Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-20 / 65. szám

Nyíregyháza, 1932. március 20. & Vasárnap íalll. évfolyam. 65 sz POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára: hétköznap '0 f., vasárnap 16 f. Alapította : JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség éa kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. szám. — Telefonszám: ! 39. Hirdetéseket az Ujsácbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. iir"i ii iiiiiwimuM mi mam IIIMII mai —11 Húsvétkor indul az első kirándulóvonat , B u d a pestre Az éíeí parancsa lrta

: vitéz PuRGLY EMIL m.kir. földmiveíésügyi miniszter. Sokszor tapasztaljuk, hogy a legegyszerűbb megállapítások hatottiak a legnehezebben az eniben elmékbe. Különösen, ha ellentétes; érdekek állanak a megértés útjában. Egyike ezeknek a kézenfekvő és egyszerű megállapításoknak az a tény, hogy Magyarország agrárország. Mily sokáig tartott, atnig a köztudatba maradék néikül átment (Unnak a szükségességnek a felismerése, hogy a magyar közgazdasági politikának nem lehet fontosabb célja a mezőgazdasági termelés védelménél, sőt nem is /ehet egyéb célkitűzése. Az élet parancsa ez! Erre az alapigazságra most, hogy eljutottunk a gazdasági világválságnak soha nem ismert mélységeiig- és a gazdasági életet béklyóba verő kényszerrendszabályok súlya alatt szenved egész Európa, sőt az egész világ: már oly tényezők is ráeszméltek, amelyek eddig e'lentétes közgazdasági irányt követtek. Minden rossznak megvan a maga jó oldala is: a mindnyájunkat sújtó válságos idők egységet és egyetértést hoztak fétr : a magyar gazdasági életnek sokszor széthúzó erői között és nincs ma olyan érdekeltségi rétege az országnak, mely ne volna tisztában azzal, hogy az ország jövője és egyben a többi termelési ágak jövője is, a mezőgazdasági termelésen múlik. A gazdasági' közvéleménynek ez az egyöntetű meggyőződése fokozott felelősséget ró a földmivelés-. ügyi kormányra, amikor az ország mezőgazdasági lakossága részére termelési programot akar adni. Hiszen a termelési programnak a mai viszonyok között - látszólag ellentétes, vagy legalább is különálló — kettős célt kell követnie. Gondos* kodnia kell az ország közgazdasági életének pillanatnyi igényeiről: a külföldi fizetési eszközök megszerzéséről és az anyagi gondokban fuldokló gazdák megmentéséről, de ugyanekkor a jövő horizontját is át kell fognia, hiszen a mezőgazdasági termelés a természet parancsánál fogva, nem egyetlen gazdasági évben, hanem egymást követő gazdasági évek ciklusában történik. Azt jelenti-e vájjon ez a megállapítás. hogy jóstehetséggel kell bírnia a mezőgazdasági politika felelős irányitóinak ? Nem. Hiszen Gondviselés nem ruházta fel az emberi elmét a jövóbelátás képességeivel. De igenis szükségük van ezeknek a felelős tényezőknek józan gazdaszemre és üzleti érzékre, hogy felismerjék a gazdasági él 't változásait és ebekből a jövőre nézve is helytálló következtetéseket tudjanak levonni. Talán a legfontosabb ezek között a feli:jmerések között, hogy exportbuzánk értékesítése a tengerentúli búzatermelés és a szovjetnek társadalomellenes' bu'zaértékesitési politikája következtében mind nehezebbé vált. Szükségessé vált tehát a mezőgazdasági termelés résfcletes átszervezése. A helyi viszonyok elöntik el, hogy hox. mit lehet termelni. De van azért néhány olyan *k özös alapelv isj, mely országszert.' érvényes. Maga a természet hivja fel a figyelmünket az egyik ilyen alapelvre: a növénytermelés és az állattenyésztés egységére, azaz arra, hogy e kettő kiegészíti egymást. A szemes és szálas takarmányfélék termelése kivezető utat biztosit a válság idején, is: biztosíték erre a tengeri kiváltságos helyzete a mai nagy árlerombolódás közepette. A másik alapelv magának, a/ állattenyésztésnek a fokozott művelést. A fokozott müvelés alatt nemcsak, vagy nem pusztán csak több állatot értek, hiszen síajjios, a külföldi piácok egyre erősebben zárkóznak el vágóállataink elől, — de gondolok a minőségi termelésre, s gondoljunk a tenyészál;atkérdésre: miért ne lehetne az áldott magyar föld a Balkán országai részére az állattenyésztésnek az a vérfrisisitő forrása, ami Svájc volt évtizedeken keresztül a magyar állattenyésztés részére. Miért ne láthatná el az áldott magyar föld a kényes izléstü nyugati piacokat azokkal a különleges minőségű húsokkal, baromfival. állati termékekkel, amelyeknek mindig megvan a maguk jól fizető vevőközönsége. Sokan azt mondják, hogy a magyar gazda tul konzervatív, nem kapható az újításokra és nem hajlandó apái példájától eltérni. A konzervatív szellem, mint a röghöz való ragaszkodás, nemzeti erő és gazdag forrása azoknak a tradícióknak, melyek a magyar népet államalkotó nemzetté avatják és a h

