Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-16 / 37. szám

1932. tebruár 16. Tisza István és a jóvátétel Poincaré a francia kamarál>an 1922 jul. 6-án a Németország ki­zárólagos háborús felelősségét hangoztatta. A birodalmi német lapok Poin­caré akkori szavait következőképpen közölték. »Schzehn Staaten habén mit uns den Vertrag von Versailles) unterzeichnet. sie habén hier die Schulct Deutschlands ausgesprochen nicht eine teilweise, sondertn die ausschliessliche und aíleinige Schuld des kaiserlichen Deutseh­land«. Zengezetes hazai nyelvünkön ez igy hangzik: »,Tizenhat állam ve­Kink együtt aláirta a versai Jesi szerződést, ők kimondották itten Németország felelősségét, nem egy részlegeset, hanem a császári Né­metország kizárólagos és egye dűli felelősségéU. Poincare szerint tehát kizáróla­gosan és egyedül a császári Né­metország felelős a háborúért. Mi .Magyarország vagyunk, tehát nem tartó'.unk felelőssegei a háborúért. Az általunk okozott károkért és vesz teségekért már helyt álltunk, tehát ment tartozunk további jóvátétellel si-m. Állítsuk sorompóba Fran­ciaország egykori köztársasági el­nökét a mi igazunk mellé. Igaz ügyünket nagy mértékben liatványozza Tisza István miniszter­elnökünknek 1914- t'vi juliusi ko­ronatanácsi szereplése. Mi és lünk az egész világ azt hitte, hogy Tisza István szövegezte a Szerbiá­nak küldött ultimátumot, amelyre a világégés kitört. I'isza István ezt életében nem is cáfolhatta meg. Vértanúhalála óta azonban kitűnt az. hogy nemcsak nem ő szövegezte az ultimátumot, hanem ő volt az egyetlen ember abban a bizonyos koronataiiácshan, aki körömsza­kadtáig ellenezte a háborút. Tehát abl^an az esetiben sem tartoznánk mi magyarok felelősséggel a tó bo­rúért. lia Ausztria igen. Hiszen a koronatanácsban Tisza szava Ma­gvarország szava vo't. Ezt mi nem is szűnünk meg váltig hangoztatni. Azonban ke_ vésbbé szoktunk válaszolni azokra aellenvetésekre, amelyek a kül­földi sajtóban akkor láttak napvilá­got, amikor mártir miniszterelnö­künknek az emütett koronataffiácsi szereplése fényesen l>eigazolódott. Hasonló dolog történt a háború kitörésekor Angliában. Két angol lord szintén ellenezi - AZ angoi Tco ronatanácsban Angliának a hábo­rúba való beavatkozását. Ott is, akár nálunk, a háboruspártiak vol­tak többségben, tehát a német ipar­ral való leszámolás mel'ett döntöt­tek. A lordok nevére már nem emlékszem, ugy rémlik, mintha az egyik Kitchener lord lett volna. De mind a kettő felelős állást töltött be. Amikor álláspont jukkái kisebb­ségben maradtak, levonták a ken­zekvenciákat és félreállottak. A brittek szerint — ha Tisza István gróf komolyan nem akarta a há­borút, — akkor ezt kellett volna tennie. Ez tetszetősen hangzik. Talán első pallanatra még igazát is kel­lene ismernünk. Azonban, ha össze­vetjük az angol belpolitikai viszo­nyokat a magyar belpolitikai viszo­nyokkal, akkor be kell" látnunk azt, hogy ez az érv nem áll meg. Ha Tisza akkori belpolitikai szerepét nézzük, akkor ez még kevésbbé áll. Angliában századok óta politikai váltógazdaság van. Angliában a kormányrudat századokon át a tory és a whig párt, a mai konzervatív és liberális pártnak az ősei cse­rélgették. Mindkét párt kormány­zási gyakorlottsággal és iskolázott­sággal rendelkezett. Ott nyugodtan átengedhette egyik párt a másiknak a kormányzást. Nem kellett féíni a szélsőségek uralomraj utásátói. Ez az egészséges politikai vál­tógazdaság- nálunk nem volt meg Tisza idejében. Nálunk a kiegyezés óta úgyszólván mindig egy párt kor mányzott. Csak egy párt' rendelke­zett ezen a tér.«n iskolázottsággal, gyakorlottsággal. Ez a Tiszák pártja volt, úgyszólván csak a vezető személyek váltakoztak. — Emellett sohasem volt erős egysé­ges ellenzékünk, amelyre I'isza István nyugodtan rábízhatta volna a kormányruoat, különösen nem ilyen vészteljes időben. Mindössze egy­szer kormányzott más párt nálunk, illetőleg az erős és egységes ellen­zék hiányában, pártok. Ez a koalí­ciónak a korszaka voTt. Ez kitűzött céljait nem tudta elérni, mert há­rom pártból állott, mert e pártok­nak nem volt alkalmuk az évtizedek folyamán kormányzási iskolázott­ságra szert tmniök. Tisza István nem hagyhatta te­hát ott angolmódra a kormánvru­dat. mert ő ugy látta, hogy nincs olyan párt', amely átvehetné tőle a kormányzást. Saját pártjának pe­dig leginkább az ő személye adott tartalmat. j­Ezenfelül gondoljon csak vissza a külföld 1912-re, amikor hadaink egy része mozgósított állapotban táborozott déli végeinken félévig. Szerencsérc, ekkor nem tört ki a háború, de a levegő igen puskapo­ros volt. Gondoljon csak vissza a külföld 1913-ra, Tisza István ak­kori szereplésére. Ebben az évben hozta tető alá — mivel másként neim t udta, erővel — a véderőtör vényt, hadseregünk létszámának az emelését. Ezek olyan körülmények voltak, amelyek azt a látszatot kel­tették, mintha ő egyenesen akarta volna a háborút. A nemzet azt látta volna, hogy Tisza István saját magát dezavuál­}a, ha a kormány gyeplőit átenged­te volna. Amikor az ifjú király ugy kívánta, átadta a kormányzást, kiment a frontra, ahol hősiesen Karcolt. Ez a ténykedése is azt lát­szott igazolni, hogy ő akarta a há­borút. Álom volt a nemzet számá­ra is, amikor megtudta azt, hagy Tisza ezt ellenezte. A politikai váltógazdaság hián; és Tisza belpolitikai szereplése után nem. férhetett össze mártirpremie rünk lelkiismeretével, hogy ugy jár­jon el a juliusi koronatanács után, mint a két angol lord. Tehát mi magyarok a francia ka­marában tett nyilatkozat és Tisza István koronatanácsi szereplése szerint nem tartozunk felelősséggel a háborúért azt retm okoztuk, ilyen formán jogilag és erkölcsi'eg jóvá­tétellel sem tartozunk senkinek. Straky Henrik. VÁROSI MOZGÓ Hétf5, kedd Csak 2 napig H&nsl Niese legbrllliánsabb alakítása a Bíbor és kékítő Némrtiil bwzélő, zmét vígjáték. Zenéjét szerezte ; Ascher Leá Tesléry Káról? dr kir. tanfelügyelő nagy figyelmet keltő jelentést terjesztett elő Szabolcsvármegye közoktatásügyéről Szabolcsvárwegye közigazgatá si bizottságának e havi ülésén Tes­léry Károly kar. tanfelügyelő nagy fontosságú jelentést terjesztett elő vármegyénk iskolaügyéről. A jelen­tő 5 a következő: Az 1932. évi január hóról tisz­telettel jelenteni, hogy a várme­gye népoktatásiban e hó folyamán a következők fordultak elő: Az ugyner. vezet t törpetskoláktói fel­szabaduló tanítók az 1930. évi XLVII. t. c. érteimében" valameny­nyien elhelyezést nyertek, részint állami ,részint községi és hitfele­kezeti iskolákhoz. Ezzel az idézett törvénycikknek erre vonatkozó in­tenciója teljesen befejezést nyert. Vármegyénkbe összesen 8 tanítót .helyeztek az úgynevezett törpe is­kolákból ide, viszont vármegyénk­ből tly rímen ketten távoztak. Fontos miniszteri rendelkezés e hóban az államsegélye.-; iskoláknál megürült tanítói állások betölté­sének módozatairól, ameiy szemit az államháztartás rendkívül s ulyos viszonyaira vájó tekintettel a vk. •miniszter m az 1931. évi november hó 20-án kelt 865-t —153 1931. s'z. rendeletében a nem állami elemi is­kolai tanítói és óvónői állások be­töltése tárgyában a tankötelesek létszám' viszonyaira való figyelem­mel az említett jellegű iskoláknál üresedésbe került áilafrWK'gélyes állások betöi­té'sénik utódját ujbói szabá­lyozta és ennek következtében az ugyan­ezen tárgyban kiadott 865-0—6ót> —1929. sz. vkímin. rendeletet ki­egéizitette, a 865-0—53—1930. sz. hasonló tárgyú vkfcnin .rendeletet pedig módosította. Eszerint a jövőben szabálysze­rűen megszervezett és eddig is fi­zetéskiegészitő államsegélyben ré­szesített állások a vk. miniszter tir előzetes engedélyének kikérése nélkül csak a következő esetekben tölthető be: 1. A belterületi isko­láknál: aj olyan községekben, a­,melyekben csak egy belterületi ís­ko]a van az egytanrtós iskolánál 30-on felüli, a két tanítódnál 70-en felüli, a három t amtós iskolánál 140-en felüli, a négy tamtós isko­lánál 2 io-en felüli mindennapi is. kojai tanulólétszám mellett. Na­gyobb iskoláknál eggyei több ta­nítói állás tölthető íie engedély kérése néjküi annál, ahányszor 70 tanuló láatogatja az iskolát, b)­Olyan községekben, amelyekben j kitűzéseit majdnem lehetetlenné több belterületi iskola van, iskolafenntartó a megüresedett ta nitói "állást az a) pontban megie lölt tanulólétszám mellett enge dély kérése nélkül - betöltheti, ha a község többi belterületi iskolái­nak mindegyikébe [nem számítva a magánosok vagy á vállalatok ái­tai fenntartott iskolákat) tanítón­ként átlag legalább 70 mindennap'] iskolai tanuló jár. 2. A külterületi 'iskolánál. Egy tamtós iskolánál 30-nál több, két. tanitósnál 70-jiéi több muideimapi iskolai tanuló mellett az I., ille­tőleg a Il ik taiütói állás engedély kérése nélkül 'letölthető, ha a bel­területen nincs a külterületi isko lávái azonos jellegű iskola, vagy ha a \-eie azonos jellegű belterületi iskola tanulólétszámából egy-egy tanítóra átlag 70-néi több tanuló esik. Igen fontos és figyelmet kívánó a rendeletnek az a pontba, hogy az iskolafenntartó községek és egyházak, valamint az államkincs­tár terheinek lehető kímélése érdc kében a fentiek szerint előzetes engedély nélkül letölthető ál&sokra tanítói választások csak feb­ruár hó 1 -e előtt és augusztus hó 1. után lesznek államse­géllyel eszközölhetők, a tanév tinásodik fejében tehát csakis helyettesítő tanítók alkalma­zandók és pedig csakis a szorgalmi idő hátralevő tar­tamára. A rende;etnek egy további pont­ja a tannói állások betöithetés« tárgyában felgerjesztendő kérei (Mek módját állapítja meg, amely szerint ily kérelmekhez az illető községbe;i valamennyi elemi iskola a vállalati és magániskolák kivé­teléül) tanulólétszámának o-srtá­lyankénti és a tanitók beosztását }& feltüntető kimutatását mellékeim kell.. Az egy tanerős iskoláknál a tanulók névsorát, vallását, vala­mint a szülők lakóhelyét is feltün­tető kimutatás is fölterjesztendő, ímg' a nagyobb (több tanerős) is­koláknál ez mellőzhető. Ugyancsak mellőzendő belterületi iskolai állá-' betöltésénél a községbeh külterü­leti iskolák adatainak bejelentése is. Végül a rendelet zárópontjában lefejeztetett az, hogy előfordulhatnak esetek, mi­kor egyes megüresedett taní­tói 'állások betöltése kisebb létszám mellett, vagy február 1. után is nagyon megokolt. Ilyen esetekben az iskolafenntar­tók a jelen rendeletben foglalt korlátozás alól különösen meg­okolt esetben, kellően részletezett s a kir. tanfelügyelő javaslatával ellátott felterjesztésben felmentést, kérhetnek. Az általánosan nyomasztó pénz­ügyi helyzetnek a tanügyi szem pontból van egy igen súlyos követ ' kezménye: elemi iskoláink túlzsú­foltsága. A tankötelesek létszáma nak nagyarányú emelkedése az egyes osztályok létszámát annyi­ra megnövelte, hogy Szaboicsvármegyében jelenté­keny azoknak az elemi isko­láknak á száma, ahol' egy­egy t amtóra 100—120 ,sőt en­nél több tanköteles is esik. Ez a körülmény az uj tanterv cél­Uis és egyaránt alkalmazható Orion dinamikus hangszóró nélkül, hogy a készüléken bármily átalakításra lenne szükség. Az eddigi hangszórója átadása esetén egy Orion dinamikus hangszórót bármely rádiókereske­dSnél 30-40 pengd árengedménnyel szerezhet be. ,i6 Gyártja Ortan Izzélámpagyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom