Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-22 / 66. szám

1931. március 22. JirtfHYIDáK. 3 A köztisztviselők mellékjárandóságai A kormány kiadta a régóta várt rendeletet, amely a köztisztviselők mellék járandóságairól intézkedik. Már hitek óta különböző tenden­ciózus rémhíreket terjesztettek ez­zel kapcsolatban, amelyeknek egye­düli és kizárólagos céljuk az vo Lt, hogy nyugtalanságot keltsenek a köztisztviselők táborában. Ezeknek a nyugtalanságoknak a leghatéko­nyabb cáfolata épen a most meg­jelent rendelet. « A renaelet szerint az állami és az ezekkei egyenlő elbírálásban része­sülő tisztviselők lakáspénzen és egyéb állásukkal összekötött illet­ményszerü járandóságokon (csalá­di pótlék, közlekedési segély, havi pótlék, törvényen alapuló más pót­lék, utazási átalány stb.) felül csak kivételesen és csak különleges fe­lelősséggel, vagy rendkívül "terhes elfogultsággal járó munka után részei ülhetnek bármilyen címem mell ék járandóságban. Ennek a me*) lékjárandóságnak egy évre járó együties összege azonban á'falábam véve nem haladhatja meg a tiszt­viselők fizetésének és lakáspénzé­nek 50 százalékát. A rendeletnek ez a pontja tehát mig egyrészt megsfcoritja a rend­kívüli szolgálmányok azon kategó­riáit, amelyek után a köztisztviselő külön díjazásban részesülhet, más­részt szabályozza a különdijazá® összegét. Nincs tehát arról szó, hogy a tisztviselők közpénztárból ne kaphassanak illetményt, hanem csak ennek az illetménynek az ösz­szegét az orsfcág általános nehéz gazdasági helyzetéhez mérten sza­bályozza a rendelet. Nem is lehet­ne azt kívánni a köztisztviselőtől, hogy ha hivatali elfoglaltságán tul­menőleg fontos munkát végez az államnak, ezt a munkát minden el­lenszolgáltatás nélkül csinálja. A rendeletnek ez a része tehát koránt­sem olyan veszedelmes és nyug­talanságra okot adó, mint ezt elhi­tetni szerették volna addig, amíg a rendelet nem vált ismeretessé. A köztisztviselő, mikor a rendelet ér­telmében esetleg áldozatokat kény­telen hozni, csak osztozik abban a közös áldozatkészségben, amelyet a megcsonkított és gazdaságilag nagy bajokkal küzködő Magyaror­szág minden dolgozó, hazafias ré­tege meghoz. A másik fontos intézkedés • a rendeletben az, hogy állami tiszt­viselő általánosságban nem vehet részt nyerészkedésre" irányuló vál­lalat alapításában és igazgatásában és ilyen vállalatnál nem viselhet tisztséget," vagy megbízatást. Ezt a tilalmat igen egyszerű megokolni. Ugyanis, ha pl. valamely tényleges* szolgálatiján levő köztisztviselő egy­ben nyerészkedésre irányuló vál­lalatnak mondjuk igazgatósági tag­ja, nagyon könnyen kerülhet olyan helyzetben, hogy vagy köztisztviselő minőségében nem képes száz száza­lékos eredménnyel eleget tenni kö­telezettségeinek, vagy pedig a vál­lalat érdekeit nem tudja védeni olyan mértékben, mint amilyenben ezt elfoglalt tisztsége kötelességévé tenné. A rendelet az ilyen morális összeütközések lehetőségét akarja elkerülni és természetes, hogy a köztisztviselő szolgálati kódexét minden tekintetben e ébe kell hogy helyezze, minden irányú más, ma­gántermészetű működésnek. épen ezért kellett a rendeletnek ugy intézkedni, hogy a tilalom nem vo­natkozik a külön törvényben meg­állapított vállalatokra, valamint tisztviselői szövetkezetekre, továbbá a Hangya és az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékeibe tarto­zó kis- és nagyközségekben székelő szövetkezetekre. A köztisztviselő azonban bármilyen tisztséget csak felsőbb hatóságának engedelmével vállalhat. • A minisztertanács által jóváha­gyott és kibocsájtott rendelet köz­megnyugvást kelthet. Egyrészt irányadónak veszi art a kényszer­helyzetet, amelyben az ország a ross2 gazdasági viszonyok között van, másrészt ezek között a kere­tek között figyelembe veszi a köz­tisztviselők szociális helyzetét is. Ahol a körülmények szinte kóny­szeritőleg nem irják elő, hogy a köztisztviselő magánvállalatnál is tisztviselői működést fejtsen ki, ott lehetőleg a rendelet intézkedé­sei igyekeznek o'yan helyzetet te­remteni, hogy a már előbb is emii­tett esetleges morális összeütközés kérdése szóba se kerülhessen. Ezzel a rendelettel az állami tisztviselőkre vonatkozólag a mei­lékjárandóságok kérdése elintézett­nek tekinthető. A megyei, városi és községi tisztviselőkre nézve külön rendelet fog intézkedni. VÁROSI MOZGÓ Hétfőn és kedden _ J fT Csak 2 napig Willy Frítsch és Nagy Katd németül beszélő, táncos, énekes filmoperettje: A hercegnő adjutánsa Kedden a legújabb hangos Magyar Híradó, A tisztviselők meg akarják alakítani a fogyasztók karteljét Vannak azonban o'y speciális szempontok, amelyeket méltányol­ni kell. Vidéken számos szövetke­zet működik, amelyeknek a falvak­ban természetesen más vezetője meni igen lehet, mint a tanító, vagy a jegyző. Itten tehát bizonyos fokig kényszerhelyzettel állunk szemben s Egy nyíregyházi tisztviselő toi­lából a következő sorokat kaptuk: A Nyirvjdék mánlu s 4-iki számá­ban t enti cim en cikk jelent raeg, a­melynek írója folytatását is ígérte. Erre vártam mostanig, azért ké­sett hozzászólásom. Vivátot szeretnék kiáltani, hogy végre olyan terv is felmerült le­rongyolódott exisztenciánknak ha nem is helyreállításira, hanem csak pillanatnyilag ható feisegité­sére, amely komoly alap, tehát építeni is tehet rá. Azzal rég tisztába kellett jön­nünk s tudjuk ÍJ valamennyien tiszviselők, hogy reánk különösen áh a közmondás; »Segíts magadon a isten is megsegít.« Az állani? Velünk szanálja ma­ját. Nem elég az úgynevezett sza­nálási levonás, az időközben foga­natosított további fizetéscsökkené­Sek folytán javadalmazásunk ma­holnap száraz kenyérre sem lesz e'ég. Lássuk be, nem tehet más­ként s én azt hiszem, véleményem csaknem minden tisztviselővel egye­zik abban, hogy nem baj a fizeté­sek további csökkentése sem, nem baj, ha k-enyérbői is csak fele jut az eddigi adagnak, ha ez a j 0bb jövő érdekében történik s ha ez­zel megmentjük az országot. A karteiek? Ugyan kérem, imit várjunk mi a ka'rtelektől? Mikor fájt a kartelek urainak a ml fe­jünk? Mit törődnek ők azzai, hogy ml éhen hai unk, hogy leron­gyolódunk, fontos, hogy a vezetők jó néhány ezer pengős honoráriu­mot .csorbítatlanul 'megkaphassák. Vagy a közvetítő kereskedelem bc'aija talán, hogy kisebb száza­lékkal is megelégedhet? Neirrt! Nem teheti ez't, mert történjék bármi, polgári hasznát nem felezheti meg. Ha egyik-másik mégis megtenné, nem a mi, hanem a s aját érdeké­ben — mint ezt a közelmúltban egy mészárosnál láttuk — azt tisztességtelen verseny miatt a szaktársak "azonnal támadják. Le­het, hogy igazuk van, bár mi' egyik-másikunk, kik a kereskede­lemben i s bírunk némi járíasság­gat, ugy látjuk, hogy az a mészá­ros, aki 40 fillérrel veszi a marha kilóját s egy pengővel adja tovább a hust, • nem igen fizethet rá. Ezt éppen cs ak megemlítettem, azon szándék nélkül, hogy bárkit is bántani akarnék. Jót tudván, hogy nekik is van elég bajuk. Annyi azonban s cnum esetre sincs, mmt nekünk tisztviselőknek, mert még­is csak az a tény, hogy a Jói meg­alapozott és jól vezetett üzlet, ha momentán nem i s gyarapszik, de ci és megtartja vagyonát, nw ellenben pusztulunk, veszünk s ma­holnap kötélre s em iesz elég pén­zünk. Tennünk kell tehát valamit. Ez­ért szerettem volna viváttat üdvö­zölni á cikk iróját, mert r-^nntati I arra, hoi s l 0gy segíthetünk ma­gunkon, Egyetlen lehetőség a szö­vetkezés. Ennek a módja azonban 3 cikk keretében sem et neimt mondható, semi meg nem oldható. Meg ke'i találnunk a módját, hogy alkalmas helyen és időben össze­jöjjünk és kicseréljük eszméinket. A cikk írójától eltérően az a vé­leményem, hogy igenis uj alaku­latra van szükség! E z lehet kiter­jedtebb, ele inkább helyi, mert így kevesebb adminisztrációval oldha­tó meg. A már meglévő szövetke­zeteink épen azért nem szoigál­. ják a célt, illetőleg csak egyes E csoportok, meg inkább egyes emi­berek céljait szolgálják csak, mert agyon adminisztráltak s vezetőik ! — tisztelet a kivételnek — hor­ribilis fizetéseket élveznek, hor­ribilis munkateljesítmény néUffii. Nekünk tehát nem reprezentáló egyénekre van szükségünk, hanem munkásokra. Ha esetleges szövet­kezésünk csak 1 százalékkal is emelné életnívónkat, ugy már ezért is érdemes volna elkezdeni. Pró­báljuk meg. T. M. — Á Dbat Recttrö áprilisi ta­vaszi száma megjelent és az Ujság­boltban kapható. Minden száma színes mellékletet és szabásmin­tát tartalmaz. A nyíregyházi borbély-, fodrász és női fodrászüzletek új árszabása Kategóriaba osztották a borbé­lyokat Megirta a Nyirvidék, hogy a nyíregyházi borbélyok és fodrá­szok az arak: "állandó lemorzsoló­dása ellen akciót indítottak, amely sikerre vezetett. A szakosztály az iparhatósági biztos jelenlétében határozatot hozott, amely a bor­bélyokat és fodrászokat két kate­góriába osztja és a két csoport részére eltérő árszabást állapit meg. A közönség tájékoztatása ér­dekében az uj árakat és az egyes kategóriába tartozók névsorát a következőkben közöljük: Az első kategóriába tartozó bor­bély,, fodrász és női fodrászüzle­tek részére; Borotválás 40 fill. Nyirás-borot­váfás 1 p 20 llli. Hajnyirás frizu­rára 80 fill. Hajnyirás géppel 50 fill. Gyermek fríz. nyírás 60 fih. Gyermek nyír. géppel 50 fill. Női hajnyirás g 0 fill. Fejmosás 60 fill. Szakáll nyirás faz. 80 fid. Szakáll nyírás géppel 50 fill. Ondolilás 80 Manikűr 80 fiií. Havibérlet: Min­dennapi borotválás 8 P. Minden másnapi borotválás 5 P, Hetenkint háromszori 4 P. Hetenkint kétszeri 3 P, Hetenkint egyszeri 2 P. 10 számos bérletjegy 3 P. A havi bérlettel egy nyírás jár. Az üzle­tenkivüli niuríkák 100 százalékkal drágábbak 1 Az I. kategóriába tartozó bor­bély-fodrász és női fodrászok : Takács Balázs, Kővári Gyula, Raj­tik Pái, özv. Szarvady Mihályné, Bodnár Pii, Machula Antal, Ju­hasz Sándor, ifj. Gucsa József, Tisza Míklósné, Szabó Károly, Stádeimann Károfy, Kovács Gyu­la, Gallasz Antal Koroknay Jó­zsefné, Jáger János, Maleskevit?. László, özv. Fekete Andrásné, Tnpsánszky Bertalan, Guttmann Márton, Homik József, Eisner 1 leién, Dienes István, özv. Szokoi Sám uelné, Scháchter Izidor, Sza­Ióczi Béla, Tóth Sándor, Hévzey Lajos, Perecsy Sándor, Balogh János. A Il-ik kategóriába tartozó bor­bély-fodrász és női fodrászüzleteW részér^. Borotválás 30 fill. Nyirás, borát­válás 90 fill, Hajnyirás, frizurára 60 fill. Hajnyirás géppel* 40 fill. Gyermek fríz. nyirás 50 fül. Gyer­mek nyírás géppé' 40" fill. j>Iői haj­nyirás 60 fin. 'Fejmosás 50 fiit Szakállnyirás fazon 60 fill. Szakáll­nyírás géppel 40 fitt. Ondolálás 60 fih. Manikűr öo fill. Havibérlet; Mindennapi borotválás 6 P. Műi­den másnapi borotválás 4 P. He­tenkint háromszori" borotválás 3 I'. Hetenkint kétszeri 'borotválás 2.50 P. Hetenkint egyszeri borotválás 1.60 P. 10 6zámos bérletjegy 2.50 P. A havi bérlettet egy nyírás jár, Az űzletenkivüü munkák 100 szá­zalékkal " drágábbak . A Il-ik kategóriába tartozó bor­bély-fodrász és női fodrászok; Jankovics Géza, Cservenák Jó­zsef, Brecz István. Ujlaky József) Szint hó László, Jakabovits Sándor. Kondor Sándor, Bancsik Dezső. Juhay Imre, Juhay István, Bene Ferenc, Eisenberger Benőné, Szo­boszlay Mihály, Gallasz József, An­tal Károly, Jöbhágy Károly, vitéz Hernádfői Sándor, Fischer József; Fischer |. utóda, Kolozs LajoS: Koleszár Mihály, Tóth Miklós, özv. Tóth Kálmánné, Tirnkü Béla, Sző­ke Sándor, Nemess Endre, Kubáik utóda. Az itt feltüntetett árak árjegyzé­kének kifüggesztése ugy a kirakat­ban, mint az üzletben, hatóságilag kötelező I

Next

/
Oldalképek
Tartalom