elye

s értelemben alkalmazott, haladó konzervativizmus, kétségtelenül lehetővé teszi, hogy szerető és gondos irányítás mellett a magyar mezőgazdaság eí tudja végezni a változott idők által rárótt változott föladatokat. A magyar gazda fel fogja ismerni az élet parancsot. Szabolcsvármegyében aggasztó a téli csapadék hiánya A vármegye közigazgatási bizottságának ülésén Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő a következőkben számolt be SzabolcSvár, niegye gazdasági állapotáról: A három hónapon át folyó hó elejéig tartott száraz, hideg idő és gyakori "északi szelek hatását őszi kalászos repce, lóhere, Tucérna vfatésejnk, rét és legelőink e

rősen megsinklették, azonban még a kárt, vagy annak megközelítő nagyságát megállapítani nem lehet, m

ert sok függ attól, hogv maként fog az időjárás alakulni. Jóformán hótakaró nélküi Nyíregyháza megyei varos, a nagy" kallói, nyirbogöányi. a dáciai aísó és teiső járá>oK vetésterülete szenvedtek legtöbbet, mert az északi, nyugati és Slélt fekvésű járásokban, ha vékonyan is, de volt némi hólepel, igaz> hogy ezeken azonban helyenként jégpáncél borította az aljasabb részeket, a homoktaiaju magasabb részeken pedig a

z erős széfek rongáfták meg a gyenge vetéseket. » Különben már maga a téh csa. padékhiány is, melyet későbbi csa padék alig pótolhat, aggasztó és így > < a fövő évr termés eredménye iránt, sajnos, nagy reményekkei-alig lehetünk. Ez mar a negyedik jóformán hólepel nélküli telünk. A gazdaságok készenlétben várják a munkálatok miegkezdhetését, sajnos azonban sok tavaszi Vétőmaghiányban szenved és megfelelő tőke ,hitei hiánya miatt azt tnleg. szerezni képtelen. Burgonya-vetőgumóbaü fog nagy mám mutatkozni, mert abban a tagy teteme® frfat okozott. A 20 kh.on aluli birtokon gazdálkodók burgonya, árpa, zab és tengen vetőmag szükségletére az OKH áltat hitelképesnek talált kérelmezők részére 6, illetve 9 hó aia'tt visszafizetendő 9 százalékos hitei ellenében a földmivelésügyi miniszter ur előterjesztéseimre 450MI P-t bocsátott re.ndeíke- , zésemre. A rendelet vétele után soronkí5193—4 Van szererencsém a t. vevőközönség szíves tudomására hozni, hogy a legújabb párisi modellek szerinti Női kabátok, gyermek kabátok, ruhák, blousok minden kivitelben a a tavaszi idényre óriási választékban megérkeztek. Ugyancsak saját műhelyemben modellek szerint készítek akár kozott anyagból Kabátokat 30 P, angol kosztümöt 35 pengőért. Kérem a t. vevőközönséget, tekintse . Cl . . meg áruraktáramat, minden vételkényszer V^Set , m&Ot áruháza nélkül, hol meggyőződhetik az arum jó minőségéről és a J legolcsóbb árakról. Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 4. Telefon 5-52. rtesités Ara. 16 fillér