Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-27 / 70. szám

JKÍYÍRYIDÉK. 1932. március 27. Georges Roux könyve Magyarország integritását követeli A „Ensskaja Zemija“ feltűnést keltő cikke Az Ungvárót:t megjelenő Russka- ja Zemlja c. orosz iap nagy feltű­nést keltő cikkben foglalkozik Franciaországnak a kisantanttal szemben mutatkozó elhidegülésé- vel, a mind erősebb mlagyar pro­pagandával, Ruszinszkó Magyaror­szághoz való csatolása kérdésével. A cikk, amelyet magyar fordítás­ban az ungvári magyarok i^pja, a »Kárpáti Híradó« is közöl, Szé­chenyi grófnak a közös lengyel— magyar határ szükségességét bizo­nyító cikkéhez fűzött fejtegetése során, ismerteti Georges Roux fran­cia író: »Reviser les Fraítés« »A békeszerződések revíziója« című könyvét. A »Ruskaja Zemlja« cik­kéből idézzük .a következő, rend­kívül ligyetmet keltő sorokat : A magyarok igényt taitanak min­denre, ami az övék volt, a Jugo­szláviához csatolt Horvátország-ki­tételével. Ezen igényeiket sohasem titkolták. A magyar gróf cikkét is csak 'akkor lehetne figyelmen kívül hagyni, ha a francia politikai "körök hangulatában nem állott volna b® olyan változás, mely a kisantanttal szemben mindinkább növekvő skepticizmust mutat. Mind gyakrabban jutnak kifeje­zésre oíy hangok, hogy Franciaor­szágnak érdekében meg kellene vizsgálni a kisantant összetételeit és ennej* katonai szempontból al­kalmatlan tagjait kicserélni harcfa- sább lakosságú országokkal. A francia közvélemény jelenleg csak Jugoszláviában találja meg azokat a feltételeket, amelyeket egy szö­vetségtől elvárhat: a lakosság har­ciasságát és a jó hadsereget. Cseh­szlovákia és Románia felett ke­gyetlen kritikát mond s kitámadja -őket. Ezt igazolja (a francia) Georges Roux: »Reviser les Traités« — »A békeszerződések revíziója« címen Párisban a napokban megjeleni könyve. A könyv célja ibebizonyita- ni, bog>'. Franciaország érdekei • v—rrnr~ Min ■> TrwiTrn—w a mai kisantant helyett más álla- moiv kombinációját követelik meg. A szerző teljes nyíltsággal javasol­ja, hogy Csehszlovákia és Románia zárassanak ki a kisa-ntantbói s he­lyük- Magyarországgal töltessék ki. Az uj középeurópai blokk tehát Jugoszláviából, Magyarországból és Lengyelországból "állama. ' Ha Georges Roux, mint míondja, tény­leg rokona Charles Rouxnak, a prágai -francia követnek, akkor az ügy nagyon pikáns. Mivei is bizonyítja (mdokoiju) Roux az áhala ajánlott (javasolt) változás szükségességét? — Veszély idején — írja — szö­vetségesekre van szükségünk, akik akkor, amidőn erre sor kerül, ké­pesek háborut viselni. Ezekre ne­künk nem azért van szükségünk, hogy onnan szakádat roefsszorok járjanak hozzánk felolvasásokat tartani. Sem , Csehszlovákra, sem Bővan falai szórakozást A5E APOMjO hus««*i ünnepi műsoraiban SZÁLLODA Egész Európát megnevettette a SZERELMI (FÉRJHEZ ADOM A MENYASSZONYOMAT) Stockholmtól-Becsig a legnagyobb siker volt a Szerelmi szálloda Világsztárok, világhírű énekes, táncos bohózata a Szerelmi szálloda Sigfried Arnó, Diaa Gratia, Félix Bressari, Lucie Englisch, Ralph Roberts, Oskar Sima játsza a főszerepet a SZERELMI SZÁLLODA nagy újdonságban, meSyet Budapest előtt mutatunk be nagyszombatan és husvét vasárnap VARSÓI CITAdTTlLA Izgalmasabb száz drámánál ! Érdekesebb ezer regénynél ! Várkonyl Mihály férfias alakítása egy rejtélyes orosz tiszt szerepében Husvóf hétfőtől szondáig szintén az Apollóban Sok ezer filmet játszottunk már, de ennél éidekesebbet még soha! __________VARSÓI CITADELLA__________ El őadások : Nagyszombaton 5. 7, 9, és a húsvéti ünnepeken 3, 5. 7, 9. mi Románia nem segíthet Franciaor­szágnak veszély esetén. Hadsere­geiket földrajzi helyzetük, népessé- gei** tarkasága és ezek harmattan* sága erőtlenné teszi. Jó szellem uralkodik a jugoszlávoknái és len­gyeleknél. Ha hozzájuk vesszük a> magyarokat, akkor o y erős blokkot nyerünk, amely úgy lakosságának harcias jellemével, mint földrajzi jelleménél‘lógva erős. Ennek a blokknak nyugati határa a mostani cikk-cakk helyett egyenes vonat lenne. Ezenkívül az Uj blokk nyu­gati határa egybeesnék a germa­it izmus keleti határával, aádely el­len föltétlenül tömörülnünk kell. Hogy nyugaton megkaphassuk ezt az egyenes határt és a közös magyar-lengyel határt biztosíthas­suk, Magyarországnak n-emcsak Pocik. Kust, hanem SziovCnszkót is viss;za kell adni. Románia termé­szetesen köteles lemondani Erdély­ről Magyarország javára. Csupán Jugoszlávia tartaná meg a kapott területeket. A cseheket a francia szerző ger­mán sférához tartozóknak mondja. .Általában sokat foglalkozik a cse­hekkel és Csehszlovákiává*. Ezen elgondolásait részltesen ismertetjük, mért ezek bennünket, a csehszlo­vák köztársaság tagjait nagyon ér­dekelnek. A csehek, — irja Roux — mun­kás és szorgalmas nép, sok jó tu­lajdonsággal, de rossz katonák. A csszf. köztársaságot nem fegyver­re* alakitolták meg, Iranern intri­kák gyümölcse az. »Csehszlovákiát — éppen úgy, mint Isten a min- denséget - - Franciaország a sem­miből teremtette«. Csehszlovákia a történelemben sohasem szerepelt. Nincs benne sem faji egység, sem nyelvi egység, sem a történelmi hagyományok egysége. A különös és a földrajzzal ellenkező határu Csehszlovákia megalakulását két cseh: Masaryk cs Benes ügyessége hozta létra, akiknek a béketárgya­lások idején Páiisban nagy befo­lyásul* volt a francia kormánynál. Roux Csehszlovákia megalakítá­sát a mai határaivá* francia érde­kek szempontjából nagy hibának tartja. Véleménye szerint Csehszlo­vákia nem váltotta be a franciák által hozzá fűzött reményeket. »A csehek eJnémetesedett szlá­vok« - mondja Roux. Csehszlová­kiában legtöbb joguk a németeknek mindig harcban áUtak egymással, az Élet most is megzavarta az ál­modozót és a telefon hosszan, éle­sen belesivitott a csöndbe, melyre a csönd, mint eg)' élőlény ijedten menekült... A leány felemelte a hallgatót. — ...Halló! Halló! — ...Igen, én vagyok és ott? — ...Ha nem mondja meg a ne­vét, úgy nem beszélek tovább... — ...Miért titkolódzik? — ...Az a legelső, hogy meg-, mondjuk á nevünket, bemutatko­zunk. • ...Azt akárki mondhatja! A telefon kagylója nagyot kop- pant, amint egy kis kéz idegesen ledobta. így kezdődött! A lány hátrasimiiotUi a haját, mely sötét voit, mnnt a csillagtalan éjszaka és apró fénypontok gyui- tak ki benne, mint mikor a sötét éjben elindulnak szerelmes útjukra a kis Szentjános bogarak... A' hangja nagyon szép voit — mosolyodott e> a lány. Megkeresem ezt a hangot a he­gedűmön és áüa alá szorította a hegedűjét. A hegedű sirt, kacagott a kezé­ben és peregtek a tiszta 'futa­mok. Melódiák születtek, apró kis kacér íugák, melyek elindulnak si­mán, egyszerűen és lopva, titok­ban befészkelik magukat « szivek­WM8SiriA«aa w> î nini i>iw —a——a be és úrrá lesznek azon. Majd visz nek fel magukkal az étherszerü tisz taság, szépség hónába, ahol isme­retlen, idegen virágok nyitnak és illatoznak. Az egzotikus virágok le­hajtják a fejüket a mindennapi élet szürke napjaira és azok ettől aranyos fényt kapnak, szint és illa­tot. Ezért van aztán, hogy a mű­vészek játéka után úgy nyitják fa. a zeneértők à szemüket, mintha álomból ébrednének és keresik a virágzó kertet, az ismeretlen, bó- ditó illatú virágok százait, a han­gok, az érzések, a mélységek cso­dás birodalmát, melyből száműz­ve lettek, amikor a művész letette a vonót, vagy abba hagyta az éne­ket. A szerelmes ember szerelmesebb lesz a zenétői, a csalódott vigaszta­lást talált, egy könnyű kéz simítja .végig a szívét és mond olyan drá­ga, bohó szavakat, amilyet csak a 'szerelmesek találnak ki, szerelmük szent és drága pillanatában. Igv járt a Jány is. A hangok szárnyra vették a fantáziáját és elvitték a férfihoz és megnyílt előtte a boldogság aranykapuja és látta a férfit, szépnek,’ hatalmas­nak ^bátornak és Ideálnak! Minden délután megszólalt a te­lefon és jelentkezett a férfi. Telefonált mindennap hűségesen, de az inkognitóját nem vetette le. A lány pedig találgatta, hogy kt lé­iét és mi a foglalkozása? — ...Biztosan író, mondta a többek között! — ...Azért gondolom, mert az írók szokták a legegyszerűbb dol­got is elkomplikáhn... — ...Nem vágyom arra, mert az irók előtt semmi ^e szent, a saját lelkűket adják, tehát az érzéseik­ből meritnek... —■ ...Igen, az első csókot éppen úgy, mint az első könyvet! — ...Ezer hum gitár az író lelke, dalok fakadnak egy mosolytól, akárki mosolyától. — Én egyszerű gitárt akarok, de aztán azon csak egyedül játsszam az öröm dalát. így tartott ez napokon, heteken keresztül, mig egy nap elhallga­tott a telefon. A lány nézte a sötét kis készülé­ket és azt gondolta; Olyan, mint egy titokzatos szfínksz, hallgat, pedig mennyi mm dent tudna mondani, ha akarna. Vége az álomnak. Bimbóba pat­tant egy álom s .lehullt... Husvétra virradt a város... A lány egy nagy csiszolt üveg- burába illatos ibolyákat tett. A nap besütött az ablakon s megtört az ,üveghután és aranyos, lila fénnyel vonta he a kerékasztal 'fényes sima lapját. A lány ezt a kis kerek fol­tot nézte ,majd úgy tett, mint a fiatai akácfa, ha érzi tavasszl, hogy friss nedvek keringnek a gyökeré­ben, megrázta karcsú testét. A nagy szárnyas ajtó kinyílt és belépett valaki és egy nagy szürke szempár figyelte a lány mozdula­tát, aki erre megfordul és szem­be találta magát a férfivel. Nem szóltak egymáshoz, hisz a sorsdöntő pillanatok mindig némák, csak nézték egymást és a lány az első pillanattól kezdve tudta, hogy Ki a férfi és az volt az érzé­se, hogy egy jeges kéz szorítja a szivét és ijedten felkiáltott. Nem, nem... és erre felébredt. De jó, hogy csak álmodtam’ •— gondolta. — És lehunyta a sze­mét boldogan, hogy csak áJamt volt. A hosszú szempiflák sötét árnyékot vetettek az üde arc.ra, mely olyan színű volt az alvástól, mint egy pőlyásbaba rózsaszín kis keze. A nap, a tavaszi nap tüzcsóvát dobott be, egy egész amnyzuhata- got és lángtengerbe borította a lányt és a szobát. Lángolt, lobogott minden n ta­vaszi ragyogásban és a tavasz ko­pogni kezdett a lány szivén és mi­vé1 testvérek Voltak, megkapta, a- mit kért; az álmokat! Mert az álomnál sokkal szebb az igazi Élet, még akkor is, ha a fényt követi az áriiv, a mosolyt a könny és az örö­met a szenvedés !

Next

/
Oldalképek
Tartalom