Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-11 / 33. szám

1932. töbruítf 1/, jjfóatiBöfc 3 Xf. Pius és a magyarság j Tiz évvel ezelőtt XV. Benedek halálával megürült a pápai trón s 1922 február 6-án a bjbomoki konklávé pápává választotta — és február 12-én megkoronázta a milánói érseket, aki Szent Péter trónusát XI. Pius névvel foglalta el. Tiz esztendő egy porszem Ugyan a pápaság évezredes homok­Óráján, de nagy idő a pápai tró­non, mert hiszen, akit a biborosi konklávé alkalmasnak itél arra, hogy Szent Péter trónját elfog­lalja, annak már az Ur érett buza kalászának kell lennie s igy iix esztendő és jubileum nem gyakori eset & pápaság életében. A pápaság életében s abjj>an a nagy leltárban, amit a különböző népek katolikusai tesznek ki, szám­belileg kevés súlya van a köze/ 1 5 milliós magyarságnak, de a s$ámr beliség nincs arányban azzal az értékkel és valódi súllyal, amit a magyar nép jelent Kóma, az egy­ház és a pápaság részére. A ma­gyar nemzet történelme Szent István óta szorosan testvéri frigy­ben jár Róma történelmével s e közös történelem nem ismer egyet­len egy momentumot, amikor ez az érzés, melegségében csak alig is ellangyosodott volna. A magyar nemzet áldozatkész volt az egyház célkitűzéseivel szemben, viszont Róma is minden történelmi pilla­natot megragadott és felhasznált, ha arról volt szó, hogy a magyar népet célkitűzéseinek elérésében támogatni kell. Ez a történelmi kö­zösség fennállott akkor is, amikor kizárólag csak hitéleti' problémák­ról volt 6zó, fennállott ak­kor is, amikor a ví^gesemények: sodra a kérdések centrumába he­lyezte a Duna-Tisza közének s a Kárpátok aljának népét, amely nép, a népek országútjának főút­vonalában állt ezer éven keresztül. A pápaság élete tehát mindig leikünkhöz közelál'ó valóság voít, amelynek hétköznapjai és jubileu­mai nemzeti életünk elválaszthatat­lan ünnepnapjai és elválaszthatat­lan részesei voltak minden időben. Harangzugás és ünnepi zsolozs­ma száll végig az országon XI. Pius pápa pápai jubileumának ün­nepe alkalmábó'. Amikor tiz évvel ezelőtt a pápai trónra emelték Mi­lánó érsekét, Csernoch János ak­kori hercegprímásunk, megrendí­tően fenséges szavakkal üdvözölte XI. Piust: * Megjártuk a kereszt 14 stációját s az utolsó stáció vé­gén keresztrefeszitettük Ratti bíbo­rost, Milánó érsekét, akit pápá­vá választottunk. Mert manapság pápának lenni, tisztára keresztre­feszités«. Azóta nagy utat tet: meg a pápaság. A régi történelemhez, uj történelem járult. Azóta már a Va­tikán városból, az egyház szabad államából intézik a világ kato'iku­s^inak ügyeit. A Vatikán város és Róma között, a Quirinál és az Esquiral között megszületett a lei­ki béke és ezzel lélekben és testben véglegesen és valóságban egyek lettek az olaszok. Megszületett az az Unita Itália, amelyért magyar hősök is harcoltak és véreztek, de amely egységnek beteljesüléséhez XI. Pius pápának nagy lelkére s az olasz király és Musjso ini törté­nelmi elhatározására volt szükség. Az olasz-magyar barátság ezzel a történelmi ténnyel is felértékelő­dött. Kiterebélyesedtek a perspek­tívák és kiszélesedett az az útvo­nal, amelyet az évszázados barát­ság és testvéri megértés jegyében Mussolini és Bethlen István épí­tettek tovább a két nemzet javára és örömére. XI. Pius jubileumi ün­nepét -izek az elgondolások is ben­sőségesebbé teszik számunkra, akik Róma felé, -ezer év történelmi táv- I latából tekinthetünk hálatelt szív­vel 9 akik jövendő történelmünk kialakulásában is oly sokat várunk az egyházi és világi" vonatkozások­ban egyesült hatalmas Olaszország­tól. A tizedik évfordulón minden magyar szeretettel és hódolattal gondol XI. Piusra, a magyarok szerető,, pártfogó atyjára, akinek nemes alakját glóriás fénnyel öve­zi nagy tetteinek örök időkre szóló emlékezete. — HIRDETÉSEKET csat eíö­setei fittes elMnShein köziünk. fáROSl MOZGÓ Szerdán utoljár* F. W. Murnau hang03 mesterműve TABU TILTOTT SZERELEM Csütörtöktől 2 7X 2 7 Csütörtöktől MARLENE DIETRICH 2 7X 2 7 MARLENE DIETRICH lagyar pengőért magyar bort: Fel keli vetnünk a kérdést, hogy jobban megértsék imrői van szó: ugyan nagy hiányt szenved Európa borban, nagyon kevés van belőle e ezért föltételezzük, hogy mmden akadály ellenére is eljönnek a ma­gyar borért? Mert ha igy tenne, tényleg másutt nem teremne ele­gendő bor, akkor érthető volna az intézkedés, hogy külföldinek csak nemes valuta ellenében adunk bort. Ha rá volna a külföld szo­braivá a mi borunkra, akkor célrave vezető volna a devizarendelet. De ennek éppen az ellenkezője a való helyzet s éppen ezért meg kell engedni, hogy. a külföldi is vásárol­hasson magyar pengőért magyar bort, ha igy könnyebbséggel te­llett . Kedvébe ke]! járni a külföldinek, akt magyar bort akar venni' és a maga pénzét neiö hozhatja át az országhatáron, mert a finánc nean engedi, hadd vegye össze a kül­földön a pengőt, adjunk m> érte bort, amennyit csak akar! Váquk ezt az intézkedést, mert a bor ma ne?n az az áru, amelyik vapitagyüjtésre alkalmas; örül­nünk kep, ha van valaki', aki" meg­veszi. Borkivitelünk legtekintélyesebb része ma Ausztria felé gravitál, az osztrák kereskedők vásárolnak aránylag legnagyobb számban mm­den borvidéken. Az érdekeltek erő-^ sen sürgetik is a Nemzeti Bank­nál a könnyítéseket, azonban ed­dig nem sok eredménnyel. Már pedig ha rövidesen elnem határozzák a döntést, félő, hogy a Nemzeti Bank intézkedései ké­sőn következnek be. Az osztrák kormány hír szerint — genfi tanácsra, ujbó< korlátoz ni aKarja a bevitelt devizapolitikai szempontból. Még pedig olyfor­mán, hogy a behozott áruk után vámot aranyban, illetve aranyvalu­tában (dollár, frank stb.) követeli. Mivel pedig az osztrák importőrök nek nem áii módjukban aranyvalu­tát szerezni, az exportőröknek kel­lene a vámnak megfelelő devizát schilling ellenében rendelkezésre bocdájtani. Ez az intézkedés — ha bekövetkezik — az Ausztriába irányuló borkivitelünk teljes meg" szüntetését jelenti. Ez a hir komoly forrásból szár­mazik, éppen ezért tisztelettel fel­hívjuk ennek a tervezett intézke­désnek "veszélyére országgyűlést képviselőink figyelmét, mert ez az intézkedés a kereskedelmi szerző­dés kijátszása volna s jnint előbb emfituttük, Au3ztria teljesen el­veszne borunk számára. A városi kihágási bíróság előtt legtöbb fél a kövezetvámkíbágás miatt jelenik meg Nyíregyháza virofi polgármeste­re évi jelentésében az elsőfokú ipat hatóság és a kihágási bíróság mű­ködéséről a következőkben szá­mol be:: Az elmúlt évben az I. fokú ipar­hatóság ügyforgalma a 'következő volt: 1 Kiadatott az 1931. év folyamán képesítéshez kötött iparra 73 ipar­igazolvány, engedélyhez kötött ipar ra 53 iparengedély, vqgyes és sza­bad iparra 77 iparigazolvány, ke­reskedésre és piaci árusításra 132 iparigazolvány. összesen kiadtunk 335 ipangazolványt. Enzei szemben 1930. évi forgalomhoz - viszonyítva 14 ipar növekedést mutat. Ipariemondás az elmúlt évben 149 volt, az 1930. év 1492 lemon­dásával szemben. Az 1931. év jpar­forgalma az egész évi adatokból kitünőleg az 1930. év forgalmával összehasonlítva kedvezőnek mond­ható. Ellenben ez a kedvező arány csak látszólagos ,mert ha az egyes havi kimutatásokat vesszük figye­lembe, könnyen megállapítható hogy az elmúlt év első felében erősen nekilendülő vállalkozási kedv az év második félében különösen pedig az őszi hónapok­ban — rohamos apadást mutat. Ezen jéienség az elmúlt év dere­kától egyre sulyosbbodó gazdasági leromlásra vezethető vissza. Köny­nyen megvilágítható egy egyszerű példával. Az elmúlt év decemberé­ben pl. mindössze 11 íparkiváltás történj ezzel szemben 17 volt nz iparjemondások száma. Meglehetősen nagy forgalom mutatkozott a piaci árusításokra jogosító iparok körében. Ez ma­gyarázható azzal, hogy ezen ipa­rok üzése jár a legkisebb tőkebe­fektetéssel s mivei csaknem kizá­rólag élelmiszer, azaz elsőrendű közszükségleti cikkek árusítására szorítkoznak, a súlyos gazdasági viszonyok dacára aránylag még ezen iparkör nyújtott legbtztosabh kereseti lehetőséget. A kereskedelemben a rendkívüli gazdasági vi/onyok s ezzef kapcso latosan a fogyasztó közönség ál­landó jelleget öltő és rohamosan csökkenő vásárló képessége a nagyszámú csőd és kényszeregyez­ségi eljárásokban jutott kifejezésre. Az épitő és rokonszakmáknak az elmúlt év elején szépen induló te­vékenységét a hírtelen és váratlan hitelmegszoritások és egyéb szük­ség intézkedések egyszerre meg­bénították és mivel' éppen ezen: szakmák képesek a munkásság leg­sokféjébb rétegeinek kereseti le­hetőséget biztosítani, ennek tud­ható be, hogy a munkanélküliek száma az elmuft évben megkétsze­reződött. NagyobbSzabásu ipari vállalko­zás az 1931. év 'folyamán neim' lé­tesült. Munkakönyv kiadatott 1931. év­ben 22 darab, mig 1930-ban 2g darab. Tanoncsrerződés az 1931. év fo­lyamán 48 esetben történt, ezzel szemben 1930-ban a tanonc szer­ződések száma 61 volt. A kihágási büntetőbíróság előtt legtöbb eljárás kövezetvám kihá­gás miatt indult meg. Mióta a vá­ros a kövezetvámot bérbeadta, a sorompóknál sokkal szigorúbb az ellenőrzés. Ezután sorrendben leg­több volt az erdei kihágás, ami az ínségesek nehéz helyzetével indo­kolható. A községi bíróság ügy­forgalma 409 üggyel növekedett meg, mejynek okát abban találjuk, hogy az elmúlt esztendőben majd­nem filléres ügyeket is peresítet­tek a felek. Tavasz előtt Fáradt alkonyat. Vörös napko­rong. A rétek most álmodják a nyarat... s boldog, éhes kis csirák remegnek készülődve lent a föld alatt. A mesgyén még holt cserjék zörögnek, giz-gaz s kis tócsák lepik az ugart, de valami mély, titkos mozdu latból a nagyléptü élet erre tart. S mint gubbasztó, rongyos vén betyár: a rétek szélin árva kunyhó ül — a szellő' tépi borzos üstökét s kéményén a Tavasz hegedül Tartatlyné S. Ilona A nyári időszámítás Budapestről jelentik. A nyári időszámítás ügye az eddigiek szerint holtpontra jutott. Az ősz. szes érdekeltségek magukévá tették a nyári időszámitás beve­zetésének ügyét. A közigazgatási hatóságok részéről is a legtelje­sebb mértékben meg van a haj­landóság annak bevezetésére. — Nehézségek vannak azonban a vasúti forgalommal kapcsolatban, A legutébbi nemzetközi vasúti értekezleten Magyarország kép­viselője erőteljesen állást foglalt a nyári időszámitás mellett, a többi állam reprezentása azon­ban nem tette magáévá felfogá­sát. A tárgyalások folynak, de meglehetőse* kétes, hogy mi lesz az eredmény. — A Divat Record febrüár 15-4 száma megjelent és az Ujságbolt­ban kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom