Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-27 / 70. szám

JsftÍKYIDÉK. 1932. március 27. Egy rádiózó gondolatai szüaei közben A világ leghatalmasabb tSllo má­sa, szerintem a 21 o méteren dolgo- 3(6 'Budapest II., mert í'övid pálya futása alatt már a halhatatlanságig küzdötte fel magát. Normál géppé1 még ugyan senki sem vette Nyír­egyházán, de azért zavart itt is tud csinálni, mert megzavarta már is « szomszédok közötti jó viszonyt. A 'benfentesek ugyanis, eleinte ezt a hullámhosszat Nyíregyházának szánták és ezért akarja fogni min­denki városunkban. Egyes utcákon * keresgélik csinálnak is miatta ®Iyan füttyversenyt, hogy a madár­dalos sóstói erdó nyárközepén is kihalt terület az ilyen városrés&li«? képest. Csjak az a szerencse, hogy a hangszórók beszédesek ugyan, de süketek, mert ha fordítva volna a dolog, nem győzné a bíróság tár­gyalni a szomszéd rádiósok becsü- letsértési pereit. Hét méter a legnagyobb távol­iig' a világűrben, mert a jó rádiók na is átalakítás nélkül tudják ven­ni Königsberget, de Kisbudapestet ínár megfogni nem képesek. Ez a távolság nagyobb a levegőben, mint • • az Atlanti-Óceán feletti 5000 mé­ter. mert előbbit még End rész sem tudná áthidalni. Sok étervadász már a 247 méteres Triesztnél, vagy pe­dig a 227 méteren adó Kölnnél elakad és nem képes a dolgok, aka­rom mondani a hullámok mélyére hatolni. Rádiósaink már hallottak olyasfélét rebesgetni, hogy az itte­ni szerelők levesznek pár menetet a tekercsekből, vagy pedig hozzá tesznek pár blokkot a f-oigókondemj- zátorokhoz és akkor Ljubjana árán betudják hozni mind a két Buda­pestet. Az emberek azonban idegen­kednek a helybeliek munkájától, mert — alap nélkül bár — de azt hiszik, hogy onnain találnak vala­mit elvenni, ahova tenni kellene és oda tesznek valamit, ahonnan el kéllett volna venlni. A magyar rádiógyáraknak na­gyon is fói mehet és úgy látszik, hogy ebben a szakmában nincsen munkanélküli ember. Ha máskép­pen1 Volna a dolog, akkor a gyáro­sok közziil valamelyiknek már eszé­be jutott volna, hogy a nyíregy­háziaknak a 210 méterhez való ragaszkodását ki kellene használni | é6 a városunkban levő párszáz és ez ő gyárából kikerült gépet kevés pénzért átkeltene alakíttatni. Egy műszerésznek pár hétig akadna itt munkája még abban az esetben is, ha idegen gépet nem vállalna át­alakításra. Hogy ezzel mennyire emelkedne, gyártmányaiknak az ér­téke a kankurrens cégek gépjeivé1 szemben, annak elbírálását a gya­korlati emberekre bizom. Megem­líthetem még azt is, hogy már kap­ható városunkban olyan eredeti gyári gép, amely veszi mind a két Budapestet, de készítőjének nevét nem írom. ki, mert nem akarok egy gyárnak sem reklámot csinálni. Az 500 lóerős kultnrcfék nem ritkák Nyíregyházán, ami óriási fölényt jelent a részünkre, ha meg­gondoljuk, hogy Warsó 158, Prá­ga 120 és az orosz állomások csu­pán 100 lóerőkkel ostromolják e levegőeget. A rossírnyelvek azt ál­lítják ugyan a nyíregyháziakról, hogy korán lefekszének csak azért, mert azáltal meglehet a vacsorát a fűtést és a világítást spórolni, de ugyancsak a rossznyelvek mondják azt is, hogy Komáromy Károly, a villamos társaság igazgatója, a rá­dió műsorának áttanulmányozása után állapítja meg, hogy mennyi, szenet Iapátoltasson be a kazánok" ba. A tapasztalat ugyanis azt mu­tatja, hogy egy-egy vidám-estének vagy Cselényi nótázásának a ked­véért mind az 1972 rádiósunk fenn­marad, ami a szépért való áldoz­ni akarásról tesz tanúbizonyságot; mert tagadhatatlan, hogy a- mai kereseti lehetőségek a kenyérgond­ját sem képesek megszüntetni. A rádiózók megbecsülése egyet jelent a közgazdasági élet kiha­gyásokkal dolgozó gépezetének len­dületbe hozásával. Az vitán felüt van ugyan, hogy egy hálózati gép havonta netn igen fogyaszt többet egy pengő áru villamosságnál, de az is be van igazolva, hogy kevés ember szereti összekötni a móz! sötétségét a rádió muzsikájával, így történik aztán^ hogy a rádiózó» felélednek egyéb KUiturigényei is, felgyújtják a csillárokat, teát főz­nek, újságot olvasnak, vendégeket latiak szóval a rádiózásnak lasznát veszi még a hentes és a szénkeres- kedő is. A helybeli villamos tár­saság meg is becsüli a rádiósokat és Majorossv főmérnök folyton szemmel tartja a rakoncátlanko- dásra hajlamos 22000 voltos ve­zetékeket, nehogy’ azok megzavar­hassák a hallgatók élvezetét. Azon az egyen azonban csodálkozom, hogy a magyar rádió reggeli tor­na adása még mindig nincs meg­oldva. Ha a villamos társaságok vállalnák annak a költségeit, több hasznát látnák, mint »Az Araim!« c. propaganda uj^ág kiadásának. Lefőzött fahirok. Az Indiában jártak bizonyítgatják, hogy ha az ember ott átad egy faimBgot a fa­terok bármelyikének, az azt föld­be veti, vizzei meglocsolja és egy negyedórái merev nézéssé* arra tudja kényszeríteni, hogy ki­bújva a földből, egy-két levelet hajtson. Ezt a mutatványt most Magyary főmérnök tuiakarja lici­tálni, amennyiben a zsebeinkből .ki­szedett 2 pengő 40 filléres pénz­magvakból egy hét alatt akár ö0 méteres antenna tornyokat elő­varázsolni. Ezek a tornyok szin­tén fából lesznek, aminek azonban az orvosok — mint szakértők - nem nagyon örülnek, taert a vas me:iőzése nemi fogja meggyógyítani a műsor vérszegénységét. A nyíregyházi rádiórelé üzembe, helyezése junius első napjaira vár­ható. A munkálatokhoz huSvét har­madik napján lógnak ismét hozzá és úgy mondják a benfentesek, hogy 10—15-ike körűt lesznek kész veie. A junius 10-edikét, ne tessék azonban összetéveszteni a május 40-edikévei, még ha a napok egye­zősége arra lehetőségét is nyújtana. Siposs Árpád. Nyíregyháziak találkozóhelye az István Király szálloda Budapest, VI., Podmaniczky-utca 8. (Níugaü pályaudvar mellett). Telefon (Interurban) 202 43., 294-34. Sürgönyeim : Hotelist, — Minden modem kényelemmel berendezed elsőrangú családi szálloda. Minden szobában központi fötés, hideg-melep folyóvin és telefon. Lift. Szállodában kávéhii, cukrászda és fodrász terem. — A keleti páhaudvartól közvetlen víllaroos összeköttetés 2. és 4<i es kocsikkal. rü 3» L SebestyéD libái? társulatának bemutatóját Eik játssaák aa Azra főszerepeit a ayiregyházi bemutatón? Nyíregyháza színházbarát közön­sége arra a hírre, hogy Sebestyén Mihály már ápniis 12-én megkez­di várva-várt szezonját, kérdések özönével keresi fel szerkesztősé­günket: Mi lesz a bemutató? Kik játsszák a főszerepet g Jázas ér­deklődéssel várt nagy megnyitó előadásokon ? Ezekre a kérdésekre telelünk meg a Miskolcra!"folyata­tott telefonbeszélgetésünk alapján. Nyíregyházán Szép Ernő diadal­ma ; mesejátékávai, az Azrával kezdjük az évadot — mondották a miskolciak. A Nemzeti Színház­ban aratott sikert a keleti lelket színes arany csillogásával ' életre- ébresztő játék. Országos siker fé­nyében tündöklik ma tíz Azra és ez a fény mágikus erővei vonz min­den szivet. T ermészetesen kelet csillogásá­nak bűvös miliőre van szüksége. Kiállításban, jelmezek művészi meg tervezésében pazar bőséggel keli adnia kelet illúzióját, a virág illatá­tól ' terhes, madárdalos örök ta­vasz tündérmeséjét. Érdeklődtünk a miskolciak dekoratív készsége iránt. Megtudtuk, hogy nem a .vi­déki szinltizak talmi csillogását, hanem artisztikus szépségeket kap Nyíregyháza a külsőségek ekin- tetében is. Erről a megnyitón gyö­nyörködve szerezhet meggyőződést a város közönsége. És a szereplők? Olyan szereposztásban, mint amilyennel a miskolciak önnek, az Azrát csak a Nemzeti Színház mu­tathatja be. Leilát, a kalifa cso­dálatos szépségű leánykát Komár Juüska alakítja, aki a kolozsvári Nemzeti Színháztól szerződött Se- bestyénékhez. Sugárzó szépsége, tavaszos frisse sége, művészetének elbűvölő ereje predesztinálja Leila szerepére. Khadijah szerepét az a komika alakitja, akt ebben a szerepben élete nagy sikerét aratta s akit el­ismerten legjobbnak tartanak mint a komikai hatások gazdag skálájú- művésznőjét. •—, Ez a művésznő Kondráth Ilona. Mezéy Mária Habab rableány szerepét alakitja az Azrában. A fiatai művésznőt a Színművészeti Akadémia legjelesebb növendékei közül válogatta ki Sebestyén, aki elismerten a legszerencsésebb meg- látója a nagy értékeket rejtő fiataloknak. Habab szerepében lelki szépségekben gazdag alakí­tást nyújt s Nyíregyházán sok ra­jongója lesz. A főszerepet Földényi László játssza. Földényi éveken át volt a Vígszínház tagja, majd a Magyar Színház általánosan kedvelt művé­sze volt. A jegkülömb szerelmes színész, a legdalíásabb hős, aki­nek messze földön seím találni párját. Kulturált Télek, aki mély­reható műgonddal készül szere­peire és az Azrában az örök szere­lem diadalmas himnuszát zengi ala­kításában . A Kalifa szerepében Farkas Endre mutatkozik be Nyíregyhá­zán. Farkas is a Vigbői jött a tár­sulathoz és ennek 'a nagykuitu- t'áju fővárosi színháznak szelleme sugárzik minden mozdulatából, minden szavából. Solthv György Sebestyének férfias szépségekben ragyogó bon-- vivánja. Nyíregyházáról a Király Színházba került és a főváros meg­hajolt izzó magyarsága és ereje előtt. Most Nyíregyháza rajongó szeretettet látja viszont a művészet magasságán áldozó mestert, aki. ArszJánnak, a perzsa hercegi vő­legénynek szerepében nyújt remete alakítást. , És a főeunuch ? Nos ez a ko­mikum1 legszélesebb skáláján moz­gó szerep is nagyszerű' alakítót kap a miskolciak táborában. Kő- rössy Zoltán játssza, akit Nyíregy­háza ugyancsak jói ismer, aki an­nak idején viharos tapsok ovációját fogadta s akinek művészete csak nyert értékben a mute évek során. A Városi Színházban emelkedett az emberábrázolásnak arra a ma­gasságára, amellyel szerepét ját- sza az Azrában. Ezekben ismertették velünk a miskolciak a bemutató előadás sze­replőit és lelkes bizalommal tették hozzá: A miskolci Nemzeti Szín­ház világvárosi színvonalon álló- előadással lép Nyíregyháza közön­sége elé. Tudatában van nehéz helyzetének, mert ismeri ennék a. .nagy és szép multu városnak kut- Lirá'is értékeit és igényeit. De ép­pen ennek ismeretében bízik abban, hogy ezzel kz első előadá- . sávai már megszerzi azt az er­kölcsi e'ismerést, amely a további .sike"ek biztosítója leS2. A miskolciak bizakodását mi hasonló bizalommal fogadjuk. Ha. Sebestyén társulata tudja, mire köte'ezi Nyíregyháza színházi múlt­ja .akkor komoly irodalmi és szín­padi értékekkel igyekszik a közön­séget megnyerni. Ha ez sikerül, még a mai nyomasztó gazdasági, helyzetben is sikere lesz, ami őszintén kívánunk. — Divatgyöngy ők — gyönyörű választékban a Mimóza illatszertár- ban. 2x Gyökeres szőlövesszök, csemege és borfajok fajtisztán legolcsóbban KÁLLAY MIKLÓS szölőbérgazdaságnál Kállósemjén, Szabolcsmegye kaphatók. 1470-7 A baromfitenyésztés legkifizetőbb ága feacsatenyésztés. Fajtiszta pekingi óriás kacsatojást szállít előjegyzés sor­rendjében darabonként 50 fillérért március közepétől a Szalánczy Gazdaság, Komoró. Tenyészgácsérek korlátolt számban még kaphatók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom