Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-17 / 13. szám

1932. íartuír 17. JNÍYÍRYIDEK. 5 Bérbeadó a Vay Ádám utca t. szám alatti a „HaBgya" által béralt fűszer üzlet­helyiség — Értokwei beat az udvarban. 148 8 Lótenyésztők figyelmébe! Mezőhegyesen 193 2- január hó 25-én délelőtt 10 órai kezdettel a mezőhegyesi ásatni ménes állo­mányából árverésre kerüt 8 darab használati herélt és 38 darab hasz­ná'ati kanca, kü'önböző korúak, leg nagyobbrészt 3 évesek,' továbbá 6 darab herélt és 8 darai) választott kanca csikó. Ugyancsak a mezőhegyesi állami ménes anyagából ugyanaldcor árve­résre kerül 7 darab teíjeskoru anyakanca, tenyésztőknek. Á tenyésztőknek osztálvozo.t kan­cákat csakis azon tenyésztők vásá­rolhatják meg, kik ezen mivoltukat a területi'eg illetékes méntelep ve­zetősége. vagy pedig az illetékes községi eőljáróság által kiálMtott igazolvánnyal 'bizonyítani tudják. Esetleges felvilágosítással a föld­mivelésügyi minisztérium lótenyész­tési főosztálya Budapest, V. k. Kos­suth I^ajos-tér 11. III e. 320—321. sz. Telefon 261—89. aut. 91. mel­lékállomás — szolgál. . Nyíregyháza, 1932- január 14. KeuiSay Tibor, m. kir. gazd. főfelügyelő. Szabolcsvármegye állat­egészségügye Fekete Jenő m .kir. főáliatorvos a következőket jelentett: várme­gyénk állategészségügyéről: Lépfenével fertőzve volt 5 község. Megbetegedett 7 darab szarvasmar­ha, gyógyul. 2 darab és elhullott 5 darab. Veszettséggel fertőzve vojt 9 köz­ség. Megbetegedett egy szarvasmar­ha, egy sertés és 4 kutya, ugy a megbetegedett állatok, mint a be­fogott 75 darab kóbor kutya és 3 darab macska kiirtattak. Rühkórral fertőzve veit 3 köz­ség". Á beteg állatok gyógykezelés alatt' vannak. Sertéspestissel fertőzve volt 62 község. Megbetegedett 376 darab sertés, ebböi gyógyult 64 darab, és • elhullott 312 darab. Sertésorbánccai fertőzve volt 21 község. Megbetegedett 3936 darab sertés, ebből gyógyult 990 darab, .elhullott 2871 darab és levágatott 75 darab. Külföldre elszállíttatott 163 da­rab sertés ,és 2969 juh éspedig Ausztriába 153 .darab sertés, Cseh­szlovákiába 40 darab sertést és Franciaországba 2969 darab juhot szállítottunk. Az állategészségügyi szakszolgálat kifogástalan volt. — Esküvő: és bái» ma^hivők minden igényt kielégítően készül­nek a Jóba nyomdában Nyíregyhá­zán. Széchenyi-ut 9. Akarja, hogy tyúkjai sokat tojjanak ? Bármilyen parlagi is a tyúk­állom^nva, sernes, nagy tojj­képességű elődöktől származó kakas alkalmazásával, magáira emelheti állománya tojó­képe-ségét. Idei k*lé-ű jércéi taellé vásároljon Tankréd vér­ből származó, síit ki kasokat a Sóstói-ót 35. szám alatti leghornt enyészet ben, ahol oksÓB vehet megfelelő fsjtinta iöatot. á jó váBdorkaptár kellékei Irta : Gulyássy Győző­Elvitázhatatfan, hogy okszerű és gazdaságos méhtenyésztés üzése a mai nehéz viszonyok mellett ván­dorlás nélkül lehetetlen. Különö­sen itt, a homokos talajon, hol csupán egy hordásra, az akácra számíthatunk, de sokszor az is gyen ge. A nyári és őszi hordásra ma egyáltalában számítani nem lehet, mert a mostani mezőgazdák, kik nem bírják a különbpző tehervise­lést. azt sem bánnák, ha évente kétszer is lehetne arattü — ami nem is csoda — s igy az ugarrendszert sem igen tartják be, de nyomban aratás után fe'szántják a tarlókat s igy tarlóvirágokra sem számítha­tunk. Yárosunk utcáit és üresen álló tereit is inkább mézelőfákkat kel­lene. befásitani, ugy mint Eger, Miskolc, Szolnok, stb. városokban van. Nem célom e tárgyban igen ap­rólékos dolgok tárgyalásába bo­csátkozni, hiszen annak tudatában van minden gyakorlott méhész, mert csakis az beszélhet vándorlás­ról, kinek e téren hosszabb időn at szerzett tapasztalatai vannak s a méhek életével és gyakorlati mé­hé.szkedés körül végzett teendőkkei tisztában van. A vándorlás megtételéhez, bizo­nyos kellékek, a gyakorlatból me­rített élettapasztalatok pontos be­tartása szükséges. Eszerint, a vándorkaptárt bárki, kinek asztalos munkához kis érzé­ke van, ügyesen megszerkesztheti, ha kellő jártassággal bir a vándor­lásban. Nem elegendő a vándorláshoz szokás szerint berendezni kaptárait és méhcsaládjait, hanem számot keH v-ettnie azzal és sok egyéb körül­ményekkel is, 'mennyi az a meg­teendő ut, továbbá mily eszközökkei teszi meg a szállítást. Hogy tehát a vándorlást megte­hessük, elsősorban ofy kaptáitipus­ra van szükségünk, mely alak tekin­tetében annak mcgfelef s téglány, vagy négyzet alappá! bírjon s a kap tár külső magassága ne legyen na­gyobb az alap hosszánál, mert ez által a rázkódás és ide-oda moz­gása s feldülése növekednék s az egymásra való rakódásnak sem len­tn-e tnie.g a biztos alapja. Arrra kelt törekednünk, hogy nagy alappal birjon s maga á kaptártest könnyen egymáshoz rög­zíthető legyen, legyen meg rajta a- tető, lábszerkezet, hogy össze­függő szilárd egészet képezzen. A szellőztető, mely a száliitásná 1 a legfontosabb szerepet játszik, az egész kaptár felső részén, a kere­tek fö'ött helyezkedjék el s a ke­retek minden irányú rázkódástól rögzittessenek le. A kijárót be kell árnyékolni. A keretek kezelését illetőleg, leg­jobb, ha felülről történik, mely­esetben a kereteknek változottak­nak kell lenniök éspedig a keretek nagyságához képest, a nagyobb ke­retek alkalmazásánál a költőtér le­jgyen a középen s két oldalt hane­mann-ráccsal elválasztott méztár, melynek egyketted résznél nem ki­sebbnek s kétharmadánál nagyobb­nak nem szabad lennie. Pl., ha a költőtér 12 keretes, akkor a méztér­re két oldalt 3—3. illetve 4—4 'tar­taléklép esnék. A kijáró alkalmazása jobb fent, melynek nagysága a vándorkaptár hosszától és magasságától függ s kb. egykeretsoru kaptárnál a ke­ret felső lécének kétharmadát, a magassága pedig a keret magassági hoz viszonyítva, 2.5—4 cm-ig le­het. Szintén fontos, hogy jó] a gyor­san és - zájtalamif ki- és bezárható legyen. Ami a vándorkaptár falazatát il­leti, fölösleges a bélelés, mert az i>tnegyedes deszTcafalu kaptárak­ban kifogástalanul telelnek a mé­hek. Szállítás és kezelés tekintetéből, 80 100 cenntiméternél hosszabb s a szé'essége 32—40 cm-nél ne le­gyen nagyobb, továbbá a magassá­ga né haladja felül a szélességi négyzet formáját. A vándorkaptámak egyszerű elő­állításúnak, erősnek és minden ol­dalról gerendák által védettnek kell lennie, ami a száliitásná 1 lé­nyeges. Szükségből kétkeretsoru álló kap­tárak is használhatók vándorlásra, ha az előbb felsorolt feltételek s kivánalmakkaf fölszerelhetők. Az ily kaptáraknak az az e onyük, hogy ezenfelül még szabadban és méhes­ben is felállithatók. Ha rakodó rendszerűek a kap­táraink, arra kell nagy sídyt fek­tetni. hogy szállításnál, vándorlás­nál a költőtér a méztárral együ't szállíttassák, mely csak ugy lehet­séges, ha biztosan le rögzíthetők s a tető és lábszerkezet lehetőleg ma­gán a kaptártesten rajta van olyfor­mán, hogy egy forgatással a kap­tár oldalához rögzíthető s viszont gyorsan felszerelhető legyen. Ha kaptáraink széles alappal bir­Oak s á magassággal arányban ál­lanak, az esetben s'állításuk £jztoS. Az i;y kaptáraknái, hogy a méhesben is lehessen kezelni, a költőtérnel: fj-dalt s a méztárnak felülkezelésü.­nek kell lennie, azonban lehet ol­dalt is. - Itt is, a kereteknek vá't r zottaknak kell lenniök. Előnye az ily kaptárnak még az, ; hogy a költőtérben 2 rajt s a ráhe­lyezett méztárban is 2 rajt helyei­hetek, vagy anyanevelőnek hasziná­lom fel. Ilyképptn kezelve, ősszel, vagy tavassza 1 egyesítve a családo­kat, szép, erőteljes törzseket ka­punk. Rövid vonásokban a vándorkap­tárró' a főbb alapeszméimet kifej­tettem. Nagyon is kellene már egyszer egy jó s olcsó és egyszerű kezelésű kaptárt konstruál t. t.ii a földmive'­lésügyi minisztériumnak szakköze­geivel, sajnos, ma képtelen. Közvetlenül a kommunizmus 'ki'.Ö­rése előtt, egyik kollégámmal azt az utasítást kaptuk a földmiveíésügyi minisztériumtól, hogy Kalocsán a rokkant katonáknak rendezett mé­hészed tanfolyam keretében állítas­sunk össze oly vándorkaptárt, meiy az eddigi országos méretű áUó­kaptár kereteinél nagyobb, s általá­nosítható legyen hazánk bármely mézelési flórájához. Kissé nehéz feladat volt, de meg­oldottuk s elkészült az uj orsz. mé­retű fekvőkaptái 2 példányban .az­zal a számítással, hogy a földmive­lésügyi minisztérium azt sokszorosít­hatja s különböző gazd. intézeteknél méhészeti megfigyelő állomásoknál, stb. helyeken elhelyezteti. Sajnos, a s/ép terv nem sikerült, mert kiütött a kommunizmus, ellen­ségeink megszállták hazánkat, utá­na a nehéz gazdasági viszonyok s igy nem valósulhatott meg a méhé­szek azon régi óhaja, hogy a 20-ik század gazdasági viszonyainak meg­felelő uj országos méretű vándor­kaptár lásson napvilágot. Tagadha­tatlan, hogy azóta is igen sok ván­dorkaptár típus épült, de vafameny­nyinek az a legfőbb hátránya, hogy igen drágák, kezelésük, házilag va­ló elkészítésük komplikált. A jelenlegi országos méretű 4 keretsoros állókaptárt nem tartom — véleményem szerint — a jeíen­Ingyen prágai sonkája lesz, ba disznóöléshez a sonka védjegy tt Mtgyar-Sonkapá­cot vesz. mely a sonkáknak, hus­nemüeknek prágai sonka ízt 5 zamatot kölcsönöz. Egy adag 10-15 kiló sonkához70 fillér. 40—50 kiló hashoz, sonkához 2 pengő. Nyíregyházán a következő helveken szerezhető be: Hoffmann Adolf, Kiss Károly, Háuffel Lijos, Földes drogéria és Központi drogéria. Továbbá minden gyógyszer­táriján, drogériában és füizerkereske­désben Ha valahol nem kapná, ogy a pénz előzetes beküldése mellett rea­delje meg a főraktárból, „Baross illatszertár" Győr, Baross-át 7. Telefon 867. 552 kor követelményeinek megfelelőnek, mert keretfelülete kicsi s különösen a szélessége nem elegendő arra, hogy a méhcsalád természete, ösz­töne szerint a telelő fészkét megal­kossa. Véleményem szerint oly állókap­tárt kellene orsz. méretűnek kon­struálni, melynek keret felső léce legalább 29—32 és oldalléce 26— 28 cm. Belső magasság 86—88 cm­nél ne legyen magasabb & méjysége 42—44 cm. E kaptár 3 keretsorá­ból kettő a költő s egy a mártár gyanánt szolgálna közös kt] ártóval­Hogy azonban több rajt, esetleg" te­lelőbe tartalék anyát lehessen elhe­lyezni, i^t is felü] és alul tarta'ék­kíjáróval látnék el. Ily középméretű kaptár a kezdőnek is megfelelne. I K. 829—1932. Hirdetmény 193.2. január hó 11-éa Nyír­egyházán az ebveszettség gyaaaja kóbor mard eben megdllapittatván, az 1888. évi VII. t. c. 63-7?. és a 40.000—1888. sz. v. ~f~ v. utasítása 182-192, § ai alapjáa a betegség elfojtása érdekében a következő módon intézkedem : 1. A veszettség fertőző gyaníts kutyák és macskák kiirtandók. 2. A városban és határában valamennyi kutya április 10-ig elkülönítve megkötve tartandó, vagy biztos szájkosárral és pőrá­zóa vezetendő. Kötetlenül ebek csak zárt udvarban és lakásban tarthalók. 3. A veszett gyanús állatok csak a díjtalanul szolgáltatandó állatorvosi kórmegállapitás, illetve annak eredménye szerint kezel­hetők. 4. Ha az ily állat embert, vagv állatott mart, ugy a maróállat, ha lehetséges azonnal elkülöní­tendő, ha be nem fogható, ugy kiirtandó, s a polgármesteri vagy az állatorvosi hivatalban bejelen­tendő. 5. Ebek és macskák a városból csak engedélyemmel szállíthatók el, Nyíregyháza, 1932. január 13. Bárány Sándor 220-2 m. kir. fóállatorvos. Ne mulassza el nyomtatvány rendelése előtt árajánlatot kérni a Jóba-nyomdától Nyíregyháza, Széchenyi­ét 9. szám. Telefoa 139.

Next

/
Oldalképek
Tartalom