Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-16 / 37. szám
1932. tebruár 16. Tisza István és a jóvátétel Poincaré a francia kamarál>an 1922 jul. 6-án a Németország kizárólagos háborús felelősségét hangoztatta. A birodalmi német lapok Poincaré akkori szavait következőképpen közölték. »Schzehn Staaten habén mit uns den Vertrag von Versailles) unterzeichnet. sie habén hier die Schulct Deutschlands ausgesprochen nicht eine teilweise, sondertn die ausschliessliche und aíleinige Schuld des kaiserlichen Deutsehland«. Zengezetes hazai nyelvünkön ez igy hangzik: »,Tizenhat állam veKink együtt aláirta a versai Jesi szerződést, ők kimondották itten Németország felelősségét, nem egy részlegeset, hanem a császári Németország kizárólagos és egye dűli felelősségéU. Poincare szerint tehát kizárólagosan és egyedül a császári Németország felelős a háborúért. Mi .Magyarország vagyunk, tehát nem tartó'.unk felelőssegei a háborúért. Az általunk okozott károkért és vesz teségekért már helyt álltunk, tehát ment tartozunk további jóvátétellel si-m. Állítsuk sorompóba Franciaország egykori köztársasági elnökét a mi igazunk mellé. Igaz ügyünket nagy mértékben liatványozza Tisza István miniszterelnökünknek 1914- t'vi juliusi koronatanácsi szereplése. Mi és lünk az egész világ azt hitte, hogy Tisza István szövegezte a Szerbiának küldött ultimátumot, amelyre a világégés kitört. I'isza István ezt életében nem is cáfolhatta meg. Vértanúhalála óta azonban kitűnt az. hogy nemcsak nem ő szövegezte az ultimátumot, hanem ő volt az egyetlen ember abban a bizonyos koronataiiácshan, aki körömszakadtáig ellenezte a háborút. Tehát abl^an az esetiben sem tartoznánk mi magyarok felelősséggel a tó borúért. lia Ausztria igen. Hiszen a koronatanácsban Tisza szava Magvarország szava vo't. Ezt mi nem is szűnünk meg váltig hangoztatni. Azonban ke_ vésbbé szoktunk válaszolni azokra aellenvetésekre, amelyek a külföldi sajtóban akkor láttak napvilágot, amikor mártir miniszterelnökünknek az emütett koronataffiácsi szereplése fényesen l>eigazolódott. Hasonló dolog történt a háború kitörésekor Angliában. Két angol lord szintén ellenezi - AZ angoi Tco ronatanácsban Angliának a háborúba való beavatkozását. Ott is, akár nálunk, a háboruspártiak voltak többségben, tehát a német iparral való leszámolás mel'ett döntöttek. A lordok nevére már nem emlékszem, ugy rémlik, mintha az egyik Kitchener lord lett volna. De mind a kettő felelős állást töltött be. Amikor álláspont jukkái kisebbségben maradtak, levonták a kenzekvenciákat és félreállottak. A brittek szerint — ha Tisza István gróf komolyan nem akarta a háborút, — akkor ezt kellett volna tennie. Ez tetszetősen hangzik. Talán első pallanatra még igazát is kellene ismernünk. Azonban, ha összevetjük az angol belpolitikai viszonyokat a magyar belpolitikai viszonyokkal, akkor be kell" látnunk azt, hogy ez az érv nem áll meg. Ha Tisza akkori belpolitikai szerepét nézzük, akkor ez még kevésbbé áll. Angliában századok óta politikai váltógazdaság van. Angliában a kormányrudat századokon át a tory és a whig párt, a mai konzervatív és liberális pártnak az ősei cserélgették. Mindkét párt kormányzási gyakorlottsággal és iskolázottsággal rendelkezett. Ott nyugodtan átengedhette egyik párt a másiknak a kormányzást. Nem kellett féíni a szélsőségek uralomraj utásátói. Ez az egészséges politikai váltógazdaság- nálunk nem volt meg Tisza idejében. Nálunk a kiegyezés óta úgyszólván mindig egy párt kor mányzott. Csak egy párt' rendelkezett ezen a tér.«n iskolázottsággal, gyakorlottsággal. Ez a Tiszák pártja volt, úgyszólván csak a vezető személyek váltakoztak. — Emellett sohasem volt erős egységes ellenzékünk, amelyre I'isza István nyugodtan rábízhatta volna a kormányruoat, különösen nem ilyen vészteljes időben. Mindössze egyszer kormányzott más párt nálunk, illetőleg az erős és egységes ellenzék hiányában, pártok. Ez a koalíciónak a korszaka voTt. Ez kitűzött céljait nem tudta elérni, mert három pártból állott, mert e pártoknak nem volt alkalmuk az évtizedek folyamán kormányzási iskolázottságra szert tmniök. Tisza István nem hagyhatta tehát ott angolmódra a kormánvrudat. mert ő ugy látta, hogy nincs olyan párt', amely átvehetné tőle a kormányzást. Saját pártjának pedig leginkább az ő személye adott tartalmat. jEzenfelül gondoljon csak vissza a külföld 1912-re, amikor hadaink egy része mozgósított állapotban táborozott déli végeinken félévig. Szerencsérc, ekkor nem tört ki a háború, de a levegő igen puskaporos volt. Gondoljon csak vissza a külföld 1913-ra, Tisza István akkori szereplésére. Ebben az évben hozta tető alá — mivel másként neim t udta, erővel — a véderőtör vényt, hadseregünk létszámának az emelését. Ezek olyan körülmények voltak, amelyek azt a látszatot keltették, mintha ő egyenesen akarta volna a háborút. A nemzet azt látta volna, hogy Tisza István saját magát dezavuál}a, ha a kormány gyeplőit átengedte volna. Amikor az ifjú király ugy kívánta, átadta a kormányzást, kiment a frontra, ahol hősiesen Karcolt. Ez a ténykedése is azt látszott igazolni, hogy ő akarta a háborút. Álom volt a nemzet számára is, amikor megtudta azt, hagy Tisza ezt ellenezte. A politikai váltógazdaság hián; és Tisza belpolitikai szereplése után nem. férhetett össze mártirpremie rünk lelkiismeretével, hogy ugy járjon el a juliusi koronatanács után, mint a két angol lord. Tehát mi magyarok a francia kamarában tett nyilatkozat és Tisza István koronatanácsi szereplése szerint nem tartozunk felelősséggel a háborúért azt retm okoztuk, ilyen formán jogilag és erkölcsi'eg jóvátétellel sem tartozunk senkinek. Straky Henrik. VÁROSI MOZGÓ Hétf5, kedd Csak 2 napig H&nsl Niese legbrllliánsabb alakítása a Bíbor és kékítő Némrtiil bwzélő, zmét vígjáték. Zenéjét szerezte ; Ascher Leá Tesléry Káról? dr kir. tanfelügyelő nagy figyelmet keltő jelentést terjesztett elő Szabolcsvármegye közoktatásügyéről Szabolcsvárwegye közigazgatá si bizottságának e havi ülésén Tesléry Károly kar. tanfelügyelő nagy fontosságú jelentést terjesztett elő vármegyénk iskolaügyéről. A jelentő 5 a következő: Az 1932. évi január hóról tisztelettel jelenteni, hogy a vármegye népoktatásiban e hó folyamán a következők fordultak elő: Az ugyner. vezet t törpetskoláktói felszabaduló tanítók az 1930. évi XLVII. t. c. érteimében" valamenynyien elhelyezést nyertek, részint állami ,részint községi és hitfelekezeti iskolákhoz. Ezzel az idézett törvénycikknek erre vonatkozó intenciója teljesen befejezést nyert. Vármegyénkbe összesen 8 tanítót .helyeztek az úgynevezett törpe iskolákból ide, viszont vármegyénkből tly rímen ketten távoztak. Fontos miniszteri rendelkezés e hóban az államsegélye.-; iskoláknál megürült tanítói állások betöltésének módozatairól, ameiy szemit az államháztartás rendkívül s ulyos viszonyaira vájó tekintettel a vk. •miniszter m az 1931. évi november hó 20-án kelt 865-t —153 1931. s'z. rendeletében a nem állami elemi iskolai tanítói és óvónői állások betöltése tárgyában a tankötelesek létszám' viszonyaira való figyelemmel az említett jellegű iskoláknál üresedésbe került áilafrWK'gélyes állások betöité'sénik utódját ujbói szabályozta és ennek következtében az ugyanezen tárgyban kiadott 865-0—6ót> —1929. sz. vkímin. rendeletet kiegéizitette, a 865-0—53—1930. sz. hasonló tárgyú vkfcnin .rendeletet pedig módosította. Eszerint a jövőben szabályszerűen megszervezett és eddig is fizetéskiegészitő államsegélyben részesített állások a vk. miniszter tir előzetes engedélyének kikérése nélkül csak a következő esetekben tölthető be: 1. A belterületi iskoláknál: aj olyan községekben, a,melyekben csak egy belterületi ísko]a van az egytanrtós iskolánál 30-on felüli, a két tanítódnál 70-en felüli, a három t amtós iskolánál 140-en felüli, a négy tamtós iskolánál 2 io-en felüli mindennapi is. kojai tanulólétszám mellett. Nagyobb iskoláknál eggyei több tanítói állás tölthető íie engedély kérése néjküi annál, ahányszor 70 tanuló láatogatja az iskolát, b)Olyan községekben, amelyekben j kitűzéseit majdnem lehetetlenné több belterületi iskola van, iskolafenntartó a megüresedett ta nitói "állást az a) pontban megie lölt tanulólétszám mellett enge dély kérése nélkül - betöltheti, ha a község többi belterületi iskoláinak mindegyikébe [nem számítva a magánosok vagy á vállalatok áitai fenntartott iskolákat) tanítónként átlag legalább 70 mindennap'] iskolai tanuló jár. 2. A külterületi 'iskolánál. Egy tamtós iskolánál 30-nál több, két. tanitósnál 70-jiéi több muideimapi iskolai tanuló mellett az I., illetőleg a Il ik taiütói állás engedély kérése nélkül 'letölthető, ha a belterületen nincs a külterületi isko lávái azonos jellegű iskola, vagy ha a \-eie azonos jellegű belterületi iskola tanulólétszámából egy-egy tanítóra átlag 70-néi több tanuló esik. Igen fontos és figyelmet kívánó a rendeletnek az a pontba, hogy az iskolafenntartó községek és egyházak, valamint az államkincstár terheinek lehető kímélése érdc kében a fentiek szerint előzetes engedély nélkül letölthető ál&sokra tanítói választások csak február hó 1 -e előtt és augusztus hó 1. után lesznek államsegéllyel eszközölhetők, a tanév tinásodik fejében tehát csakis helyettesítő tanítók alkalmazandók és pedig csakis a szorgalmi idő hátralevő tartamára. A rende;etnek egy további pontja a tannói állások betöithetés« tárgyában felgerjesztendő kérei (Mek módját állapítja meg, amely szerint ily kérelmekhez az illető községbe;i valamennyi elemi iskola a vállalati és magániskolák kivételéül) tanulólétszámának o-srtályankénti és a tanitók beosztását }& feltüntető kimutatását mellékeim kell.. Az egy tanerős iskoláknál a tanulók névsorát, vallását, valamint a szülők lakóhelyét is feltüntető kimutatás is fölterjesztendő, ímg' a nagyobb (több tanerős) iskoláknál ez mellőzhető. Ugyancsak mellőzendő belterületi iskolai állá-' betöltésénél a községbeh külterületi iskolák adatainak bejelentése is. Végül a rendelet zárópontjában lefejeztetett az, hogy előfordulhatnak esetek, mikor egyes megüresedett tanítói 'állások betöltése kisebb létszám mellett, vagy február 1. után is nagyon megokolt. Ilyen esetekben az iskolafenntartók a jelen rendeletben foglalt korlátozás alól különösen megokolt esetben, kellően részletezett s a kir. tanfelügyelő javaslatával ellátott felterjesztésben felmentést, kérhetnek. Az általánosan nyomasztó pénzügyi helyzetnek a tanügyi szem pontból van egy igen súlyos követ ' kezménye: elemi iskoláink túlzsúfoltsága. A tankötelesek létszáma nak nagyarányú emelkedése az egyes osztályok létszámát annyira megnövelte, hogy Szaboicsvármegyében jelentékeny azoknak az elemi iskoláknak á száma, ahol' egyegy t amtóra 100—120 ,sőt ennél több tanköteles is esik. Ez a körülmény az uj tanterv célUis és egyaránt alkalmazható Orion dinamikus hangszóró nélkül, hogy a készüléken bármily átalakításra lenne szükség. Az eddigi hangszórója átadása esetén egy Orion dinamikus hangszórót bármely rádiókereskedSnél 30-40 pengd árengedménnyel szerezhet be. ,i6 Gyártja Ortan Izzélámpagyár