Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-07 / 30. szám
jAíKYIDáR. 1932. február 7. VI KRONlKfí & héten a következő Meghívókat kaptam, Amelyekben gyönyörködtem És válogathattam : A. »Kiosz« hitt farsangzáró Vadászvacsorára, — Borjupörkölt, szöszös nyul, fánk. Csak egy pengő hatvan fillér Egy teríték ára ! Ide okvetlen elmegyek, Gondo'tam magamban, Egy vacsorát ha megeszem. Ugyan mi van abban ? Azután meg, de hogy miért, A jó Isten tudja, — : Kőzgyu ésre invitált meg A helybeli iparosok Temetési klubja í A harmadik temetés Egyesület gyűlik S a. meghívót tisztelettel Nékem is elküldik. Meghatott a végtisztelet. El is mentem volna, — De egy másik meghívó jött, Amely után természetes, Hogy lemondtam róla ! Keroe cséré hívtak egy kis Utó Tóni-napra, Disznótort elfelejtető Kihizlalt kappanra. Ki gondolhat ezek Után Holmi közgyűlésre, — Mégha negyvenkettedik is, Ki gondol most temetésre ? — Megyek Kemecsére ! így történt, hogy el is mentem, El is mentem volna És akkor rám Anti bátyám Jobb szívvel gondolna. De közbejött jő Istvánffy Ujabb meghívója, — Ne haragudj Tóni bátyám. Ide mégis el kel! menni legalább cgy szóra l Legénybúcsút tart a Pista Csütörtökön este. Ide nekem ef kell mennem, £1 mindenesetre ! Ekkor történt a meghívók Üj rohamozási, — Álarcosbál, teaestéíy, Leányklub és a bajtársak Dísztáborozásn. Mit csináljak ? Bánatomban Arra vetemedtem, Hogy vasúti jegyet venni A restibe mentem. Elutazom, azt gondoltam, Megyek Debrecenbe, — Ekként távolmaradásom Érthető és menthető és Nem vetik szememre ! A restiben nagy társaság, Se szeri, se száma, Jól sejtettem: no te Bonta Nem utazol máma ! Vadat hoztak a vadászok Ugy, ahogyan lőtték, - , A Kurz Béla "hazavitte. Megsütötte s. meghívta rá A törzsközönségét ! Ott azután, a meghívók Mind, mind találkoztak : Nyultemetés közgyűlése, Tóni-nap és legénybucsu Együtt táboroztak. Volt álarcos.-, .teaestély, Műkedvelő játék, — Ilyen okos, változatos, Takarékos műsort én már Nagyon régen láték ! BONTA. — Ném»t nyemsfcoia Virág-u. 8. Tanítás és társalgás kizárólag nénié: nyelven. Egyéni' és csoporttamtás. Oksé tandiii Beirattayáí utolsó báz Irta. Urbán Ferenc. A kastély kápolnája kicsiny tornyában mintha szellemek járnának a kora tavaszi éjszakában. Az áhítatra imára intő harangok bugása helyett velőthasogató, vészes k 0ngások sikoltanak bele a sötétségbe, A kényszerű té;i pihenéstői petyhüdt izjnlu, egyszerű paraszti emberen a tavaszi napok hozta gazdasági munkától mámorosan alszanak nádfeaees házacskáikban. A harangok vésztjósió sikongására csak nehezen eszmélnek a valóság borzasztó tudatára. - Mi az? Mit jelent a riadó: Tüz van ? —•. Hol Merre - Ki háza ég? Ilyen és hasonló kétségbeesett k^dések röpködnek az éjszakában. Tűznek azonban nyomát sem látni sehol. - - Mi hát az « vesz, ajni a jótékony álmot, az üditö pihenést megzavarta? - Jön az árviz! Meneküljünk: — ordítja bele ,az éjszakába előbb egy, ríiajd mpd több és több kétségbeesett hang. Felvert méhkashoz hasonlít afalu. örült hangzavar. Gyermekek szivet tépő visítása. Emberek káromkodása. Asszonyok zokogó imádsága. Baromfiak, háziállatok hangcgyveiege. Házőrző ebek idegekettépő vonítása. Kísérteties morajlása az előretörő árnak. Mind mínct o]y kétségbeejtő, észvesztő jelenség, ami' őrületbe kergeti az embert. S a vészharang egyre zug, sikong a vészterhes tavaszi éjszakába. A megújhodás, az ujraszülétés ígéretes nászát a pusztulás, a kétségbeesés sötét árnyai taszítják. a legrettenetesebb gyehennlba. A kastély kápolnájának harangjai "busán csengenek. Gyászt hirdetnek. Gyász-zsolozsmá'k sirátüaira hívogatják az egyszerű embereket. Emberöltők keserves verítékének gyümölcsei pusztultak ei egy sötét éj 'borzalmában. A falu nagyrésze romokban hever. Ember, állat tedél nélkül. A kápolna védőszentjének, Nepomuki Szent Janosnak kőszobra áll csak a kastélyon és kápolnán kívül megrongálatlanuí. Az ár visszahúzódott ugyan medrébe, de pusztításának nyomai láttán könny patakzik a máskor az élet terhét minden különösebb érzelgősség nélkül viselő barázdás arcokon. A szőke Tisza, csendesen ki nyargó hullámai, melyek felé a Te zgő nyárfák lombjai mint óriási védőernyők hajlanak, íassu csobogássá] vándorolnak tova. Vándorlásukban oly ártatlan, szende simulásüai émek a parthoz, mintha semmi, de semmi "közük nem volna a kápolna hüs boltozata'felé szálló Te Deum... hálaének most fájdalmassá váló és néha zokogásba {ufó melódiáihoz. Száp az ének föl a magasba é> csobogva törtetnek a hullámok a nagy messzeségbe... A végtelenség Urához szá[i az egyik 5 b végtelenségbe fut a másik... * A nagy pusztulás ntán nnegindu* a fá;u is. Költözik védettebb helyre. Lassan lakatlanná lesznek a még megmaradt házikók és lassan eltűnnek egymásután. A kastély kápolnája előrt az évtizedek eltűnését zöld ioohától be'epetten jelképező Nepomuki Szt. János kőbe vésett arca mintha elborulna. a fájdalom kifejezésétől, láttán a nap-nap után való pusztulásnak. Lassan magára maradt a kastély kicsiny kápolnájával.' Még egyszer, buc5uz<?ui lerándult a Bécsben tejelő főun család, hogy a nyarat ősei kastélyában töltse. Ott, azon a kis "Szigeten, aím még megmaradt Arpáa 'idején szerzett 5 hat határra terjedő ctommiumaíkbó;. Fájdalmas v v^jit a nyaralás s rnég fájdalmasabb volt a buc>u pillanatát hozó s az efajíulásra emlékeztető ősz. Az őst "kúria százados fenyőktől övezetten pi már egymagában, árván. I.akői busán járták be az óriási "kert sétányait. Búcsúztak napról-napra. A világfiak, akik a kontinens metropolisainak előkelő légkörében fesztelenül mozogtak, a sport szenvedélyes szerelmesei, akiknek lovai bécsi versenyeken szereztek dicsőséget a magyar istállóknak, robst félszegen, gyámoltalanul, tétován bolyongtak az utolsó ház kertjének vadvirágod szegélyű utam. * Lehullottak a rezgő 'nyárfák ezüstszínű levelei. A füzes dércsipíe. bíborba játszó levelei öszszevfigyültek az ezüstszínű levelekkel. Mmt egy kincshalmaz, ugy feküdt- a szőke Tisza partján a Aok lehulló falevél. A fenyők örökzöld koronái megronvegnek a fejszecsapások alatt. A kastély falait csákány ütések kopogtatják. A kápolna kicsiny harangjai utolsót kondulnak. Fájdalmasat. Zokogót. Bucnizót sírnak. Az érc itíintha érezne. Az érc mintha látna. Látná és siratná egy ősi magyar fajú pusztulását, látná és siratná egy ősi mag ar család vándor útra, bus-keserves hontalanságba, megsemmisülésbe indulását. # Nepoaiuki Szent János kőszobra miatha örök nyugovóra tért volna olyan szertartásos, hideg merevséggel fekszik a dércsípte füvön. Mnúha mim akarná látni a büszke fenyők földrezuhanását. 3 törzséneit díszes ágaitól való megfosztatását. Mintha fájna neki", hogy csillogó szemű pöttömnyi "falusi enr bercsemcték "boldog kacajjal viszik az ágakat - karácsonyfának. Nenj akarja látni á pusztulást, nem akarja látni az utolsó ház utoisó gazdáinak könnytelt szemekkeu bucsulátogatását. Olcsó tűzifa A Nyíregyházi Termény- és Áruraktár telepén (Telefon 28.) Egy mázsa vágott akácfa házhoz szállítva 2*80 P Egy mázsa akácfa a telepen átadva vágatlan 2*20 P Rendeléseket szívességből átvesz: a Nyíregyházi Termény- és Áruraktár telepe (Telefon 28.) Wirtschafter Ármin vaskereskedő cég Nyíregyháza. (Telefon 90.) Nyíregyházi Áruforgalmi Részvénytársaság 614 5 (Telefon 12.) A szőke Tisza vígan rójja örökös vándorút ját. Néha-néha makrancos hullámú kilépnek medrükből, körüicsókolgatják bűnbánóan s (megtermékenyítik könnyeikkel az utoisó háznak drága humuszát. £-• a pusztulás nyomán úrrá lett a profán élet. Az utolsó ház helyén, az ősi kúria fundamentuma fejett varit a napraforgó s a gyaiog^paszuly hüvelyei sárgállanak magákeüetően és keményhusu falusi menyecske szedegeti őket kötényébe, hogy az árán fátyolharisnyát vegyen szíva."-magzatjának.' Könyvismertetés Dr. Sclraridt Be]a : [sten atlétái. II. kiadás. Szerző kiadása. íNyirmada Sza|má r Vm.) Ára amatőrkötésben 3 P. Kapható a Szent Jst ván-Társulatnái. Szerzőnél rendelve 2-20 P A magyar könyvpiacnak a pontos számítások és jóslások ellenére is mindig vannak meglepetései és szenzációi. Néha jerichói kürtöli módjára harsog a reklám és a kiadók boaribasikert jósojnak — és « könyv mégis elvérzik a nyílt piacon. Máskor ninoi reklám, előkelő kiadói név, lázasan száguldó ügynökhad s a könyv mégis bombasikert arat. Mo6t is ez történt! Alig pár hónapja, hogy egy fiat** vidéki pap, kinek nevét legfeljebb egy hitbuzgaliiü. iap hasábjairól ismerte pár ezer ember, a poronda ugrott s könyve máris második kiadásban forog közkézen. S rögtön tegyük is hozzá: megérdemelten! Ebben a fiatat, lelkes íróban egy uj hang, egy tij rím, egy yjfiz es izfés. jelentkezett, melyre felfigyel az érzékeny barométer módjára reagáló közönség. Ez a hang » z uj 'kor hangja, a mai ember hangja, mely olyan meghitten szói s amit ugy köszönt az ember, mmt a messze idegenbe vetődött .vándor a magyarul beszélő honfitársat. Schmíedt Béia is ismeri a régi frazeológiát, a régi hasonlatokat, képeket és metaforákat a szerény ibolyáról', „ dépbábos rónlrói, a csobogó pasakról s a harsogó tengerről, de mivel a mái emberhez már köd^Sofndai v s joioui r, , p; qcppz a gó és a rumba, egy sarki repülés vagy a sztratoszféra, képeit hasonlatait inkább ezekbői "ve.Szi.. EJ, sikerének el^ő titka. A másik, ami "megkap és önkénytelenül magával ragad könyvében, az a mérnetet;en s azért lefegyverező htf .i '••ajongó szeretet, mellyel tárgyát körü'öleh. Egy cinikus világra, inint amúyert a miénk, nem lehet cinizmussal hatni: azt csak lángoló meggyőződés, szárnyaló lendület tudja magával ragadni. Jéghegyeket nem lehet gyufaszállal megolvasztani. Schmiedt Béla olyan hittel és annyi szeretettei tud ,Isten atpeiáirói, a papirendről írni, hogy mellette elnémul minden szóbeszéa s szerető, becéző mosollyá simul a gúnyos fintor. Ha élnének még a regi szokások, az íróavatás, minden külső poimpáját meg kellene adni Schmicat Bélának, aki ekkora erővel robbant be közénk. Az ifjúságnak pedig papi hivatások ébresztésére vagy az elhivatottak a papság megbecsülésére kevés szebb könyvet lehet a kezébe adni az Isten ajtlétámát. Újdonságok női kalapmodeüskben! Éppen moil jöttek meg a legújabb nw* delijeim, melyek feltűnő Jutányosán állnak a nagyontiszteit Höígyközonség rendelkezésére, Megtekinthetők minden vót4lkényazer nélkül Mindennemű alakítások P t 60 TtijM tisztelettel Rosenberg Eszti 6S8-2 Kossuth-utca II.