Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-31 / 25. szám

.NYÍRYIDÉK. «——wrjwiiiiiüua—w• Miére ehefeüen és íztelen sok esetbea a haíilag tésiült füstölt sonka? Mert ^ kellő pácolást elmclasították! P éjijeink tehát 3 s nka védjegjű Magyar Sonkipáccil, mely a sonkátok, húmsmüeknek prágai sonkalzt ad, — Kapható mindenütt 70 fillérért és 2 P.-ert. Hentesek és uradalmak 1 és 5 kilós csomagolásban is beszerezhetik miudenfitt. Ha valahol aem volna kapható, tordúljanak a Főraktárhoz, Baross-illat szertár, Győr. 7116 Fehérgyarmat, 1932 január vége. A holttá meredő gazdasági élet kórágya melié orvosok serege állott, keresve a kór hibán élkü'i meghatározását, kínálva a vélt és jónak hitt orvosszert. A jelek szerint az egész világon érik a helyzet, inert egyre jobban dominánssá vájik. az a meghatározás, mely a mai nyomorúság kizárólagos kórokozójaként az emberiségnek a forgótőkével való gazdálkodásaién eadig tanúsított gyermekes piaga-4 tartását állapítja m"g. Az emberiség pénzügyi kérdésekben tanúsított eddigi naiv tájékozatlansága korlátlan hatalommá engedte nőni a pénöt, s a péfnt^ e hatalOmimai visz szaélve a ma élő emberiségre páratlan szenvedéseket s annak igáit rakta rá. Hazánkban Bell Miklósé az érdem', hogy a válság kórokozóját az állam forgótőkével való gazdálkodásának hiányaiban határozta m-g és orvosszerkdnt aranyvaluta helyett a földfedezetü bankjegy használatát. vagyis a földfedezetü forgótőke gazdálkodás rendszerét ajánlja és sürgeti. Lehetetlen tagadni felismerésének indokolt helyességét és javaslatának a kivitelben való veszélytelenségét. Kezd kiforrni és meggyőződéssé érlelődni a közvéleményben az a helytálló felismerés, hogy a vi'ágszerte dúló vájság elhatalmasodása a forgótőke korlátné'küll. önmagától függő hatalmában gyökerezik, me'iyei "a forgótőke akkor vonja el magát a hitej rendszer erezetén át a stabn vagyon termelő munkájából, anu kor valamely állam, vagy államok kapcsolatának politikai tényéért megtorlással akar élni, vagy ha a politikai iránytű állását a háború jegyén fekvőnek minősítette. A közelmúltban Hitler egy kiszólására, nemkülönben az »AnSchíuss», kérdésének bedobására jói lehetett észjelm a nemzetközi forgótőke sakkhuzásait. Az önhatalmai forgótőke gazdálkodás gna lesáüásban, a termelés szolgálatától elvonulva pók módjára vár a reménybeli áldozatára, a vélt háborús haszonra. Annyi,-ai is mkább, rn'-rt e válságos időkben a termelés frontján vagy lekötött, akcioképíeleft ségbe, vagy teljes megsemmisülésbe jutna. A Nemzeti Bank 100 millión felüh girószámla összege is azt a tétejt érzékelteti kiáltó bizonysággal, hogy a belföldi forgótőke 15 politikai célok Szolgálatától reméli .1 busás hasznot, nem ípedig a miatta válságba jutott nem zeti tenmielés szolgálatától. Eminens a forgótőkére az a veszély is, hogy a termeléstől, elvonulása miatt a termeléssel együtt végső pusztulásba jut, s e veszély ellen /iemzetközi pénznemek várfala mögé vonult nagyobb részbenF. helyzet között is dönthetettenü] á!i az az igazság, hogfy a forgótőkével végzett minden pénzmüvelet súlyát és következményét a terfrrveésrie'.t ke 1 \i?el i' é

s érette minden körülmények között megfizetnie. A világban mindenütt és itt nálunk is fennáll az a nagy ígaztalanságu és méltatlanul aránytalan helyzet, hogy a forgótőke gazdálkodás imai rendszere korlátlan, —• csaknem absolut hatalmat biztosit a forgótőkének és érdekeltségének:, de ugyanakkor halálos szorítású iga láncait, csaknem a rabszolgaság sujyát helyezi a termelésre, amely pedig minden életlehetőség egyetlen alapja. A forgótőke szabadsága é,s hataima, a termelés kötöttsége és szolgasága közötti nagy kiilömbözet szülőágya a ma minden problémájának. Kérdés mo

st már az, hogy a mai forgótőke gazdálkodás aranyalapra épített rendszerének további fenntartásával, esetleg ennek korszerű reformjával lehetséges-e megszüntetni a forgótőke és a termelés helyzetében fekvő szélsőséges különbözetet? Eltekintve, hogy ilyen irányban contemp'ált egészséges tervezet nincs, a mai forgótőke gazdálkodás reformja már csak azért is elképzelhetetlen, — mert a hozzá szükséges bő aranyfedezet az állampolgárok birtokál>an nincs és halálosan elgyengült termelésünk eszközeivel megszerezni iiem is bírják, miért is az aranyfedezetü forgótőke gazdálkodás mai renaszerének fenntartása a nemzetgazdaság végpusztulásának a vak és szándékos felidézésévei egyértelmű, mert a forgótőke ma beiés külpolitikai célok és neun a nemzeti termelés szolgálatában áh, sőt nem is képezi sem az ál£am, sem a nemzet tulajdonát. Kibontakozás a helyzet hüvelykszoritójából ma már csak a Beh Miklós elgondolása szerint megteremtett földfedezetü és tulajdon forgótőkével és ennek rendszerével lehet. Központi gondolata; »A forgótőke a nemzet egyedeinek a tulajdona« — osztatlan helyesléssel találkozik és méltán legfőbb érdeme, hogy a nemzeti vagyon tulajdonosát, ki a termelésben is tulajdonos, forgótőke tulajdonossá teszi. A forgótőke a termelésben birtokos lévén, nem hagyhatja többé cserbe a teim-'lést. Nem nőheti magát többé kizárólagos politikai hatalommá, szabadsága korlátozott, amennyiben feltétlenül a termeléshez kötött állapota és természete miatt szorosan termelési érdekből kaphatna ajiajd politika/*" térre, akkor a mainál sokkai nagyobb korlátozottsággal. Egy csapásra letör1. a forgótőke és termelés mai rendszerében rendkivül sére'mes helyzetben különbözetet. A forgótőkét egymáshoz köti szorosan, — nvint ahogy a láncszemek egymásba illeszkednek. Szilárd alapot teremt a közgazdaságnak s föllendítvén a termelést, képessé teszi önmagát arra, hogy a nemzetközi kereskedelemben szükséges fizetési eszközöket birtokba vegye. A fen tiekben röviden lefektetett igazságok már magokban véve indokoltan hívják fel a figyefm-'t a relorm tervekkel túlfűtött közéletben Beh Mik]ós expedienst jelentő terv« iránt, tnert ennek "higgadt, mértékhez szabott, gondos keresztülvitele a kétszerkettő bizonyságával jelenti a nyugodt magyar mát, a győzedelmes magyar jövőt 1 Kovács Gvufa. 1932. januar 31. clenkor a babnak feladásakor hivatalosan mért. és a fuvarlevélen feltüntetett tiszta sylva képezi. — Minden darab zsákra 0.80 kg-ot levonásba vesz a kir. Növénytermelési Hivatal. A gyöngyvetőbab igénylésénéi az alábbi mintát használjuk: Gyöngybabvetőmag-igénylési ív. (flinta) 1. A gazdaság pontos cime: — — — — — 2. Vasútállomás; a) teherszállítmányra — — — — — b) személyforgalomra — — — — — — 3. Hány km-nvire van a gazdaság a személypályaudvartól? 4. A gazdaság nagysága lat. holdakban? — — — — 5. Saját tujajdona-e, vagy bériét? — — — — — 6. A birtokos, illetve bérlő neve: — — — — — 7. Mikor kezdődött és mikor jár le a bérlet ? — — — —. 8. Hány kat. holdon termei babot? tisztán — — köztesen 9. Milyen talajon óhajtja termelni'a kért gyöngybabot? — a), a ta[aj minősége (homok, tőzeg, vályog, agyag) — — b) mikor és mivel volt utoljára trágyázva? — — — — c) kapott-e őszi mély szántást? — — — — — 10. Hány mm. gyöngybabvetőmagot igényel? — — — — Ke]t — —- — I9

32 — -A 4—6. alattiakat igazolja: — hó aláírás. Megjegyzés; A 4—6. t. alattiakat az illetékes elöljárósággá!, vagy a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőséggel, vagy az illetékes Mezőgazdasági Kamarával keh hivatalosan igazoltatni. Aranyvaluta helyett íöldvalnta Szeged már most készül az idei gyümölcsexportra Pofitos kataszter készül a gyümölcsfákról s az egyfajtákat termete gazdád tömörülni akarnak, bogy vagontótelekfcen adhassák el termésüket a kereskedőknek Igen érdekes hirt kapunk Szegedről. Szabolcsot is érdekeiheti, milyen komolyan készül Szeged és környéke a gyümölcsexportra, mért nem tit

0k, hogy a nagy tiszaparti város vezetőszerepre törekszik a gyümölcstermelés és kivitet terén. A terv az, hogy tan várói-tanyára járva pontos kataszter készül az egyes gazdaságokban lévő gyümölcsfákról fajták és kor szerint. Ezen az alapon lehetséges lesz azoKat a Szomszédos gazdákat, akiknél egyfajta gyümölcsbői nagyobb tertmés várható, az exportálás idejére alkalmi társulatokba tömöríteni, hogy Jlyen módon vagóntéteíekben ajánlhassák gyümölcstermésüket a kereskedőknek eladásra. A helyszini szesn'e alkalmával a gazdák egyúttal szakszerű útmutatást kapnak a gyümölcsfák ápolására, a gyümölcsvédelemre, a termés kj á ogatá

sára és csomagolásira vonatkozólag is. Igen ajánlatos lenne, ha Szabolcs ban is már mo

st megkezdődne az idei gyümölcsexport előkészítése, — mert, mint látjuk, Szeged dolgozik. Mikor és hogyan keli perme . tezni a gyümölcsfákat? A gyümölcsfák kártevői, az aimamoly, a rnonüia, a vértetü, a levéltetü, stb. e]ien a gondos gazdának idejében kell védekezni, lehetőleg akkor, amikor még elejéi tudja venni annak, hogy a fán a kártevő férgek elszaporodjanak. A gazdának igen gyakran súlyos károkat okozó férgek ellen leghatásosabb védekezési eljárás a gyümölcsfa permetezése. Leghelyesebb a gyümölcsfákat rügyfakadás előtt 2 százalékos bordói "léve. megpermetezni. De kívánatos a virágzás után mintegy öt' hétre terjedő idő ajatt is permetezni. Ekkor azonban csalt félszázalékos keverékkel. Az ily permetezéssel kezeit fa azután nemcsak egészséges gyümölcsöt fog teremni, hanem maga a fa is védve marad a kártevő férgek ellen. A levéltetü ejlen például ugy védekezünk, hogy 100 liter vízben feloldunk 50 gramm nikotint és 50 gramm káliszappant s az igy kapott anyaggal permetezzük be a gyümölcsfákat. A fának a vértetü áltai megtámadott részét leghelyesebb kivágni, S a sebet főzött kátránnyal bevonva, a levegőtől elzárni. I ( Stmmi esetre sem szabaa azonban a gyümölcsfákat az érés előtti öt héten belül permetezni, mert a permetező anyagban lévő méreg könnyen végzetes bajokat okozhat. A fíatai gyümölcsfák öntözése fontos ugyan a fejlődés tekintetében, azonban a gyümölcsfa gyökerében és törzsében lévő nagymennyiségű tartaléktáplálék a f

a életműködésére elegendő, s a gyakori öntözés káros (ebét. A gyökér visszatoetszésének feltétlenül arányban fceli lenni a fa lemetszett koronájávaiNem régi ben terjedt el a gyümölcsfák még i

smeretlen, nagyon veszedelmet kártevő férge, az agynevezett kaliforniai paizstetü, a, mely főleg az alma és szilvafán található. Különösen Csepelsz|geten terjedt el, de már feltalálhatók Szeged környékén és Kecskemét határában, Kisnyir táján is. Pennetezéssel természetesen ettől a féregtől is megszabadulhat a gazda. 101) hektó ujDort 1.3 filteres alapon vásárolták meg. Kecskemétről jelentik; A magyar borpiacon a vásárlás elég erős mértékben halad, főleg a borpárlati célokra történt nagyobb vételek következtében az árak további szi'árdulása várható. A főzdék kistermelőknél ab pince, fokonlant 0.7 —0.8 fillért fizetnek, míg nagyobb termelőknél 0.8—t fillért is megadnak. Főleg magasfoku óborókban van nagyobb forgalom, igy Ver [jeléten, Móron és Szegeden erőseb b áremelkedések vannak. Eladatott 100 hl- magasfoku óbor líRrenkint 28 fillérjével. Kecskeméten eladatott két vágón magasfoku óbor literenként 24 fillérjével. Ugyancsak itt egy vágón magasfoku ujbor 1.3 filléres alapon. Tiszasason eladatott egy vágón ujbor fokonkint 0.9 filléres alapon. Hajós vidékén több vágón vegyes ujbor Malligand-fokonlant 0.8 fillérrel adatott el ab termelői pince. Itt külföldi kereskedők a fef* ajánlott borokat svájci számlára veszik, minden válogatás nélkül- —' Bácsalmáson elkelt 270 hl. uj rtz« 1 ingbor literenkoit 13 fillérjével. A szeszfőzdék erősen vásárolnak, de nehezen kapnak árut. »