Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-23 / 91. szám

4 JSrtrfKYIDÉK. 1932. ápriUs 23. A buza pótfására akad más nö­vény, a nyelvekkel későbbi vetési] gyengébb termő buza helyett ár­pát, soványabb földeken zabot vetünk, miután ezeknek árai a legutóbbi években elég jó volt és jelenleg is. Termesztésük pótolja a szalmát, habár kevesebb mennyi­ségben. Csak jóerőben levő földeken és korán lekerülő növények után ér­demes búzát termelni, mert ugy nagyobb átlagot és jobbminoségü termést érünk el. Későn bekerülő növények után, árpát, zabot, bur­gonyát és tengerit termeljünk, ez utóbbiból még behozatalra is szorulunk. Ezenkívül "kifizető még a répa­mag, lucerna és lóheremag ter­mesztése is. A külterjes gazdaságoknak jö­vedelmét pedig, lényegesen javíta­ná, ha a túltengő buza és kalászos gabona helyett, területeiknek egy részén Szántóföldi takarjnányter­mesztést állítanánk be és ezzel ál­lattenyésztésünket, különösen trá­gyaszükségletünket fejlesztenénk. . A kisgazdáknak ajánlható leg­jobban a szántóföldi takarmányter­mesztés és a kalászos terület csök­kentése, mert a kisebb gazdák vi­szonyai a növendék állatok nevelé­sére a legalkalmasabbak. A gazdálkodást ezáltal jövedel­mezőbbé és belterjessé tehetnék. Az országos buzavetési területet pedig lényegesen lehetne csökken­teni és kevesebb területen az át­lagos és jobbmmőségü termést fo­kozni, miáltal elősegítenénk a bu zatermelés jövedelmezőségét. Ipari, kereskedelmi növények termesztése terén u. mi. cukorré pát, kendert és lent féldolgozó gyárak, már erre az évre ujabb szerződéseket nem igen kötnek és az előbbi gazdaságokkal kötött szerződési lehetőségüket is redu­kálták a minimumra. A gyümölcstermelés még leg­kifizetőbb és ahol vannak gyümöl­csösök, ugy a régieket is érdemes rendbe hozni és azokkal behatóan foglalkozni. Az állattenyésztés körül szin­tén nehéz helyzet állott elő, a mostani alacsony állatárak miatt, ugy a szarvasmarha, ló és sertés — nem is szólva a juhtenyész­tésről —, "bizony ritka esetben csekély vagy femimi jövedelmet sem hoznak. Reméljük azonban, hogy a most kötendő kedvezőbb kiviteli szerződésekkel ezeknél inegjavui & helyzet. A mezőgazdaság talpraállitására nagy szükség lenne egy hosszúlejá­ratú olcsó kamatozású kölcsönre, mert a háromhónapos és'újra há­rom hónapra megújító drága be­táblázott kölcsönök a gazdákat tönkre teszik. Mezőgazdaságunk problémái ma kétségtelenül a hitel, az értékesí­tés és termelés átszervezése körű 1 összpontosul. Palcsó Márton uradalmi intéző, Ibrány. Feltűnő szobrásztehetséget fedeztek fel a Benczúr ESr képzőművészeti szakosztályá­nak tagjai között A nyíregyházi Benczúr Kör kép­zőművészeti szakosztályának egyik legértékesebb működő tagja, á 20 esztenciő s Berky Nándor, akiről már a >:>Nyirvidék«, a Kör képkt­állitása során bővebben megemlé­kezett. Ez a tehetséges fiatalem­ber megérdemelné, hogy az illeté­kes körök is foglalkozzanak vele és elősegítsék tanulmányaiban. A magyar faj ígérete Berky, aki minden előzetes tanulmány nélkül kizárólag a maga szorgalmából " a nyers és durva anyagból szobrokat mintáz, olyan szobrokat, amelyek méltán keltenek feltűnést. 'A Kör munkatermében sorakoznak alko­tásai: 'Benczu r Gyula mellszobra, Rákosi Jenőnek a böícs publicis­tának érdekes portréja, a »Forrás« c. női a'ktja, amely a test harmó­niájának tökéletes meglátását árul­ja ei, triig egy másik "női aktja a fejlődő szobrászzseni kőbe fara­gott álma. Nagyon érdekes a »Hazatérő zsel!ér«-je, amely ittegkapóan erős realisztikus munka, a gon­dolkozó Ember« pedig Berky te­hetségének legszebb dokumentu­ma. Történelmi alakjai "közül a »Vak Bottyán« c. mellszobra ér­demel elismerést. De az itt felso­rolt szobrokon kivüi 'ínég számta­lan meglepően jó munka hirdeti Berky ösztönös tehetségét, azt a különös erőt, amely csodálatos al­kotásokra képes, s amely csak a kivételes emberek sajátsága. A Benczu r Kör egyik legfőbb feladata, a fiatal tehetségek egy táborba való tömörítése és a ki­vételes képességű müvészlelkek tá­mogatása." Ezt a támogatást azon­ban csak az illetékes körök segít­ségévei biztosithatja. Ha van, aki a város és a megye támogatá­sát, segítségét megérdemh, ha számba" jöhet valaki, az elsősor­ban Berky Nándor lehet, aki mű­vészi pályafutásával dicsőséget szerezhet városunknak. í megegyezést. Elhatározták, hogy az ifjúsági előadások a következő időben lesznek; április 27-én, ami­Kor ibsen Kis lord-ját, május 6-án, amikor Kacsoh János vitézét, má­jus 19-én Ibsen Vadkacsáját, végül junius 3-át, amikor Katona József Bánk-bán-ját játssza a társulat. Az előadáson a következők lesznek a helyárak: páholyülés 80, föld­szinti ülőhely 80, földszinti ülőhe­lyek a hátsó sorokban 70, erkély 60, karzat 40, erkély álló 30, kar­zat álló 20 fillér. Téger Béla tanár javasolta, hogy Sebestyén Mihály igazgató tegyen lépést az Orszá­gos Színész Egyesület utján, ab­ban az irányban, hogy a kultuszmi­niszter rendelje et a kötelező ok­tató filmelőadások pendant-jának megfelelően a kötelező színházi elő adások látogatását, amelyek költ­ségeit a tanulók már az év elején megfizetnék és amelynek program" ja tekintetbe venné az irodalmi oktatás tanmenetét, nevelői ten­denciáját. Pohnszky Pál dr in­dít vár.yozta, hogy az uj sziníkerü­leti beosztás után az iskolák szá­mára ciklusokat dolgozzon ki a tár s ulat és hétfőnként állítsa be eze' ket az előadásokat a felnőttek ré' szére összeállított műsorba is. A bizottság elfogadta a javaslatokat és Sebestyén Mihály igazgatót biztosította támogatásáról. á termelés átszer­vezése Mostanában s 0kat hangoztatott jelszó, melyet a gazdaközönség­nek ajánlanak. Kimondani könnyű ezt, de nehezebb végrehajtani, — mert miig az ipari és gyárüzeme^" nci ezt néhány hónapon belül ke­resztül vihetik, a mezőgazdasági üzemeknél erre már sokkai több időre van szükség a keresztülvi­telre. Egy extenzívebb legelőgazdaság is, amely három nyomásos gazdál­kodást folytat mondjuk és 4-es forgóra akar áttérni a Jegelőgaz­dálkodásról, ezt annak megfelelő­en be akarja szüntetni; az állatte­nyésztést istál.ózásra fordítja a leg­kevesebb fegéltetéssei. Ehhez is 4 év keli, hogy nagyobb rázkódta. tás nélkül megtehessük. Sok tényező játszik ilyen át­szervezésnél közre, a szükséges tő­kén kívül még a birtok fekvése, talaja, éghajlati "és értékesítési vi­szonyai, ezek mind tekintetbe ve­endők. Ha valaki tehenészettel "fel akar hagyni "és sertéstenyésztésre akar berendezkedni, ez is több evet vesz igénybe és amellett kel­lő pénzkészletet is megkövetel. Az egyes termelt növényeknek fel­cserélésenei is egy évre van szük­ségünk, melyeknél a munkásviszo­nyok szintén tekintetbe veendők. A gabona termelésére so,k taná­csot lehetett már hallanunk, hogy azok helyett ipari, kereskedelmi, gyógynövényeket, kerti, stb. vi­rágmagvakat keli termelni. igaz,, e téren még csinálhatunk Valamit és Számottevő területek­kei fog csökkenni ennek következ­tében a gabonáttermő terület, viszont az itt felsorolt termeivé­nyekben a túltermelés sokkal ha­marább be fog következni, miint a gabonánál, amelynek mindig megmarad a létjogosultsága, mert íőfogyasztási cikkünk. Mindamellett az átszervezést meg keli csinálnunk, de nem gyors tempóban. Nekünk főleg minőségi és nagyobb átlagtermés­re keh törekednünk. A mult évben is nagy veszteség főként azon búzát termelő gazdaságunkban volt, melyekben alacsony volt a búzatermés és főként csak búzát termeltek. A reklám Folyik az élet vtze..» Számtalan esetben rámutattunk már e rovatban a reklám külön­féieségének a gyakorlati életben való előnyös voltára és bebizonyí­tottuk, hogy a reklám hiánya mily hátrányos anyagilag l=- a vállalko­zásokra- t> A jelen kis cikk keretében egy eklatáns példáját adjuk ismét an­nak, hogy miként lesz kárára a köznek is, ha valamely uj dolog bevezetésénél nélkülözik a reklá­mot. Az újságolvasó emberek egyré­sze tudomással bir arról, hogy a szomszédos Debrecenben végzett mély furatások eredményeként ai város határában gyógytartalmu meleg forrásra bukkantak. A véletlen folytán e sorok író­jának alkalma volt látni, hogy a gőzölgő viz miként folyik csak­nem hasznavétetlenüi egy közön­séges árokban s vész el .egjy kis csatorna talajvizében. A kora tavasz egyik napos va­sárnap délutánján sétálunk ki a sámsoni országút mentén elterülő tdephez. Az országút szokatlanul népes. Paraszt szekér, debreceni »tajiga«, autó, konflis, magánfo­gat döcögése, robogása teszi válto­zatossá az egyhangú országút for­galmát. Cívisek, tisztviselők, a ka­tonaság c=aknem minden rangsorá­ból 'éraeklődve kíváncsiskodók ha­ladnak az országút baloldalán levő fatorony irányába. A távolból szür­ke fcl'eg emelkedik a magasságba Az avatatlan szem azt gondolja, az ut pora. Nem. A folyton ömlő forró viz gőze emelkedik a leve­gőbe; A kíváncsi emberek között elér­jük a »szmhelyet«. Itató vályúhoz hasonló csatornán ömlik a forrás vvize az utszéii árokba. Forró viz. A tojás megfőne benne. Az eamber keze nem állja. Próbáljuk a for­róságot 50—100—200 méterre. 100 méternyi folyás után pár pillana­tig már állja a kéz. Tovább nqm, oly forró még mindég. 200—250 méternyire az árok szélén két parasztember ül. >— Reumás lábukat áztatják a gyen­gén gázszagu vízben. A fiatalab­bik folyton kikapkodja a lábát. — Nem bírja állni *a hőséget. Azon­ban nem hagyja abba az áztatást, mert a viz »hasznos«. Az árok­parttói pár méternyire kis gazda­ság. A házzai szemben kádszerü mélyedés az árokparton. Az élel­mes gazda és családja az est be­álltával itt fürdőznek. Egyszerű, de értelmes munkás­ember magyaráz: Háróm hétig nem bírtam az ágyrui "leszállni, kirem a magam embersigiből, os z­tán az asszony hordott a vizbül, abba ásztattam a rejomás Jábaji­mat. Most a maga m lábán gyövök ki mindennap a Nyilasrui (Kb. 1 óra séta.) Egylovas parasztszekér á!i az árokparton ,hordóval. Éltesebb em­ber és menyecske lánya töltik meg a hordót a forró vízzel. Hová vi­szik a vizet bátyám, kérdem tőle. Sámsonba, kérem Sámsonba! — Hasznos-e aztán a viz ? _ fagga­tom tovább. Hát ugy véljük, hogy hasznos, mert hát még csak har­madnapja vigyük, oszt' mán is gyengült a fájás. ' , Ilyen és hasonló párbeszédei* alakulnak ki ott az árokparton, amint a gyógyító viz folyik szaka­datlanul — "a semmiségbe. Hogy Debrecen városa a vizét* hasznosítani fogja azt senki sem vonja kétségbe," azonban az az egy-«f szerű sámsoni ember, aki "feldöcög az ő egylovas szekerével 'és hor­dójával naponta Debrecenbe és viszi haza Szakgató fájdalmakkal kinfódó hozzátartozójának az éiet, az egészség vK'ét, mindennél 'han­gosabb figyelmeztető kellene, hogy legyen oly irányban, hogy addig is, amig megfelelő fürdőhely áll rendelkezésre i egy kis körültekin­téssel, egy kicsi kis üzleti praktm kávai kettős célt lehetne elérni. Először is pénzt lehetne keresni és másodszor (vagy talán elő­ször?) a környéken levő betege­ken lehetne segíteni, ha például hetenként kétszer-háromszor né­hány hordó vizet felpakkolnának a teherautóra és átszállítanák Nyír­egyházára és más, közelben levő 6 fürdővei rendelkező városba. Mert ha a viz tényleg gyógyhatá­sú, ugy az arra szorultak szívesen áldoznának kényelmes fürdőkád" ban való gyógyfürdőért néhány krajcárral többet, mint rendes kö­rülmények között és mlegvolna az a kényelmük, hogy nem kellene az utazással törni beteg testüket. Mire a gyógyfürdő felépülne, ilyen uton olyan propaganda fej­lődne ki, ami minden re ményt fe­lülmúlna. S amikor a legfőbb kellék, az életvize már :.meg van, nem is kellene más a meginduláshoz, mint egy kicsi kis reklám, édes jó uraim. Az életvize rrie'íett a gaz­dasági élet főfolvója, a pénz is megindulna s folyna szépen, sza­kadatlanul mint áz élet vize folyik ott a sámsoni országút árkában.­— Középiskolai tanulőK német nyelvből való kisegítő oktatása. A német nyelvben gyenge elóhaladást tan usitó középiskolai tanulók kise­gítő oktatást nyernek a helybeli uémet nyelviskolában (Virág-u. 8.J

Next

/
Oldalképek
Tartalom