Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-27 / 47. szám

1932. tebruár 27. Munkát, kenyeret! Irta : Dubai Takácli Géza országgyűlési képviselő. /rtímriote. mamám Olyan megszokott lett már a nagyobb városok, különösen Budapest utcáin a >• Munkát, kenyeret<; kiáltozás, mint valami indulatszó. Falvakban, kisebb városokban természetesen ilyesmi nem igen történhetik, mert ott ismerik egymást és utcai lármaütésben józan fejjel senki se szekundál. Nem ám, még az éhes ember se, mert a falusi, kisvárosi nép, bármiként nyomorog — hiszen az ő részére se népkonyha, sem ingyen tej, ingyen kenyér, se szén- és fa-osiztogatás nincslein, vagy ha van is, igen ritkán vam — általában szégyenfősebb, mint . a nagyvárosi, noha egyes agitátorok ernyedetlen ül fáradoznak, hogy a sóhajtozókat jajgatni, a siránkozókat üvölteni és káromkodni tanítsák. Nem keresem itt, hogy a panasz, vagy követelődzés mennyiben jogosult, néhány számadaton jár c^ak a szemem. A statisztika szerint, az 1930 decemberi népszámlálás idején Csonkamagyarországon 224.000 em bemek nem volt rendes munkája. Ezeknek egy része kevesebb heti munkanapot dolgozott a rtormálisnái, másrészének pedig csak, jobb hijján, a rendes foglalkozásánál, mesterségénél alacsonyabb rendűalkalmi munkája akadt: a szóbanforgó 224.000 ember tehát nem tekinthető egészen kereset nélkül tengődd ínségesnek, amit egyébként az is bizonyit, hogy ezek közül 21.500-nak háza van, vagy legalább valamelyes házrésze, 10.000nek pedig egy holdas, vagy ennél kisebb földje, telke. A népszámlálás időpontjában kereset nélkül állott munkások száma Csonkamagyarország egész népének 2.6 százaléka, a kereső népességnek pedig 5.6 százaléka volt. (Miiyen mások lennének ezek a számok, például, ha zsoldos katonaságunk helyén úlíalános véák öteljzettségi alapon sorozott rendes hadseregünk volna! 40—50.000 fiatalemberrel kevesebb 1 ihegne munkáért, kenyérkeresetért, mert legalább fennyivei több(en szolgálnának fegyver alatt. Trianon, mikor zsoldos sereg fogadására kényszeritett bennünket, amint most láthatjuk, azt is célozta hogy minél több, erős, egészséges, fiatal emberünk gyötrődjék alkalmaztatás, kenyér nélkül I) A munkanélküliek 64 százalékát az ipar, 1 o százalékát az őstermelés, körülbelül 10 száza&kát a kereskedelem, és hitel körében írták öszsze, meghatározatlan foglalkozású, leginkább napszámos volt 10 százalék. Itt van egy másik, frissebb statisztika ! A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal kimutatása szerint 1931 december 1 5-én Németországban 5,349.000 munkanélkül levő embert tartottak nyilván. Ausztriában 1931 november végén 273.658 húzott munkanélküli segélyt. Belgiumban 1931 október végén 81.318 teljes és 126.060 részben munkané.külit tartottak nyilván. Magyarországon a munkanélküliek száma a szakszervezeti kimutatás szerint, — tehát a szakszervezetek tagjai közül — 1931 november végén 31.076 volt. Nagybritanniábian a munkanélküliek száma 2,572.000, Olaszországban 909.234, Hollandiában 105.651 volt november végén. Menjünk tovább! Budapestem és az orjzgá má? nagyobb városaiban inségakciót rendezrck és rendeznek, a segélyezettektől azonban bizonyos közmunkát kivárnak, mivelhogy ala mizsnávaí" megalázni senkit sem akarnak. Hogyis merne valaki egy »öntudatos« munkást, egy öntudatos proletárt® alamizsnával megsérteni ! Nos, erre a jóindulatra, erre a támogatásra mit felel a munkanélküliek többség.' ? Hogy neki ne alamizsna kenyeret adjanak, hanem > munkanélküli segé yt«. Ingyen. Egy kisebb városunk három héttel ezelőtt közmunkára hivta a segélyezetteket, dolgozzák le valamiképpen a kapott adományt. A behivottaknak fele se jelent meg, aki meg elment, az tizedét se végezte annak a munkának, amelyet végezhetett volna. Más szóval, mikor az ember a Egyet ne felejtsen ! A vezető világmárka TELEFUNKEN Minden igényt kielégítő nagy Telefunken választékunkról kérjen azonnal díjmentes ismertetést Legújabb magyar gyártmányú typusok: Telefunken 121 váltóáramú ) K" Telefunken 121 egyenáramú Telefonken 340 váltóárama ) íffi^ök Aí: TelefunKeD 340 egrenaramu f 4s 11

0 '•« eurenáraara it. Olcsó árak 1 Kedvező fizetési feltételek! Vételkényszer nélkül bemutatja: Liskány László Zrínyi I ona-utca 4. sz. Telefon 470. £>01 9 »Munkát, kenyeret k hallja a kereset nélkül szenvedők tűnődik, megállapíthatja, hogy sok esetben, fcemcsák ott nem dolgoznak, ahol nem lehet, hajnem ott sem, ahol rendes munkával lehetne és kellene betevő falatot keresni. Ezek a jelenségek aggasztó tünetei a munkanélkülieket demoralizáló izgatásnak. mikor sors ám Pelle István többszörös tornászvilágbajnok olimpiai bemutatója a Kossnth-reálgimnazinm dísztornáján Megveszerte é'énk érdeklődéssel várják a sport barátai 'Pele István többszörös tornászvi agbajnok olimpiai "bemutatóját, Pelie az 1932. évi losangcíesi olimpiai versenyeknek legkomolyabb je öltje, nagy tudásáról és káprázatos tornásztehetségérő' a legutóbbi o ászmagyar, majd a svájci tornászok közreműködésével vasárnap Budapesten tartott oimpiai bemutatón is bizonyságot tett. Az ág. h. ev. Kossuth-reálgimnázium sportkörének f. hó 28-án, vasárnap délután 5* órakor kezdődő disztornáján az olimpiai versenyek gyakorlatait mutatja be, a gimnáziumi tornászcsapata pedig az 1932. évi középiskolai országos tornaverseny gyakorlatait. Lapunk hasábjai "közt korábban megjelent hir alapján már vidékről is többen kérték a Sportkör vezetőségét, hogy helyet biztosítson a sportkör vezetősége azok 'részére, kik 'előre bejelentik, gondoskodni fog fenntartott helyről. A disztoma az intézet tornatermében vasárnap délután 5 órakor kezdődik, be épődij nincs, műsor ára 1 pengő. Mit tesz a csehszlovák kormányzat a magyarlakta községekben mindjobban fokozódó nyomor leküzdésére ? Beregszáz (Bereheva febr. hó (Kiküldött tudósítónktól.) Már több cikkben ismertettük a csehszlovák mégszál ott területeken lakó magyar testvéreink szomorú helyzetét. Szomorúan látjuk, hogy azok a hatalmasok, alak a csehszlovák 'területeken lakó pusztuló magyarság sorsát kezükben tartVÁROSI MOZGÓ Péntektől Johann Strauss halhatatlan remekműve hangós filmen a Denevér Anny Ondra — Georg Alexander — Hans Junkermann Vasarnap az előadások 1

/«4, 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. ják, már nem tudnak, de meg nem is akarnak a félelmetes éhség leküzdésére segédkezet nyújtani. — Itt ma már minden kezdeményezés politikai marakodássá fajul. Ha a kezdeményezés a magyarság táborából indul ki, azt már is halálra it'éli az itteni "mai 'rendszer. Hogy miért? Azért, inert a politikai kitartottak kórusa nyomban felharsan és kijelenti, hogy már régen megtette az agrárpárt a szükséges lépéseket, bőven gondoskodott minden magyar csaiád élelmezésérői. "és ezt a kijelentést a cseh-szlovák kormányzat készpénznek veszi — bár tudja, hogy hamis a jelentés — és ma is, amdko

r a kárpátaljai nyomorúságot jelző óra igazán a tizenkettedik íórát üti, csigalassúsággal tesz egy-két lépést előre. Mint már előbbi cikkeinkben is j'elentettük a magyarság képviselői táviratban fordultak a kormányelnökhöz segítségért. A segéíykerő táviratra azonban a kormányelnök nem látott szükségesnek semimi tennivalót, mintho^ a kárpátaljai magyarok kérését áttette az illetékes szakminisztériumokhoz. Csehszlovák területen pedig ezek a szakminisztériumok ha latian bürokratizmussal "teljesen a sóhivatal szerepét játsszák. Ami "eddig ismeretlen fogalom volt, ma már itt szomorú valóság, az tudniillik, hogy a magyar fafvak íikosai a szó szoros ér^ telmében éheznek. Vele éhezik, vele pusztul takarmány nélkül a jószága is. A kárpátaljai magyar pártszövetség részérői Köszörűs Károly párt szövetségi főtitkár kereste fel az országos, a járási és városi hivatalok íl.etékes szerveit, elsősorban azért, hogy ismételten vázolja előttük az éhségfrontról beérkező jelentéseket, másrészt pedig hogy megismerje az eddig foganatosított intézkedéseket. Azok a hivatalok, melyeket felkeresett a nyamorenyhitő akcióban hivatásuk magaslatán egyáltalán nem állanak, mert ninca pénzük. A kormányzat pedig pénz néiküi álf, az akcióra egyáltalán nem ad semmit; radikális megoldásra pedig egyszerűen azért nem siet, mert magyarokról van szó. Az egyik informátorom szerint áílitó;ag rövidesen ingyentej-akció indul meg, amelyet a tanítók felügyelete meliett kelf majd kiosztani, állítólag minden falúban. Továbbá 10 Kc. összegű utalványok nyernek majd kiosztást, melyek élelmiszer beszerzésre jogosítják fel a tulajdonosát. Ezeknek az utalványoknak a száma azonban oly csekély, hogy a nyomor leküzdésé, e pillanatnyilag ;em elegendő. Megértésképpen csak annyit mondunk, hogy például Ungváron, aho> legszigorúbban véve is 3—4000 ember éhezik, egy egész hónapra összesen ezer da/•Jb utalványt adtak. Hogy ez milyen bajt jelent azt itt mindenki tudja, csak éppen a cseh népjóléti miniszter ur nem. Növeli *a bajt még itt az is, hogy ebből 'a 10 Kc. utalványokból a rendelet szerint, csakis azok részesülhetnek, atcik legalább 3 hónapon át tagjai voitak a bétegsegélyző-intézetnek. VUágos, hogy ezzel az intézkedéssel "éppen a falusi magyar kisgazdákat, a légin ségesebbeket teszik éhezővé, mert hiszen köztudomású, hogy ezek soha sem voltak tagjai semmiféle szervezetnek, de a munkásbiztositó intézed nek mégkevésbé. Itt még fneg keli említenünk, hogy amig az ungvári járási főnökség a taiun lakó kisgazdák megsegítésére a szüksége^ lépéseket megtette, addig a beregszászi, nagy szőlő si, t<c's6i, visla, tiszauj-