Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-10 / 80. szám

JhÍYÍRYlDÉK. megtanult könyvvezetést, megtanult gyorsírást, gépírást, szépírást és legalább két modern idegen nyelvet és megismerkedett a közgazdasági problémákkai is. Ezeknek igazán kár lett volna magas heti óraszámban esztendőkön keresztül a latin klasszikusok fordításával 'foglalkozni. Nagyon sok gimnáziumi tanuló nem készül az egyetemre, mert már e'őre tudja, hogy jegyzői tanfolyamra, gazdasági akadémiára fog beiratkozni, esetleg csendőr v. katonatiszt akarna lenni, avagy a pénzügynél vagy adóhivatalnál óhajt elhelyeződni. Ezeknek is sokkai helyesebb, ha a kereskedelmi iskolába iratkoznak be, mert ott minct olyanokai tanulnak, amelyekre nekik jövendő pályájukon igen nagy szükségük lesz. A tanítóképző intézeteknél pár esztendővel ezelőtt behozták, hogy csak jó rendű bizonyítványnyai vehetők fel a növendékek. J És csodálatos és örvendetes válI tozás állott be a tanítóképzőknél. Sokkal, de sokkal nagyobb eredményt tudnak elérni a tanárok; "s a magyar tanügy fogja majd ennek hasznát látni, amikor a múlthoz viszonyítva még kiválóbb tanitókat fognak a tanítóképzősök kibocsátani. Ugyanez az örvendetes javulás fog bekövetkezni a gimnáziumoknál is. Az oda nem valókat eltávolít ván, a megmaradóttakkai ' sokkal többet lehet majd produkálni *s az eredmény miég sokkai szebb lesz. Akkor megszűnik az egyetemek részéről a múltban anynyiszor hangoztatott panasz, hogy a középís'kolákból a sok tehetséges mellett bizony gyakran igen rossz anyagot is kaptak. Most már csak a szülőkön a sor, hogy beíássák, mire figyelmezteti őket a két miniszteri rendelet és a mai súlyos gazdasági élet. Valter Ede: Éjjel a Bnlvárdoa Az ívlámpák ledéren, fehér fátyolban, lengén kibomlott, borzas hajjal az aszfaltra borulnak s millió ezüst hajszál borzong a Bulvárd testén, amelyen fénylő hátú, fekete autók kúsznak, hunyorgó, pisla szemmel tűnnek és közelednek, mint föld alól özönlő szörnyű bogársereg s a barna égnek roppant v ásznára transzparensek orditó, vörös lánggal, betűket festenek. ' A bárok pokla mélyén, vad szakszofon hördül fel, a poharakban kockt'aii és zöld abszint remeg; a parkett sárga tükrén női testek a füsttel vomaglanak s frakkszárnyon repülnek négerek. Vad ritmus zsong, kavargó, a rumba, bleu. a tangó rángat lábszárakat, mint Marionetteket; «. bársony páholyokban röppen a csók s a bankó, durran a pezsgő s egy nő sikongva felnevet. A Bulvárd még nyüzsög, de az ég már ablakot tár, a inap, mint józan polgár rengő hassal kibuggyan. A jazz-b&nde hangja csuklik, csak nagyritkán rikolt már, a bár szemét behunyja hörgő deliriumbain; menekülnek a sápadt, kisértő éjji árnyak • valahol messze, búgva felzokognak a gyáraki 39 áz ifjúságot érdeklő két miniszteri rendelet A »Nyirvidék« korábbi számaiban közfilt®, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter egyrészt megszigorította a gimnáziumok felsó osztályba való lépését a gyenge tanulóknak. Elrendelte, hogy ezen tanévtől kezdve a IV. és V- osztályban az osztályozó értekezlet előtt vizsgát keli tartani 6 ezen vizsgák alapján is állapítják meg, hogy kik nem alkalmasak tanulmányaiknak gimnáziumokban való folytatására. Ugyanakkor elrendelte azt ís, hogy a két tantárgyból elégtelen osztályzatot nyert tanulóknak főigazgató a jövőben nem acfhat engedélyt javitó vizsgálatra. Egy másik rendeletével pedig megkönnyítette a felső kereskedelmi iskolákba való felvételt s elrendelte, hogy a jövő tanévtői kezdve a 40-es létszámon belül felvehetők azok a tanulók is, aldk a közép, illetve polgári iskola IV. osztályát javítással, vagy ismétléssel végezték. Természetesen eiőn^ boa részesiti a jó bizonyítvánnyal rendelkezőket, mert az első két napon ezek számára tartja fenn a beiratkozást. A két rendelet kiadását ugyanaz a cél vezette: tehermentesítem a gimnáziumok felső osztályait s igy az egyetemekre iparkodó tanulók számát csökkenteni. A középiskolák igen zsúfoltak voltak, hisz nagyon sokszor az a gyenge polgári iskolai tanuló, aki"a IV. osztályba javítással, vagy ismétléssel ment át, minekutána nem mehetett sem a tanítóképzőbe, setnÉ a felső kereskedelmi iskolába, különbözeti vizsgálat alapján kierőszakolta a gimnáziumokba való felvételt és szaporította a gyenge tanulóknak számát. Ilyen zsúfolt létszám mellett a középiskolák »em tudtak hivatásuknak teljes mértékben eleget tenni és a sok gyenge tanuló mindenesetre a nivó csökkenésével járt. S az a sok-sok ezer gimnáziumi tanuló mmd az egyetemre iparkodott. Igaz, hogy éppen gyenge képességei 'miatt legnagyobb része nem végezte el, de mindenesetre igy csak növekeaett az egyetemet végzett s álláshoz nem jutóknak a szánna, s ©zeic évről-évre csak szaporodni fognak, hisz ma már annyi orvos, mérnök, tanár van állás nélkül* hogy két-három év njulva egy Ogész hadsereget fognak kitenni s a kormánynak igazin nagy gondot fog okozni, hogy mit csináljon ezekkel a szellemi munkanélküliekkel. { A miniszteri rendelet azt célozza, hogy a kevésbbé tehetséges tanulók máshol helyezkedjenek el. Ha nem birkóznak meg a latinnal, tarán nagyobb érdeklődéssel fognak tanulni 'a gyakorlati pályák" ra nevelő- iskolákban. Ezek részére valók á mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari "szakiskolák. S a kereskedelmi 'iskolába való fei•»étei könnyítése által mintegy irányt mutatott, hogy ezek "helyeződjenek el a folső kereskedelmi iskolákban, Nem azért tanácsolta ezt, mint hogyha a bankokban, kereskedelmi és ipari Vállalatoknál a fereskedeimi érettségit tettet valami íiagyon könnyen tudnának állást nyerni, hanem azéxt, hogy ex az iskolatípus az, amely legjobban Üészit elő a gyakorlati 'életre. S $a a gazdának és iparosnak gyerKteke más téron nem tudván elheíyeződni, végül "ís kénytelen asf apja mesterségét folytatni &3 beleÉapcsolódik a mezőgazdaságba, •vagy az iparba, akkor sokkal Ttff-t íyesebb, ha ax ilyen sifju jfclső keíresjfeecteimt tókoHEt Könyvismertetés Balla Antal: A legajabb kor világtörténete A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Hóman Bálint és Szekfü Gyula professzorok javaslatára Baila Antalt megbízta a legújabb kor történetének megírásával. A mii elkészült és a komoly tartalomhoz méltó díszes kiállításban, közei "négyszáz oldalas terjedelemben hagyta el a sajtót. A feladat, amely a könyv szerzőjére hárult, rendkívül súlyos volt, m

ert az utolsó hatvan esztendő történelmének nyersanyaga szint? óriási- A kiváló szerzőnek rengeteg aktát és egyéb forrást keltett feldolgoznia. A XIX- és XX. század sokkai gazdagabb eseményekben, mint a világtörténelemlnek bár mely korszaka, nom! azért, mert közei áll hozzánk, hanem Mert az emberiség sohasem dolgozott ' anynyit, mint az utolsó évszázadon keresztül. A szerző a bevezetésben rendkívül érdekes képet nyújt a XIX- század első feléről. Ismerteti azokat a politikai, filozofíai és egyéb áramlatokat, amelyek a müveit emjjeriség életét a század eiső felében átajakitották. Kimutatja a szabdaelvüségnek óriási hatását s rámutat arra is, hogy a XIXszázad átalakításában milyen szerepet játszottak a szábadelvüség ellenhatásai. A német császárság megalakulásával (1871) uj korszak kezdődött, az úgynevezett imperializmus kora. Az uj német császárság természetrajza s a Bisjmiarck és a Disraelj korszak jellemzése a könyv legérdekesebb fejezetei közé tartozik. A XIX- századot a világpolitikában az angol—német ellentétek különítik ei a XX- századtól. A német buodalom néhány évtized leforgása alatt világbirodalomlnilá fejlődött, a kereskedelemben az el1932. április 10. sők közé küzdötte fef magát s ezzel felkeltette Nagybritannia féltékenységé'. 1894-ben megalakult francia—orosz szövetség és az 1907-iki angol—olasz szerződéssel pj szövetségi rendszer alakult ki, amely a v ilágsajtóban a hárimas entente nevet kapta. A nagyhatalmak lassanként két nagy csoportba oszlottak, megkezdődött a fokozott fegyverkezés, végre Európa közvetlenül "a világháború kitörése előtt óriási kaszárnyává változott. A világháború okainak kutatását a mai "történetírás egyik legsúlyosabb feladatát, a szerző most már hozzáférhető okmányok alapján elfogulatlanul fejti "ki az analitikus történetírás módszereivel. Balla igen élesen mutat rá Izvolszkij alattomos aknamunkájára és azokra a hibákra is, melyeket a német és az o"sztrák-niagyar diplomácia elkövetett. A világháború első és főoka az az ellentét volt, amefy & szlávság és az Osztrák Magyar Monarchia, valamint a német birodali m között mindjobban kiéleződött. Az az ellentét azután vált igen élessé, amidőn Oroszország távolkeleti veresége miatt ismét rávetette magát teljes erővel a Balkánra. Az eddig hozzáférhető diplomáciai akták aíz't (mutatják,, hogy az erőszakosabb, agresszívebb Oroszország volt és annak izgága szövetségese Szerbia. Ezért a világháború fe'idézésében elsősorban Oroszország és Szerbia bűnösek. A francia revanseszme s a francia-német elleméft másodsorban játszik csak közre és harmadsorban Anglia világhatalmi törekvései. A világháború pragmatikus öszszefoglaiása eddig a legjobb, ami ebből a tárgykörből a liáborus irodalomban megjelent. Balla a magyar eseményeket mindvégig pártpolitikától mentes tárgyilagossággal dolgozta fel kitűnő müvében. A könyv artisztikuS külseje az Egyetemi Nyotmda közismert finom ízlését dicséri; bolti ára fél— bőrkötésben 20 P. A Keletraagyarország e heti számának riportjai A Kdctmagy arország cimü nyíregyházi riport újság ma megjelent uj számának szenzációi: — Régi ismerősök c. cikksorozatunk első része: Lázár Miklós. — Nyíregyháza város csalás miatt feljelentette a »Szabolcsvármegye monografiája« szélhámos ügynökeit. — Operációra jelentkezett az Erzsébet kórházban, hogy megszabaduljon kétnemüségétől. — Házastársak, akik csak titokban találkozhatnak. — Báró Pergny- Nándor főpincér egy kisvárdai vendéglőben. — A Báthory-utcai Zeileis-intézet botrányos epilógusa. — Szemtői-szembe Klem Sándorral, Starjk (Andor gyilkosával. — A kisvárdai vendéglősök visszaadják italmérési engedélyüket. — A Kereskedők és Gazdák Körének tisztújító közgyűlése. — Hírek, Sport, pletykák, érdekességek stb. stb. A hetilap ára 20 fillér és kapható minden ujságárusitóiheiym. Gyökeres szőlővesszők, csemege és borfajok fajtisztán legolcsóbban KALLAY MIKLÓS szölőb&r gazdaságnál Kállósemjén, Szabolosmegyo kaphatók. — SZAiföK esBJ negytt* 9 órakor. iparos Sx«&áa. Civ«Rt* mftfcwHWf ejöajfiR < Nyíregyháziak találkozóhelye az István Király szálloda Budapest, VI., Podmaniczky-utca 8. (Ifmialí pMyaoáw Mellett}. Tete/oa (tatarotaa) 202 3C+-3*. StrgOnfBÍn: Hotelért. — l&ndea soéva ktayaiáuMl banoáesst) ekftraag* oatatt •állofe.Hjixka aiobábsa tapadt! fttfa, tód^-metes Mjéwk fa tateton. Lift. SsáBodábaa kirtUa, eskrisAi fa fotfrfas a. — A festeti fa K a koadkkaL rm~m