Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-13 / 60. szám

1932. marcttis 13. j&mwiK. '-^wsmmmmmmimmgtKmKii^mmm mert egyetlen költő öt*n elégszik meg az alkotással mt igával, ha­nem mind sikert akar kiharcolni magának. Életszükséglet a számára ,/gy-egv embercsopori meg­ftőoitasa A mai közönségként csakn«to* minden törekvés visszhangra ísta­lá'. A mindent megértés divata, meg az újszerűnek, a Soha nem látottnak határtalm hajhászása* csaknem miaden valamirevaló iránynak, sőt ígan SOK írooaimi turcsa>ág­naK es hőbortnak fi, íafeneat tapsolókat Az olvasótábor megnövekszik, az rányitó vezéregyéniségek mel­lé kisebb tehet ségek szegődnek és létrejön egy ujabb irodalmi irány vagy árnyalat. Ennek a kialakulásnak a lélek­tani mozzanatai csaknem minden modern i.odalnfl törekvésnél azo­nosak. Jóformái mtíiden tehetséges köitö uj ó-anyt kezdett s csak természetes, hogy a sza­bad i'ói egyéniségek kibontakozá­sának roppant gazdag i-odaírniter­més, roppant változatosság lett az eredménye. Az elmúl 1 120 év alatt irány irányt, árnyalat árnyatatot követett, de va'amennyi ugyanan­nak programimi iak v a romanticiz­mus prograsnhijának a következ­ménye. Mind a másiktól, a megíé­vőtő 1 való különbözésre törekedett, vagyis a mai irodalom valamennyi iránya a felszabadult irói egyéni­ségnek, t udato3an, programsze­rűen változatosságra való törek­vésében leli magyarázatát. k. •Kovács Má'é tanár mélyen i£ró, üj meglátásokat adó, rendki /ül ér­dekes' előadását hálás tapssal fo­gadta a hallgatóság, és vitára az alapos fejtegetés után senki sem jelentkezett. áz influenza és az alkohol Ma három csoportra oszthatók az emberek. Az egyik tul van az influenzán, a másik most van ben­ne. a harmadikra pedig e rután ke­ni a sor. Ennek a szokatlanul nagy influenza-járványnak, amely fertő­zéssé: fenyegeti még a legerősebb s legedzettebb embereket' is, még jrifW dig ismeretlen a kórokozó baciUusa. Bizonyos csak az, hogy ez a vesze­delmes bacillus a száj üregen és a garaton át jut az ember szerveze­tébe, aho 1- előbb lázat, majd heves fájdalmakat, végül croí gyengü­lést, de nem egy esetben halált is okoz. Kétségtelen, hogy régente iaf pusztítottak nagy influenza-járvá­nyok s bizonyos, hogy- őseink, b^r nem tudták, hogy miért, de alko­hollal, Dreher brandyval védekez­tek ellene és kúrálták. Ma már tud­ják az orvosok és laikusok is, hogy a Dreher brandy megbízha­tó fertőtlenitő szer amely már a szájüregben elöli a baciüusokat s igy védi meg az embereket az in­fluenzától. Azt is tudjuk, hogy min­den lázas betegségnél gyógyszer ként adagolják az orvosok a Dre­her konyakot, amely a lábbadozó betegeket is megfelelőén erőSiti. Ha valaki most, ebben az influenzás világban statisztikát csinálna a Dreher brandy-fogyasztókrói, kide­rülne, hogy e tekintetben is há­rom csoportra oszthatók az embe­rek Az egyik már tul van az in­fluenzán és azért iszik, hogy erő­södjön, a más£k benne van s azért iszik, hogy meggyógyuljon, a har­madik pedig még nem kapta meg ás azért iszik, hogv megmenekül­jön előle. De inni issza ma min­< Senki. Rendületlenül. 1329-1 Influenza ellen legjobb gyógyszer a DREHERBRANDY (konyak) ^auha'ft miniVn jo^h ftl'ter- é g wiD*ff»aüVHen. 13W-2 A vidéki könyvkereskedelem helyzete a gazdasági válságban Bálint Mihály. Irta; IV. A tankönyvárusitáson egyébként elenyészően csekély haszna van a könyvkereskedőnek, sőt'nagyon sok esetben ráfizetéstsej. jár. Hihetet­lenül hangzik, de hogy igy van, bebjzonyitom! A könyves a tan­könyvek bolti árából a kiadótól 25 százalék engedményt kap. Ebből a kiadó levonásba hoz 3 százalék forg. adót, a viszonteladónak ad 10 százalék engedményt, a forg. adó­hivatalnak; fizet megint 3 százalék forg. adót, portóra és csomago­lásokra fizetett költség- 4 százalé­kot ha'ad meg, ezek figyelembevé­te'e mellett 325 százalékból marad 5 százalék. De ez az 5 százalékos íiaszon is csak látszólagos, mert a rendelt könyvek 1 o— 1 5 százaléka mindig raktáron marad s hosszú ideig nem kerül eladásra. Ez is ka­matveszteség. Figyelembe kell még vennünk azt a 1 o— 15 százalékos veszteséget is. mely a kihitelexések­nél a behajthatatlan követelések címén a könyvkereskedőt éri. El­mélkedjen rajta az olvasó, hogyan lehet abból a haszonból, melyet a könyvkereskedő a tankönyv árusítás­ból zsebre vág, bolt bér, alkalma­zottakat és minden egyebet fizetni. Aligha tévedek akkor, amikor azt állítom, hogy Csonkamagyarorszá^ gon kizárólag csak tankönyv é5 szépirodalmi könyváru sitással fog­lalkozó ihletet fenntartani lehetetlen ség. Ez a XX. században, a kulti>­ra századában, az emberi müve'ő­dés csaknem legmagasabb fokán nem megnyugtató tény 1 Ha a könyv kereskedő a konyvárusitást kiegé­szítő papír- és irócikkeket nem tar, taná raktáron, üzletét nem lenne képei fenntartani. Az e cikkekből elért valamivel magasabb haszon ellensúlyozza azt a csekély hasznot, vagy ráfizetést, mely a tankönyv­árusításnál van. A könyvesboltban a tankönyv olyan cikk, mint a fű­szeresnél a só, cukor, vagy egyéb államilag monopolizált közszükség­leti cikk. Tudnivaló, hogy ezek mellett is csak filléres haszon ér­hető el. Tiltakozniok kelene a könyvke­reskedőknek az ellen is, hogy a kiadók a tankönyvek nettó ára után 3 százalék forg. adót számítsanak fel. Méltánytalan dolog az, hogy a kiadó egyáltalán ne fizessen forg. adót, viszont a kereskedő kétszer is fizesse, tehát 6 százalékos forg. adóval legyen terhelve, holott a tankönyveken a kiadóknak össze­hasonlíthatatlanul nagyobb hasznuk van. (Folyt, köv.) A dinnye műtrágyázása Irta: West sík Vilmos mezőgazda­sági szaktanár. A dinnye ama növények közé tartozik, amelyek istál'ótrágya nél­kül jövedelmező termést nem ad­nak. Ha tehát a dinnye műtrágyá­zásáról beszélünk, ugy ezzel nem azt fejezzük ki, hogy az istáHótrá­gya felesleges. A dinnye műtrágyázásánál csak­is arra törekszünk, hogy az istálló­trágya előnyös hatását fokozzuk és hiányait kipótoljuk a műtrágyázás segítségével. Mivel a dinnye istál'ótrágya nél­kül nem termeszthető s viszont az istállótrágyában van elegendő nit­rogén, ez okbót nitrogénműtrágya­használatától eltekintünk, hanem elsősorban foszforsav és kálimü­trágya jön figyelembe. A dinnye műtrágyázásának gya­korlati keresztülvitele, az alanti so­rokban leírtak szerint történik. Ké­szi ünk oly mütrágyakeve.éket, melyben 80 százalék szuperfoszfát és 20 százalék kálisó. Ez'tehát any­nyit jelent, hogy veszünk 8 kgr. szuperfosefátot és 2 kgr. kálisót, és a két műtrágyát alaposan ösz­BZekev-erjük egymással. Nagybani termesztésnél pedig ugy "járunk el, hogy 80 kgr. szuperfosfcfátot ösz­szebeverűnk 20 kgr. kálisóval. Az ily módon előkészített mütrágya­keverékbő» adunk 'egy dinnye fé­szekbe 5 dekagrammot. Sivár futó­homokon kivételesen adhatunk gö­rögdinnye alá fészkenkint 10 deka­grammot is. Azonban a iegtöbfb talajon fészkenkint 5 dekagramm mütrágyakeverék lesz a helyes mér­ték. Egy női rendes, vagy egy férfi gyenge marékfogása megfelel 5 de­kagramm mütrágyakeveréknek. Egy férfi rendes marékfogása pedig 7—10 dekagramm között szokott váltakozni. A nyíregyházi homokjavitó kí­sérleti gazdaság a dinnye műtrá­gyázását az alábbi módon szokta végrehajtani. A dinnye fészkét már­cius hó közepe táján ássuk ki egy ásónyomnyi méyre s ennek fene­kére teszünk 2 lapát érett istálíő­trágyát, azt betakarjuk 4 ujjnyira vastagon földdel, s erre szórunk egy maré c műtrágyáké .eréket egyeT letesen elhintve az egész fészek szé­lességnek megfelelően. Azután ta­karjuk be a műtrágyát és megtör­ténik a fészek végleges elkészítése ugy, hogy az 1 o— 1 5 cm-re kiemel­kedjen a föld színétől. A görögdinnyét termesztjük 3 méter sor és 2 méter növénytávol­ságban. A sárgadinnyét pedig 2 méter sor és 1.5 méter növénytá­volság mellett. A dinnyemagot a fészek elkészítése után csak 4 hét múlva ültetjük el, vagyis április} A baromfitenyésztés legkifizetőbb ága a hacsafenyésztés. Fajtiszta pekingi óriás kacsatojást szállit előjegyzés sor­rendjében darabonként 50 fillérért március közepétől a Szalánczy Gazdaság, Komoró. 898-5 Tenyészgácsérek korlátolt számban még kaphatók. 15-ike után. Fontos, hogy a fészek 4 héttel előbb kés/ittessék, mint • mag ültetés, mert a műtrágyának előbb fel kell oldódnia. A közölt müt rágyaadagolás és fé~ szektávolság mellett szükséges 1 k. holdra a görögdinnyénél 60— y kgr., a sárgadinnyénél 110—120 kgr. mütrágyakeverék. A nyíregyházi homokjavitó kí­sérleti gazdaság 1929. év 5ta mia­den évben végzett dinnyemütrágyá­zási kísérletet, ennélfogva most már 3 évi szabatos kísérleti, adatok ál­lanak rendelkezésünkre. Pontos Ieméréseink szerint a ainnyetrágyázási kísérleteink a kö­vetkező eredményekei adtak kat. holdankint görögdinnyénél: ösx­szel szórva és tavasszal fészekbe istállótrágyázott parceüák termést lói 4 darab dinnye, 116.18 méter­mázsa sullyaX és 213.96 pengő be­vétellel. ősszel szórva és tavasszal fészekbe istállótrágyázott és ezen­kívül még mütrágyázott parcellák hozama 1790 darab dinnye, 134-90 métermázsa súllyal és 277.20 pengi bevétellel. Ezzel szemben a trf­jesen trágyázatlan parcellák hoza­ma 976 darab dinnye, 51.84 mé­termázsa 5 uify'al, 67.84 pengő be­vétellel Természetesen a műtrágyázás jö­vedelmezőségét nem szabad ugy fci­számitani, hogy alapul vesszük a teljesen trágyázatlan, vagy a csak szórva istállótrágyázott parcellákat, mert akkor igen nagy jövedelmet kapnánk a műtrágyázás javára 8 e* nem volna igazságos. A mütrágyá­zott parcellákat csakis ama terüe­tekkel szabad összehasonlítani, hot a dinnye ősszel szórva és tavasszal fészekbe kapta az istállótrágyát. E szerint a műtrágyázás terméstöbb­lete 63.24 pengő értékű, ifiellyd szemben a mütrágyázási költség 16.16 pengő, s igy kat. holdanüot 47.14 pengő a tiszta jövedelem • műtrágyázás javára. Tehát a diny­nye műtrágyázása nagyon komoly dolog, amellyel érdemes vesződni Pedig figyelembe keli venni, hogy 1931. évben nagyon olcsón kellett a dinnyét odaadnunk, ugy hogy átlagban 1 kgr. dinnyénk csak I.S fillérrel értékesül', s ezen alacsony (ára díicára, megkaptuk a fenti tiszta jövedelmet a műtrágyázás után. Az 1931- évben nagy átlag­ban kaptunk 1 darab görögdinnyé­ért 10—16 fillért. Háróm évi kísérletezésünk alap­ján kitűnt, hogy a mütrágyázott dinnye 5—8 nappal hamarabb érik be, íze édesebb, zamatosabb és szí­ne is megélénkül. Az istálló és mütrágyázott par­cellákon a legnagyobb dinnyék sú­lya volt darabonként 16—17 kg. A csak istállótrágyával ellátott par­cellákon volt a legnagyobb dinnyék súlya 14—15 kgr. A trágyázatlan parcellákon ellenben a í-gBagyobb dinnyék sulva csupán 8—10 kg. volt. Nagy női kalapvásár és nagyon szép modellszerű alakításokat reklám olcsón eszközlök. A mélyen tisztelt hölgyközönség szíves látogatását kérve, maradok kivált tisztelettel Rosenberg Eszti 1314 Kossuth-utea H. Alkalmi vétel Nálam btrahtározott uj hálószoba és ebédlő bútorok szabadkézből -eladatnak, rendkívül olesi áron, kizárólag készpénz éllé. nében. A bútorok megtekinthetők: RŐTH SÁNDOR száliitó cégnél, Nijir*gy házán, Rákóczi-Htea lő. és Bttza-Ur S. szám *UUt. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom