Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-18 / 39. szám

1932. íebruár 18. Hir és cáfolat a népjóléti minisztérium megszüntetéséről Budapestről jelentik: A minisz­teri tárcaközi bizottság tegnap nagyfontosságú ülést tartott, me­lyen a népjóléti minisztérium kérdésében végleges döntés tör­tént. A miniszteri tárcaközi bizott­ság elhatározta, hogy a népjóléti •minisztériumot végleg megszünte­tik. A népjóléti minisztérium ed­digi munkakörét feloszlatják a többi minisztérium között, még­pedig a következőképpen: a hadi­rokkant ügyeket a honvédelmi mi­nisztériumba, a közegészségügyi és közjótékonysági ügyeket a belügy­minisztériumba, az Országos Tár­sadalombiztosító Intézetet pedig a pénzügyminisztériumba osztják be. * Félhivatalosan jelentik: Az egyik esti;ap hirt közöl arról,, hogy a népjóléti minisztérium megszűnik és ügykörét több tárca között osztják fel. Ezzel szesmbeír illetékes helyen felhatalmazták az MTI-t annak közlésére, hogy a kormány a minisztériumok ügykö­rének 'összevonásával foglalkozik, de ezek a kérdések óvatos és rész­Blokmalf meghódította a világot! ftlilíiók használják ezen kitűnő ízű cukor­kát. A Blokmaltot már utánozzák, azórt valódi Blokmaltot kórjen ós csak eredeti zacskóban fogadja el I letes tanulmányozást követelnek. Nem fe;ei meg tehát a valóságnak az a hír, mintha a kormány vala­mely minisztérium megszüntetése; vagy ügykörének más jniniszte­riuühba való átutalása kérdéséiül) már döntött volna. Ifóti Károly uj vigjátéfea a Városi Mozgóban Nóti Károly legszellemesebb, legötletesebb vígjátékát mutatja ma be a Városi 'Mozgó. Címe : » Mikor leszel az enyém ?« A rendkívül érdekes meséjü ki­tűnő vígjáték főszerepeit a leg­fiatalabb primadonna, a magyar Eggert Márta és a nagyszerű lilm­bonvivan Georg Alexander játsz­szák. Eggert Márta szépsége, fiatal­sága és pompás hangja nagysze­rűen érvényesül a filmen is. Georg Alexandert pedig nem keli külön bemutatnunk. Régóta a közönség kedvence és csak nemrégiben ját­szotta emlékezetes sikerrel egy ki­tűnő vígjáték főszerepét. A nagyszerű film ma és holnap kerül színre a Városi' Mozgóban. Könyvismertetés A 3ulyo 5 gazdasági problémák idejében nem okoz nehézséget az, hogy bárki is sokatmondó cunmet ékesítse szellemi termékét. De a nagyhangú cim rendszerint nem áll összhangban a belső tartalom­mal. Virány Egonnak' a Pátria kiadá­sában megjelent; »A világválság oka, a szabadulás utja» (150 L 3.— P) cimü könyve, melyhez Marschali Ferenc- országgy. képv. irt előszót, nagy meglepetésére lesz mindenkinek, aki gazdasági életünk reménytelennek Játszó kor­szakában még a hitét is elvesztet­te aziránt, hogy megoldható-e a világválság anélkül ,bogy forrada­lomra, gazdasági összeomlásra, vagy az állam erőszakos beavatko­zására Sor ne kerüljön. Szerző a legnagyobb határozott­sággal mutat a szabadulás útjára és érdekfeszítően könnyen érthető módon bizonyítja, hogy elgondo­lásának három mozzanata; 1. a>biu-» za árinak az állam és a gazdák minden pénzbe 1 igénybevétele nél­kül 24 pengőre való felemelése, 2. az árujáradék és 3. a természetbeni adózás bevezetése ,níancsak hogy a gazdasági élet és az államkincs­tár rendbehozásáia alkalmasak, de mégis szüntetik a napról-napra ijesztőbb méretet öltő munkanél­küliséget is. A könyv végigpásztázza mind­azokat az okokat, melyeket á vál­ság keletkezésével és a kibonta­kozás lehetőségével kapcsolatba szoktak hozni és nyomós, tárgyila­gos érvekkej elfogadható módon bizonyítja, hogy vagy harmincnál több válság-ok, — ha egyáltalán lehetséges — kiküszöbölése nem egyéb tüneti kezelésnél. A válság okaként szerző a hitelgazdálko­dás kifejlődését, a papíros fizetési eszközök elterjedését jelöli meg, melynek minden külön behatás nélkül is bekövetkezhető összeom­lása maga u fán vonja a világválság végét is. Számot tarthat a könyv mind­azok érdeklődésére, kik a világvál­ság végét várják, mely ugy látszik valóban elül, eltűnik nemcsak Magyarország, de az egész világ egéről. A világ rendelkezésére álló termelési lehetőség az ember techni kai gemejével karöltve módját nyújtják annak, hogy a föld 2000 awllíós lakossága a hitelgazdálko­dái tetemén keresztül a produktu­mod elosztásának oly lehetőségét lássa maga előtt, mely eltünteti 'azt a papiros akadályt, hogy ne a kalkuláló ceruza döntse el, hogy egyes termelési ágak termelőké­pességük mily százalékig használ­tassanak ki. A materiális világ elérte célját, előttünk az arany­kor. Í Bánatos ének a fészek szélén... Szivemre halkan ráborul a bánat, mint őszi földre fáradt alkonyat, sűrűn füttyöget felénk a vonat és csendesíti, üriti e házat, hol hangos, vidám, nagy családban a boldogságnak trónusán te ugy álltát itt, mint királynő és én ugy éltem, mint király. Lassacskán sorra mind kiszáll a koronánknak drága gyöngye, akiket csókunk parazsa '. hivott életre és tett ragyogóvá: itt hagynak már a gyermekek. Eltépi tőlünk mind az flet és az esték már csendesek, . < a nappalok búsak, szegények lesznek itt, mint téli erdőn, hol nincsen dal s a fény beteg s boldogság vére gyúl a felhőn, amikor sír a rengeteg. Ú, nézd, ó, nézd, hogy közeleg a Csend 1 Hogy oltogatja vidám kacagások apró gyertyáit nálunk idebent 1 Hogy dől halálos ágyra üde mozgás, vidám pajkosság, tarka tréfa, játék — mindenfelőlrőt hideg, néma árnyék sötétlik fel a hangos víg tanyán, nem muzsikál a drága szó: anyám, engem se szóüt gyermekajk apámnak, mintha nem volnánk többé senkié nagy kerek földjén ennek a világnak. Mennek, suhannak tőlünk el a szárnyak s viszik lelkünknek minden örömét és letelepszik hozzánk a sötét üresség hideg, bús világa s mi benne — mindig valamire várva csendeskén, fázón majd csak üldögélünk téli estéken húnyó tűzbe nézünk .'; s mig a vihar ránk zörget ablakot, künn nem tudják, hogy bent két elhagyott fáradt öreg madárnak szárnya lendül s mikor már nem hull köny se a szemünkből, mikor eljön egy hosszú mese vége : mi is elszállunk titkos messzeségbe. FIAK ANDRAS. Budapestről jelentik: A kor- • mányzó a belügyminiszter előter­jesztésére dr Hadházy Zsigmond Hajdú vá'megye és Debrecen sz. kir. város főispánját ettől az ál­lásától saját kérelmére felmen­tette dr báró Vay László, Bihar vármegye főispánját állásában v aló meghagyása mellett Hajdú vár 1 megye és Debrecen sz. kir. váró* főispánjává nevezte ki. Egyben pedig megeng«dte, hogy dr Hadházy Zsigmondnak főispá­ni 'állásában kifejtett buzgó szol­gálataiért elismerését tudtul ad­ják. Debrecen uj főispánjának életrajza Báró vajai Vay László 1890. ápms 26-án született Tiszalökön & kormányzó dr. Hadházy Zsigmond főispánt saját kérelmére felmentette állásától és helyébe báró Vay László, bihari főispánt nevezte ki ősrégi Inagyar csajádbóf. Atyja: Arnold báró, anyja: Mikes Sa­rolta grófnő. Báró Vay Miklósnak, Magyarország volt kancellárjának, és koronaőrének, aki a tiszántúli ref. egyházkerületnek főgondnoka volt, — dédunokája. Középiskolai tanulmányait a debreceni Kollé­giumban és Budapesten befejezve, önkéntesi "kötelezettségének Bécs­ben a cs. és kir. i-es huszárezred­ben tett eleget. Ezután gazdasági tanulmányokat végzett s a liailei és berjini gazdasági főiskolákat lá­togatta, általában több éves kül­földi tanulmányutat tett, különö­sen gazdasági kérdésekkel foglal­kozva. A világháború kitörésekor a cs. és kir. 14-ik lovas ezreddel került az orosz-, majd a déli harc­térre ahol főhadnagy lett. Hábo­rús kitüntetései: 'Signum Laudi's és Károly-csapatkereszt. 1918 no­vember óta birtokai' kezelésével, de főieg az oláh megszállás alá került erdélyi családi birtoka ügyeinek rendezésével foglalkozott. Ezt a birtokát az oláhok elkobozták és igy 1920-tól 1926-ig jóformán tét­lenségre volt kárhoztatva. 1926­ban tért vissza Magyarországra és a zsákaí birtok kezelését vette át. Ettől kezdve élénk részt vett Bi­harvármegye törvényhatósági é* társadalmi életében, közszereplé­se azonban csakhamar országos vi­szonylatban is jelentőssé vált. El­nöke jett a Tiszántúli Mezőgazda­sági Kamarának, igazgatósági tagja az OMGE-nak és elnöke a Tiszántúli Körzeti Hitelszövetke­zetnek. A zsákai ref. egyház fő­gondnoka és egyházkerü.eti jegy­ző. Mint a főrendü családok leg­több 'szavazatot nyert választott póttagját, báró Prónay Dezső le­mondása után 1927 április havá­ban meghívták a felsőházba. Publi­cisztikai téren is értékes tevékeny­séget tejtett ki és tőleg gazdasági problémákkal foglalkozó cikkei kel­tettek általános feltűnést. 1929 októberében a belügyi kormányzat falajánlotta neki a békésmegyei főispánságot, amit nem fogadott ej. 1930 február 18-án Magyaror­szág kormányzója Biharvármegye főispánjává nevezte ki és március 7-én lelkes ünneplések közepette iktatták be a főispáni méltóságba. cs Meghívók, különféle alkalmakra, «sté­lyckre, közgyűlésre stb. ízlé­ses kivitelben készülnek a Jóba-nyotnúában Nyíregyhá­zán, Széchanyi-ut 9. szápi. Telefon; 139. Ma szerdán beszél utoljára QfiYtfff % wa Zoro-Huru idei clsö és egyetlen benzélő és éneklő filmjében. — Ezt líitni és hallani kell 1 2 cr£s kacagó orkán! Csütörtökön csak I napig 1 HANS Sl ÖVE, MÁDY CRISTIANS MÁMOR KERINGŐ (DICH HAB ICH OELIEBT) Hangos operett film 10 felvonásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom