Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-16 / 37. szám

4 teszi, de minden esetre igen meg­nehezíti. A bajok orvoslására az is­kolafenntartók elkövetnek ugyan mindent, de az anyagiak hiánya omaU kevés eredménnyel. Az elimlult évben kedvezőbb volt a helyzet e tekintetben, mert az iskolák túlzsúfoltságának meg­szüntetése céljából a vk. minisz­ter ur igen sok kisegítő tanitó alkal­mazását engedélyezte magas összegű államsegéllyel, ez évben azonban államháztartási fedezet hiányában nem lehetett megújítani a kisegítő tanítók foly­tatólagos megbízatását, aminek természetszerű következménye lett ismét az iskolák osztályainak túl­zsúfoltsága. Sajnos, hogy a viszo­nyok Változásáig igen kevés a remény arra, hogy ez most már orvosoltassók. Az ejmtult hó folyamán szorgal­maztam, hogy a Magy Kauzsay­tanyai körzeti és az ófehértói Li­get-tanyai tankötelesek iskolázta, tása az 1921. évi XXX- t. c. 51. szakasza ajapján befuvarozás ut­ján biztosíttassak. Váimegyénk iskoláiban a tanitá-s általánosságban zavartalanul folyt e hóban, csak szórványosan for­dultak elő egyés helyeken iskola szünetek még pedig ragályos be tegségek miatt. Igy íjy címen a nyirábrány—nagyfülöpi állalmi is­kola január hó 7-től január hó 28-ig, a tíszakerecsenyi rám. kath. iskola január hó 8-tól, január hó 22-ig, a kisvárdai összes elemi tsKolák december hó 19-től január hó 12-tg voltak zárva különböző járványok miatt. Tanügyi szempontból január hó­ban egyéb jelentést igénylő ese­mény nem fordult elő. Hívom az aayám A kandalló tüze nem ég. Elszálltak a tündérmesék, Nem altatnak rossz gyermeket, Ami szép volt mind elveszett. Melídiám a mult... a mult... A föld havas, az ég borult, A csillagom jajj nem rezeg! Anyám keresem a szemed'! Ugy szerettem a hárfaszót... (őszi virágnál álmodóbb) Bűnös szememben könny fakadt... Anyám várom a hangodat! Milyen felhős a homlokom! A régi dai: uj fájdalom. Száz kődobás megvérezett! Anyám, de puha volt kezed! Í ön a vihar, itt a setét! íi fogja meg a sors kezét ? I Hol van ki lágyan békített ? Anyám, keresem a szived! Bénul a szárny, foszlik a hit! Vér nem használ, könny nem segit! Fehér galamb itt nem lebeg, Anyám hivom a lelkedet! Fájdalom van minden szóban, Csendes síron fehér hó van. összekacag a szél s a fagy . .. Édesanyám de messze vagy. ... Hiszem azt, hogy a történelem erői ma sem pihennek, — mondotta Fenyő Miksa a Kereskedők és Gasdák Sörében megtartott előadásán Keéky István — A Star, Elrte, Smart, Stella, Iris stb. tavaszi számai megér- < keztek és kaphatók az Ujságlx>It­ban. — N«B*t nyelYBttftüi Virág-u. 8. Tanítás és társalgás kizárólag né­mát nyelven. Egyént' és esoport­tatuftSi. Olcsó ttndü Beirttfeo­Szombaton este 9 órakor tartotta meg Fenyő Miksa országgyűlés^ képviselő országos jelentőségű elő­adását a Kereskedők és Gazdák Körének helyiségében a dunai ál­lamok gazdasági szövetkezésének kérdéséről. A nagy hideg sem tudta távol tartani az érdeklődők tömegét, ki­lenc óra előtt néhány perccel már minden szék el volt foglalva. Az előadáson megjelentek Erdőhegyi Lajos dr főispán, Virányi Sándor alispán, dr Sarvay Elek vár­megyei főügyész, dr Kovách Elek kir. közjegyző, Bencs Kálmán dr polgármester, a vármegyei, vá­rosi, kereskedő, birtokos, iparos társadalmunk kimagasló egyénisé­gei. Azt a nagy tetszést, amelyet a je­lenlevők tanúsítottak az e-őadó sze­mélye iránt, meg is lehet érteni. — Fenyő Miksa nagyszerű e'őadó, bá­mulatos könnyedséggel kezeli mon­danivalóját. A hallgatóságban mind­végig fenn tudja tartani az érdeklő­dést. Nem is beszélve arról, hogy beszédében a bűvész ügyességévei itt-ott elővarázsol egy kis humort is, miáltal változatosabbá, frisebbé válik mondanivalója. Miután Ungár Béla, a Kereske­dők és Gazdák Körének elnöke, né­hány bevezető szóvat üdvözölte a megjelenteket, fölkérte Fenyő Mik­sát az előadás megtartására. Fenyő Miksa bevezetőjében utalt arra, hogy a dunai államok gazda­sági szövetkezésének kérdése első­sorban nagyfontosságú történelmi téma, melynek eredetéig századok folyamán vissza kellene menni és megfigyelni azokat a geográfiái és geologiai momentumokat, mik a Duna medencéjében álő államokat egymásra utálják. Ezen a nagyfon­tosságú gazdaságpolitikai kérdésen el lehetne kalandozni a vámvédelem apostolaitól a szabadkereskedeiemig Briand Páneurópájáig. Nekünk — tért ki előadásában Fenyő Miksa — nagyfontosságú kérdés ez, melyet ha igazán tárgyainak, sziikség­' szerűen el kei', hogy jussunk Trianon revíziójáig. Rendkivül aktuális ez a prob­léma, de különösen itt ebben a vá­rosban, ahol helyi jetentősége is van. f meri közei vagyunk elszakított testvéreinkhez. Boncolgatni kezdi ezután az előadó azt, hogy vájjon Magyarországra nézve előnyös volna-e a Duna me­dencéjében fekvő államok valame­lyikével szorosabb gazdaságpoliti­kai kapcsolatra lépni... Melyek azok az államok, amelyekről szó lehetne ?... Melyek azok az erők, amik ezen esetleges alakulatokat elő segítenék és melyek azok az erők, amelyek azt hátráltatnák. Az első kérdésre válaszolva Fenyő Miksa megállapítja, hogy ha pusztán a statisztika szemüvegén keresztül né­zem a dolgokat, azt kell mondania, hogy egy oszt­rák-magyar közös gazda­sági kapcsolat, ha mm is jelen­tené a magyar mezőgazdaság minden problémájának megoC­idását, mgy könnyebbségei je­lentene a magyar mezőgazda­1 ságra. Tehát igen kedvező alakulat volna. A két ország gyáriparára sem je­lentene ez a vámunió veszélyt, mert a két ország uniójában kiegészíte­nék egymást. Megemlíti aztán az előadó, hogy egy osztrák cseh magyar alakulat is nagyon kedvező volna mezőgaz­daságunkra, mert csaknem minden cikkünk — a baromfit kivéve — biztosított felvevő piacra találna, ugy hogy a magyar mezőgazdaság jelentős megkönnyebbülését jelen­tené. Persze a gyáriparunkra nézve ez esetben már nem lenne olyan kedvező a helyzet. De ha meg­gondoljuk, hogy mit jelentene ez az alakulat a magyar mezőgazdaság ra, és hogy ha meggondoljuk, hogy a megerősödő magyar mezőgazda­ság nagyobb fogyasztója lenne a ma gyar gyáriparnak, akkor ez a kom­bináció ebbői" a szempontból is el­fogadhatóvá válik. A magyar gyáripar megerősödé­sére egyetlen segítési mód egy gazdasági'vámunió vagy egy messzebbmenő preferencia. Minden egyéb kísérlet csak eltávo­lítja a dunai államokat a közeledés céljától. 1 Idáig arrói beszéltünk —mon­dotta Fenyő Miksa, — hogy mik azok áz erők, melyek ezeket az esetleges alakulatokat elősegítenék, most arról fogunk szólni, hogy melyek azok az erők, amelyek hátráltatnák?... Vegyük Ausztriát... Ausztriában ellene vannak ennek a gondolatnak az osztrák agrárok, a nagynóme­tek, a szociáldemokraták és az osztrák ipar közömbösen nézné ezt a jegyességet. Csehországban a szlovákság nincs elragadtatva ettől a gondo­lattól. Magyar értiek csupán, hogy ez a koncepció létrejöjjön, mondják a csehek, meg aztán attól félnek, hogy te­rületi áldozatokkai i» járna ez az egyesülés. Én ezekben a dolgokban reali­tást nem 1 látok — mondotta az elő­adó. Felvetődik még az olasz­osztrák—magyar uniónak gondo­lata is. Azonban ez ép oly kevésbé reális gondolat mint az előbbi. Főleg azért, mert franciael­lenes. Franciaország van olyan erős, hogy létrehozzon egy ilyen koncep­ciót, de van olyan hatalmas is, hogy meggátoljon egy'olyan egye­sülést, amely az ő pozícióját ve­szélyeztetné. Hátra van még a németek terve, a »középeurópa«, néme 1 hegemónia mellett azonban ez ép oly utópia (mint a többi elgondolás. A történe­lem ei'ői nem engedik meg az ilyen alakulatok létrejöttét. ...Hiszemi aztj fejezte be nagyha­tású beszédét Fenyő Miksa, hogy a történeietm erői ma sem pl­hennek, hanem dolgoznak egy kialakulandó közösségen s ezek az erők létre fognak hozni a duna medencéjében egy egészséges alakulatot. Zugó taps és éljenzés volt ju­talma ennek a tartalmas és mély gondolatokban gazdag előadásnak. Fenyő Miksát körülvették barátai és tisztelői s elhalmozták gratulá­cióikkal. A Kereskedők és Gazdák Köre száz terítéke' vacsorát adott az­iHuSztns vendég tiszteletére. A fehér asztal mellett Ungár Bé­la üdvözölte néhány szóval Erdő­hegyi Lajos dr főispánt, a pol­1932. február 15. gánmestert és a többi előkelősége­ket. Majd poharát a vendégek egészségére ürítette. Ezután 'Margócsy Emu a keres­kedelmi iskola igazgatója szólalt fel. Hálás köszönetet mondott az élvezetes előadásért és kérte, hogy a jövőben is legyen vendége Fenyő Miksa a Kereskedők és Gazdák Körének. f Ezután Erdőhegyi Lajos dr fő­ispán mondott nagyhatású beszé­det a mai közgazdasági problémák döntő jelentőségéről. Fenyő Miksa Nyíregyháza és Szabolcsvámnegye hatóságára üní­ti poharát. Végül Hoffiiuann Mihály nyír­egyházára polgársága nevében üd­vözölte a polgánmestert. A társas vacsora éjfél után 1 óra tájban a legjobb hangulatban ért véget s mindenki egy felejthe tétlen est kedves emlékévei távo­zott­ánsztriába és Franciaországba exportáltak élőállatokat a szabolcsi gazdák Fekete Jenő m. kir. főáliatorvos a vármegye közigazgatási bizott­ságának február havi ülésén a következőket jelentette a vár­megye állategészségügyének mult havi állapotáról: Lépfenével fertőzve volt 4 község. Megbetegedett 8 szarvas­marha, ebből gyógyult 2 drb és elhullott 6 drb. Veszettséggel fer­tőzve volt 14 község. Megbete­gedett 1 drb szarvasmarha és 12 drb eb, ugy a megbetegedett állatok mint a befogott 57 drb kóbor eb kiirtatott. Rühkórral fer­tőzve volt 4 község. A megbe­tegedett állatok gyógykezelés alatt vannak. — Sertésorbánccal fertőzve volt 9 község. Megbe­tegedett 130 drb sertés, ebből gyógyult 24 drb, elhullott 94 drb és levágatott 12 drb. Sertéspes­tissel fertőzve volt 51 község. Megbetegedett 5689 drb sertés, ebből gyógyult 980 drb, elhul­lott 4065 drb és levágatott 644 darab. Külföldre elszáilitatott 218 drb sertés és 1462 drb juh, még pe­dig Ausztriába 218 drb sertés és Franciaországba 1462 drb juh. Jelentem, hogy a tavaszi ha­szonállatvizsgálat február hónap­ban kezdetét vette. Az állategész­ségügyi szakszolgálat kifogásta­lan volt. Sarki-buvart lőttek a Sión Sitmontomyáról jelentik: A der­mesztő hideg és a nagy havazás rengeteg északi tnadarat iiz délre. Az igán bozótokban északi-tengeri vad hattyúkat láttak. Egy vadász rájuk is lőtt ,de csak néhány toll esett zsákmányul, amelyéket be­küldtek a gyöngi madárvártára. Százával érkeztek a kelet-szibé­riai pintyek is, amelyek hóvihar­ban még a házak udvarára is be­mennek" A Sió egyik jégmentes részén sarki búvárt lőttek, kitö­metni azonban nem lehetett, mert. tudatlan emberek paprikást főztek belőle . Levágott női lábakat taláftak a becs; Ferenc József pályaudvaron Bécsbői jelentik: A Ferenc Jó zsef pályaudvar egyik helyiségé­ben két gyanús kartondobozt ta­láltak. A leleteket átadták a rend­őrségnek. A két dobozban levágott női láb volt. Bűntényt gyanítanak, A nyomozás megindult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom