Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-19 / 64. szám

:S38SSE m jníyíryidek. 1932. március 19. MMHMgaHMMMBI Eber ántai dr.: Magyarországnak az az érdeke, hogy vámmentesen tndjon kimenni borával, terményeivel, állataival £be

r Antal dr Nyíregyháza város országgyűlési képviselője tegnap délután 6 órai kezdettel tartotta meg történelmi tudományos előadását »Szlz év előtt« cimimel az ipartestület székházában. A mmd végig érdekes előadást nagyszámú közönség hallgatta végig. A hallgatóság soraiban ott láttuk a hatóságok "képviselőit is. A közönség lelkes tapssal honorálta a nagyszerű előadó alapos mély tudásu beszédét. Éber Antai dr előadásának megnyitójában ismertette a száz év előtti kornak mezőgazdasági viszonyait majd többek között a következőket mondotta; A török uralom során elpusztult az ipar és amikor az alvidék megtisztult a törököktői, alig lehetett ott a legszükségesebb kézműveseket találni. Az ország észak nyugati részében érezhetővé vált a megmaradt német városok hanyatlása és a régi virágzó iparnak és kereskedésnek csak maradványai vannak meg és a sorvadás jelei t agadhatatlanok. Az ipar hiányát észreveszik a 18. század elején és az 1723-i országgyűlés idegen kézművesek behivá-v sát r

endeh "el, kiknek 15 évi adómentességet biztosit. A 18-ik század végén eszközölt összeírás szerint összesen 31.000 iparos van az országban, beleértve a legényeket és inasokat is és ezeknek^nagv része is inkább földmtveIésset foglalkozik és az ipart mellékfoglalkozásnak tekinti. Az iparosok céhekbe állottak össze és Mária Terézia korában a céh-rendszerrei járó visszaélések tapasztalhatók. A céhek a mesterek felvételét megnehezítik, hogy a versenyt kizárják és a nyereség minél kevesebb iparos között oszoljék m

eg; az ár

uk árát mlagasra csigázzák és bírságot szabnak azokra, akik olcsóbban adják készítményeiket. Igy azután a

z önálló iparosok száma nem

1 szaporodhatik, a kézművesek a versenytői nett* tartva, nem haladnak, a honi iparcikkek hiteie csökkan, és aki teheti idegen országból jött készítményekkel elégíti ki 'szükségletét. Ezek a visszaélések kényszerítik a fogyasztókat a védelemre és a nemesség, mint uralkodó osztály, a megyei árszabásokban tatálja a véde'em leghathatósabb eszközét, ahelyett, hogy a céhek megszűntetésére törekedett volná. II. József eltörli a ^éheket, de a rendi reakció 1790-ben visszaállítja őket és ezzel a kisipar fejlődésének főakadáfyát is. A kisipar nem fejlődhetik és alacsony fokon marad. Annikor II. József az Észak amerikai" Egyesült Államokkal kereskedelmi szerződést akar kötni és m

eg akarja tudni, melyek a magyar főteimények és gyártmányok Győry Ferenc udvari tanácsos azt feleli, hogy a magyar gyártmányok sorát összeállítani sem érdemes, sem illő nem volna, legfeljebb besózott hust vihetnénk Amerikába. Az előadó ösmerteti ezután az akkori kornak a felfogását. Az uralkodó osztály, a nemesség lenézte az iparosságot — mondotta — Magyarországon olyan "kevés gyár van ebben az időben, hogy nem is érdemes megemlítem. Ezért irja Berzeviczy: »AIfg van tisztességes személy az országban, aki belföldi termékkei ruházkodnék, kinek bútorai ne volnának külföldiek...« A kereskedelem ís idegen kézen van ebben az időben — mondotta. — Magyar nem foglalkozik kereskedéssel, a "kereskedés a görögök kezébe jut. A »görög« szó kereskedést jelentett a nép nyelvén. Ha valahol'görög kereskedő ímeghaít vagy elköltözött — irja Grünwald Béía — magyar ember nem vállalkozott az üzlet folytatására . Az elmaradottság főokaa 18. század végén és a 19. század elején a magyar nemesség adómentessége volt. Ehhez az adómentességhez a nemesség görcsösen ragaszkodott, ennélfogva azután a birodalmi kormány vámokkal sújtotta a magyar terményeket, igy a magyar ipartermékeket, ha azok az osztrák tartományokba vittek be árut, 30 százalékos vámmal terhelte, míg azi osztrák terméket, ha Magyarországba hozattak, belföldieküt voltak tekintendők és ezekért csak 3 százalékos vám volt fizetendő. II. József megkínálta Magyarországot a szabadkereskedésseí. s az iparelőmozditással, ha a. nemesség lemond az ajdómentespségről ésí ha a nemesség a közterhek viseléséhez megjelelő arányban hozzájárul. Ezt azonban a memessjgg viszszautasftja és igy minden marad a régiben. Pedig igaza van Grünwald Bélának, amikor azt állapítja meg, hogy »az az összeg, melyet a nemesség adó fejében fizetett volna, csekélység volt ahhozí képest, lamit a nemzfet a feninálló vámrendszer következtében vezetett«. Hozzájárul ehhez, hogy a magyar ság abtyan az időben nem tekintette az ipart és kereskedést hozzá méjtó foglalkozásnak. Megemlíti ezután az előadó azt; hogy az egész birodalom közterhe abbjan az időben 83 mjllió forimt volt, a magyar birodalom no millió pengővel járult hozzá a terhek viselésiéhez. Természetesen ez fqevés volt, i^gy hogy a monarchia más bevételi forrásokhoz folyamodott. Vámokkal sújtotta a ma(gyar termékeket. Ennek persze visszahatása volt s az egész gazdasági élet lasáu sorvadásba ment át. Éber Antal ezután párhuzamot vont a mai és az akkori állapotok között s azt. a megállapítást szűrte le, hogy nagyon hasonlítanak a mai lehetetlen állapotok a rmut emlékeihez s leszögezte azt a véleményét, hogy a mai helyzetből csak egyetlen kivehető mód van: a gazdasági liberalizmus. Már Széchenyi rámutatott ennek szükségességére. Legyen szabadkereskedelem ! Szűnjenek meg a vámhatárok. Magyarországnak az az érdeke, hogy ki tudjton menni borával, terményeivel, állataival vámmentesen. Az államnak is ez az érdeke. Hisjzen ha ez megvalósulna, akkor nem voiffiának ezek a nagy közterhek, melyek nyomasztólag hatnak az egész közgazdaságra. Ne ijedjünk meg a gazdasági liberalizmustól, a józan ésíznek természetes követelménye ez, mely elől nem Jehet kitérni. Ez az egyedüli lehetőség az egészséges kibontakozásra. 'f'lfij Meleg taps fogadta Éber Antal dr magas szellemi nivón jUló előadását, mely tagadhatatlanul érdé- " kes és figyelmet lekötő voft az utolsó szóig. A nagyszerű előadás után társasr vacsora volt az ipartestület székházában. A fehér aszta!" melleti sokan felköszöntötték az illusfctris vendéget. Az ipartestület vezetőségét dicséret és elismerés illeti azért,' hogy Éber Antal dr.-t megtudta nyerni ennek az értékes előadásinak a megtartására. Sóváry Ferenc gondnok e?uttai is remekelt kitűnő konyhájával. Ma érkezem Jegyelővétel d. e. 10—1 -ig, Diadalba Hyppolit Szőke Szakáll vígjátéka, Zoro és Horn ni bnrleszkje a Városi Szinház mai benmiatéján A Városi Mozgó ma Szőke Szakáll kacagtató 9 feívoMsos bohózatát mutatja be, címe v>A lebegő szüze, és .főszerepeit rajta kivüi Dina Gralla, Fee Malten, Heieina Stell, Adele Sandrock, Fritz Schultz Paul Kemp játsszák. A rendkívül mulatságos darabban Szőke Szakáll egy esetlen, csetlő-boitló öreg figurát játszik, — minden gesztusa viharos kacagást vált ki. A másik attrakció Zoro és Huni uj beszélőfilmje: »A weekend hősök';.. A két állástalan cimbora most leányokat szóktet, lakatlan szigeten él, banditákkal harcol, végül pedig a hepiend kedvéért még egy csekket is kapnak. A pompás műsor vasárnapig bezárólag kerül szinre. A Leánygimnázium márcins 15-i ünnepe Az ev. Leánygimnázium d. u. 5 órakor a Kossuth Lajos gimnázium dísztermében ünnepelte a szab|adság ünnepét. A zsúfolásig megtelt terem ismét kicsinek bizonyult. A tartalmas műsort az énekkar vezetteés' fejezte be a HimnusjSzal és Szózattal. Legkiemelkedőbb szám dr. Kovách Lászl^né ünnepi beszéde volt, mely magas szánnya/ásu szavakkal tárta az ifjúig elébe nagy elődeink érdemeit és mélyenszántó golndolatokkai világította meg a nagy nap jelentőségét. Kedves egyéniségének minden melegsége benne volt finom mondataiban. A szavalatok az önképzőköri munkának igazájn díszére váltak. Pecsenye Lenke Petőfi: Talpra magyarját szavalta nagy lelkesedéssel, jó hangsúlyozással, Oláh Sára Jókai: Ércleány c. költeményét tolmácsolta mély átérzéssel, tehetséggel. Majd néhai'dr. Prok Gyula emlékére alapított pályázat történelmi vonatkozású tételének értékes kidolgozása világított be élénken abba a efjlett intellektuális életbe, melynek a leány minden nyilvános szereplése megannyi bizonyságtétele. A pályatétel a magyar nemzeti történelemből vette tárgyát: »A magyar nők szerepe a szabadságharcban volt. A pályadíj nyertese Oláh Sára VIII. o. tanuló. Dicséretet kaptak még: Hartstein Livia VIII. o. t., Fráter Viola VII. és Mikler Anna VII. o. tanulók dolgozatai. A pályadíj átadója és a dicséretek tolmácsolója Szohor Páí, az intézet felügyelője meleg elismerS és buzdító szavakban fejezte ki örömét a nivós munkáért! A nyíregyházi cserkészcsapatok fáklyás-zenével köszöntötték báró BntUer Sándort névestéje alkalmából A nyíregyházi cserkészcsapatok és cserkésztisztek tegnap este fáklyászenével köszöntötték fel szeretett elnöküket, báró Buttler Sándor ur őméltóságát, névestéje alkalmából. Minden évben megtették ezt| már eddig is-, most azonban nagyobb jelentőséget adott az ünnepíésnek az a körülmény, hogy az ünnepelt csak nemrég épült fe( súlyos betegségéből s igy az üdvözlés annak az örömnek is kifejezést adott, amelyet minden nyíregyházi cser kész érez, amidőn ujbóHáthatja ősi hajú, de fiatalosan lelkes vezérét. A

