Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-10 / 32. szám

- 1932. február 10. !i«9MHHMi jAfnnoéK. S. 0. s. VI. Mikor a Teremtő egy léleknek testet úci és kibocsátja e földi vi­lágba s mikor e kis lélek már szét tekint e világban, mintha egy pom pás, nagy pajota állana előtte, óriá si kapuval, melynek szemöldökfá­ján ez aranyos felírás olvasható: Imádkozzál és dolgozzál! Ez az isteni utasítás, mely már a teremtés paradicsomkertjében is elhangzott s igy olvasható az öreg Bibliában: »£s vévé az Úristen az embert és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy művelje és őrizze azt.« Ez a munkára való utasítás. Az imádkozásra való utasitássafis telve van Bibliánk s el lehet mon dani. hogy még a föld porára is fel van ina az előtt, aki nyitott látó szemmel jár a föld porán. — Mert innen ered minden áldás, minden erő, minden nyugalom, minden boldogság, ha még a föld porai közt is észreveszi lelkünk Is­ten kezének betűit. Nézzünk csak szemébe annak az isteni utasításnak. Először is eh­nek : imádkozzál ! Az imádság Istennel köti össze az embert s f-b\ből az összeköttetés­ből nyer értelmet és erőt. Mert az imádkozás — beszélgetés mintegy a jó Istennel. Elébe adjuk gondola­tunkat, érzésünket, vágyainkat, pa­naszainkat, — szóval örömünket, bánatunkat. S szinte eggyé lesz a lelkünk vele, akárcsak egy okosabb), több. emberrel. Megható példáját láthatjuk ennek a bizalmas beszél­getésnek, a gyermekkorban, midőn a gyermek nemcsak valami élő kis állattal .beszélget, p. o. kis cicájá­val, kutyájával, o'yan híttei, mint­ha az értené is, hanem még élet­telen tárgyakkal is, mint a babá­jával, vagy a fiu egy vesszővel, góróval, melyre mintegy ráül és lovacskázik. Hát a jó Istennel még­inkább együtt lehet, lia gondos szü­lője, főként édes anyja elbeszélget előtte a jó Istenről, a Jézusról, aki ugy szerette főként a kicsiny gyermekeket. Még hatásosabb, ba ilyen megható történeteket fel is olvasnak a Bibliából, midőn agyér meki képzelet szinte odatapad az ilyen történethez. Magam is éde­sen emlékezem gyermekkoromra ilyen elbeszélésekkel, bibliai tör­ténetekkel, s kis nénémmel ugy el­töprengtünk, szinte éreztük magunk körül az Istennek mindeneket látó lelkét s e lelki látás visszatartott} olyan pajkosságoktól, mefyek köny­nyen felvetődnek a gyermekeknél. És ha felnő az ember, akár uri módban, akár küzdelemben, hány­szor jut kétes helyzetbe, jobbra vagy balra s mily áldás, ha meg­szólal lelkében gyönyörű énekünk: »Feltekintvén rád, atyámra Könnyű csordul az arcámra S az által olyan ujjá leszek, Mim a plánta, mikor arra Harmatcseppet szülsz hajnalra I« Bizony, ha komolyan átgondol­juk életünk folyását, akár jóban, akár rosszban, arra nem találunk példát, hogy az imádság vette vol­na el erőnket, reménység linket, bi­zodalmuhkat! Sőt!, a legnagyobb lelkek, p. o. a mi református eíeink akik annyi testi-lelki próbáknak, szenvedéseknek voltak kitéve, cso­dálatos tűrő reménnyel hangoztat­ták, még a tozhaiál közepéből is : »Ha Isten velünk, ki lehet e'le­nünk ?! Senki, bizonyára senki !«... És hogy manapság annyi sok el­gyengülés, kétségbeesés, öngyilkos­ság, ártalmas gonosztettek történ­nek, annak legelső és fegföbb oka, hogy az ilyen emberek nem Istea barátságát keresik, nem érzik ke­zökben a vezető, segítő Isten ke­zét s igy magukban elgyengülve, leikök pusztaságában tévelyegve, vesznek el. De egy dolog bizonyos, az neve­zetesen, hogy már a gyermekkor­ban kell kezdeni a jó és erős Men­ne! való barátkozást. Bizony, nem a kocsma gőzében, ledér mulatsá­gokban, csaló nyerészkedésekben s ilyen s más aljasságokban. A tiszta családi fészekből leél ki a tis&ta gyermeki lélek, ebben fejlik, eb­ben erősödik s lesfc öröme, segítője, gyámoiitója a családnak. Egy nagy bajt azonban nem lehet, sőt nem szabad elhallgatnunk. Azt nevezete­sen, hogy az emberi társaság, a­melyben élünk, mozgunk, különféle lelkületű, szokása, cselekedetű em­berekből áll. Csak á magunk falu­ját, egyházát s tagjai viselkedését, ha nézzük, bizony, ahány, csáknem annyiféle. S akár akarjuk, akár nem, talál az ember megbotránkoz­ni valót, Isten ellen vafót, házban, házon kivül, még a templomban is. De éppen ezért, Isten barátai­nak annál szorosabban kell meg­ragadni az Isten kezét, hogy amire a magunk ereje gyenge, az ö erős karja tartson ki és erősítsen. Igy támad, és igy zendül szivünkből az ének : »Azért a mi szivünk nem, félne, Ha az egész föld megrendülne, És a hegyek a tengernek Közepibe bédülnének !« £s dolgozzál ! int az aranyos felírás. És itt mindjárt azon kezdem, hogy sem Isten, seim az ö üzenete szent fia által, sőt a körültünk elte­rülő nagy természet élete, nem kö­ti az ember életét a kifárasztó, el­ernyesztő bármely munkákhoz. Sőt ellenkezőleg. At jstees2erintt mun­ka, a legbiztosabb és legtisztább örömszerző. Alkotó, teremtő életföl­tét ej. Persze csak ugy,—egyedül csak ugy, ha a nekünk '^adatott okos lélek mutatja meg, hogy mit és miként munkálkodjunk. Itt meg az következik aztán, hogy a nagy Isten törvénye, minden emberi lé­lekbe más és más tehetséget, hajla­mot adott, amely tehetség jelzi az­tán, hogy hajlam szerint fogjon már a gyermek az o munkájához, alkotásra való kioktatásához, tanu­lásához. Mert abban a munkában találná meg örömét minden ember, amiben alkotni szeret. £s akkor lesz majd jsizép és nyugodt emberi élet, ha nem a vagyon, nem a gazdagság fogja igazítani az ember életpályáját, hanem az Isten ujja mutatja ki, ki mire való ? És igen nagy oktalanság, sőt Isten elietn való bün, ha a munkák közt válo­gat az ember, vagyonossága sze­rint. Hogy akinek birja a vagyona, az taníttassa gyermekét, hogy ne kelljen dolgoznia, — aki pedig sze­gény, az maradjon a kapa-kasza mellett! Az ilyen gondolkodás szüli a háborúkat", minden elégedetlensé­get, egymás ellen vrUÓ küzdelmet, amelyben aztán minden osztály szenved. Ezért kellett szétszaggatni a mi országunkat is, mert nem fér­tek meg békésen egymás mellett a különböző nyelvű, osztályú, vallá­sú emberek. Uras ágra ; parancsolás ­ra, könnyű életre vágyik az éretlen gondolkodású ember, a munkától fél Azért pedig, mivel munka alatt leginkább a földmunkát és ipart érti és nem az Isten által megha­tározott alkotó munkát, minden té­ren. A mi Krisztus Urunk jár igaz uton és jó példával az ember előtt a munka terén is. íme liaüjuk csak: »Az én anyám mindig munkálko­dik, én is munkálkodom«. (Ján. 5, 17). Es ismét: Az én atyám szőlőmunkás» (Ján. 15.) És az Evangélium telve van mindenfajta munka dicsőítésével. Az apostolok levelei is teíve vannak. Sőt Pál apostol egyenesen kimondja, hogy »aki nem akar dolgozni, ne is egyék !« (2 Thess. 3, ro.) S mindezekből kiviláglik tisztán, hogy az embert, — minden embert — dologra teremte az Isten s csak az lehet igazán Isten gyermeke, ki Isten munkatársává óhajt jenni. £s aki Isten munkatársa, azt Isten lel­ke vezeti, még pedig olyan munká­ban, amilyenre ö alkotta. Ebben a munkában van tehát — és ebben lehet — tehát igazi öröme, gyönyö­rűsége Istennek és embernek egyaránt. Ezt megérteni igen fontos az em­berre nézve, gondolkodjunk csak egy kicsit. A körültünk élő-mozgó nagy természetet, fö'dtől az égig, ugy vehetjük, mint egy óriási műhelyt, vagy gyártelepet, melyben minden­féle mesterséget folytatnak, és pe­dig ugy. hogy a gyárigazgató vá­lasztja ki a munkásokat, a külön­böző munkákra, kit-kit a nelavaló szakra. Nos tehát ebben a nagy­gyárban Isten az igazgató, aki minden munkához. ért s igy a jó munkást jutalmazza, a rosszat pedig lökdösi ide-oda. Ez a mi'életűnk. Tehát aki előhaladni akar, annak tanulnia kell először, aztán okosaai dolgozni, hogy jutalmat nyerjen. Most pedig vessünk tekintetet a mi falusi nagy műhelyünkre, a gazdálkodásra. Nekünk van legna­gyobb tágasságunk Isten műhelyé­ben és mi vagyunk legközelebb a mi Igazgató-Istenünkhöz, aki szí­vesen szóba áll velünk, tanit, oktat, jutalmaz, büntet, — kit-kit mun­kája szerint. Aki pedig nem hallgat rá, azt hagyja. ' Vessünk egy pillantást egyhá­zunk tagjaira, csapdaira, akik itt éltek, élnek é3 élni fognak. Kiken látszik meg az értelmes és hasznos munkásság, az ő alkotásaikból? — Nem a vágyonszerzést nézi'a mi nagy Gazdánk, mert neqa ebben van az élet igazi "öröme. Vagyont lehet szerezni gonosz utakon is, vagy túlfeszített földhoz-ragadás­saj, — hanem aki Istennel — em­berrel, megnyugtató egyetértés­ben munkálkodik, alkot, észrevesz maga körül minden szükséges jó munkát, amit meg kejí csinálni és feiliasználm egyközként a boldo­guláshoz: ez az életérték. Ami jó és helyes naponként, hogy estve jöt­tévei mintegy beszámolót tartva, nyugodtan hajtsa fejét nyugalom­ra. fis minden reggel először is a nagy Gyárigazgatótól "kér útmuta­tást, segítő erőt, hitet, bizalmat s Istennel fogódzó lelke tanácsát követve állani 'munkába s igy vár­ni a munka jutalmát. És a megér­demelt jutalmat <Éjs örömet meg­kapja bizonyosan, — ,m er t irva van az is szent Bibliánkban, hogy »nem hamis az Isten, hogy elfe­lejtkezzék a mi jócseíekedetemk­ről«. És most csak azt kívánom, hogy mindazok, kik hallgatták az ón előadásaimat, amerre életútjuk visz, lássák mindenütt az élet nagymü­hely kapuja felett az aranyos fel­írást : Imádkozzál és tioigo.iál­S egyúttal visszagondolva elő" adásaim közdetére, arra a jiárarH betűre: S. 0. S... és sok bajaink között, mint nagy hajótöröttek, várjuk a mentőhajót s keressük a legnagyobb értéket, amit men­tenünk kejl, ez íégyen a legelső menteni vájó érték: — Imádkozzál dolgozzál! Mert az Isten és az ő munka­áldása, uj életet teremthet a pusz­taságon is. -y K. üKlár ándrás dr. nagy érdeklődéssel várt előadása csütörtökön délntán lesz K)ár András dr nagy érdeklő­déssel várt előadása csütörtökön délután 6 órakor lesz az ipartes­tűlet székházának nagytermében. A neves előadó, aki közgazdasági tu­dásáról és hivatottságárói ismé­telten tanúságot tett, ezalkalom­mai a legégetőbb életkérdésről, a gazdasági válságból kivezető utak­ról tart előadáít. Nincs ember, aki ne hallgatná szomjas várako­zással azokat a fejtegetéseket, ame­lyek a mai élet legfőbb kérdéséről, a minden energiát lekötő gazdasági válság kivezető utairói szólnak. — VÁROSI mozgó —BMBan—bc—a—mh w 1— iw a—ts——n Kedd, szerda 5, 7 és 9 órakor F. W. Murnau ha.ngos mesterműve Kreie'i felvételek. TILTOTT SZERELEM Élet halálharc az óriási cápával a tenger mélyén Hangos kísérő műsor. Ma ugy vagyunk, mint a vllághá­boru kimeritő utolsó éveiben, ami­kor nem volt más kérdésünk, mint az, hogy vájjon mikor lesz már béke, mikor jönnek haza a rettegett harcokban szenvedő kedvesek, mikor tér vissza a bé­keévek derűs nyugalma. Ma a gazdasági mélyrezuhanásban a ki­vezető ut napsugaras távlatát ke­ressük és aki arról beszél, hogy mi-' ként található meg ez az ut, az a mi cp tünk legfőbb kérdéséről szól, az a mi szivünk szerint beszél. — Ezért várjuk, ezért sürgetjük és köszöntjük Kjár András dr csü­törtök előadását. Olcsó havi bérletek Uri fodrászai: Borotválás : hetea­kint kétszer 2.do, 3-szor 2.6», minden másnap 3.50, minden*aj» 6.00. Üzleten kivtil 500/0 felár. Kölni víz díjtalan. — Borravalé nincs. Hölgy fodrászat: lo számos bérlet­jegy ondulálásra 5.00. ÜzletöH kivül 500/0 felár. MALESKEVITZ4I.ASZLO uri és női fodrász Zrínyi Hona-u i o . HeiIlill!lllllil(lllllUiiíllílll)lill!il!iiiii!!!!lij!W^r

Next

/
Oldalképek
Tartalom