Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-11 / 33. szám
1932. töbruítf 1/, jjfóatiBöfc 3 Xf. Pius és a magyarság j Tiz évvel ezelőtt XV. Benedek halálával megürült a pápai trón s 1922 február 6-án a bjbomoki konklávé pápává választotta — és február 12-én megkoronázta a milánói érseket, aki Szent Péter trónusát XI. Pius névvel foglalta el. Tiz esztendő egy porszem Ugyan a pápaság évezredes homokÓráján, de nagy idő a pápai trónon, mert hiszen, akit a biborosi konklávé alkalmasnak itél arra, hogy Szent Péter trónját elfoglalja, annak már az Ur érett buza kalászának kell lennie s igy iix esztendő és jubileum nem gyakori eset & pápaság életében. A pápaság életében s abjj>an a nagy leltárban, amit a különböző népek katolikusai tesznek ki, számbelileg kevés súlya van a köze/ 1 5 milliós magyarságnak, de a s$ámr beliség nincs arányban azzal az értékkel és valódi súllyal, amit a magyar nép jelent Kóma, az egyház és a pápaság részére. A magyar nemzet történelme Szent István óta szorosan testvéri frigyben jár Róma történelmével s e közös történelem nem ismer egyetlen egy momentumot, amikor ez az érzés, melegségében csak alig is ellangyosodott volna. A magyar nemzet áldozatkész volt az egyház célkitűzéseivel szemben, viszont Róma is minden történelmi pillanatot megragadott és felhasznált, ha arról volt szó, hogy a magyar népet célkitűzéseinek elérésében támogatni kell. Ez a történelmi közösség fennállott akkor is, amikor kizárólag csak hitéleti' problémákról volt 6zó, fennállott akkor is, amikor a ví^gesemények: sodra a kérdések centrumába helyezte a Duna-Tisza közének s a Kárpátok aljának népét, amely nép, a népek országútjának főútvonalában állt ezer éven keresztül. A pápaság élete tehát mindig leikünkhöz közelál'ó valóság voít, amelynek hétköznapjai és jubileumai nemzeti életünk elválaszthatatlan ünnepnapjai és elválaszthatatlan részesei voltak minden időben. Harangzugás és ünnepi zsolozsma száll végig az országon XI. Pius pápa pápai jubileumának ünnepe alkalmábó'. Amikor tiz évvel ezelőtt a pápai trónra emelték Milánó érsekét, Csernoch János akkori hercegprímásunk, megrendítően fenséges szavakkal üdvözölte XI. Piust: * Megjártuk a kereszt 14 stációját s az utolsó stáció végén keresztrefeszitettük Ratti bíborost, Milánó érsekét, akit pápává választottunk. Mert manapság pápának lenni, tisztára keresztrefeszités«. Azóta nagy utat tet: meg a pápaság. A régi történelemhez, uj történelem járult. Azóta már a Vatikán városból, az egyház szabad államából intézik a világ kato'ikus^inak ügyeit. A Vatikán város és Róma között, a Quirinál és az Esquiral között megszületett a leiki béke és ezzel lélekben és testben véglegesen és valóságban egyek lettek az olaszok. Megszületett az az Unita Itália, amelyért magyar hősök is harcoltak és véreztek, de amely egységnek beteljesüléséhez XI. Pius pápának nagy lelkére s az olasz király és Musjso ini történelmi elhatározására volt szükség. Az olasz-magyar barátság ezzel a történelmi ténnyel is felértékelődött. Kiterebélyesedtek a perspektívák és kiszélesedett az az útvonal, amelyet az évszázados barátság és testvéri megértés jegyében Mussolini és Bethlen István építettek tovább a két nemzet javára és örömére. XI. Pius jubileumi ünnepét -izek az elgondolások is bensőségesebbé teszik számunkra, akik Róma felé, -ezer év történelmi táv- I latából tekinthetünk hálatelt szívvel 9 akik jövendő történelmünk kialakulásában is oly sokat várunk az egyházi és világi" vonatkozásokban egyesült hatalmas Olaszországtól. A tizedik évfordulón minden magyar szeretettel és hódolattal gondol XI. Piusra, a magyarok szerető,, pártfogó atyjára, akinek nemes alakját glóriás fénnyel övezi nagy tetteinek örök időkre szóló emlékezete. — HIRDETÉSEKET csat eíösetei fittes elMnShein köziünk. fáROSl MOZGÓ Szerdán utoljár* F. W. Murnau hang03 mesterműve TABU TILTOTT SZERELEM Csütörtöktől 2 7X 2 7 Csütörtöktől MARLENE DIETRICH 2 7X 2 7 MARLENE DIETRICH lagyar pengőért magyar bort: Fel keli vetnünk a kérdést, hogy jobban megértsék imrői van szó: ugyan nagy hiányt szenved Európa borban, nagyon kevés van belőle e ezért föltételezzük, hogy mmden akadály ellenére is eljönnek a magyar borért? Mert ha igy tenne, tényleg másutt nem teremne elegendő bor, akkor érthető volna az intézkedés, hogy külföldinek csak nemes valuta ellenében adunk bort. Ha rá volna a külföld szobraivá a mi borunkra, akkor célrave vezető volna a devizarendelet. De ennek éppen az ellenkezője a való helyzet s éppen ezért meg kell engedni, hogy. a külföldi is vásárolhasson magyar pengőért magyar bort, ha igy könnyebbséggel tellett . Kedvébe ke]! járni a külföldinek, akt magyar bort akar venni' és a maga pénzét neiö hozhatja át az országhatáron, mert a finánc nean engedi, hadd vegye össze a külföldön a pengőt, adjunk m> érte bort, amennyit csak akar! Váquk ezt az intézkedést, mert a bor ma ne?n az az áru, amelyik vapitagyüjtésre alkalmas; örülnünk kep, ha van valaki', aki" megveszi. Borkivitelünk legtekintélyesebb része ma Ausztria felé gravitál, az osztrák kereskedők vásárolnak aránylag legnagyobb számban mmden borvidéken. Az érdekeltek erő-^ sen sürgetik is a Nemzeti Banknál a könnyítéseket, azonban eddig nem sok eredménnyel. Már pedig ha rövidesen elnem határozzák a döntést, félő, hogy a Nemzeti Bank intézkedései későn következnek be. Az osztrák kormány hír szerint — genfi tanácsra, ujbó< korlátoz ni aKarja a bevitelt devizapolitikai szempontból. Még pedig olyformán, hogy a behozott áruk után vámot aranyban, illetve aranyvalutában (dollár, frank stb.) követeli. Mivel pedig az osztrák importőrök nek nem áii módjukban aranyvalutát szerezni, az exportőröknek kellene a vámnak megfelelő devizát schilling ellenében rendelkezésre bocdájtani. Ez az intézkedés — ha bekövetkezik — az Ausztriába irányuló borkivitelünk teljes meg" szüntetését jelenti. Ez a hir komoly forrásból származik, éppen ezért tisztelettel felhívjuk ennek a tervezett intézkedésnek "veszélyére országgyűlést képviselőink figyelmét, mert ez az intézkedés a kereskedelmi szerződés kijátszása volna s jnint előbb emfituttük, Au3ztria teljesen elveszne borunk számára. A városi kihágási bíróság előtt legtöbb fél a kövezetvámkíbágás miatt jelenik meg Nyíregyháza virofi polgármestere évi jelentésében az elsőfokú ipat hatóság és a kihágási bíróság működéséről a következőkben számol be:: Az elmúlt évben az I. fokú iparhatóság ügyforgalma a 'következő volt: 1 Kiadatott az 1931. év folyamán képesítéshez kötött iparra 73 iparigazolvány, engedélyhez kötött ipar ra 53 iparengedély, vqgyes és szabad iparra 77 iparigazolvány, kereskedésre és piaci árusításra 132 iparigazolvány. összesen kiadtunk 335 ipangazolványt. Enzei szemben 1930. évi forgalomhoz - viszonyítva 14 ipar növekedést mutat. Ipariemondás az elmúlt évben 149 volt, az 1930. év 1492 lemondásával szemben. Az 1931. év jparforgalma az egész évi adatokból kitünőleg az 1930. év forgalmával összehasonlítva kedvezőnek mondható. Ellenben ez a kedvező arány csak látszólagos ,mert ha az egyes havi kimutatásokat vesszük figyelembe, könnyen megállapítható hogy az elmúlt év első felében erősen nekilendülő vállalkozási kedv az év második félében különösen pedig az őszi hónapokban — rohamos apadást mutat. Ezen jéienség az elmúlt év derekától egyre sulyosbbodó gazdasági leromlásra vezethető vissza. Könynyen megvilágítható egy egyszerű példával. Az elmúlt év decemberében pl. mindössze 11 íparkiváltás történj ezzel szemben 17 volt nz iparjemondások száma. Meglehetősen nagy forgalom mutatkozott a piaci árusításokra jogosító iparok körében. Ez magyarázható azzal, hogy ezen iparok üzése jár a legkisebb tőkebefektetéssel s mivei csaknem kizárólag élelmiszer, azaz elsőrendű közszükségleti cikkek árusítására szorítkoznak, a súlyos gazdasági viszonyok dacára aránylag még ezen iparkör nyújtott legbtztosabh kereseti lehetőséget. A kereskedelemben a rendkívüli gazdasági vi/onyok s ezzef kapcso latosan a fogyasztó közönség állandó jelleget öltő és rohamosan csökkenő vásárló képessége a nagyszámú csőd és kényszeregyezségi eljárásokban jutott kifejezésre. Az épitő és rokonszakmáknak az elmúlt év elején szépen induló tevékenységét a hírtelen és váratlan hitelmegszoritások és egyéb szükség intézkedések egyszerre megbénították és mivel' éppen ezen: szakmák képesek a munkásság legsokféjébb rétegeinek kereseti lehetőséget biztosítani, ennek tudható be, hogy a munkanélküliek száma az elmuft évben megkétszereződött. NagyobbSzabásu ipari vállalkozás az 1931. év 'folyamán neim' létesült. Munkakönyv kiadatott 1931. évben 22 darab, mig 1930-ban 2g darab. Tanoncsrerződés az 1931. év folyamán 48 esetben történt, ezzel szemben 1930-ban a tanonc szerződések száma 61 volt. A kihágási büntetőbíróság előtt legtöbb eljárás kövezetvám kihágás miatt indult meg. Mióta a város a kövezetvámot bérbeadta, a sorompóknál sokkal szigorúbb az ellenőrzés. Ezután sorrendben legtöbb volt az erdei kihágás, ami az ínségesek nehéz helyzetével indokolható. A községi bíróság ügyforgalma 409 üggyel növekedett meg, mejynek okát abban találjuk, hogy az elmúlt esztendőben majdnem filléres ügyeket is peresítettek a felek. Tavasz előtt Fáradt alkonyat. Vörös napkorong. A rétek most álmodják a nyarat... s boldog, éhes kis csirák remegnek készülődve lent a föld alatt. A mesgyén még holt cserjék zörögnek, giz-gaz s kis tócsák lepik az ugart, de valami mély, titkos mozdu latból a nagyléptü élet erre tart. S mint gubbasztó, rongyos vén betyár: a rétek szélin árva kunyhó ül — a szellő' tépi borzos üstökét s kéményén a Tavasz hegedül Tartatlyné S. Ilona A nyári időszámítás Budapestről jelentik. A nyári időszámítás ügye az eddigiek szerint holtpontra jutott. Az ősz. szes érdekeltségek magukévá tették a nyári időszámitás bevezetésének ügyét. A közigazgatási hatóságok részéről is a legteljesebb mértékben meg van a hajlandóság annak bevezetésére. — Nehézségek vannak azonban a vasúti forgalommal kapcsolatban, A legutébbi nemzetközi vasúti értekezleten Magyarország képviselője erőteljesen állást foglalt a nyári időszámitás mellett, a többi állam reprezentása azonban nem tette magáévá felfogását. A tárgyalások folynak, de meglehetőse* kétes, hogy mi lesz az eredmény. — A Divat Record febrüár 15-4 száma megjelent és az Ujságboltban kapható.