Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-03 / 75. szám

10 jrtfwnpk 1932. április 3. Gyökeres szőlővesszők, csemege és borfajok fajtisztán legolcsóbban KÁLLAY MIKLÓS szőlőbérgazdaságnál Kállósemjén, Szabolcsmegye kaphatók. 1470-7 koninyebbedik meg a mindennapi megélhetés s mikor indul meg az I alkotó munka. A magyar föía cs jj a magyar nép komoly, férfias, al- jj kotó munkát vár és az élet ol- | csóbbodása után áhitozik. A ma- | i gazdasági élet könnyebbülése A nagyköznöség megnyugvással, «le egyben várakozással tekintett az etó az intézkedés elé, amellyel a kormányelnök egy hónapi "pihenőt adott a törvényhozásnak, hogy az alatt az idő alatt elkészíthesse a költségvetést s hozzálásson mindazon intézkedések foganatosít ásátoz. amelyek bel- és külpolitika], vonal vezetésünkhöz szükségesek. Közbeesett húsvét ünnepe is s ebből az alkalomból minden vezető áffiamférfiunk és minden politikusunk megkereste az alkaíimat^hogy az ünnepi hangulat emelkedettsége közben véleményt nyilvánítson. — Ebbe az átmeneti időbe esett a genfi leszerelési konferencia és a dunai államok gazdasági' koncentrációjának bevezető tárgyalása. Ha özeket az eseményeket figyelembe vesszük^ azt lehet mondani, hogy a belpolitikai »türeimi idő«-re szükség volt. A magyar közönség várakozását az egy hónapi türelmi idő alatt történt események nagyrészben kisegítették. Természetes azonban^ hogy a nagyközönséget ezek mellett a fontos kérdések mellett elsősorban és főként a gazdasági kérpések bejelentésének köszönhető, l»an a mindennapi élet gondjai, a megélhetési viszonyok javulása, •agy rosszabbodása, A kormány a megélhetés olcsóbbá tétele érdekében erélye slépések tételéről is gondolkozik s ezen erélyes lépések bejelentésének köszönhető, hogy a szén, benzin, olaj és szappan árában bizonyos olcsóbbodás! tendencia mutatkozik. A szén, benzin és olaj olcsóbbodása a mezőgazdaságra hat ki jótékonyan, mert hiszen a föld megmunkálásához, a vetéshez és aratáshoz a gazdatársadalom nagvimlennyiségü szenet, benzint és olajat használ fei -3 ezen anyagok olcsóbbodása a mezőgazdasági termel vényeik áralakulására hat ki előnyösen. A szén. benzin, olaj és szappan olcsóbbodása a magánháztartások súlyos helyzetére is jótékony hatással van. „mert hiszen a háztartási szén ára és a szappanfogyasztás igen nagy jelentőséggel bír a mindennapi életben. Igaz, hogy egyelőre általános érvényű árleszállításról nincs szó s különösen a bányák jelentették fci, hogy egyelőre az egész vonalon érvényesülő árleszáf'itásra nem gondolnak. Kár, hogy a fűtési szén ára csak a szezon végén mutata majd hanyatló tendenciát s lgy a szegény ember csak a jövőben fog~ ja érezni a háztartási szén mérséklésének előnyeit. Vannak, akik viharos időket jósolnak, d

e a nagyközönség, amely tisztában van a parlamenti élet természetrajzával, t

udja, hogy ezek a viharok, csak napokig, — órákig tarthatnak. A kormányzópárt nagy számbeli fölényévei a oarlamenti élet üőerén tartja a Kezét s igy ez is garancia abban, a • tekintetben, ítogy az élőre jelzett és bejelentett s a majdan mesterségesen felkavart huHáinOk végre is visszatérnek medrükbe. Az élet ezer gondjával küzködő polgárság nem parlamenti viharodat vár s nean botrányok után áSatozik, hanem az olcsóbbodás hullámvonalain tartja a szemét 3 azt) tekinti Tontosnak

v hogy mikor Csempészek tranzité-forgalma a cseh köztársaság és a román királyság határai mentén (Trianoni hármas-határ, március hó.) Bármerre fordulok, nem tudok menekülni emlékeimtől, amelyek szinite fojtogatnak. Ahogy itt állok a Batár, Holt-Tur folyók partján, a parti füzesekbe futó kitaposott keskeny agyagos gyalogúton, a füzesek mögött, közel a hídhoz Bökétny községet látom. Tizennégy évvel ezelőtt még a miénk volt s ma a csehek ott az urak- Piros cserepes házaim, a cserepek még a régiek, de az emberek ott már mások. Mások az állapotok is, minit 12—14 évvel ezelőtt volt. Ma már a csempészek raja járja a Batár, a Holt-Tur folyók sekély vizét. azelőtt csak a halászok csónakja siklott vigan a sötét éjszakákon a folyók két partja között. Ma sötét alakok bújják a parti füzeseket és éjfélkor megrakodva textiiés bőrárukkal, teával, cukorral és sóval telt csomagokkal gázolják a sekély piszkos vizet. A trianoni határvonalat itt a Batár folyó képezi. Jobbról is, balról is két-háromszáz méterre állanak a községek, de vat olyan hely is, ahol ha. a gazda lemegy a kertjébe, — mint pl. Tiszdujlák és Tiszabecs között — már külföldi útra. indul. Háza cseh területen van, kertjének, földjének vége már Magyar országra ér. Tiszabecset és Tiszaujlakot (Vyíok) — utóbbi jelenleg cseh megszállott területen fekszik, — a Tisza szőke vize választjai ketté. Uszka és Bökény* községek között pedig a Batár folyó von határt. Magosliget és Nagypalád között azonban már szántóföldeken fut tovább ínyugatnak a trianoni határ, természetes, hogy ezeken a helyeken minden lakosnak meg kellett adni a határátlépési igazolványt, mert ha itt a csikó játékos kedvében megindul futni, alig fut száz métert, máris Csehországban találja magát. Ilyenkor persze a tulajdonosnak, aki nem szaladhat beutazási engedélyért Prágába, hogy hazaterelhesse a szökevény csikóját, vagy a folyton vizén úszkáló kacsáját, határátlépési igazolványra van szüksége, minthogy a határátlépési igazolvánnyal minden nap át lehet lépni a határt. A közlekedésnek ez a megkönnyítése hihetetlenül 'felvirágoztatta a csempészetet. Tiszabeccsel szemben a Tisza tu-fsó partján fekszik Tiszaujlak — ma ugyan már Vyíok névre hallgat — ez a csendes kis falucska. Háború előtt még zsuptetős házakat lehetett itt látni, ma azonban már rá sem lehet ismerni: Egész palotasor emelkedik a zsuptetős házak helyén s sorra nyitják meg idegen ajkú kereskedők textil üzleteiket, melyek zsúfolva vannak a legdivatosabb öltözködési cikkekkei: Női kalaptól lefelé a selyemkombinéig és a lakkcipőig mindent lehet itt kapni. A csehszlovák ipar fejlettsége folytán itt mindent félárért lehet beszerezni, mintha azt Csonkamagyarország határszéli községeiben vagy városaiban vásárolná meg a határszéli lakó szükséges ruházati cikkeit, vagy például a szükséges cukrot, vagy tea-menynyiségét. i .1 : 5 ' Csempészáru házhoz szállítva. Mivel ilyenek lévén az állapotok az uszkai vagy tiszabecsi, avagy magosligeti — botpaládi menyecske átsétál Tiszaujíakra, Beregszászira. Nagyszőlősre, ott végigbámulja a fényes kirakatokat, egy-kettőre bemegy, bevásárol mindent, amit szeme-szája megkíván, megadja az otthoni cimét és azzal, mint aki jól végezte dolgát, hazasétál üres kézzel. Másnap az újlaki, beregszászi, szőllősi kereskedő kéz_ besitő embere pontosan leszállítja az árut. A tiszabecsi, uszkai, magosligeti, kispaládi »alkalmi szállitók« (csempészek) egyforma buzgalommal dolgoznák elég kis haszonért, a csehszlovák területi alkalmi szállítókkal "karöltve; a cseh területbeü kereskedőknek kell azon ban a csempésfcet kockázatát vállalmiok és viselniök. A kockázat nem nagy, azonban elég drága, de azért nem félnek és éjszakánként á határfolyók sekély vizén hozzák át a megrendelt árukat, "kitévém magukat, annak, hogy egyegy határon golyó beléjük tévedjen. így pl. ott, ahol a holt Tur képezi a határt, egész simán megy a dolog. A cseh megszállt területen, közvetlenül a holt Tur folyó partján-, igen sok kis tanya, kerülőház áll. "Ide szállítja le a kereskedő szekérrel egész myiítan nappal a megrendelt árukat és este a tanyai lakók szépen átrakják magyar területre és innen aztán az alkalmi szállítók hazaszállítják mindenkinek pontosan, hiány nélkül, a csehszlovák területen vásárolt áruit. Az egész szállítási költség kitelik egy köpéce búzából, vagy egy kötényi burgonyából. Nézzük meg azonban azt is, hogy hogyan is történik meg válóban e különös transitó-forgalom lebonyolítása ? A jámbor vásárló nyugodtan ebédel földes kis szobájában, amikor megjelenik nála az ismeretlen ember, aki mindenféle árut hozott magával egy hatalmas nagy tárká kendőben. Az Ismeretlen nem szól semmit, a jámbor vásárló sem kérdez semmit. Az ismeretlen) a kisebb nagyobb csomagok közül kiválogatja a címzettnek szólókat és minden szónélküi "távozik. Néha megtörténik, hogy egy-egy ügyetlenebb alkalmi szállítót, csempészt elfognak és megtalálják nála a szállítmányt és a csomagokon lévő címzésről megállapítják, hogy kinek szól a küldemény. A határőrök elkobozzák az árut, később a pénzügyigazgatóság rendeletére elárveAprilis 9—10. Magyar köliők déluiánja Missziótársulat Leányklubja előadásában a róm. kat• elemi iskola dísztermében Csermely Islván Holló Lenke Vertse K. Andor WaUer Ede rezik 'és a csempészt becsukják, de semmi bírságot behajtani nem. tudnak rajta, földhözragadt mindannyi. A vámhivatal rá is sóz a csomagok cimzetteire horibilis bírságot, de a törvényszék kénytelen felmenteni őket, mert mindannyiae. azzal védekeznek, hogy semmiféle törvény nem tiltja, hogy az ember külföldön ne vásárolhasson és hogy a csehszlovák terüfetbeh kereskedők a vám megkerülésével küi dönc utján akarták az árukat hazaszállítani, arról ők nem tehetnek. Ök a vásárolt árukat rendes ütőn, postán elvámolva kérték megküldeni. Ott, ahol a greuticsárok is. csempészek. Lejebb a hármas határ környékén, azonban nem kockázatos a csempészés^ csak drága. Itt ugy áli ugyanis a dolog, hogy az oláh' határőri közegeket meg kell fizetni, hogy szemet hunyjanak. Ez az ügyesebb kereskedők eljárása. Ahoi már régebb ideje működik az oláh vám-, vagy határon tiszt, ott egészen simán megy a dolog. Maguk a határőrség emberei folytatják nagyban a csempészetet. — Megtörténik azonban, hogy időnként beléjük bújik a nagyravágyás és en-grosban kezdenek csempész, ni. Ez aztán irigységet kelt a kereskedők között, akiknek üzleti, forgalmát veszélyezteti a hivatalos konkurens,,névtelen levélbe megteszik leijelentésüket Szatmárra, vagy Bukarestbe és olyankor elcsapjak, vagy kicserélik a túlságosan szeméimetlenüi dolgozó tiszt, viselőt. Utódja természetesen kicsiben kezdi, amig vérszemet nem kap és en-grosban nem kezdi folytatni. Később azonban ennek is akaa irigye "és express megy a feljelentés Bukarestbe és Prágába; az emberebet újra kicserélik. Aztán kezdődik minden élőiről egy ujabb kicserélésig. á Oazdasági Egyesület. Közleményei V. Elnök kéri közgyűlést, hogy az alelnöki székeket is töltse be. Bejelenti, hogy eddig gróf Dessewffy Aurél és dr Orosz Sándor töltötték be az alelnöki széket és az ő elnökké való megválasztásával egy harmadik alelnök nneg-i választására is javaslat teendő. Kausay Tibor az egyik alelnöki szék betöltésére Szaiánczy Ferenc m- kir gazdasági főtanácsos, földbirtokost hozza javaslatba, akj Nyíregyházán lakik és igy elnököt is legkönnyebben helyettesítheti. EinöK a másik két alelnöki szék betöltésére, eddigi alelnököket hozza javaslatba. Közgyűlés a javaslatokat magáévá teszi és gróf Dessewffy Aurél, dr Orosz Sándor eddigi alelnököket ismételten és Szaiánczy Ferenc m. kir. gazdasági főtanácsos, földbirtokost is egyhangúlag választja meg. Ezek után Elnök javaslatot tesz az igazgatóválasztmány tagjainak és póttagjainak megválasztására. Bejelentig hogy az igazgató választmány 6 éves megbízatása lejárt és a módositott alapszabályok értelmében 26 rendes és 5 póttag választandó. Felolvassa & javaslatba hozott igazgatóválasztmányi. tagok és póttagok névsorát. Közgyűlés a javaslat értelmében igazgatóválasztmányi tagokká Tmegvá-'lasztja

: Bodor Zsigmond (Nyíregyháza), Ble

uer Jenő (Ibrány , Gróf Dessewffy Emu (Királytelek), — Eszenyi Jenő m. kir. gazdasága főtanácsos (Tomyospálca), dr Erdőhegyi Lajos (Nyíregyháza), Dirgyar nép a törvényhozás komoly, munkáját várja s Ircíáris elfordu' azoktó^ akik a komoly munka útjába nehézségeket támasztanak és gátakat emelnek.