Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-06 / 29. szám

jrtfxvtDéx. birtokok felosztása miatt pedig n»p ízámkeresethez sem tudott jutni az itteni magyar. A falu határán tul nem kaphat munkát. Példa er­re éppen a latorcaparti csatorna szabájyozási munka. Száz és száz magyar munkás juthatott volna,itt munkához, keresethez. A városi szocialista, kommunista munkás­ság azonban kimondotta, hogy nem csak a folyószabályozási munkála­toknál, de más munkánál sem al­kalmazható magyar munkás. így aztán munkához sem tud jutni az íttem magyar munkás és igy kény­telen nyomorogni ,éhezni. Elő. a végrehajtó, utána a hajcsár jön, ha a mag\ar nem tudja az adóiát tt­zetni. A közterheket és az adókat napról-napra emelik. Amire a fa­lun lakó magyar munkásnak szük­sége van azt szintén oly m agasra emeiik fel, hogy kénytelen nélkü­lözni azt. Ha a magyar az adóját | nem tudja kifizetni jön a végre­hajtó, nyomában a hajcsár s köté­lén vonszolja maga után a riska te­henet, az utolsót — utána sírva a csatád — nyomukban a kérges szivü cseh árverési hiéna, — ez­után egy év múlva jön csak a fizetési meghagyás arról az adó­ról, aminek fejében a riska tehe­net ejvitte a ndegszivü cseh vég­rehajtó. Fellebbezhet, azt megen­gedik á csehszlovák köztársaság törvényei, de csak kettő-három évre rá jön meg a válasz. Ha ked­vező is, de akkor hol van már a riska tehén? A csehszlovák adótörvények ugy intézkednek, hogy jövedelmi adó­ját mindenkinek, még akkor is fi­mnie kell, ha az még nincs is ki­vetve. Ha a magyar nem fizet — más nemzetiségű állampolgár ki­vétel — akkor azonnai megindul a végrehajtási eljárás, hogy azany­nyira gyü.öt magyar nemzetiségű állampolgárok utolsó retyerutyá­ját is dobra üthessék, dobra üs­sék a gyermekét tápláló utolsó te­henét is. Magyar ijemzettségü mun­kásnak nem jar munfea­nélküi isegéiy Állítólag a csehszlovák kor­mányzat 500 milliót fordított ed­dig a munkanélküliek segélyezésé­re. Ebből az összegbői egy-egy napra másfélmillió korona jut. Ebből a másfélmillió koronából egyetlen egy fillért sem adtak a jnagyar munkásnak, a falvakon éhe ző magyar testvéreinknek. A napi másfélmiUiót a cseh szocialista, kommunista munkásoknak fizették ki, akik nem a munkából élnek, hanem politizálással keresik meg kenyerüket. így teszik tönkre a magyar nemzetiségű családokat, ami ki­csijük van azt elkótyavetyélik és ha ez már sikerült, akkor az egész családra nem vise. más gon­dot, csak az a jóságos Isten az égben! Egyremásra teszik tönkre a magyar családokat és pedig ugy, hogy soha többé talpra ne állhas­son; lekötelezettje legyen a cseh­szlovák bankoknak, lelketlen uzso­rásoknak, hogy ezek aztán átfor­málják, átgyúrják magyaros gon­dolkozásukat és igyekeznek á lam" hü csehet faragni belőlük. Ha ez sikerült, akkor van mit enni, gye­rekének van teje és kapja amun­kanélkü'i segélybői ráeső részét. Ttszaujlakon (V) iokon, Dro­hobeczky Bazís gör. kat ielKész izgat legjobb ki a snagyarok ellen Drohobeczky Bazü tiszaujiaki gör. kat. lelkész nern is olyan ré­jwn magyar ny*lv*n hh*ta az itteni magyarokat, hogy magukat ruszinoknak vallják. Ezt a felhí­vását pedig tejjes misei' ornátus­ban az oltár lépcsőjéről intézte a hívekhez. ( Ugylátjuk hogy Drehobeczky Ba zil gör. kat. lelkész, kanonok ur kicserélte a Szivét. Elfelejtette már, hogy papi kanerjének teljességét, kanonoki rangját Papp Antal gör. kat. püspök urtói kapta, mely idő­ben még büszkén mondotta min­denkinek, hogy a gör. kat. egy­háznak éppen olyan hive, mmt ma­gyar nemzetiségének. Ugylátszik azonban, hogy azóta változtak az idők, és ugylátszik, hogy az idők változásával megváltoznak az em­berek is. A prágai kormányzat sz]ávo sitó politikájának szekerébe fogta be önmagát Drehobeczky B a zil kanonok ur is és nem átalja pa­pi tekintélyét, a szent oítár lép-; csőjéről is felhasználni arra, hogy a prágai kormányzatnak rumét kedvesebb arcot mutasson. Ugy­látszik nem működik az eon-'ékező tehetsége; nem emlékszik arra, fiogy egyházának nincsen egyetlen olyan törvénye sem, mely azt mon­daná, hogy kedvesebb, eredménye­sebb az Istenhez imádkozni ru­szin nyelven, mint magyar nyelt ven. Elfeledi, hogy egyházának, a vallásos életnek sem használ azál­tal, hogyha a gyermekeknek a jö­vő nemzedéknek az anyanyelvét megváltoztatja, vagy ugylátszik ar­ra törekszik! Az sincs kizárva, hogy püspök akar lenni; ezért ked­veskedik Prágának. A kanonok űr­tevékenységét csak azért említ­jük ineg, mer ta csehszlovák köz­társaság vezető politikusai egyet­len egy esetben sem mulasztják ei g azt. a z ajkaimat, hogy hangulatos f életképek alakjában az európai I sajtóban a respublikának behódolt I magyarok tevékenységét ne méltas­I sák é s rá ne mutassanak arra, hogy I a modern és liumánus szel emtőt áthatott államnak mindenki behó­dol. Épp ezért említem meg a kano­nok 11 r tevékenységét is, hogy a tönkre nyomó:itott és koldusbotra juttatott "magyarok ezrei ei ne fe­lejtsék Drehobeczky Bazit tiszauj­iaki gör. kat. kanonok ur nevét. Kanonok ur Nazdar!... Kovács Gyula. Péntektől, vasárnapig Liane Haid, Sxőke Szukáil, Huszár Pufy az idei szezón legpompásabb énekes, táncos vígjáték slágere Kipróbálom sz, uramat Kizárólagos joggal az Apolloban Ériékes ajándéktárggyal fntalmazzák a legsiebb és a legtöbb szavazatot n?ert álarcost a vasárnapi jelmeaestén Czigier János kosárfonó üzleté­ben sokan érdeklődnek a vasár­napi jelmezest iránt. Itt árusítják elővételben a nép3zerü nagy vidám est belépőjegyeit. Az ipartestület dísztermében sok kényelmes pá­holy van, ahonnan kitűnően lát­ható a vasárnap esti álarcos fel­vonulás. Sokan vannak, akiknek nem is farsang a'z, amelyen nem látnak jelmezeseket, Nyíregyházán egyetjen álarcos bál az ipartes­tület nagytermében rendezendő jelmezest., amelynek megtekintését nem akarja senkisem ejmu asztanL így olyan nagy vendégsereg vonul fel vasárnap az IparoSifjak ön­képző Egyesületének jelmezest jére, hogy a jegyek biztosítására eleve szükség lesz. '4 Nagyon sok otthonban készülnek a szebbnél-szebb jelmezek. De a szép kosztümnél talán nagyobb gondot és utánjárást tesz szüksé­gessé a legcsunyább jelmez címre refiektá'ók álarcos kosztümjének megtervezése. Mert erre a címre is sokan pályáznak. A rendezőség ju­talmazza a legszebb és a legcsu­nyább jelmezt is. Értékes- ajándé­kot kapnak a győztesek és juta­lomban részesítik a legtöbb leve­lezőlapot kapó hölgyeket is. Hatal­mas rendezőség késziti élő a va­sárnapi nagy áiarco sbálat, amely­nek sikere biztos. Kitűnő hangu­latú, vidám táncest lesz ,gazdag olyan meglepetésben, amelyről az otthonülő fi isztemek 'fogalma sincs. Előadás a szegény gyermekekért! A Leányklub szombati és va sarnapf előadása iránt igen nagy az érdeklődés. A Leányklub meg is érdemli a közönség érdeklődését és sze­retetét, mert kevés pénzért, so­kat nyújt. Egy egész szép szín­házi előadást. A próbák lázasan folynak és a freskókkal díszített nagyterem tanuja Lesskó Anna gyönyörű magyar nótáinak, amint a zene­karral próbál, valamint Csendes juli pattogó, tüzes énekének A »Csendes Juli< cimü paraszt­komédia minden egyes monda­tát harsogó derű fogja kisérni, úgyszintén a nagyszerű együttes kitűnő játékát. Meg kell emlékeznünk a Leány, klub egyik főszereplőjének Rak sányi Sándornak »Á!lásnélkü!i­ség« cimü darabjáról, mely a mai rtehéz helyzetet tárja fe! és megmutatja, hogy hogyan lehet álláshoz jut*i. A főszerepet saját magának irta Raksányi. A darab ötletes, kedves, mu­latságos és hisszük, hogy a kö­zönség tetszésével fog találkozni. Amint olvassuk a Műkedvelők lapjában egy uj adót akarnak a műkedvelőkre kivetni, amit azért sajnálnánk, mert nem csendülne fe! akkor magyar nóta műkedve­lőink ajkán a különféle színpa­dokon és nem tudnának többé egyesületeink olyan szép és ered­ményes karitatív munkát kifejteni, mint a Leányklub is és hiába várnák kis elemistáink karácsony­kor a jó meleg ruhát. Az előadás kezdete délután 6 órakor. — A Legújabb Divat farsangi száma magyar szöveggel jelent meg, négy oldat eredeti", színes, francia divatmellékíettel. A Leg­újabb Divat farsangi "Száma az UjságboUban kapható. 1932. február 6. A Táros takarékoskodott a világítási árammal A város polgármesterének az elmúlt évről szóló jelentéséből kitűnik; hogy a város az elmúlt évben erősen takarékoskodott a világítással. E részben a jelentés a következőket mondja: . A közviiágitás fejlesztésére az Oszoló' utcán 7 darab, a bujtosi utcákon 13 darab, a Kállói utcán 5 darab 40 wattos, féléjjeles és ugyancsak a Kállói utcán 2 drb 40 wattos egész éjjeles lámpát állítottunk fel. A féléjjeles lám­pákat 6 hónapon át 23 órai o! tás helyett 22 órakor oltottak el A Villamossági R. T. által ingye-' nesen felállítandó lámpaszapori­tást nem vettük igénybe, amivei 19 000 kw. közvilágítási áram megtakarítást értünk el. A Sóstón a Villamossági R.T. a nagyfeszültségű vezetéket át­helyezte ugy, hogy az a Ke me­csei uton lévő Szomjas-féle sző­lőtől egyenesen halad a sósfái gépházig. Áttért a R. T. a Sós­tón 220 voltos áramfeszültsegre, amivel a Sóstó világítása lénye­gesen javult. A várostörtén^lmi gyiifttm&ny gya­rapodása Nyíregyháza város Várostörté­neti Gyűjteménye az elmuit évben a következő emléktárgyakkal gya­iapodótt; Dobó Sándor e;ső nyíregyházi színigazgatónak egy arcképével, 1890-ben kiadott selyemre nyom­tatott szinlapjával, az 1890. juíius 12-én a Sóstón tartott »Bessenyei majális« táncrendjével, a Reggel c. lapnak a budapest—nyíregyházi légi közlekedés első utasszállító repülőgépén juni us 15-én érkezett száma a repülőgépet vezető pióták aláírásával, a Bethlen-u. 12. s z. régi Zsindely fedelű földszintes épü­let fényképével, az oláh megszál­lás idejéből való igazolójeggyel, a régi barakkórházrói 1917-ben ki­adott 'képeslevelezőlappal, szinia­pokka;, tudományos és társadalmi egyesületek meghívóival 'és külön­böző nyomtatványokkai szaporo­dott. A magánépitUezésj bizottság ae elmük évben 158 lakásra adott épitési engedélyt Az elmúlt évben a magánépitke­zési bizottság 20 ülést tartott, a­melyen 459 ügyet tárgyait le. — Véleménye alapján 71 egyszobás, 46 kétszobás, 21 háromszobás, 18 négyszobás és 2 ötszobás, össze­sen 158 lakásra adatott ki épí­tési engedély, 16 lakással többre, mint 1930-ban. Bontás áltat meg­szűnt 7 egyszobás és 5 kétszobás lakás, tehát a lakások száma az 1931. évben 146-al szaporodott. A bizottság véleménye a :apján az előb bieken kivül a következő engedé­lyek adattak ki: rádió-ieadó állo­másra, 22 átalakításra, 14 tolda­lékra, 29 konyha, mosókonyha, ka­mara és fá skamarára, 34 üzlet, rak­tár, műhely és kirakatra, 37 tűz­veszélyes ledéinek tűzmentes anyaggal va!ó kicserélésére, 1 mauzóleumra, 4 sírboltra és t6o kisebb építkezésre és javításra. A mérnöki hivata] 147 épitésrendőri ügyet és 13 házadómentességi ügyet iyitézett el, felülvizsgálta a FÁKSZ és LÁB kölcsönnel történt íö'tkezéseket s résztvett 42 tüz­tüz vizsgálaton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom