánultak és ezek »belső« érzékszerveinket is át" hatották már. Elég itt hivatkozni a statisztika adataira, amelyek á külső jelenségeket a gazdasági egyedek eltűnési listáján tartják nyilván, holmi fizetésképtelenségi, kényszeregyezségi és csődeljárási, de nemkülönben a »nyakigadóssá­gi« mivoltukban. A belső jelensé­gek külső megnyilvánulásai is elég­gé szembpszökőek és hogy kisebb és hjagatellebb »eseteket« ne is em­lítsünk, elég a gyufakirály Kreugcr »esetéhez« hasonlókra csupán hi­vatkoznunk, hogy a »golyó«, a »me­reg«, a »villanyzsínór«, a »törüi­köző«, a »ha'áiugrás«, ovizbefulláss stb., stb., belső hatásokat kiváltó cselekmények külső érzékeltetésre alkalmas »jeienségei« szemünk elé idéztessenek. Természetes, hogy a kamatláb­megállapitás okkultizmusának ku­tatásánál itt, a »gandolatátvitet és telepátia«, a »szuggesztió«, a »mes­merizmusíí, a »hipnótizmus«, a »pszihoterápia«, a »tudat alatti (subümináhs) jeleneségek« a »va­rázsvessző«, a tfkristáiynézés^, a »fantomok«, a »spirithipotezis vizs­gálata* mind nem találhatnak ha- j tásos alkalmazást, mert ezek az említett okkult jelenség vizsgála­tára infind nem alkalmasak. " Itt valami olyan tudományszak rejtel­meit kell alkalmazni, amelyek az adósok érzésvilágát, az ibolyántúli sugarak módjára izgathatják csak. Be kell látnunk, hogy a «l>ank­ráta« éppen ugy, mint Camüle Fiammarion kutatásai eredménye­ként a »lélek» a testtől, az adóstól független. A lélek, tehát tárgykö­rünkben a »kamatfáb« oly képes­ségekkel rendelkezik, melyeket mai napig sem ismerünk. A kamatláb képes a távolba hatni, érzékeink közvetítése nélkül. Richettel mond­hatjuk, hogy a »tisztánlátó (clair­voyant) egyének, oly érzékkel bír­nak, amely nálunk (adósoknál) hiányzik, melyről semmit sem tu­dunk és amelynek létezéséről elég, ha egyelőre tudomást veszünk«. így hát tudomást veszünk arról, hogy a rátaleszállitás nem törtónt nieg. bármennyire is igyekeztünk hipnotikus, szuggesztív erőkkei ha­tékonyabbá tenni kormánynyilatko­zatokat, gazdasági életfunkcioná­riusok kijelentéseit. Hiába 1 Ami okkultizmus, az tul vau érzékszer­veink hatóköréin, és érzékkörén. — Hiába tudjuk, érezzük, hogy a nir­vána felé haladunk. Hiába minden biztos tudat, amely közgazdasági tatárjárást iát a mai állapot to­bi fenntartásában. Mi »nem tanult emberi kedélye birtokosai ehhez »kismiskák« vagyunk, ehhez nem értünk. Ha nem tetszik, tessék »ta­nulatlanul < beadni a kulcsot de a világ forog tovább, legfellebo a sta tisztika számoszlopai nőinek, ami szintén nagy eredmény. A kamatláb okkultizmus pedig megy célja : a tökéletes megisme­rés fefe ! A »lailcusok« pedig ne üssék orrukat az okkult tudomány­ba ! Mert könnyű laikus ésszel, »nem tanult kedéUyek kívánságo­kat hangoztatni, de nehéz lemon­dani a kamatmarge profitpluszról, amihez holmi laikus adósnak h«­laványka sejtelmecskéje sincsen 1 VÁROSI MOZGÓ Péntek, szombat, vasárnap Max Pallenberg, Dolly Haas SIKKASZTOK jön Boldog szívek Beszélgetés Hajdn Annával a Kossnth-ntcai próbán, ahol Rácz larci negyven magyar nótája kisérte a nagyszeré énekes művésznőt Bcnczy Gyu'a hajdani otthoná­ban az országszerte hires cigány prímás Rácz Marci lakik. A Kos­suth utcai ház régi idők boldog gondatlanságáról beszél kényelmes traktusaiv-aij bútoraival. Délutáni órá* csendjében Marci prímás fás­kor szenderegni szokott, de most amikor a március utolsó napján felkeressük. zenekarának központ­jában találjuk szokott megejtően» kedves mosolyával. Egy bájos le­ány áU a muzsikusok előtt. Hajdú Anna a nyíregyháziak kedvelt éne­kese. a rádió országosan kedvelt énekese \an itt. A hangverseny napja előtti próba van ma. Rácz Marci zenekara a legszebb nótá­kat zendíti. Pfersze nem mindegy az i Ki játssza ezeket az izig-véng magyar dalokat. Ahogy Rácz Mar­ci kezeli "a vonót, ez Benczy Gyu­la stílusa. az ő magyar nótázásá­nak varázsa, régi magyar örök­ség. a magyar géniusz éi a meló­diákban. az akkordokban. Egy kis szünet áh d« a ke­mény próba percei között, ame-i lyekben Hajdú Anna pompás ké­szültségének adja tanújelét. Orgá­numa színesedett. Előadói stílusa kifejező. A szabolcsi tájak ma­gyar vi !ágának definálhatatian va­rázsát. azt az érzésviiágot, amely a magyar kúriákban é", amelyet egy Fráter Loránd, egy Balázs Árpád, Murgács Kálmán fejezett ki ihletett dallamok szárnyalásán vat Hajdú Anna a dalok interpre­tálásának művészetével juttatja Ki­fejezésre. Mit vár a nyíregyházi, hangver­senytői? — kérdezzük tőle. Hazajöttem és elhoztam azo­kat az értékeket^ amelyekhez a vármegye és a város közönségé­nek megértő támogatásával kiala­kíthattam. Tudom, hogy hangver­senyemen ott lesz mindenki, aki ismén megindulásom Körülmenyei* és pályámat, amelynek utján kö­zönségem szeretete, városom és vármegyém bátorítása adott erőt a kitartásra. Nyíregyházáról az it­teni mükedvé'0 előadások sikere arra biztatott^ hogy továbbképzé­sem érdekében Budapestre utaz­zam. Itt éveken át tartó tanulás­sal képeztem magam. Jacobi mes­terhez iratkoztam be, ahhoz a i magyar énekraesterhez. aki amu­" zsi^usok sorát képezte zsenije ere­jével és pedagógiája lángoló szere­tetével. Jacopi mester öntötte belém azt az önérzetet, amely a tehetség biztos meglátásán alap­szik és képessé teszi az embert a küzdelmekre, hogy célját elér­hesse. Tanulásomat a műkedvelő előadásokon elért sikerek emléké­nek ösztönző ereje és városunk, továbbá vármegyénk kitartó tá­mogatása tette lehetővé. Jacobi mestei" keze alatt elérhettem, hogy az intonálási és a dinamikai ered­mények tekintetében szilárd ala­pot nyerhettem. Há'ám és oltha­tatlan szeretetem soha meg nem szűnő érzésévei gondolok a ma­gyar zenepedagógia büszkeségiére, Jacobi mesterre, továbbá mind­azokra. akik tanu'mányaimban se­gítségemre voltak. Nyíregyházi hangversenyemtő 1 azt várom, hogy egy nagy zenei Kultúrájú város előkelő hangver­senytermében alkalmam lesz nó­taestémen roegcsiiogtatni azokat a zenei eredményeket, amelyeket & fővárosi mesternek invenciózus vezetésévei elértem és amelyek­hez városunk és vármegyénk mű­vészetbarát vezetőségének támo­gatásával kiküzdhettem magam­nak A mai gazdasági élet sivár napjaiban számíthat-e telt házra vasárnapi 'hangversenyén? Föltétlenül. Hiszen a nóta ereje nem veszített intenzitásából ma sena Sőt éppen a sirva-vigadás idején van aktualitása annak^ hogy a magyar da< hivatásos apostolai országos útra induljanak. Zendüljön meg a magyar nóta szí­nesen, dallamának fenséges elhi­vatottságában szólaljon meg a magyar erő, a magyar hit, a ma­gyar élniakaris. £n — bár szerény — d e küldetési'hittel erősített pap­nőjeként a magyar dal propagálói­nak. vallom, hogy ebben a sivár jelenben a nóta ereje a lélek energiáinak forrása és mi, magyar dalosok hivatást töltünk be, mi a magyar gondolat^ a magyar érzés diplomatái \-sagyunk a szivek meg­hódítása tarén. Miket fog énekelni vasárnapi hangversenyé n ? A"Tegs zebb~áióka~~amelvíek"lcel itt, Nyíregyházán első sike­reim arattam^ azokat a nótákat, amelyekkei á magyar szivek vágya­kozását. hitét legintenzívebben Ki­fejezésre juttatták az ihletett szer­zők. Negyven dalt énekelek Rácz Marci m uzsikájának kísérete mel­lett, aki olyan szépen játszik, hogy- szinte én is elhallgatok, hogy elmerüljek hegedűjének va­rázsos szépségében. Rácz Marci az interjúnak ilye­ténképpen való fordulatánál köz­beszói és revansui azt mondja, hogy ellenkezőleg, ő hallgat el sokszor, ő int csendet bandájá­nak. amikor Hajdú Anna énekei, mert olyan meghatóan zenditi meg a nóta ánivverését. hogy a hege­dükiséretnek is eláll a szeme, szája. Az interjú azzal dönti ei a vi­tát, hogy határozzon a közönség majd Vasárnap abban a kérdésben, lq a magyar nóta hivatottab in­terpretálja; Rácz Marct-e vagy Hajdú Anna. A felső kereskedelmi iskolába való felvétel megkösayebbí tése A vallás- és közoktatásügyi miniszternek most jelent meg március 22-én kelt 37600. számú rendelete, amely a felső keres­kedelmi iskolába való felvételt igen megkönnyíti. Eddig olyan tanuló, aki a közép vagy a pol­gári iskola IV. osztályát ismét­léssel vagy javitóvizsgálattal vé­gezte a felső kereskedelmi iskola első évfolyamába nem volt fel­vehető. Tekintettel arra, hogy gyakran kereskedők gyermekei elől volt elzárva a kereskedelmi iskolába való bejuthatás, akik éppen a gimnáziumokban nyert latin vagy más tárgyból nyert elégtelen alapján arról tettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom