Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-13 / 35. szám

1<532. íebruár 1.5. jsftlKmhL A részvényjog reformjáról szóló törvényjavaslat DICZIC ALAJOS dr. kamarai h. titkár. Irta: II. I A részvénytársaságok jelentősé­gét a közgazdasági, és a jogi tudo­mány abban állapitja meg. "hogy kis tőkéket összegyűjt és az igy összegyűjtött tőkéket magasabb produktivitással állítja be a gaz­dasági élet vérkeringésébe. Ebből | a szempontból a részvény tőkeel- j hely-zési lehetőség, amelyben fölös- l pénzét ugy a gazda, mint az int?l­lektuel, mint a munkás, mint a ku­ponjait vagdaló magánzó elhelyez­heti. A részvény-társaság tehát eb­ben az értelemben egy közgazdisági szükséglet kielégítője. Következése képen a részvényjog reformját nem abból a szempontból kell vizsgál­ni, hogy a reformra szüksége van-e a mezőgazdának, a kereskedőnek, az iparosnak, a bankvilágnak, a szellemi munkásnak stb. stb.. ha­nem abból a szempontból, hogy magának a részvén vtársasságnak. mintegy közgazdasági szükségl t ki­elégítőjének van-e szüksége a re­formra ? És ha ebből a szempontból néz­zük a kérdést, ugy kétségtelen, hogy a " részvényjog reformjára szükség van, még pedig a rész vény­jog egész területén. A kereskedelmi és iparkamarák álláspontja ebben a kérdésben 1929-ben is az volt, hogy az egész jog-területet átfogó javaslatra, tehát kódexre és nem no\ ellára van szükség. Ezt a?, állás­pontot ma is va Íjuk. Tudomásunk szerint az igazság­ügy-miniszter ur eleinte sz'intón ezt az állásfoglalást vallotta és a no­velláris megoldásra csak akkor ha­tározta el magát, amikor láita, hogy Németországban a kereskedelmi tör vény általános revízióját csinálják meg és akkor nagyon helyesen ugy okoskodott: a mi kereskedelmi jo­gunk mindig német nyomokon ha­ladt. kívánatos tehát, hogy várjuk be, mi lesz a német reform ered­ménye és majd a mi általános re­formunknál a német reform bevált eredményeit hasznosítjuk. Ekkor kerekedett felül az az ál­láspont, hogy a reformot egyelőre novelláris formában csinálják meg. Most, hogy 1931 szeptember 19-én megjelent a német Xotverordung. ez a • körülmény mintegy szelemi indítékot adott annak, a más ter­mészetű törekvésektől is fiitöt ál­láspontnak. hogy a részvényjog no­velláris módosítását csiná-ják meg. A kérdés már most az, hogy váj­jon helyes-e a reformot most meg­csinálni ? Erre a kérdésre sokan igennel sokan nemmel felelnek. Vannak, akik azt mondják, mind az idősze­rűség hívei, hogy »épen a válságos, a beteg gazdasági helyzet világit rá a gyógyítás módjára, a visszaélé­sek, betegségek megismétlődésének helyes megelőzésére. Akik az idő­szerűség érvelésével akarják e'odáz, ni a reformot, azok normális idő­ban azzal az érveléssé! fognak a re­form ellen állást foglUni, hogy milyen 1 imen nyúlnak a reforme­rek a kereskedelmi törvény bevált szabályaihoz, amidőn a vállalatok­nál minden rendben van és a ma­gyar vállalatok messziről sem kö­vettek el olyan nagyszabású vissza­éléseket, mint a német, osztrák, an­gol és amerikai részvénytársaságoké Kuncz ödön). A debreceni kamara részéről az időszerűség kérdésében nem is eb­ben az értelemben vagyunk hivei a halasztó álláspontnak, mert hiszen állandóan szemmel tartjuk azt, hogy. a Code d Gommerre nem békés és nyugodt idők szülötte volt és mégis a világ kereskedelmi és magánjogi törvényhozásának bib{­11 áj a lett. Az időszerűség kérdésé­ben mi ezt az időszerűséget egészen átmeneti érvként hozzuk fe; : Vár­jak meg t. i. hogy a gazaas-igr válságnak ebtíöt az igazá/i feneket­len mélységéből csak némi\eg is ki­emelkedjünk. A mai viszonyok kö­pött, amelynek katasztnófálisan m­Szabnli svánr.egye közigazgat-i bizottsága tegnap délelőtt 9 óra­kor tartotta rendes havi ülését dr Erdőhegyi Lajos főispán elnökleté­vel. A bizottság ülésén a főispán tmegnviléja után Mikecz László vár Imegyei főjegyző fejofvasta Virányi Sándor alispán jelentését a várme­gye közigazgatásának mu't havi ál­lapotáról. A jelentés a következő: Az iiséges lakosság ii?ztellátá ca céljaira az etaíult hónapban 3000 (métermázsa búzát utaltam ki ,ugy, hogy a lisztellátás ellen egyes he­lyi ^rendszerint alaptalan panaszok tó! eltekintve komoly kifogás nem Imierült fel. A vármegye főispán­jával együttesen mindé 1 lörekvésem oda irá­nyul, hogy a nélkülözésnek ki tett lakosság helyzeté: 1- a te­hetőséghez képes* segítsek. Az. 1931. évi XXVI. t. c-ben nyert felhatalmazás alapján a pol­gári szolgabírói kirendeltséget a im. kir. kormány 6490 1931. ME. számú rendeletével 1932. évi májú* hó Í-tői kezdődőleg beszüntette. Ezen kormányt endelkezés alapján a in,', kir.- belügyminiszter ur 00.400 —1932. sz. rendeletével vái megyei tisztviselők és al­kalmazottak létszámát újból megállapította és.egy szolgabírói, egy járást iroda segédtiszti egy-egy járási II. osz­tályú altiszti áliással a létszámot csökkentette. Ezen rendelkezés következtében 9 járás részére <-sak 8 irodatiszt és X hivatalszolga ál,ás hagyatott meg, vagyis egy járásban iroda segédtiszt és hivatalszolga nemi Iros és zűrzavaros voltát senki ex nem ragadhatja, mégis lehetnek és vannak sokkal sürgősebb feladatok, mint az a kérdés, hogy a felügyelő­bizottságot milyen hatáskörrel ru­házzuk fel, vájjon a mérlegvizsgá­latot kötelezővé tegyük-e. vagy a mérleg szerkesztésnek mik legyenek a legfőbb elvei, vagy a mammut­jövedelem vadászat milyen szabá­lyok szerint folytatandó ? Ebből a tervből ugyanis, ami előttünk van, kisugárzik aZj hógy ezt a tervezetet főleg" és elsősorban az u. n. mam­mut-jövedelem elleni küzdelem hoz­ta létre és nem pl. az a kérdés, hogy a fej ügyelőbizottságot hogyan kell megkonstruálni, hogy az eddigi 'lát­szat-bizottság helyébe egy aktív szerv lépjen. Már pedig a rész­vényjogi reform célját a legna­gyobb mértékben veszélyezteti az, hogy ha ^zt a jogmatériát, amely lényegében mégis csak a kapita­lista gazdasági rend egyik legfonto­sabb intézményét, az r. t.-t kivárna szabályozni, antikapitalista felfo­gással kezdjük rendszabályozni-. Egybefoglalva tehát az időszerű­ség kérdésében vallott felfogásun­kat : a kétségtelenül szükséges re­formot akkor vegyek elő újból és hozzák tető alá. amikor elmúlt már felőlünk a je'enlegi gazdasági vál­ság keserűsége. (Vége.) Virányi Sándor alispán a vármegye nevében magyar és angol nyelvű üdvözlő iratban köszöntötte Borah szenátort A vármegye közigazgatási bizottságának ülése lett volna. Az ujabb létszárocsök­kentés ellen előterjesztéssel éltem a belügyminiszter urhoz ; feltárva a tényállást, hogy a kirendeltség megszüntetésével az állások lét­száma nem csökkenthető, mert ezzel az ügyforgatom csökkenni egyáltalán rum fog. Járási "iroda segédtiszti és hivatalszolgai áüás a kirendeltségnél rendszeresítve nem is volt s yry azok be sem szüntethetők. Ezen eiőterjeszlé em ügyében a főispán ur Őméltósága személyesei) is interveniált, de sajnos csak azon eredménnyel* hogy a járási iroda segédtiszti és hivatalszolgai ál ások meghagyásá­val a központban szüntetett meg egy i.odasegédiiszti állást, fenn­tartva a szolgabírói állás csökken­tésére vonatkozó rendelkezést. Debrere i város törvényhatósága részéről átirat intéztetett a tör­vényhatósághoz a magyar igaz­ságért -nkraszálló- Borah szenátor üdvözlése ügyében. Amennyi ei a törvényhatósági bizottság előre­láthatólag a közeljövőben közgyű­lést tartani nem fog, a törvényha­tóság utó'agos hozzájárulása re­ményében az iidvözlfí iratot, tfís/es KÍ­vite.beu magyar és a ígoi nyelven elkészittattem és ai­nak megküldése iráit intéz­kedtem. A községi inségmimkák közé fel­Nett polgár - Hszarévi 2.2 km - hosz­szu útszakasz földmunkájának el­készítése biztosíttatván, ézen út­szakasznak elsőrendű forgalmi fon­tosságára tekiitettei 'kőpáiyávai te­jes kiépítését szem előtt tartva, előterjesztéssel' élteim a m. kir. v ÍROSI MOZGd Csütörtöktől Wlarlcn© Hiefriolt világsikert arafolt hsngos iilmdrím íja A beesí hadi le.éitar titko3 aktai nyomán készu t errdeti kémdráma 10 fejezetben. — Paramount Hangos világ Hirado Minden elóadason kit Marlene D.etrich szobrott sorsolunk ki. kereskedelemügyi miniszter úrhoz aziránt ,hogy az országos inSégak­ció céljaira tárcájának biztosított hite.bő' törvényhatóságunknak jut­tatott hitelkereten felül még kü­lö,; rendkívül támogatást nyújtson a polgáu útszakasz kikovezésére. Ezen előterjesztésem eredménnyel járt, mert a miniszter ur külön 10.000 pengőt folyósított a burko­lási munkálatok költségeire s biz­tosította egyben, hogy az állami bányákból a szükséges építési anya gokhoz tertmejési áron ju s son hoz­zá a törvényhatóság. Ez a ked­vezméiy az-anyagárakban legalább 50 százalékos költségmegtakarí­tást jelent. Miután remény van arra, hogy a helyi érdekeltség az építési anyagnak a vasúti kocsikból a helyszínére kiszállítását elvállalja, ékként a polgárt útszakasznak kő­pá]yávai elkészítése ez év folya­mán meg fog történni. Tisztelettel 'bejelenteth, hogy a vármegye főispánja dr Szuhav Zoltán és dr Rériyi Tibor nyíregy­házi ügyv édeket vármegyei "tb. ai­ügyészekké nevezte ki. Közbiztonság terén jelentősebb esemény nem' fordult elő. Az a,ispáni jelentést a bizottság hozzászólás nélkül vette tudomá­st^ 'irnajd Or Sarvay Elek fő­ügyész a fegyejmi és bírságolási esetekről, Fráter Szabolcs árva­széki elnök pedig az árvaügyekről tett je entést. Az alispáni és főszol­gabírói hivatah izsgálatok a jövő-» ben behatóan megfigyelik az ár­vaügyi 'közigazgatást is. Mikecz Miklós dr vármegyei fő­orvos tett ezután jelentést a vár­megye egészségügyéről. Az elmúlt hónapban 552 egyén halt meg Sza­bolcsban, közöttük 172 egy éven aiu'i és 47 hét éven aluli gyermiek. Az újszülöttek száma 916 volt és igy a vá'fnegye népessége 334 ter­mészetes szaporulat növelte. A legtöbben a nagykállói, a legke­vesebben a nyírbátori járásban haltak meg. A fertőző megbetege­dései; száma csökkent és összesen 114 egy é-''! betegedett m g fertőző betegségben.- Járvány nem volt, csupán egy községben, Csobajon volt tíhiSz, de két hét óta innen sem jelentettek ujabb megbetege­dést. Dr Tóth Bálint kir. mm. taná­cso"-, pénzügyijazgató jelentérébői kitűnt, hogy az rimáit január hó­napban csökkenés á'lott be az adó­fizetések terén. Satanann Ottó kir. főügyész je­lentése szerint január hó végén 227 v olt a nyíregyházi "fogház lét­száma. A loglyok az elmúlt hó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom