Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-08 / 55. szám

JNílrfRYIDÉK. vosok, ügyvédek, lelkészek, taná­rok, tanítók, hivatalnokok, akiknek legnagyobbrésze az államtól kap fizetést, a több izben is végrehaj­tott fizetésredukció miatt köny­vekre és egyéb kulturáíis célokra áldozni szintén nem tudnak. A so­rozatos redukciók miatt temden vo­nalon leépíteni kényszerülnek. S hol kezdik a leépítést ? Nem költe­nek és nem áldoznak olyan célok­ra, melyet nélkülözni tudnak, tehát a leépítést csakis kulturális kiadá­sok terén kezdik meg és hajtják végre. Nem vásárolnak könyvet, nem járnak színházba, moziba, — szóvai nem élnek olyan kulturális és társadalmi életet", melyhez a jobb időkben hozzászoktak és fog­lalkozásuk magasabbrendüsége ré­véin "jogosan megilleti őket. (Folyt, köv.) Kibékült Hajdú Szabolcs, a szabolcsi bajnokság ismeretei az a szokatlan és sport életben ritkán előforduló sportpo­litikai küzdelem, amelyet a két vármegye, de leginkább Debre­cen és Nyíregyháza sportegyesü­letei folytattak ősszel egymás ellen A küzdelem tulajdonképpeni előz­ménye az a megszerzett hegemó­nia volt, amelyet Nyíregyháza egye sületei mái- évek óta átvettek Debrecentői és bár a kerület szék­helye mégis ez utóbbi váró? ma­radt, a bajnokság vezetése átjött és a debreceni csapatok mma job­ban és jobban kezdtek a bajnok­ságban másodrendű szerepet ját­szani. Tárgyilagosan el keh azon­ban, ismernünk, hogy ebben a stag­nálásban Debrecen professzionista csapatának, a Bocskaynak fejlődése is nagy szerepet játszott. A debre­ceni egyesületet; tavaly elhatároz­ták, hogy kettő választják a kerüle­tet és külön szabolcsi és hajdúsági* alosztályt csinálnak. Nem kell azt olvasóközönségünknek kifejteni, hogy ez sportszempontból mennyi­re hátrányos, mennyire sérti a szer zeU jogokat, mennyire az úgyis gyenge nivóju keleti labdarugó sport végleges legyengülésére es lezüiiésére vezatett volna. A sza­bolcsi egyesületek minden rendel­kezésükre álló eszközt felhasznál­tak, hogy jobb belátásra bírják a debrecenieket, akik mögött a kerü­let hivatalos vezetősége állott, saj­nos minden törekvés az ősszel hiá­bavalónak bizonyult. A szabol­csi egyesületek nem vettek részt a bajnokságban, kisebb értékű dijmérkőzésekkei igyekeztek pó­tolni a bajnokságot, amely előre­látható volt, hogy sem sp 0rt, sesri anyagi szempontból nemi lesz ki­elégítő. Ezt a tarthatatlan állapotot már látni "tehetett ősszel, hogy nemi lehet tovább folytatni. A tél fo­lyamán a két város mérsékeltebb és komolyabb eletnttei tárgyalások­ba kezdtek bocsátkozni, amelybe lassanként belekapcsolódtak a ke­rület hivatalos szervei is s amely­nek eredménye lett az a közős plattform, amely jövő ősszel meg fogja indítani az egységes első osztályt, ami sport szempontból is előreláthatóan többet, szebbet, jobbat fog produkálni, mint az ed­digiek. A özabolcst bajnokság tehát kezdetét veszi. Nyolc egyesület, a NyTVEj NyKISE, NyöTSE,' KSE, NyVSC, NyAFE, MTSE, PIAC csapatai a résztvevők, Az első négy most már létkérdést jelentő he­lyért bizonyára ádáz küzdelem fog folyni, reméijük azonban, hogy ez­xei a szabolcsi ás szatmári sport fellendülését is várhatjuk, hogy a jövő egységes elsőosztályában is­mét a szabolcsi egyesületek vi­hessék a vezetőszerepet. Reméljük azt is, hogy amikor ez a két'alosz­tályos bajnokság véget ér és a szabolcsi 6S hajdúsági alosztály két vezetőcsapata küzdeni" fog a büszke bajnoki címért, ifimét nyír­egyházi fiuk győzelmének tapsol­hatunk. Szezonunk büszkesége Heinrich George Conrad Veidt Premier rag Kedden BOSPORUSI , ÉJSZAKÁK Az Apolloban Claude Farrere regénye filmen Mihalovich Sándor kanonok a hit és erkölcs nélküli tökéről, a tettek bazafiságáról beszélt a gör. kat. vallásos délutánon A nyiregyházi gör. kat. énekkar, amelyet .odaadó buzgósággal és kiváló hozzáértéssel Szilvássy Jó­zsef karnagy szervezett meg, teg­nap délután nivós vallásos műsoros előadást rendezett a gör. kat. is­kola nagytermében, amelyet az ér­deklődők sokasága zs uf 0Iásig meg­( töltött. Megjelentek Bányay Jenő nagyprépest és Énekes János ka­nonok prelátusok, a gör. kat. püs­pöki káptalan tagjai, RajtiiC Miklós városi tanácsnok, a bírói, ügyvédi kar, a tanári testületek számos tagja ás "közéletünk sok kitűnősé­ge vallásfelekezeti különbség nél­kül. A műsort a kitűnő vegyeskar nyitotta meg a "Hiszekegygyet és Baán László fohászával, majd Ruttkay Gyula kanonok, elnök mondott megkapó erkölcsi erővel ható beszédet arró 1 a boldogságról, amelyet semj­mt sémi pótolhat a világ csodái kö­zül, az Istenbe vetett hit szép­ségét és erőforrásait megtaláló lé­lek boldogságáról. Ma már a val­lásos buzgóságáról ismert gör. kat. hvvók között 13 hódit a kü­lönböző izmusok csábítása, ami az ősök egyedül boldogító hitének és erkölcsének megiazulására vall. — Pedig csak ez az ősi erkölcsi éiet­szemlélet adhat boldogságot. A műsoros délután ünnepi szónoka M ;hálov:ch Sándor kánonok voit, aki a körülöttünk zajló erkölcsi, gazdasági és szociális válság hul­lámai fölött a hit és a szeretet fensége 3 életérdekeinek egyedül üd­vözítő voltát hirdette lelkesítő é= ideálokat adó erővel és elokven­ciával. Rámutatott a válság igazi okára, arra, hogy a tőke öncélú halmozása megfeledkezett az er­kölcsi "javak egyidejű gyűjtéséről 6s tiszteletben tartásáról, megfe­ledkezett a hitről és a felebaráti szeretetről. Figyelmeztet arra, | hogy a megújhodásnak etikai té- | ren keli sürgősen bekövetkeznie és ennek alapja a családi élet, ahol a társadalmi életre való előkészítés folyik. Az iskola — mondotta a gyujtóerejü szónok, már csakbe­rámázza azt a képet, amelyet a szülők nevelése a gyermekszívre rajzolt. Rámutatott a társadalmi válság egyik tünetére a válásokra, amelyek ellen az egyház azokért az erkölcsi értékekért harcot, a­melyek elpusztulnak, mint amilye­nek a gyermek boldogsága, a nőt> léieK méltósága. Megrázó szznekkei mutatott rá a nyomorra, a pesti péi­Qákra, a kacsabélből, a sze­métbői kikotort burgonyáoól tőtt ebéore, amely mellett már semmi ideálra nem hallgató kihűlt szivü em'be­reK ülnek. Valamikor a kisebb társadalmi bajokat az egyház em­berei orvosolhatták, mint tüz ese­tén a tűzoltóság eloltja a tüzet. De ha a lángot az orkán szár­nya szítja, mindenkinek men­ten. Kea a pusztulásban. — Ma mindent elsepréssei fényegető fergetegszerü a nyomor, az egy­ház a társadalommá együtt se­gít bet csupán. Ehhez a =egitő mun­kához kérte a kegyelmet) az ihle­tő erőt, hogy tudjanak az embe­rek a kettős, hármas állásról má­sok javára lemondani, tudják a ha­zát ugy szeretni, ahogyan ma keli, nem szavakban, hanem áldozatos tettekben. A nagyhatású ünnepi beszéd lel­kes tapsot váltott ki, majd az énekkar többszöri fellépésérvel aratott megérdemelt nagy sikert. Éppen ilyen sikere volt a gör. kat. zenekarnak is, amely most mutat­kozott be két klasszikus szám­mal. Lyachovics István V. gimai­tan. Sik Sándor Psalterium c. ha­talmas versét szavalta átéreztető erővei, Vajdics Mária tanitónő pe­dig Kiss Menyhért In hoc signo vinces c., a kereszt fenségét gio­ruikáló költeményét adta elő szí­nesen, kitűnő interpretálásban, nagy hatással. Művészi szépségű szám volt Hajdú Ica énekszáma, aki Berg imre V. é. tan. tiöv. stí­lusos harmómumkisérete mellett Baán L. Nagyasszonyunkhoz c. áhi tatot keltő dalát adta elő tjízta in­tonálássai és meleg dalajnosság­gai, 'ünneplő tapsot aratva. A gazdag müsoru délutánt Ál­mos Zoltán, a kar világi elnöke zárta be ; aki rámutatott annak ko­moly jelentőségére, hogy itt a mű­sor átélésében összeforrt a külön­böző felekezetű, de a keresztény életszemléletben egységbe forrtak sokasága, majd a közönség benső­séges szi'wei elénekelte a Him­nuszt és ezzel a tartalmas, lendü­letes, nevelői Itatásokban gazdag vallásos délután véget érc. Kínai, orosz és spanyol ntán „angol nátha" Angliából indult ki az idei influenzajárvány, amelyben napok alatt százezrek betegedtek meg Az idei úgynevezett influenzajár­vány, vagy nátha járvány, mint va­lami feltartózhatatlán, makacs el­lenség szállta meg az országot s a városokban tízezrek megbetege­dését okozta. Szerencse, hogy a megöetegedések elképpesztőén nagy számához viszonyítva a halálesetek száma jelentéktelen. Tízezrek meg­betes«dnek, óriási többségük pár napos kellemetlen nátha, köhögés^ prüszkölés után kilábal belője. Egy kis százalékuknál, különösen akik elhanyagolják a bajt, komplikációk lépnek fel. de bár súlyos szenve­dés, fájdalmak árán — túlnyomó nagy részük ezeknek is felgyógyul. A járvány ezúttal Angliából jött jött hozzánk. Nagyobb mértékben ott kezdődött még december elején. 1932. március 8. Január közepére ért Bécsbe s pár nappal később lépett fet J Magyaror­szágon. A régi influenzajárványok előbb értek hazánkba, az idei vi­szont sokkalta gyorsabban terjedt el. Szinte észrevétlenül. máról­holnapra betegedtek meg százezren és százezren. Eleinte könnyű lefo­lyásúak voltak, a súlyosabb megbe­tegedések zöme csak február közepe felé és második felében követke­zett be. Különösen sok a tüdőgyul­ladás, a középfültőgyuiladás és a mellhártyagyulladás. A komoly szö­vődményes esetek száma kevesebb, mint 1927-ben volt, de viszont jó­val több az 1929. évinél. A halálo­zás is 1927-ben volt több s 1929­berí kevesebb, a mostani a kettő között van. Ismételten feltették már több oi­dalról azt a kérdést, hogy vájjon a mostani influenza úgynevezett spa nyol járvány-e. vagy sem ? Az idő­sebbek emlékezni fognak arra. hogy a nyolcvanas években dühöngött ná lunk egy hasonló természetű jár­vány. Miután ez Kelet felől. Kí­nából jött, az akkori megbetege­dést »kínai náthánakí nevezték. A küencvenes évek elején viszont Oroszországból jött át a nátha Európába. Ezt akkorihan xorosz náthának:; moiwlották. Ezután nem volt influenza járvány egészen 1918-ig. Az ekkor fellépő rettenete sen pusztító járvány, amelyben na­ponta százak haltak el, Spanyolor­szágból származott. Ez azután elter­jedt egész Európában és igen ve­hemensen pusztított nálunk is. Ezt nevezték »spanyol náthának", de nem azért, mert valami speciális spanyol betegség volt, hanem Spa­nyolországiról származott. Uyen ala­pon joggal lehetne a mostani influenzát, mivel Angfiábó. ered. xangol nátháinak* elnevezni. Ipartestületi közlemények I. Ezúton is szíves tudomására ho­zom az ipartestület igen tisztelt tagjainak, miszerint az iparosság nevében kérvényt nyújtottam be a nagyméltóságú m. kir. Pénzügymi­niszter Úrhoz, hogy az iparosság részére, amely a tönk szélén össze­tett kezekkel várja az idők jobbra­fordulását, — adóamnesztiát enge­délyezzen. Egyidejűleg kértem azt is, hogy­ha a jogerősen kivetett adókat el­engedni már inem is lehet, mivel ez az államháztartás fennakadását je­lentené, legalább a régi adótarto­zások késedelmi kamatait engedje el, mert az iparosság részére ez is nagy könnyebbséget fog- jelenteni s igy majd talán sikerülni fog az összeomlás előtt álló lékeket a jobb időkre átmenteni. ifj. Tóth Pál ipartestületi elnök, i II. A nagyméltóságú m. kir. Pünz­ügyminiszter Ur a közelmúltban is­mét érvénybe léptette a 600—1927 P. M. sz. miniszteri rendeletet, a­mely szerint azon iparospk, akik adóhátralékban vannak, a köz­munkákból járó követeléseiket mindaddig nem vehetik fel, amig nem igazolják, hogy adófizetési kötelezettségülmek teljes mérték­ben eleget tettek. Minthogy ez a rendelkezés az iparosság existenúáüs létérdekét veszélyezteti, ennélfogva egyidejű­leg kérvényt nyújtottam be a nagy­méltóságú m. kir. Pénzügyminíse­ter Úrhoz, hogy ezen rendeletét az iparosság' katasztrófális anyagi hely zctére tekintettel hatálytalanítsa. ifj. Tóth Pál ipartestületi elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom