Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-21 / 42. szám

1. jAíkyidík. 1932 február 21 . A közkedvelt, köhö­gés, rekedtség és hurut ellen igen hatásos bonbonok minden gyógyszertár­ban és drogériában újra kaphatók ! I zacskó 60 fill, I doboz P I 20 Liceális előadás a Kossuth reálgimnáziumban Több ízben hirt adtunk arról, hogy a Kossuth reálgimnázium h- ceáhs előadásokat tervez korunk problémáiról. Az első előadás ter­minusa már rég el volt határozva, midőn az iskola a fagy tartóssága miatt egy heti fagyszünetet ren­delt ei s így az előadást sem lehe­tett a díszteremben megtartani. — Egy héttel tolódott így ei az első előadás, amely így február 25-én, csütörtökön délután 6 órakor a gimnázium dísztermében fesz. Az első előadáson ür Belohorszky Fe­renc rg .tanár Korunk három nem­zedékéről tart előadást, amelyben a jelen különféle világnézeti állás­pontjait fogja ismertetni. Az elő­adáson hozzászólásokat készség­gel fogad a rendezőség, írtért cél­ja ép ily előadásokkal élénk életet varázsolni a mh amúgy is sivár kuituréletbe. Az előadásra belépő­díj nincsen. Homberg kitűnő operettjét a „Csákó és hegedű“ t hétfőn mutatja be a Várost üozgó Alán Crosland rendezte Romberg kitűnő operettjét, melyet hétfőn .mutat be a Városi Mozgó. Főszere­peit Vivienne Segal, Alice Day, Louise Fazende, Alexander Gray, Walter Pidgeon, Berth Roach és Jean Hersholt játsszák. A szellemes magyar feliratok Fodor Sándort dicsérik. A »Csákó és hegedüli. (Szerelem a kék Duna mentén) szövegét az is­mert Iibrettista Oscar Hammerstein irta. A cselekmény a kisvárosból in­dul ki, ahonnan három jóbarát tá­vozik. A sors útjaikat elválasztja és egyszer, mint ellenlábasok kerülnek össze. A félreértések elsimulnak, de az egyik barát, a zenész csalódott szerelem töviseivel ér tovább. Az idő mindent jóvá tesz, és ha ő nem is de unokája megtalálja a boldog­ságot, nagyapja egykori szerelme­sének unokája oldalán. Hangos kísérő műsorral hétfőn, és kedden játssza ezt a hangulatos filmet a Városi Mozgó. KÍNAI VICC A japán-kínai háború hirérie a vi­lág minden tájáról összesereglettek Sanghaiba a nagy lapok harctén tudósítói, hogy lapjaiknak kimerítő helyszíni riportokat küldjenek. — Mindennel meg lennének elégedve, csak a ko szt borzalmas. Az egyik tudósitó bemegy a vendéglőbe. Va­lami húsfélét tesznek eléje. Bele­harap, majd undorral kiköpi és így kiált a kinai pincérre: — Hallja, ez patkányhus! — Nem patkányhus, mister, — feleli udvariasan a pincér, — de éppen olyan ízletes, mint a pat­kány hús ! » Döntetlenül végződött fflagyarország-Egyiptom válogatott fntballmérKőzése Sárosi nélkül 0:0 arányú döntetlent tudott elérni a magyar csapat, amely még egyetlen gólt sem kapott Kairóból jelentik: Tegnap bonyo­lították le a Magyarország—Egyip­tom válogatott labdarugómérkőzést, amely 0:0 arányban döntetlenül végződött. A mérkőzést az egyiptomiak ve­zették be, de a játék irányítását rövidesen a magyar csapat ragadtá magához, amely heves támadásokat vezetett. A középcsatár helyén Tu~ ray kitünően irányította a játékot. Az egyiptomiak csak ritkán közelí­tették meg Aknai kapuját. A félidő vége felé a magyar válogatott tüne­ményes ossz játékkal heves támadá­sokat vezetett az egyiptomi kapu ér­ién, de a csatárok lövéseit nem kisérte szerencse. A félidő magyar fölényét egyébként a 7:0 korner- arány mutatja. A második félidőben eleinte az egyiptomiak vezettek. Később azon­ban a magyar csapat heves ellen- támadásba ment át, azonhan a csa­tároknak ezúttal sem volt szerencsé­jük. Ebbçn a félidőben a korner- arány 3:0 volt az egyiptomiak ja­vára. Az egyiptomi csapatban kü­lönösen a kapusnak volt jó napja, akit a közönség lelkesen ünnepeit. A magyar együttes kitünően játszott de a csapatban igen érezhető volt Sárosi hiánya. A mérkőzést az olasz B^rlaissina vezette. Szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 érakor Brigitte Helm, Willy Fritsch grandiózus hangos újdonsága KÉMSZOLGALAT Héttőn, kedden Nyíregyházán először ! Szt. Erzsébet legendája Árpádházi Szt. Erzsébet halálának 700-ik évfordulója alkalmából a budspesti Városi Színházban bemutatott csodafilm premierje. A filmet a Vatikán művészeti szakemberek és a Vatikán kórus közreműködésével Magyarországon, Olaszországban és Német­országban készült filmóriás à vidéki pénzintézetekről Irta : Köváry Zoltán a Demecser és Vidéke Takarék főkönyvelője. Elhangzottak az ékes szavak : Mentsük meg a magyar gazdasá­got s a már szunnyadó életet éb­resszük lei benne. Állandóan ezen vitatkoztak és vitatkoznak; miké­pen lehetne segíteni a mostani ne­héz és suiyoS gazdasági helyzeten. Arra azonban csak kevesen vagy talán senki Sem gondolt, hogy mi­képen mentsük meg az árván ma­radt vidéki pénzintézeteket. Megállapították, hogy a gazda­sági "életnek egyik nehéz pontja a magas kamatláb. Erre jött a hitelügyi tanács törvénye, mely szigoi'u rendeletben a kamatlábat 12 százalékban állapította meg, de még ez sem volt elég, jött egy ujabb rendelet, mely 11 száza­lékra szállította le. Ezzel aztán, elintézést nyert a nehéz és súlyos probléma. Ma azonban már láthatjuk, hogy ezen leszállítással nem sokat segí­tettek a bajba jutott adóson' — sőt. Az ország összes adósai elis­merik, hogy sokkal "jobb volt a 14—16 százalékos kamatláb mellett fizetni, mint most au százalékos kamatmarge mellett. Mi ennek az oka? Nem más, mint a bankforga­lom megszüntetése, minek követ­keztében megvonódik az egyedüli lehetősége a kisember érvényesü­lésének Különösen érzik ezt a vi­déki lakosok. Mi, a vidéki pénzin­tézetek nagyon jól látjuk és tapasz táljuk, hogy akkor fehetne a gaz­dasági életen nagyban segíteni, ha a vidéki pénzintézetek ei tudnák látni szükségleteikkel a gazdakö­zönséget. Ma azonban ez már meg­szűnt és vele együtt megszűnt a gazdasági élet vérkeringése is. — Maholnap már nem lesz élnivágyá- sa a termelő osztálynak 6 vele együtt megbukik az ipar, kereske­delem, de megbuknak a vidéki pénzintézetek is. Nagy szükség van tehát vi­déki pénzintézetre, mert a gaz­dasági ’életben fontos szerepet játszik. Sürgős segítségre van szűk ség, lei kell emelni a mß.v siiiyedő vidéki pénzintézeteket, el keli lát­ni tőkévei, mély csak úgy lehetsé­ges, ha a Magyar Nemzeti Bank megvonná további hitelének egy töredékét a nagy bankoktól 6 köz­vetlenül a kisebb bankoknak adná, ami áhai már kitudriá elégítem a reászorult adósainak igényeit s emellett maga is megtudna élni, de így saját tőkéjével és kevés visszleszámitolási hitelével * ujabb hitelt nein tud nyújtani; a bajba ju­tott gazdán, iparoson és kereske­dőn nem tudhat segíteni, mert a nagyobb bankoktól vett reesz- kompt hitelek mellett ósak ráfize­tés van. Felvetődik az a kérdés, hogy az az intézet, mely nem birja magát fenntartani kzsámoljon fel, vagy fuzionáljon. Ez sokkal nagyobb kérdés, minthogy azt keresztül is lehessen vinni. Ezeknek a meg­szüntetésével tönkre menne a vi­dék gazdasági "és pénzügyi for­galma is. Ennél fogva minden vi­déki intézet minden erejével, min­den ambícióval 'küzdeni fog a fennmaradásáért. Minden tehetőt megtesznek hogy tovább éljenek, elnyomni nem engedik magukat, mert élni akarásukkal egyuttaX vé­dik a vidék hitelszükségletét is. . Szükséges tehát hogy kisebb gazdasági centrumokban egy in­tézet fenntartása lehetővé tegye« téve, mely elsősorban is à kör­zet mezőgazdasági lakosságának életszükségleteire irányul. Senkitől sem szabad követetni, hogy kisebb kölcsönügyeiré napokat és feles­leges költségeket áldozzon. Na­gyon világos tehát, hogy mily égető szükség van a vidékij>én*- intézetekre s mily fontos feladatai vannak azoknak. A mai általános gazdasági és pénzügyi helyzet erősen sürget egy olyan kérdést, amelyet reá hivatott embereknek minél előbb meg kelt oldani. Olyan probléma ei mellyel állandóan ’ foglalkozni keű s melyet napirendről levenni egyenesen a vidéki gazdasági élet teljes eLinylődését s az áldatlan uzsora felütését a legnagyobb mér­tékben előidézheti, mert a bajba jutott s hiányt szenvedő - adós úgynevezett szorult helyzetének a kihasználására mindég könnyen akad illegitim finanszírozó, bármi­lyen súlyos és fenyitő rendefetefc életbeléptetésével. De nincs D a nagyobb bankoknak semmi 'veszteségük e/zel, mert! sok esetben megtörténik, hogy a vidéki intézetek áltat kitűnő fi­zető feleknek engedélyezett köl­csönt, bármilyen utánjárás mel­let sem folyósítja, mert összegsze­rűleg a nagybankoknak azzal fog­lalkozni sem érdemes. Mint vidéki banktisztviselő élet- tapasztalatomból merem ezt állí­tani s az fenne a hő vágyaim, hogy a magas felsőség a vidéki pénz­intézetek létezését elsőrendű netä- zeti érdeknek tekintené. Az öngyilkos jelölt Kohn a ligetben sétái, egyszeri« csak észreveszi, hogy egy »ember fel akarja magát akasztani a fára. Odá megy és megkérdi: — Mi a baj", mért akarja fel­akasztani magát? — Az adók miatt. — Ugyan menjen már, ez csak nem ok az öngyilkosságra, egysze­rűen ne fizessen. — Nem is az adófizetésről van szó, — mondja az ipse -— hanem arról a rengeteg paragrafusról és rendeletről, amibe már beleőrülök. — Dehogy őrül — kapacitálja Kohn — már hogy őrülne,' egysze­rűen menjen el az adóhivatalba, ott van egy ur, annak az a köteles­sége, hogy minden paragrafust és renaefetet megmagyarázzon. — Na látja — mondja az öngyil­kos] elölt, — éppen ez az, mert a< az ur én vagyok. A raktáramon lévő összes áruk u. m. hálók, ebédlők, uriszobák, ülő- és szalong,.-niturák, gyermekkocsik, valamint butorkülöníegességi i ■ .s mi .denn-mü laich: ren­dezési tárgyak a még eddig nem létező olcső, de készpénz árban kerülnek eladásra — Kérném ennek megtekintését a navy válasz- «-> , « » 3 Kállói-utca 1. szám. téku áruraktáramban. SuhaSjeSZ D Ut Or C S ti 113, TVtefatt SU,. Meglepő olcsó bútorvásár!

Next

/
Oldalképek
Tartalom