Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-20 / 65. szám

1932. március 20. JNÍYÍRYIÜÉ3K, 7 A sárréti csata — Péter Károly regénye. — Irta; Szohor Pál. Egyforma kedvetlenség lett úr­rá: irón é s olvasón. Mindenkit le­nyűgöz a gond: a család, a "hof­aap gondja. Ki menekül ilyenkor a toUhoz, mikor már könyvet el­adiu 'lehetetlenség ? Mégis vannak rajongók, akik félnek a közöny drótakadá­^neutól. Ilyen közeiharcos poéta­létek Péter Károly, a nyíregyházi h í&v. reálgimnázium történe­tanára. £ aki kezébe veszi első' •jnorntatásban megjelent regényét »A sáj-rét» csatát«, címről észszer­űiről gondolata visszaszáll rSgen »u Jt időkbe s történelmi kompozi­«ót sejt — a különben szépen taáHitott kötet rejtekébon. Az ol­vasók nagy többségét mar ő taní­totta történelemre s csodálkoznak r*jta, liogy Sárrétnek s a környé­kiéi viharzó ütközetnek: "emléke ís •toiosódott tudásuk előtt. A bevezető fejezet kétséget is hMgy lelkünkben. Földes Gábor •jram ,halála százesztendős évfor­éa lóján kilép gyepe s sir hant ja alól •». hazafelé indul régi otthonába. Különös tapasztalatokat szerez a maradi Városkában. Nem változott jóformán sonniu" Egy-egy uj ke" ritést látott, az emberek mintha megfiatalodtak volna: egyébként •záz esztendő sem t udta átfojrailm Sárrct külsejét. Ez a különleges bevezetés szim­bólummá válik az iró kézében. — Századokon át ismétlődő magyar, Szokások jelképévé. Az uj generá­lók haladnak apáik nyomdokán: * sárga bolt nem cserélt gazdát, az unoka még külsőleg is toa^oiilit nagyapjához. A városi po­litika perzselő lángja ma is "felcsap, akárcsak az ősök szenvedélyes lelkében. Az események közép-* pontjába a sárréti polgármester vá­lasztás került. E z állit egymással szembe kiengeszteíhetetlen harag­gal két családot. S a gyermekek szivében s zövődő szép szerelem lesz a tragédia magva, önkéntele­nül "Rómeó és Juha jut eszünkbe. Oda iéhetne írni mottóul a könyv •lé Shakespeare prológusát: »Két egyaránt méltóságos család, Uj lángra gyújtja régi baragát. E két ellenség átkos véribői Balcsillagu szerelmespár eredt; Haláluk ált', mely gyászos s rémítő, Lőn elte­metve az ős gyülö(et.» Földe s Gábor uram százeszten­dős túlvilági sétájának csalódása még ntást" is jelent. Nemcsak a sárréti utcák 'maradnak változat­lanul. nemcsak a magyar vidéki szokások öröklődnek át nemzedék­rői-nemzedékre, nemcsak a pot­gánnester választás hullámai borít­ják fel "egyforma lángolással £ vá­ros békéjét : hanem a szeretem is mindig ugyanaz marad. Mert a re­gény meséje két törékeny ifjú sziv harcát öle'li fel. Az iskolapadok közül indul el "ez a szerelem, ami­kor mág tele van sejtelmekkel, egyszer boldogságban az egekig emel, másszor korai életuntságot okoz. Egy keringő az érettségi bálon, mámoros borozás a tiltott diákkorcsmában, az első találka a városi kertben: ki ne emlékezne vissza régi ifjúságának s 0k boldog és tragikus pillanatára? Ennek a napról-napra fejlődő szerelemnek hűséges rajza teszi a regényt leginkább érdekessé. A diákszerelem ilyen állomásain min­den olvasó átment s most egyszer­re íeirajzanak előtte a régi emlé­kek. Mert ki volna hivatottabb az iskolásfiú léfekrajzát mégmintázni, mint a regény szerzője, ki egész életét közöttük tölti el. A regény stílusa kiforrott íróra vall. A különben egyszerű mesét* élénk kiadógu sofc tarkítják, Költői képei színesen csaponganak s a leíró részek tele vannak a megfi­gyelő erő beszédes bizonyságtétel leivel. A szüreti készülődés ügyes rajza erdemei legtöbb elisonerést. A két regényhős szerelmi 'harcát meggyőző erővei viszi a tragikus kifejlődés fele. Amikor mindenkit lenyűgöz a gond, amikor megfogyatkozott a jókedv, író és olvasó, fogadjuk örömmel Péter Károfy regényét, akinek merész a kedve s poétáiéig ke aranyba foglalta ifjúságunk sok bájos emlékét. A hercegnő adjutánsa, A Viktória sikerét is jóval túlszárnyalja ŐFELSÉGE A SZERELEM cimü bűbájos operett film csoda tik ere 4 AZ APOLLOBAN ^ Ma szosabatoa és holnap vasárnap utoljára Vadászfegyverével fóbelőlte magát egy fiatal polgári gazdasági intéző Kínzó betegsége miatt menekült a halálba Megdöbbentő öngyilkosság tör­tént e hó 17-én Polgáron. Dankó Mihály 28 éves irodalmi intéző, délután 2 órakor lakásán vadász­fegyverével fejbelőtte magát és nyomban meghalt. A gyilkos golyó a szerencsétlen fiatalember jobb halántékán hatolt be és teljesen szétroncsolta az agyát. A lövés zajára elősiető házbeSek Dankó szobájának bezárt ajtaját fel feszitették, de már későn. A halál a lövés után nyomban bekövetke­zstt. A csendőrség megindította a nyo­mozást, hogy az öngyilkosság hát­terében nincs e valami bűncselek­mény, azonban eredménytelenül. A fiatal intéző súlyos gyomorbajban szenvedett s az a feltevés hogy tragikus tettét azért követte el, .hogy kinzó betegségétől megszabaduljon. A kir. ügyészség engedélyezte a holttest eltemetését. Beregszászon csehszlovák megszállott területen épül az nj magyar internátns Elhunyt a beregszászi magyar internátus megalapozója Strebán Anna nyűg. tanítónő Fehérgyarmatról jelenti tudósí­tónk: A beregszászi magyar társa" dalom áldozatkészsége folytán a be­regszászi magyar internátus ügye egy hatalmas lépéssel haiadt e'őre. Az Internátus vezetősége zajtalanul, de egy percig sem szünete.ő céltu­datos munkával viszi előre az inter­nátus ügyét a megvalósulás felé. A jelenlegi szerény internátust első akadémia megalapításának céljaira ajánlotta, akkor mi ugy véljük, hogy ma is történelmi időket élünk és minden joggal megadhatjuk Strebán Annának azt a jefeőt, hogy a Kárpátalján élő magyar testvé­reinknek ő volt a legnagyobbja, hiszen ő nem egy évi jövedelmét, de egész vagyonát adta oda ne­mes szivének sugallatára, hivalko­—p- J - „ perctől fogva ideiglenesnek tekin- g dás nélkül, az ismeretlenségben tette és éppen ezért egy minden — J— - — 1-1­tekintetben megfejelő, minden el­látási és nevelési eszközzel felsze­relt modern internátus felépítését igyekezt elérni. Ez sikerült is, mert a magyar társadalom áldozatkész­sége folytán az internátus építését már megkezdték és rövid időn be­lül annak építését be is fejezik. Itt azonban fájó sziwe^kell jelen­tenünk, hogy emnek a magyar inter­mátusnak megalapozója első és egyetlen disztagja, hűséges gond­noknője Strebán Anna nyug. taní­tónő 73-ik évében tegnap elhunyt. Strebán Anna egész vagyonát: há­zát, ingóságát, a késjzen lévő ágyak­ból és ágynemükből álló felszerelé­sét a magyar internátusfnak ado­mányozta. Valamikor nagyon régen a magyar nemzet gróf Széchenyi Istvánt a legnagyobb magyar jel­zővel tüntette ki, mert egy évi jö­vedelmét a magyar tudományos megmaradva a magyar kultura ki­csiny oltárára. Mi ide át benne gyá szoljuk tehát Kárpátalja legna­gyobb magyarját. Bár idegen hangzású a neve, de magyar szív és magyar lélek lakozott benne. Az Internátus választmánya, Be­regszász és vidékének közeli és tá­voli magyarjai lelkében Strebán Anna halálá\al megszületett egy szent fogadalom. A Strebán Arrna által megalapozott magyar inter­nátust naggyá és erőssé tenni. Ezt kívánja a megszállott területbeli magyar testvéreinktől Strebán An­na telke, emléke. K- Gy. Grünstein űriszabósága a Bessenyei-tér 2. szám alól átköltözött a Hagytakapók palotába, a Kelemen uri divatcég üzlethelyiségébe. Tavaszi divatöltöayök mar 100 P-tó'l e'egáns kivitelben készülnek Szé&ely népdal Irta: H. Fejér Fgiác. Zug az erdő, kést üttek a szivébe, Gyöngyvirágos tavasz sir fel az égre. Zugó erdő az időnek sirása, Sohse hittem, hogy sírunkat megássa. Dörög az ég, Isten beSzéi belőle s Ég szakad rá, ki a székelyt megölte. Nincs kicsiház, gazda is ment utána, Gyászinduió szegény asszony sírása. Ha sir a nap, csillagtalan az éje, Koldusbotnak csak halál lesz a vége. Könnyet sírnak a harangok a házra Székely asszony kisirt szemét iezárta. Délibábra az van szépen felirva, Bor uséjnek piroshajnal a sirja. Azért ugy szólj légidalos az égőn Könyörülj meg nagy Ur Iste» a népen. — Köszönetnyilvánítás. A Nyír­egyházi "Takarékpénztár Egyesület 50 pengőt adott a g8i. sz. Kovács István csarkészapród-csapatnak. — Fogadja a nemeSszivü adományért a csapat hálás köszönetét. Homokszemek A budapesti iparodig, köztük legelsősorban a husiparost­ság, évek hosszú során át ádáz küzdelmet folytatott a főváros kü­lönféle közüzemei, de leginkább az élelmiszer üzeme el'-en. Az évtizedes* küzdelemnek, az évtizedes minisg­terjárásnak végre kezd eredménye lenni. Lassan leépítik és megszün­tetik a közüzemeket. S amikor vég­re évtizedes kitartó munkája fe­letti örömeként Hozsannát zeng a fővárosi iparosság és nem utolsó sorban a husiparosság, ugyanekkor nálunk megpendítik a hangot a gazdák egy közösen alapítandó gazda husszék mega'apitása" tár­gyában. Mi "sem természetesebb, mint hogy ennek az eszmének a fel­vetéséért nem a gazdákat illetheti az iparosság részérői a szemrehá­ínyás. Ha ezt a hirt Pesiten a ható­sági üzemek megszüntetése elleni harc vezetői é'én Bisztránszky urammal, olvassák, nagyon furcsán I fognak nézni és csodálkozni, hogy • az ö általuk vetett mag milyen kü­lönös gyümölcsöt terem. Valahogy ugy fognak nézni, mint aki vad­almába harapott, édes alma he­lyett. A bor vitába legyen szabad egy kis szódavizet is fröccsenteni — literenként 24 fil­lérért. Már tudniillik a szódavizet 24 fillérért. Detailban. A fogyasz­tónak. Hát nem furcsa ? Maholnap parin áll a bor, meg a víz. A drágán termeit bor, meg az isteni ajándék. És ez nem bagatell kérdés^, könyörgöm, nálunk. Nyíregyházán, ahol hamisítatlan jó iv&víz kevésf 'van. Ahol a kényesebb gyomrú em­ber képes a jósa-kutra küldeni egv ital jó vizért. Ahol az idegenből jött ember nem képes megszokni a vizet. És kénytelen mesterséges vi­zet inni. Vagy azzal keverni leg­alább is a kut vizét, hogy iható legyen. Nem, és ismételten nem bagatell-kérdés ez. És amikor a bor 20 fillér. Néha még olcsób}> is. Négy-öt fillérrel. így tavasz tá­ján. Egyszer-kétszer leszinelve. — Igaz, hogy csak angróba. De ta* Ián az mégsem víz. Csjaknem in­gyen kapott kutviz. Hát nem érde­kes ? Hát érdemes ma már fröcs­csöt inni ? Szódával ? Gondolkoz­zanak csak rajta a szódavizgyárOr sok, hogy mi /esz, ha egyszer elkez­dünk tiszta bort önteni a pohárba?"'

Next

/
Oldalképek
Tartalom