Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-27 / 70. szám
JKÍYÍRYIDÉK. 1932. március 27. Georges Roux könyve Magyarország integritását követeli A „Ensskaja Zemija“ feltűnést keltő cikke Az Ungvárót:t megjelenő Russka- ja Zemlja c. orosz iap nagy feltűnést keltő cikkben foglalkozik Franciaországnak a kisantanttal szemben mutatkozó elhidegülésé- vel, a mind erősebb mlagyar propagandával, Ruszinszkó Magyarországhoz való csatolása kérdésével. A cikk, amelyet magyar fordításban az ungvári magyarok i^pja, a »Kárpáti Híradó« is közöl, Széchenyi grófnak a közös lengyel— magyar határ szükségességét bizonyító cikkéhez fűzött fejtegetése során, ismerteti Georges Roux francia író: »Reviser les Fraítés« »A békeszerződések revíziója« című könyvét. A »Ruskaja Zemlja« cikkéből idézzük .a következő, rendkívül ligyetmet keltő sorokat : A magyarok igényt taitanak mindenre, ami az övék volt, a Jugoszláviához csatolt Horvátország-kitételével. Ezen igényeiket sohasem titkolták. A magyar gróf cikkét is csak 'akkor lehetne figyelmen kívül hagyni, ha a francia politikai "körök hangulatában nem állott volna b® olyan változás, mely a kisantanttal szemben mindinkább növekvő skepticizmust mutat. Mind gyakrabban jutnak kifejezésre oíy hangok, hogy Franciaországnak érdekében meg kellene vizsgálni a kisantant összetételeit és ennej* katonai szempontból alkalmatlan tagjait kicserélni harcfa- sább lakosságú országokkal. A francia közvélemény jelenleg csak Jugoszláviában találja meg azokat a feltételeket, amelyeket egy szövetségtől elvárhat: a lakosság harciasságát és a jó hadsereget. Csehszlovákia és Románia felett kegyetlen kritikát mond s kitámadja -őket. Ezt igazolja (a francia) Georges Roux: »Reviser les Traités« — »A békeszerződések revíziója« címen Párisban a napokban megjeleni könyve. A könyv célja ibebizonyita- ni, bog>'. Franciaország érdekei • v—rrnr~ Min ■> TrwiTrn—w a mai kisantant helyett más álla- moiv kombinációját követelik meg. A szerző teljes nyíltsággal javasolja, hogy Csehszlovákia és Románia zárassanak ki a kisa-ntantbói s helyük- Magyarországgal töltessék ki. Az uj középeurópai blokk tehát Jugoszláviából, Magyarországból és Lengyelországból "állama. ' Ha Georges Roux, mint míondja, tényleg rokona Charles Rouxnak, a prágai -francia követnek, akkor az ügy nagyon pikáns. Mivei is bizonyítja (mdokoiju) Roux az áhala ajánlott (javasolt) változás szükségességét? — Veszély idején — írja — szövetségesekre van szükségünk, akik akkor, amidőn erre sor kerül, képesek háborut viselni. Ezekre nekünk nem azért van szükségünk, hogy onnan szakádat roefsszorok járjanak hozzánk felolvasásokat tartani. Sem , Csehszlovákra, sem Bővan falai szórakozást A5E APOMjO hus««*i ünnepi műsoraiban SZÁLLODA Egész Európát megnevettette a SZERELMI (FÉRJHEZ ADOM A MENYASSZONYOMAT) Stockholmtól-Becsig a legnagyobb siker volt a Szerelmi szálloda Világsztárok, világhírű énekes, táncos bohózata a Szerelmi szálloda Sigfried Arnó, Diaa Gratia, Félix Bressari, Lucie Englisch, Ralph Roberts, Oskar Sima játsza a főszerepet a SZERELMI SZÁLLODA nagy újdonságban, meSyet Budapest előtt mutatunk be nagyszombatan és husvét vasárnap VARSÓI CITAdTTlLA Izgalmasabb száz drámánál ! Érdekesebb ezer regénynél ! Várkonyl Mihály férfias alakítása egy rejtélyes orosz tiszt szerepében Husvóf hétfőtől szondáig szintén az Apollóban Sok ezer filmet játszottunk már, de ennél éidekesebbet még soha! __________VARSÓI CITADELLA__________ El őadások : Nagyszombaton 5. 7, 9, és a húsvéti ünnepeken 3, 5. 7, 9. mi Románia nem segíthet Franciaországnak veszély esetén. Hadseregeiket földrajzi helyzetük, népessé- gei** tarkasága és ezek harmattan* sága erőtlenné teszi. Jó szellem uralkodik a jugoszlávoknái és lengyeleknél. Ha hozzájuk vesszük a> magyarokat, akkor o y erős blokkot nyerünk, amely úgy lakosságának harcias jellemével, mint földrajzi jelleménél‘lógva erős. Ennek a blokknak nyugati határa a mostani cikk-cakk helyett egyenes vonat lenne. Ezenkívül az Uj blokk nyugati határa egybeesnék a germait izmus keleti határával, aádely ellen föltétlenül tömörülnünk kell. Hogy nyugaton megkaphassuk ezt az egyenes határt és a közös magyar-lengyel határt biztosíthassuk, Magyarországnak n-emcsak Pocik. Kust, hanem SziovCnszkót is viss;za kell adni. Románia természetesen köteles lemondani Erdélyről Magyarország javára. Csupán Jugoszlávia tartaná meg a kapott területeket. A cseheket a francia szerző germán sférához tartozóknak mondja. .Általában sokat foglalkozik a csehekkel és Csehszlovákiává*. Ezen elgondolásait részltesen ismertetjük, mért ezek bennünket, a csehszlovák köztársaság tagjait nagyon érdekelnek. A csehek, — irja Roux — munkás és szorgalmas nép, sok jó tulajdonsággal, de rossz katonák. A csszf. köztársaságot nem fegyverre* alakitolták meg, Iranern intrikák gyümölcse az. »Csehszlovákiát — éppen úgy, mint Isten a min- denséget - - Franciaország a semmiből teremtette«. Csehszlovákia a történelemben sohasem szerepelt. Nincs benne sem faji egység, sem nyelvi egység, sem a történelmi hagyományok egysége. A különös és a földrajzzal ellenkező határu Csehszlovákia megalakulását két cseh: Masaryk cs Benes ügyessége hozta létra, akiknek a béketárgyalások idején Páiisban nagy befolyásul* volt a francia kormánynál. Roux Csehszlovákia megalakítását a mai határaivá* francia érdekek szempontjából nagy hibának tartja. Véleménye szerint Csehszlovákia nem váltotta be a franciák által hozzá fűzött reményeket. »A csehek eJnémetesedett szlávok« - mondja Roux. Csehszlovákiában legtöbb joguk a németeknek mindig harcban áUtak egymással, az Élet most is megzavarta az álmodozót és a telefon hosszan, élesen belesivitott a csöndbe, melyre a csönd, mint eg)' élőlény ijedten menekült... A leány felemelte a hallgatót. — ...Halló! Halló! — ...Igen, én vagyok és ott? — ...Ha nem mondja meg a nevét, úgy nem beszélek tovább... — ...Miért titkolódzik? — ...Az a legelső, hogy meg-, mondjuk á nevünket, bemutatkozunk. • ...Azt akárki mondhatja! A telefon kagylója nagyot kop- pant, amint egy kis kéz idegesen ledobta. így kezdődött! A lány hátrasimiiotUi a haját, mely sötét voit, mnnt a csillagtalan éjszaka és apró fénypontok gyui- tak ki benne, mint mikor a sötét éjben elindulnak szerelmes útjukra a kis Szentjános bogarak... A' hangja nagyon szép voit — mosolyodott e> a lány. Megkeresem ezt a hangot a hegedűmön és áüa alá szorította a hegedűjét. A hegedű sirt, kacagott a kezében és peregtek a tiszta 'futamok. Melódiák születtek, apró kis kacér íugák, melyek elindulnak simán, egyszerűen és lopva, titokban befészkelik magukat « szivekWM8SiriA«aa w> î nini i>iw —a——a be és úrrá lesznek azon. Majd visz nek fel magukkal az étherszerü tisz taság, szépség hónába, ahol ismeretlen, idegen virágok nyitnak és illatoznak. Az egzotikus virágok lehajtják a fejüket a mindennapi élet szürke napjaira és azok ettől aranyos fényt kapnak, szint és illatot. Ezért van aztán, hogy a művészek játéka után úgy nyitják fa. a zeneértők à szemüket, mintha álomból ébrednének és keresik a virágzó kertet, az ismeretlen, bó- ditó illatú virágok százait, a hangok, az érzések, a mélységek csodás birodalmát, melyből száműzve lettek, amikor a művész letette a vonót, vagy abba hagyta az éneket. A szerelmes ember szerelmesebb lesz a zenétői, a csalódott vigasztalást talált, egy könnyű kéz simítja .végig a szívét és mond olyan drága, bohó szavakat, amilyet csak a 'szerelmesek találnak ki, szerelmük szent és drága pillanatában. Igv járt a Jány is. A hangok szárnyra vették a fantáziáját és elvitték a férfihoz és megnyílt előtte a boldogság aranykapuja és látta a férfit, szépnek,’ hatalmasnak ^bátornak és Ideálnak! Minden délután megszólalt a telefon és jelentkezett a férfi. Telefonált mindennap hűségesen, de az inkognitóját nem vetette le. A lány pedig találgatta, hogy kt léiét és mi a foglalkozása? — ...Biztosan író, mondta a többek között! — ...Azért gondolom, mert az írók szokták a legegyszerűbb dolgot is elkomplikáhn... — ...Nem vágyom arra, mert az irók előtt semmi ^e szent, a saját lelkűket adják, tehát az érzéseikből meritnek... —■ ...Igen, az első csókot éppen úgy, mint az első könyvet! — ...Ezer hum gitár az író lelke, dalok fakadnak egy mosolytól, akárki mosolyától. — Én egyszerű gitárt akarok, de aztán azon csak egyedül játsszam az öröm dalát. így tartott ez napokon, heteken keresztül, mig egy nap elhallgatott a telefon. A lány nézte a sötét kis készüléket és azt gondolta; Olyan, mint egy titokzatos szfínksz, hallgat, pedig mennyi mm dent tudna mondani, ha akarna. Vége az álomnak. Bimbóba pattant egy álom s .lehullt... Husvétra virradt a város... A lány egy nagy csiszolt üveg- burába illatos ibolyákat tett. A nap besütött az ablakon s megtört az ,üveghután és aranyos, lila fénnyel vonta he a kerékasztal 'fényes sima lapját. A lány ezt a kis kerek foltot nézte ,majd úgy tett, mint a fiatai akácfa, ha érzi tavasszl, hogy friss nedvek keringnek a gyökerében, megrázta karcsú testét. A nagy szárnyas ajtó kinyílt és belépett valaki és egy nagy szürke szempár figyelte a lány mozdulatát, aki erre megfordul és szembe találta magát a férfivel. Nem szóltak egymáshoz, hisz a sorsdöntő pillanatok mindig némák, csak nézték egymást és a lány az első pillanattól kezdve tudta, hogy Ki a férfi és az volt az érzése, hogy egy jeges kéz szorítja a szivét és ijedten felkiáltott. Nem, nem... és erre felébredt. De jó, hogy csak álmodtam’ •— gondolta. — És lehunyta a szemét boldogan, hogy csak áJamt volt. A hosszú szempiflák sötét árnyékot vetettek az üde arc.ra, mely olyan színű volt az alvástól, mint egy pőlyásbaba rózsaszín kis keze. A nap, a tavaszi nap tüzcsóvát dobott be, egy egész amnyzuhata- got és lángtengerbe borította a lányt és a szobát. Lángolt, lobogott minden n tavaszi ragyogásban és a tavasz kopogni kezdett a lány szivén és mivé1 testvérek Voltak, megkapta, a- mit kért; az álmokat! Mert az álomnál sokkal szebb az igazi Élet, még akkor is, ha a fényt követi az áriiv, a mosolyt a könny és az örömet a szenvedés !
