Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-01 / 49. szám

jrtímrifiáE. 1932. márcjus 1. Vagyonváltságot! Irta KÁLLAY ANDRÁS. Félremagyarázzák vagy félreértik a vagyonváítságTól múltkor írott cikkemet. Sokféle ember van t. ol­vasóm; van aki megért valamit, van aki meg tudná érteni, de nem akarja és vannak olyanok, akikre a Menyország vár. Dióhéjban megismétlem tehát cik­kemben leirt 'elgondolásomat: Csonkamagyarországnák sem va­gyona, sem jövedelme nincsen; ami van, az már le van kötve tartozá­saira. A »Magyarság« pénteki szá­mában leközli a »Times« világlap­nak országunk pénzügyéivel foglal­kozó cikkét; azt mondja a »Ti­mes« :. /.Magyarország túlságosan sok kölcsönt vett fel és a külföldi Tőke könnyelműen nyújtott 'hiteleket Magyarországnak, jóformán biztosí­ték nélküle. Ezt a lapot az- egész világon ol­vassák, a legnagyobb gyönyörrel az utódállamok. Hát elképzelhető az, t. olvasóm, hogy mi a külföldtő<, bármilyen drága teunatra is ujabib kölcsönt kapjunk i Utópia ! A 'kül­földiek jobb üzletemberek, mint a mi bölcs, világhirü pénzügyi szakte­kintélyeink, akik valahány, annyi­felé húz a tűrhetetlen helyzet meg­ítélésénél és a segítség módozatain. Node most már gyerünk haza a külföldről, ahol fekete Laput kap­tunk útlevélnek, és nézzünk itthon széjjel a nyomortanyáin : Tönkre­menés, éhség, kétségbeesés; érrefc. öngyilkosságok, gyilkosságok, rab­lás, munkanélküliség, kommuniz­mus, anarchia. Már itt vannak ! T-'.rre fel esetleg oláh megszállás. Nem ecsetelem én tovább az itt­honi dolgokat; tulqn-tul ordítják.azt azok, akik szerencsétlen országúink' (.sonkaságát, nyomorúságunkat régi programmpontok kisajátításával, iz­gatással kihasználni, uralomra jutni .ijnzeretnének, szóval a vérből ara­nyat csinálni akarnának. — 1 ,,Dc pénzt keriteni muszáj az ál­lamnak, onnan, ahol van. Gondol­tam hát arra a megoldásra., melyet még 1916-ban mint állami alkalma­zott néhai Báró Kürthy Lajosnak elmondottam és hirlapiíag leközöl­tem . Akkor a hadikölcsön helyett ajánlottam a vagyonváltságot, újra megteszem most, amikor már ezer­szer, nagyobb bajban- vagyujik, mint a háborúban. Hozzon az országgyű­lés egy- törvényt 48 óra alatt, amely szerint minden számottevő ingatlan­ra, legyen az ház vagy föld, az á 1­lam tulajdonjogát bizonyos hányad­részre. rákebelezi progressfeive. — Evvel a körülbelül 3000 roiiiót ki­tevő uj vagyonnal kérje meg a Népszövetséget arra, hogy e vagyon értékéig engedjen pengőt forgalom­ba hozni a régi pengővef egyenlő értékben; ha megadja az. engedélyt, jó;-ha nenradja meg, akkor- csinál a magyar állam ui vagyona ere­jéig, pénzt belföldi' forgalomra, és akj nzi el nem fogadja teljes érté­kében, azt lezárja, előbb megbotoz­. látván. Akiknek ingatlanára az ál­lam tulajdonjogot bekebelezett, to­vább használják ingatlanukat; elad­hatják, nem fizetnek az államnak semmit, csak az egész ingatlan adó­ját, - szóval semmi sem történt, • csak annyi, hogy az állam vagyonra hitelre tett sze rt, anélkül, hogy e vagyont értékesiteni akartná, sót inkább az idők változtával lemond a kényszerhelyzetben szerzett tulaj­donjogairól. T)e fedezetlen inflációt rendezni, becsapni a vi'ágot és ma­gunkat, ez nem méltó a magyar nemzethez : kipróbált őrület ! Hi­szen nincsen már bolond ember. ­Ennyi az én elgondolásom, kivitele se. pénzbe, se időbe nem kerül, uj szerv fölösleges, lopás kizárva. Ismétlem, megvagyok győződve, hogy a magas klérus, a főnemesség, bankok és kartelek, általában a gazdagok hozsannával fogadják e megoldást. Az ingatlan vagyon ilyetén gyors elintézése után, illetőleg egyidőbem vele iktassák törvénybe a ma 'isi életben levő francia törvényt. így szól: »Aki vagyonát és jövedelmét ha­/nisan vallja be adó alól bármi módon elvonni akarná; államcsalást követ el; büntetése azonnali letar­tóztatás, vagyonelkobzás és 10 évi fegyház®. Ennek a törvénynek az alapján az ingatlanokon kivül álló, ingó vagyonokat eredményesen. lehet megvagyonváltságolni. De hát ez már a királyi bíróságok és rendőr­ség dolga. Oda se neki, tisztelt érdekeltség; az én elgondolásom annyira egysze­rű, kézenfekvő, célravezető, azután, mondhatom, lopás is kizárva, hogy m m 11— .",— nem lesz abbpl paszuj se. £n leszek az utolsó, aki az egységes pártot elhagyja. Jogom van hát azt kérve­kémi, csináljanak már valamit. El­liatározó, gyors lépéssel, mielőtt a tavasz jön, mert különbeai az ellen­zék e kis entente gunykacaja fogja kisérni a megsemmisülésbe, melyből feltámadás nincsen. A kormánynak, az egységes párt­nak kell szociális érzéspei Jbimia, .és evvel megelőzni azt, hogy a föld­művé 1 ő nép váljék szocialistává, illetve ők egyenesen kommunistává! Ajánlom minden ankét, bizottság stb. mellőzésével a következőket azonnal : í. A francia adózási törvény és vagyonváltság életbeléptetését. 2. Moratóriumot minden vonaton, foglalás és végrehajtás kizárását. 3. Kamatláb leszállítását legalább egyharmadával. Mindenféle gyűlés betiltását. 4. Minden rendelkezésre álló pénznek a mezőgazdaság, kisipar fejlesztésére és a munkanélküliség megszüntetésére fordítását. De táviratilag l ki ipartestület rendkívüli közgvniéséa az iparosság megfiyngvássai fogadta Zom­bomky Dántel diszelnök és Tóth Pá! elnök felvilágosítását a piaci fselypénskérdés ujabb njsbb megoldásáról i tagsági díjakat progresszív alapon állapították meg A nyíregyházi ipartestület tegnap délelőtt tíz őrakor népes rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a városi iparhatóságot l'ásztor László kép­viselte, és amelyet ifj. Tóth Pál elnök A Hiszekegy imájával nyitoott meg. A rendkivüli közgyű­lés legfőbb tár«ya a? *lapszaVáiyok módosifása VÓ"t, amWy^ek tervét Az elöljáróság elöntése alapján ifj. Tóth Pál elnök ismertette. A módo­sítást főként az tette szükségessé. hogy a tagsági dijak befizetése te­rén oly nagymérvű elmaradás mu­tatkozott, hogy a költségvetésben előirányzott 5000 pengő bevétel he­lyett mindössze 2300 pengő folyt be. Ilyen körülmények között az elnök nem Vál'athatti a /;•­td&sséget az ügyek további vi­telének biztosításáért, mert lehetetlenné vált a költségve­tés reálitása. Az elnök Lakner BéLa alelnökkel és dr. Magéra József titkárral Miskolcon tanulmányozta az ipartestületi tagsági dijak kér­dését és azt a javaslatot terjesztet­te az elöljáróság elé, hogy az ed­digi alap helyett, amely szerint a segédek száma volt a tagsági dijak alapja, > ezentúl a káreseti adó ííapja ' legyen a kiindulási szám és •progresszív alánon óUapitfflk meg a tagsági dijakat. Ennek a javaslatnak elfogadása ér­dekében módosítani kell az alapsza­bályokat. A régi 9- pont helyére kerülő uj szakasz kimondja, hogy a tagok a belépés alkalmával "átvett ciijnyugtakönyv fejébein 20 arany­pengőt fizetnek, májd akinek kere­seti adóalapja 20 pengőnél nem több„ az két pengő tagsági dijat fi­zessen, 20 30 pengős alapnál négy, 30 40 pengősnél hat, 40 5° Pen­gősnél 8 pengő legyen a tagsági dij, majd minden 10 pengős többjét után két pengővel növekedjék. Ifj. Tóth Fái elnök rámutatott, hogy az uj tagsági dijak kedveznek az ipa­rosság 80 százalékának, a legkisehh iparosoknak. Javasolja az elöljáróság azt is, hogy a mester és segédvizsgák bi­zottsági tagjait 3 évre a közgyűlés válassza meg, illetve az erre vonat­kozó rendeletnek ezt az intézkedését is iktassák lk­közé. • , 7 alapszabályok el tg&zM ki az viőtjárósée; tagjainak számát 36-ról 40-re ex mondják ki, hogy ha Pala­melyik elöljárósági tag három­izben indokolatlanul "távol ma­rad az ülésekről, vesZilse elöljárósági tagságát és helyette a legközelebb? póttagot hívjak be az elöljáróságba. Aki egy evre elmaradt a tagsági dij fizetés­vei, azt ne lehessen dőljárósiági tagnak megválasztani. Az elnök által előterjesztett javas­latok élénk vitát váltottak ki. Stibi József erős ellentmondást kivúlió szavakban indítványoz­ta, hogy a tagiági diják ujib'b > megállapítására vonatkozó ja­1 *aslatot vegyék le a napi­rendről, mert ma erre nem kedvez az általá­nos gazdasági leromlás. A kéréséit adó túlságosan magas és nem al­kalmas, hogy alapúi vegyék a tag­sági dijak megállapításánál. "Egyéb­ként volt idő, amikor az ipartestü­letben szabálytalanságok történtek és sajnálattal állapítja meg, hogy az elnökség nem tett kellő intézke­déseket. Tudomása szerint a mai előljárósági tagok közül "'többié} 1 vannak, ákik elmaradtak a tagsági dij fizetésében, azért véleménye szerint unnék az elöljáróságnak nincs erkölcsi alapja, hogy mos? a tagsági dijak emelésér,:- vonatkozólag indítványt tegyen. Stibi józsei felszólalása élénk visszhangot keltett. Több felszó­laló, mtnt Kampi Ignác, Engier József, Kohn Ignác kifogásolták a beszédnek éles hangját és egyesek már azt kívánták Stibi Józseftői, hogy kövesse meg a sértett elöl­járóságot é5 elnökséget. Stibi erre nem volt hajlandó csak abban az esetben, ha felol­vassák, kik az elmaradt eiőljáró­sági tagok, mert, amint mondta, akinek nem subája, ne vegye ma­gára. A javaslathoz érdemileg hozzá­szólók közű' egyesek ellenezték az uj tagdij'megáüapftást. Így Ku­bala Ferenc.,aki, igazságodnak tart­£a a régi alapot, mert a progresz­szn alap, ugy. ahogyan javasol­ták, többekre sufyos, amikor má­sok terhé* keh vállalniok. Vatkó Pái, "Kampf Ignác és mások ellen­ből kifejtették, hogy az ipartestület nem tartható tenri, ha nem rendezik a tag­sági dijat 1 és az uj alap szociális. Simomes Józsei az iparosnyomor s ulyos téw nyeit tárta fel Ha kereseti 'lehető­ségek nyílnak meg, szívesen fizet, bárki js, de ma kenyérre sem telik a fűtetlen műhelyében dolgozó kis iparosnak. Zomborszky Dániel diszelnök megértést és békét hirdette és megokolta az uj tagdíjfizetés szük­ségességét. Ifj. Tóth Pái elnök több felszólalónak arra a megjegy­zésért, hogy nem kajmak az ipar­testülettől '.emmit, tényekre hi­vatkozott és kimutatta, hogy- ál­landó gondja volt az'iparosérdekek .védelme. Amikor felhívta a szak­osztályokat, hogy jelentsék be, kik kívánják adójukat felmondani, az 1300 iparos közöl mind­össze 70 törődött a to.itos öggytf, így tehát egyesek: neintörődöíDjS.é­ge a bajok "oka. Hangsúlyozta is­mételten hogyaz uj tagfizetési rend­szer a kisiparosoknak kedvez el­sősorban. « A közgyűlés hosszas vita után névszerinti szavazással döntött és SV'tag 20 szavazattaf szemben az etnöR. javaslat elfogadása meített döntött Több felszólaló a piaci iiefypén­zek ügyének rendezését sürgette mert attól "tartanak, hogy március elseje után, tehát mar s'zérdán eset ieg u]ra kérik a helypénzt. Zom­borszky Dántet diszelnök és ifj. Tóth Pál elnök .smertették az eddigi tárgya­lásos eredményét, amely szerint kedvező megoldás­ra van kilátás é' dr Bencs Kálmán polgármester ilyen irányban fárá-. dozik az iparosság nehéz helyzeté­nek tudatában. A felvilágosításo­kat az iparosok megnyugvással fo­gadták. ffla: A Denevér utolsó Elő­adása, holnap a Szent láng bemntaiója a Városi Mozgóban A »Denevér. mindent felülmy'ó nagy sikert^ aratott a Városi Mozgó­ban és á közóhajnak engedve, az igazgatóság mára prolongálta a nagyszerű filmet. Kedden Somerset Maugham. drámája kerül színre, a­melyet BBerthold V 7ie rtél irt filmre és WiJhelm Dieterle a kitűnő szí­nész rendezett. A kedden, szerdán és csütörtökön színre kerülő gran­diózus dráma főszerepeit Dita Par­lo, Gustáv Fröhlich, Hans von Twardowski, Chariotte Hagenbruch Salka Steuermann, Anton Pointner •és Wladimir Sokoíoff játsszák. A szent láng sziinmü formájában a budapesti Vígszínházban emléke­zette sikert aratott és igen. nagy­tetszéssel találkozott nyíregyházi előadásai során is. A sok vidám, tarka operett után jól esik a mozilátogató közönség­nek egy komoly, értékes sznimü megtekintése és meghallgatása. — Maugham drámájának mégtekmtés«£ komoly élvezetet jelent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom