Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
JNlfíiraÉsc. 1932. ü'.nuár 1. Újévi gondolatok Irta : Beiohorszky Ferenc. ismét átlépünk egy küszöbön isaaeretlen sors efé, évtizedek óta **ár hányadszor a várva-vártap réméit -u] esztendőbe, mely sorsunkat jobb irányba fogja vimu.,Hányszor mentünk be már ezen a kapun s bizonyosra vettük, hogy a nagy vüágzajlás és véres háború után immár egyszer mégis meglátjuk azt a csillagot, amely elhozza számunkra vagy utódainknak a boldog élet lehetőségét. Hányszor léptük át c fényes küszöböt s hányszor mentünk keresztül csalódottan, letörve és kimerülve ujbó' be a következőn, renfényeink teljességével ás a biztos siker elérhetőségének tudatával. Hányszor, de hányszor...! Most, ebben az esztendőben átlépjük újra ezt a küszöböt,(Szivünkben azonban más gondolatokkal, érzésekkel, mint eleddig! Ezek az érzések és gondolatok most jóva> sötétebbek, mint az eddigiek, sokÉalta kimértebbek, egyszerűbben megfogalmazhatók, jóformán nincs is már bennük semmi vágy a jövő felé, hisz mindnyájan tudjuk, hogy soha tatán ennyire kétségesebb nem volt a Jövő, nem is lehetett, soha emberek számára annyi 'bizonytalansággal telt nem fehetett a közeli időszák, mint amennyire épen most. — Nem t udjuk, hogy vájjon Kta mit lehetne okosan építenünk, mit lehetne kiterveznünk egyéni étetünk jövő biztosításáért, hogy az csak részlegesen is beváljék, mit leketne beleönteni gyermekeink lelkébe, hogy a jövendő világrenddel összeütközésbe ne kerüljön s így éltük 'boldogságát ne veszélye t<?s9e. í ' Sokszor halljuk, jóformán mindenki ázt susogja, de körvonalazni aetiki sem meri — néhány radikális, jövőt látni gondolón kívül —, hogy világrendünk megváltozik és más, ha nem is a'legboldogabb, de mindenki számára az eddiginé* jobb világ fog kialakulni. "Mindenki erzi ezt, de a bizonytalansága, ismeretlensége, a nagy kérdőjel, mely ebből fakad, idegenné is teszi, elrettenti kicsinyt-nagyot egyaránt, vagy bizalmatlanná teszi ép ez ismeretlenség, e ködösség, homályosság miatt Egyesek Nyugat feli fordítják 'szemüket, mások Kelet felé, egyesek az aranyborjúval, mások a bolsevízmussai kacérkodnak Amannak évezredes hatalmát anymyira erősnek tartják, hogy jövőt is t udnak talán rá építeni, emennek embert egyformán kezelő és muff kája után megélhetését biztosító rendszerében hisznek azok, akik ; szivükben amannak megalázó és születés, vagyon, előjogok biztosította hatalmától szenvedve végkép elfordultak. Amazoknál a mult iránti érzeimek nagyobbak, erősebbek s igyekeznek mindjobban erősíteni "hatalmukat is a jövő érdekében, ép ezért sokszor érzelmeket csak a saját maguk hatalmának biztosításáért kevernek bele a lövő kialakulásának képébe De hatalmuk gyengítését igazolni fogja az W, hugy mind jobban és élesebben kibontakozni látják maguk előtt a szocializmust is és elismerik, hogy a jövő rendszerében ez •alkalmasint nagyszerű szerepet kell, hogy kapjon Esküsznek önmaguk «*őtt is e világrend megmaradásáde lelkükben már erős annak a »uoata is, hogy bizonyos mértékig át keli alakulnia a müítnak és sok mindent más eredőbe kell át tiltatni A Kelet felé tekintő szemek csak j<jrőt ismernek és multat végkép vetnek Számukra a múlttól sttmBTt igaz és jó nem adódett, egyedül jörőben épülhet fel az igazi világ! A Kelet felé tekintők arcában súlyos kérdések merülnek fel, meiyek közt a legbizonyosabb az, hogy minden jobb fesz, átfogóbb, egyetemesebb, emberibb, mint a múltban Épen ezért kezdik meg világuk felépítését az anyagi javak korlátlan igazságú egyöntetűségével s -világuk tengelyére az anyagi erők éj javak egyedüliségét teszik Számukra mmden anyag és azon tul semmi sincsen, Életük egy abszolút materiális világnézetbe illesztett robot, melynek mély;eható, transcendentálfs ere je már nincs is De minek is — szerintük — midőn a halálban úgyis mmden teljesen megsemmisül Ninés Számukra sem könyv, sem irodalom, sem ttníult történetének tanulmányozása — a természeti erők tapasztalati kifürkészésén és propaganda céljaik számára szolgáló irodalmon kívül Magasabb igények nélküli robot élet, ahol tehetség és szellemi fensőbbség porbasüllyed De ebben az életben az emberek lehető egyenrangúságban élnek. E kát világnézet, az előbbi a maga kapitalista, emberi önzés mel'ett magasabb szellemi vágyak érvényesülését és lelki élet uralkodását biztosító, múlton felépülő és múltba tekintő erő s az utóbbi, az emberek egyenjogúságát uj fundamentumokon felépítő, egyenlősé- | get alkotó és rationá is gondo'atokbói táplálkozó erő küzdefme a mai kor képe Mondhatjuk ideálokat segítségül hívó elkényeztetett, materializmus felé tendáló aranyborjúimádat ás absolut anyagiasságon felépült ideákon szunnyadó igazság keresés a mult teljes figyelnienkivülhagyásávai A kettő élei ép ott .csapódnak j össze, ahol a. legérzékenyebb lelki területek vannak, a múltban szemlélődő, reminiscenciákon alapuló erők Amit a " múltból az (egyik át akart menteni, süllyeszti 'le végkép a másik Igaz, hogy amaz is csak a saját maga életének biztosításáért hivatkozik múltra, nem belső, íelki meggyőződése mián, hanem a maga- élete megerősítés ert Mert hite s a hitnek erejét éietébe való értékesítése nem irányítója gondolatainak, tetteinek Ellenkezőleg: álszemérem és á« megalázkodás és ál-őszinteség fonja be egész lelkületét De ezzel az akarással és erővel fegyelmezni képes tömegeket és lefegyverezni hosszú ídőré | Viszont ezzei szemben tagadhatatlan, hiogy a m ultat megvető keleti rendszer, ha eredményeiben és tervei 'keresztülvitelben nem is a legeredményesebb, legjobb, legmeg feielőbb világképet adja a keresztény kultúra emlőm táplálkozó nyugatnak, felépítésében löbb az őszinteség, józan igazság, még akkor is, ha számunkra nem is .boldogító S épen ezért kel; "elsősorban önmagunkba tekinteni 'és rendszerünk alapjához visszatérni, hogy magunkat ^meretlen és hirtelen átalakulást hozó uj rendszernek ne ,essünk áldozataivá Az emberek egyaránt vaió megbecsülése, egyenjogúsítása a leheDiadal-Étteremben nagy Szii vasztar-Bs! Malacsült, diaznotoros vacsora, | rántott ponty, vagy harcsa, bécsi j szelet, fatányéros, borda választék \ szerint. Adagja 1 P 20 fillér. I Korhely- és bableves füstölt \ kolbásszal 40 fillér. Január 6-tól kezdve eresz női zenekar 1 hangversenyezik. 2 | v tő emberi mértékig, az igazi fbeiső értékek érvényesülési lehetősége s egyedüli "elbírálása, az (őszínte hitünknek a gondok adta könnyektői áztatott talajban való megmunkálásával az igazságosság és munka, telt utján a nyÚt, őszinte, S7abaa szív, kézbe-kéz, szembe szem lejki tényezőivel minden érzelmi elem és értelmi erő felszabadítása, emfce i jogok löUéietes énényesülési 'lehetősége — az az jut, amely a célhoz vezet el Ez a ,céi nem eredményezi semmi esetre sem a legjobbat, a várható, elképzelhető legjobbat sem, — ebbe bele jkell nyugodni már az emberek természetének ismerete folytán is, gyarlóságunk mián is De eredményezhet oiyan éle'tet, amit mi ;magunk is meghittnek, őszintének, igazságosnak fogunk mondani, amelyben a munka az élet, a , céi a gyermek lesz i £s vájjon mi Tegyen a vezetőnk ebben a célelérésben?! Egy régi, nagyon régi könyv, mely az idők \ égtelen árjában sem avult Mely a legtisztább és legszebb embert gondolatokat tartalmazza Amelynek minden sorába szeretet, megbecsülés, alázatosság, lemondás tettek bátorító, fejlesztő ereje van leírva Az vezessen végig egy jobb és nemesebb .cél felé, ahoi kibékülés következhetik ei Kibékülés minden isteni és emberi szándékkal 'Ennek a könyvnek, a Szeretet könyvének gondolatai ne a miszticizmusukkai "tartsanak hitet bennünk, hanem, azoknak a gondolatoknak átültető, életben nevelő és vezető eivei Tegyenek irányadók és azokat ne csak áí-áhitatosságunkkai kövessük, hanem mmden lépésünkkel meg is valósítani igyekezzünk N,e a vasárnapok csendjé J be vigyük bele egyedül ezeket a gondolatokat, hanem a köznapok zűrzavarába elsősorban, ott vezesse lépteinket az Evangéüom szeretet-szava Ne szavakkai, — tettekkel és mindenki s minden Isteri és emberadta jog megbecsülésével keressük meg a magunk felemelkedő útját Mert nem a keresztény kultúra túlságosan kifinomult ízlése az okozója e halál vívódásnak, hanem a letérés az igazi,útról, mely abban volt és van körvonalazva Ehhez a megvalósításhoz értünk ei 1932-vel Lesz-e erőnk a kezdethez, a megkereséshez, a szegények felemeléséhez, lesz-e erőnk a nagy s mégis egyszerű ,emberi gondolatok megvalósításához, — a jövő kérdése Isten adjon hozzá erőt nekünk! újéM 9e-?5\x\»V és \6Wti\amaV. s%\Smes\ev Bízásra fel Bízásra tel! Lesz még itten Élet. A borura jött mindig derü. Nem halhatnak itt meg a remények, Sorsunk sem lesz mindig keserű. Hosszú Télre tavaszzengést várva,. Magyar-mezőn lesz még kikelet. Valóra vál' egy nemzetnek álma, És űzni 'fog vészes felieget. Kik még sírunk köntösünket tépve, Kiknek nem Iát jövőbe szemünk; Nézzünk bátran a jövő elébe. Elcsüggedni nem szabad nekünk. Ha gyász is még régen tartó gyászunk: Őszük már a temetői szag. Soká' nem késhet feltámadásunk, Már kein- kész' felettünk a Nari. . Nemess Endraj á gazda újéve Irta; Klár Dezső. Az i93í-ik esztendő utolsó napján keserű lélekkel fogyva bár, de törve nem, gondol vissza a még vegetáló magyar gazda az elrnuít esztendőre, melyhez hasonló szomorú évet talán éktében még nem élt át, s, hisszük nem is fog többé kellem átélnie. Az esztendőnek úgyszólván mmden napja keserűség, bánat, csalódás, váratlan meglepetések közepette te't e.. s midőn számadásainkban elkészítjük ez év ménegét, láthatjuk, hogy mmden előirányzatunk, mmden kalkulációs számításunk halomra, romba dőlt s nagy átlagban sajnos mmden üzemágunk veszteséggel zárult. A földjét valóban szerető, hivatását mindennél többre becsülő, dolgozni tudó s akaró gazda hite, a jobb jövőbe vetett bizalma kezd megrendülni 3 ha társadalmunk" eme produktív 'tagjait, a magyar gazdatársadalmat elveszni hagyják, nem nyúlnak, eredményesen hóna alá ugy, hogy a rentábilis mezőgazdasági termelés újból megindulhasson, az agrár Magyarország pusztulása elkerülhetetlen. Az állatállományunk rohamos csökkenése, a mezőgazdasági üzemben szereplő tőkék ál andó rosszabbodása s a kellő karbantartás hiánya egész mezőgazdaságunkat évtizedekre vetheti vissza s nemzetközi viszonylatban is teljes megsemmisülésünket eredményezheti. Tiszta vizet keit önteni á pohárba: ma mmden gazda, kinek még van valamije, a meglevőjét, a tartalék tőkéjét fogyasztja s már ott tartunk, hogy nincs miből ráfizetni. Szegénységünk, tőkehiányunk és pénztelenségünk < l.an méret e'-et öltött, hogy ha a gyors és eredményes segítség késlekedik, s az értékesítési íehetőség kedvezőbbre nem fordul, a még fizetési "kötelezettségeinek pontosan eleget tenni tudó gazda, bérlő — ki amugyrs az utolsókat r Ugja, végkép befagyván hitele, képtelen bárhoi is kötelezettségeinek eleget tenni. Pericu'um in mora! n—12 P-ős korpaár, 12—14 P-ős olajpogácsa, 1S.50 P-ős árpa, 13—15 P-ős tengeriár mellett nem lehet szó rentábilis állattartásról, midőn a sertés kg-ja 60—90 f, príma marhát 25—30 f-ért, elsőrendű tyúkot 1 P-ért lehet venni. Mit termel jpn a szerencsétlen magyar gazda, ha a mindennapi legszükségesebb élelmi cikknek nincs meg még az előállítási ára sem? A mezőgazdaság érdekében hozott s hozandó áldozat, olyan szilárd piüér, melyre építhetünk s melyből csak jólét fakadhat Magyar fogyasztó, kinek szivében még élnek nemes érzések, nekagyd a magyar gazdát elpusztul-