z öregcserkészek részérő' Szauder Ferenc a 952. sz. Baros|fe Gábor csapat öregrajának tagja, a csferfcészek részéről Mauritz Sándor a 88. sz. Szabolcs csapat cserkésze, az apródok részérő

1 mádi' Szabó Gábor 985. sz. T§ss vezér csapatbe'i tpródcSerkész üdvözölte. A' vármegyei cserkéslztisztikar s a nyíregyházi cserkésztiszték jókívánságait Köllonay Zoltán vm. vezetőtiszt tolmácsolta. Üdvözletében arra kérte a magyarok Istenét, áldja meg szeretett, ősz vezérünket még hosszú éveken át egészséggel, hogy még soká vihesse Szaboícsmegye cserkéspeí előtt a liliomos lobogót. Meghatottian köszönte meg az ősz vezér azt a gyermeki ragaszkodást, melyet szeretett cserkész^ fiai iránta tanúsítanak s igéri, hogy ameddig csak . ereje engedi, mindig az ő cserkészeire fog gondolni s mindig érettük fog cselekedni. Ehhez kéri a jó Isten segítségét és a tisztikar támogatásátAz egyes üdvözlések között a Baross Gábor cserkészcsapat zenekara alkalmi darabokat -játszott kifogástalan készültséggel Itt említjük meg, hogy a vm. Tntézőbizottság tisztikara a következő: Elnök: báró Buttler Sándor, ügyv. elnök: Tamáska Endre, főtitkár és pénztáros: Tiefbruniner Ernő, vezetőtiszt: Kollonay Zoltán ker. vezetőtiszthelyettes: Péczeli Imre, titkár : B'izmann László cserkésztisztek. í -1 ! : 1 [. i "l' ' w. e* Greie Theimer, Nagy Eaió Szőke Szakáll, Halmay Tibor az Apollóban Sikerrel mutatta be tegnap az Apolló az évad egyik legpompásabb) operettfilmjét, »Űfelsegs a szerelem® cimmel. Rengeteg kitűnő színész, az élen "Halmay Tiborral, Nagy Katóval, Szőke Szakállal és Gretl Theimerrel. Nagyszerűek a magyar dalszámok és párbeszédek. A kitűnő fiTm vasárnapig marad műsoron, rendes helyárakkal. _J TÖZSDB (A Nemzeti Bank hivatalos árfolyama) A pengő Zürichben 90*02 és fél. Valuták: Angol t 20*55—20*95 Leu 3*48—3*54 Cseh kor.16-94—17*04 Líra 29*35 -20*65 Dinár 10*01-10*09 Márka 135*45-136*25 Dollár 570*50-573-50 O.schill.SO-454 olearlil Frank 22*30-22^0 Svájci fr.tl070-Ul*40 Terminypiac BuzaT7 kg. 12.60-12*80 | SSrárpa.I. 18fl9-2W0 Buza79 kg. 12*90—13*15 Buza 80 kg. 13*00-13*30 Rozs 15*40-15*50 Tak, árpa L 17*00—17*50 , IL 16*25-17*75 IL 17*50-18*25 Zab" 1. 22*65— 23*00 , II. 22*00—22*30 Tengeri 15*80—1600 Korpa 13*60-13*75 Határidősök: Buzamárc. 12*60—12*70 Buza máj. 13 30—13*32 ROZS máre. —* Roza mái. 16 30-16 35 Teng, máj. 15*00-15-04