Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-10 / 57. szám

1932. március 16. MíRYIDÉK. Emlékezés a múltra sokorópátkai SZABÖ ISTVÁN volt kisgazdaminiszter. Irta Hogy milyen könnyen tud meg­bocsátani és felejteni a magyar kisgazda, sémiim sem bizonyítja jobban, mint azok a szer­vezkedési sikerek, amelyekről a szociáldemokrata párt sajtóorgá­numa oly öntelt megelégedéssel cikkezik. Nincs módomban a lur­adást ) hogy a »kisgazdák és fötd­mivelők tömegei sorakoznak marxista zászlók aiá«, ellenőrizni, de száz százalékig nem tudok neki hitelt adni, noha jelenségeket ész. lelek. Ha a híradás teljes valóságában igaz voIna t akitor szomorúság tölt­hetné el a nemzet jövőjéért aggó­dó lelkeket. Mert, hogy s 0k a baj és ennek köv etkezményeként nagy megpróbáltatásokban élünk, azt igen sokan érezzük é= talán min­denki tudja is. De, hogy ez az igen értékes népréteg, nemzeti t ár­sadalmunk alapja, szorultságában éppen a szociáldemokraták kar­jai "közé menekülne oltalmiat ke-t resni, ez ahhoz az ürgéhez ha­sonlítana, amely miután, a zuhogó zápor csende' foidodujábói kiön­tötte, a vizzet telt árokba mene­külne, hogy a sürün hul'ó esőcsep­pek tiői itt keressen és találjon menedéket. Hogy mindenütt egyre fokozó­dik a baj, a "megpróbáltatás, az elszegényedés, hogy tönkrejutás felé haladunk, azt immár nemcsak a nagy világégésben részt vett le­győzött és győző nemzetek érzik, hanem a volt szerencsés semle­ges államok is, amelyek pedig a sok kiontott vérbői s©k kincset gyűjtöttek. De a magyar megpM' báltatás mégi' csak könnyebb, el­viselhetőbb volna, ha ama nevj| rentu 1 termelt búzából készült ke­nyérrel tartanak, csupán azért, hogy minket gazdaságilag minél nyomorultabbakká tehes.-enek, ne­hogy talpra álljunk, s politikai előnyök kivívásához megfelelő erőt gyüjthessünk. Viszont, mi innét kapnók iparcikkeinket, nyersanya­gainkat, épület- és tűzifánkat vám­mentesen, tehát lényegesen ol­csóbban, mint most. Súlyos szenvedésünk " kútfeje mégis csak hazánk feldarabolásá­ban keresendő és a feldarabolás lehetőségéhez a légkört a szociál­demokrata párt idézte elő. Furcsa védőpalástot nyerhetnénk azoknál, akik jjajaink legfőbb okozói voltak, jó lesz hát azzal a szociáldemokra­ta kisgazda és földműves szervez­kedésiét vigyázni ,ne rohanjunlj vaktában vesztünkre. A bor tisztításával előálló költsé­gek (vizahótyag kg-fa 70.— P, ge­latin stb.) 'és a nagykereskedőnek egyéb kiadásai (j> incebér, pincémé s, ten 'fizetés, könyvelői fizetés, vi­lágítás, irodai fűtés, telefon, hordó ja^M kopás stb.) összesen leg­fillérrei szaporítják a bor áthatjuk tékát, hogy a bor " edőtiéi á tiszalöki vonat által darabokra szaggatott szekeres azonosságát most állapították meg nfl jpáT lírához 9 fiH Jrloyéblutunk, ha a T^kerü', ahol ^SHKmotmientuni, ai márosnak^ 19 fillér TOrrj |ztásy^óy ija : ; Nem Alexa Mihály, hanem Gnlinszki Miklós eszlári hentes az áldozat zetes történelmi. ülőben, a fegyvlP res háború alkonyán, iie^ jíjljgfc volna olyan nagy erőhöz^ •szociál­demokrata párt, ha ebl«jj»' a^SÓm: ben nem nézte volna tétlenül, ^ hosszantartó véres merült, majdnem alélt sadalom, a frontmö] hadfelszerelés felelős ségrevo számítóknak dését, nép kok á'htásit, zesét. Akkor igy eltorzítja, megcsdnkitva. A fon adaimBf^Éjjpasoktól, nemb j zeti nagyjaink ócsárlásátói ralizált, visszaözönjő se^«ink láttára se merte volna feltételez­ni még az ellenség gyogó történelmi miiltri^H|jyHjH háborúban vitézül harcoW nem­zetünk az addiaAt ávo l tartora el­lenség előtt meg^^ Erre vaU a I)ia< neti ajánlat is, m< hazánk történelmien eg itásátT Bizonyára e^«lapon mc meg a béUÉ||yaIás, ha e/.t aaeg nem előzi ^Hpadaími ráció vezér let es tőlegJa Aörös forradalomé hI'1 Mennyire más világ itt, hl^ftfcgszebb, terméí fekvésu®Üg{oszoruzta Ma«y»r« országbótT^^fc^pán egy pusztán mez^gazdá^-4^1 teim> . ket előállító or^g marac meg, virágzó ipart < bányái, rengeteg' erdőt nélki fájna akkor az alföldi: gazcirf dombos vidék bortermelőjéig t eje, hogy hol é3 hogyan értékesíti búzáját, borát, kövérre hizlalt szá­mos állatját. Fogyasztója, még pe­dig jót fizető, vásárlója volna mind­ezen javaknak az elszakított hegy­vidék iparral, bányászattal és er­dei munkával foglalkozó lakossá­ga, amelyet mostani urai, tenge­Megirta a Nyírvidék, hogya I mozás további során azouban I <nélk.n, 1*—««- meglepő fordulat történt Alexa 1 Mihály előállt, hogy ő &T neki személyesen semmi köze sincs a szerencsétlenséghez. Az áldo­zat bizonyára nem más, mint Dulinszki Miklós tlszaesziári hent^ és mészárospiki kibé­relte az ő kocsiját és sertésekért indult a tiszadobí vásárba. Du­linszki Miklós valóiban eltűnt $ váslr napján s most már két­ségtelen, hogy ő a borzalmas karambol áldozata. AJ nyomozás során kihallgatták a véres vonat mozdonyvezetőjlrfs fmőjét. Mindketten azt vallják, hogy a szekér láttára a mozdonyvezető vészfüttyöt adott le, majd ami kor látta, hogy a szekeres min­den áron át akarja hajtani a síneken, fékezni is ke; a fék nem mőMdött elé: j gft&fr etetlgft; v oit „ v ideiében megállítani. Azok a ta­nuk, akik Dulinszki Mlk!<1» is­merik, azt mondják, hogy siket, s így ,nem hallhatta a vonat jel­zését. Annyi azonban kétségtelen, hogy meglátta a vonatot, mert teljes erejéből {&ni kezdte a lo­vát: csakhogy átrobogjon a vo­nat előtt a síneken. Dulinszkiné nagy összegű kár­térítést kér a vasúttól férje el gáz " ^ " J c tiszalöki vonat Tiszalök és nyos kőzett darabokra szagga­tott egy szekeres gazdát. A gazda két sertést szállított Tiszalőkről Eszlárra. Amikor a szekér a vo­nat átjáróján axart áthaladni, odaérkezett a személyvonat, amelynek vezetője hiába figyel­meztette a vészt sikongó vonat­füttyel az átrobogó gazdát. A szekeres észrevette a vonatot, de már késő volt, KétségbeeseU ten ütötte lovát, de nem tudott kellő időben átjutni a sinekem A vonat elkaptlra szekeret és megtörtént az irtózatosan véres s/erencsétlencég. A száguldó ko esik valósággal felaprították a gazdát meg a lovat. Hat méteren keresztül vonszolták a kerekek az állati és emberi test csonkjait és' hústörmelékeit, amelyek véí. re.sre, festették a pályatestet. A szerencsétlenség színhelyén összefutó emberek és a nyomo­zást megindító csendőrség az flsszezú zjj k szekér töredezett jelzőtábláiéról Alexa Mihály ti szaeszlári gazda nevét olvasták le. ' Mindenki azt hitte, hogy Alexa Mihály az áldozat. A 'darabokra tépett holttest felismerhetetlen volt s így egyedül a kocsi táb­lájáfól következtethettek. A nyo­van es beszerzési hozzá oríÉHiá­rcs­ösz­1 fizet­ini "a mé­hogy mi­jai ára? £s n állítását, szorosára sró­lanut az árakat, állam vagy a ha­^alami hasznot huz­enjünk csak tovább, oshoz való borszáüi­pónzbe kerül, mely 1/2 füiér költséget jelent, szólva a vidéki korcsmá­rrende[éseiröi, aliol vasúti is terheli az árut. A korcs­osnak rengeteg üzletbért fü­t*i es vilá ^itási költséget keh fi­:gtöbb bort eladó is 15 fillér rezsit alább 10 hl. bort a korcsmárosnak, Izotu Ett, de •Setni, korcsmi jelent, keff ejad? afa^t^ikarja, hogy »csak« 15 fú­lj re^m iegy'en. Most mennyi .1%: a tJsíj'e annak a korcsmáros­naS^aBÉR csak 5 hl vagy még ennél is kevesebb bort ad el, ami bi­, a mai lehetetlen viszonyok íjtt nagyon is valószínű. Mind­eket összegezve már 63 és fél fillérnél tartunk, amibe miég benne sincs a nagykereskedőnek és korcs­márosnak kijáró haszon. Ez a haszon a nagykereskedőnél leg­alább 2, a korcsmárosnái pedig legalább 15 fillért kell, hogy ki­tegyeu. És ez a haszon e két egyén fáradságának oly kevés dija, me [ybői a legminimálisabb, az éle­te fenntartásához legszükségesebb és elengedhetetlen szükségleteit is Felelet „A magyar Ibor vál-1 saga" c. cikkre W \ köveitezá. sorokat kaptuk: A »Nyírvidék - március t szám jka n T^TBgyar fior vál immet é^^cikk je^nt meg^ m fo^aszt ókö .;öti s éu s Zemsz vizsgáiv^^RclgÓKat, azLigyUkc­zett bebizOnyit^rii, hogy ^éi^f fogv.usztó csak akkor ihatik bort,lWbet{|g, m^rt rendes körül­mények közr.tt nem birj'a azt meg­izetni^ .\l/lyeti tisztelt cikkíró ur cikk oen rámutatott arra, hogy mL, a termelőnek jóformán sem­mi sem, fizetnek a borért, addig ^•^yasztónak 80 fillért, vagy mtfe ennél is többet keli érte fi­zetni. Szerinte amig a bor a ter­Kieiőtőt a fogyasztóig ej jut, valaki jogosulatlanul nyolcszorosára sró­folja fel az árat anélkül, hogy az állam vagy a hatóságok ebből va­lami hasznot húznának. Ezekulán megjegyezni kívánom, hogy a mé­lyen tiszteit cikkíró urnák ez a megállapítása minden ajapot nél­külöz, mert ha papirt és tollat vett volna a kezébe és ez üggyel kap­csolatban bizonyos számításokat végzett volna, rá kellett volna j'öniue meggyőződésének helytelen­ségére. Nem számolt azzal, hogy mi minden terheli azt a liter bort, eimelőtől a fogyasztóig így a mélyen tiszteit cikkíró a fegmesszeblwnenő járat­ós tájékozatlanságot áru'­e szakmában. Mert figyeljük meg egy Hter bornak az ut­mig a termelőtől a fogyasz­eijut. f Elsősorban középminő-égu bo­rért 20 fillért vagy még ennél is többet keli fizetni a termelőnek és nem pedig 16-ot, mmt ahogy azt a mélyen tisztelt cikkíró ur írja. A bor amikor a nagykeres­kedőhöz beérkezik nem tiszta, ab­ba legalább 7 százalék .seprű van. Ettőt a seprűtől a bort meg kelt szabadítani. A seprű és bor közöt­ti "árdifferencia legalább 1 fillér­rel nehezedik a bor beszerzési árára. Ezután következnek a költ­ségek "legkülönbözőbb fajai. Így a nagykereskedőhöz való beszálátási költség, mely iSittét egy fillérrel szaporítja a bor beszerzési "árát. alig, vagy egyáltalán nem is tudja betöie iedezin. Pedig már 80 és fél fillérnél 'tartunk anélkül, hogy bárki is jogosulatlanul' nyolcszoro-* sára srófolta volna fel az árakau Bátorkodom megjegyezni, hogy ezen árievezetés csak középminő­ségü 20 filléres borra vonatkozik. Mindjárt más lesz a helyzet ha egy finomult bort veszünk alapúi, amelynek a beszerzési értéke 40— 50 fillér. "Hiszen jelen voltam egy borvételnél, amikor egy helybeli, nagykereskedő 30 fi iért igért kö­zönséges nyíri vinkóért egy hely­beli termelőnek és a termefő ne­vetve tette le a telefonkagylót, az­zal a njegj'egyzésset, hogy nem evett bolondgombát. 1'igyeUmbe kelifmég vennünk továbbá azt is, hogy a nagykereskedő és terme­lő, valamint a korcsmáro 3 és nagy­kereskedő nem találják meg min­dig' egymást, hanem ügynökök­re van szükség, aki ezeket az egyéneket összehozza. Ezeknek az ügynököknek jutalék jár, ami szin­tén nagyban hozzájáru 1 a bor pa­tikai árának kialakulásához. £s még számtalan egyéb kiadás és költség, beteg segélyező, forgalmi adó (nagykereskedőnél is, korc-s­márosnál 1 s) stb.- tetemesen nö­Az látogatottsága attól függ, hogy óriik Ott rtiagukaf á tagok. Ahol rádió van, oda többan járnak. Egye3ü!e leknek is igen alkalmas á 3-}-1 lámpás, hangszóróval egybeépített 7033-as Orion rádió. 1071 Gyártja Orion Izzóiáfhpagy*!-;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom