Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-03 / 2. szám

JW^flVIDÍK. 1932. január 3. GAZDAMELLÉKLET á gazdasági ttzemtani tanfolyamon előadott Irta: Weslsik Vilmos mezőgazdasági feamar&i szaktanár A gazdaközönség köréből igen sokan érdeklődtek az iránt, hogy gazdasági üzemtant tanfolyam miiyen kérdéseket tárgyai le? Ez okhót szükségesnek vélem, hogy a tananyagot a gazdaközönség széles rétegeivei megismertessem, hírlapi közlés utján. Az üzemtant tanfolyamunk az alábbi sorokban leírt kérdéseket fejtette ki: 1. Mit keh értenünk »müvelési ágakct kifejezés alatt? 2. Milyen lehet a birtok íagoitsága? 1 3. Müyen csoportba osztjuk a gazdaságban fekvő tőkéket ? Talaptőke és üzemtóke.) 4 Müyen tőkébői áll az alaptőké? (8o százalék telektőte és 20 százalék épülettőke.) 5. Milyen tőkékből áíl az üzemtóke? (eleven feltár, holt leltár és forgó uzemtőke.) 6. Hogy aránylanak egymáshoz a gazdaságban fekvő tőkék? (6o»/o telektőke, 20 százalék épülettőke, 10, százalék eleven leltár, 4 százalék holt leltár és 6 százalék forgó üzemtóke.) 7. Egy bérlőnek milyen nagv üremtőkére van szüksége? (kat. holdanként. So—120 pengő.) 8. Mennyi igás állatot keh beállítanunk egy birtokra? (20—30 ho'd egy pár igás állatra.) 9. Mennyi "haszonállat szükséges egy gazdasághoz ? (3—4 hold egy állatra ) 10. Mennyi egy állat évi szükséglete szálastakarmányban és alom ban? (50 máz 3a takarmány és 12 mázsa alom.) 11. Erős állattartás esetén a szántóföld hányadrésze fordítandó szálastakarmány termelésére? (20 --25 százalék. 1 12. Mennyi egy állat évi trágya termelése? '(ló és ökör 80 mázsa, tehén 100 mázsa, hízó ökör 150 mázsa, sertés 20 mázsa és birka 7 mázsa.) i 13. Hogyan történik az évi trágyatermelés kiszámítása? 14. Hány évenkínt történjék a szántóföld áttrágyázása és 1 kat holdra mennyi trágyát kelt számitanunk ? 15. Mit nevezünk külterjes ás imt belterjes gazdálkodásnak ? 16. Milyen a nyomásos gazdálkodás- rendszer növénytermelésééi állattenyésztése? 17. M'iyen a váltó gazdálkodási rendszer növénytermelése és állattenyésztése? 18. Hely. viszonyoknak megfelelő négyes rendszerű vetésforgó ismertetése. i 19. Helyi viszonyoknak megfelelő négyes rendszerű vetésforgó ismertetése dohány, mák és dinnye termeléssel barna talajon. 20. ötös rendszerű vetésforgó ismertetése barna talajon. 21. Hatoí rendszerű vetésforgó ismertetése Ijarna talajon, lucerna termesztéssel kapcso'atosan és * nélkül. "22. Egy négyes rendszerű vetésforgó ismertetése istáüótrágyázássai szabok-smegyei Taza homokon. 23. Egy hatos rendszerű vetésfor gó ismertetése istállótrágyázással és zöldtrágyázássá.! szabolc

smegytf laza homokon. 24. Egy istállótrágyázás nélküli hármas vetésforgó ismertetése takarmánytermesztéssqi sjzáboícsm'igyet laza homokon. 1 25. Egy istállótrágyázás nélküli hármas vetésforgó ismertetése burgonya és magcsillagfürt termesztéssel szabolcsmegyei laza homokon. , 26. Kettős termelésű vetésforgók ismertetése szabóié sm^gyet viszonyokhoz alkalmazkodva. 27. Szaimatrágyázási "rendszerek ismertetése, azok előnye és hátránya. t 28. Minő takarmánytermesztés) rendszerrel t

udjuk biztosítani a fejőstehenek zöldtakarmányozását ko ra tavasztói késő Őszig? ( 29. Kipusztult őszi -vetések helyére mit tudunk vetni? 30. Tavaszi "szárazság folytán tönkretett szénatermést mivel pótolhatjuk későbbi, nyári esőzések e»etén ? Mivei pótolható a répa, ha az bármely oknál fogva kipusztult? 31. Az istállótrágya értékelése Egy mázsa jól kezelt istállótrágya egyenértékű 6 kgr. buzaérték terméstöbblettel. Egy mázsa rosszul kezelt istállótrágya egyénértékü csak 2 kgr. buzaértékterméstöbblettel. , 32. A szálas termények piaci,értéke és az állatok által,értékesített ára Széna, zöldtakarmány és tengeriszár értékelése. "Jó tejelő tehén értékese n szénát —68,pengővel, közepes tejelő 5—6 pengővel és rossz tejelő 3—4 pengővel. A szalma értékesítése dliatok utján 2—3 pengő. 33. A répa cs burgonya értékelése, piaci eladás 6s álfátok utján. 34. A gazdaság szalma és törekhozamának meghatározása és becslése. 35. A gazdaság széna és ,zöldtakarmánv meghatározása és becslése. 36. A gazdaság répa és .burgonya hozamának "meghatározása <'.1 becslése. 37. Napszám jegyzék és tejnapld vezetése. 38. Galxmanemüek és egyéb termények elszámolása. 39. Állatok elszámolása. 40. Egy gazdaság jövedelmi mérlegének elkészítése. 41. A telekkönyv ismertetése. 42 Cseléd- és munkásbiztositások 43. Szövetkezetek és szövetkezeti termelés. ^14. A termelés szervezése kereskedelmi irányban. Irta : Bartha Erná orosházi felsőmezőgazd. isíc. tanár. Az utóbbi évek folyamán gyakori l szinte évről-évre ismétődő az apa- I jiasz, hogy a baromfiak az őszi hónapokban következetesen és tömegesen elnilanak, aminek közelebbi okai felől az érdekeltek rendszerint, vagy a legtöbb esetben nem t idnak elfogadható felvilágosítással szolgálni. Az a feltevés, hogy egyedül és kizárólag a baronifíkoera lépne, fal minden esztendőben és csakis ez tizedelné meg az állományokat, különböző és helyszűke miatt it bővebben nem részletezhető okok következtében általánosságban nem állhat meg. Ezzei szemben számos ku földi, különösen amerikai, további hazai megfigyelés, kiséret, tapasztalat egyre inkább azt Iá'.szik igazolni, hogy a baromfiák elhelyezésének módja első sorban van dclai tő befolyással nemcsak azok teljesítőképességeire és ez alapon az elkövetkező jövőben várható egész termelésére, hanem azok mindenkori egészségi viszonyaira és állapotára is. Hogy ez a megállapítás mennyre helyes és igaz, ebben a tekintetben -- azt hisíem - teljesen egyetértenek velem mindazok a tenyésztők, akik a hazai baromfi elhelyezési módokat, azok leggyakoribb hibáit és hiányait, valamint az ebből természetszerűen előálló kiírókat és egyéb hátrányos következményeket akár a saját, akár a mások esetéből legalább is néiríiképpen ismerik. Miután szerény véleményem szerint elsőrendű köz- és magánérdek, hogy a helytelen elhelyezésből származó közvetett és kőzve:k-n károsodások a legkisebb mérsékre szállíttassanak le, azért hasznosnak és időszerűnek vélem, ha az erre vonatkozó legfontosabb, korszerű e-helyezési irányelveket, mint amik a bajok megelőzésére sokszor és sok szempantbó' a legalkalmasabbak, az alábbiakban Lehető rövidre fogva, inkább csak lényegükben ismertetem. A baromfiak mai elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt helyes célszerű elhelyezésének alapelve, hogy az egyes fajok, nevezetesen tyúk, pulyka, liba, kacsa, valamint a fajok keretén be ül az egyes törzsek külön-külön helyeztessenek el. Az e helyezésben mindenkor a hármas tagozódásnak kell érvényesülnie. Ez azt jelenti., hogy minden, fajnak és törzsnek legyen : I. Hálóhelye .2. Kaparója. 3. Kifutója. Viziszániyasoknál pedig: 1. Hálóhelye. 2. Száraz kifutója. 3. Vizikifutója. Tyúkoknál hálóhelyet és kaparót hely- és költségkímélés szempontjábó- egybe is lehet és szokás építeni. Amennyiben egy fedél alatt, egyet en épü-etben kellene elhelyezni az összes baromfiakat például a kisbirtokon ugy mindig egymás mellett és Soha egymás fölé, tehát ne emeli tszerüen történjék az. Ilyen esetben az elkülönítést a fajoknál mennyezetig érő deszkafaűlal, a törzseknél hasonló nagyságú léckeretre erősített sodronyfonattal oldhatjuk meg a legegyszerűbben és *egsikeresebj>en. A háló hely és kaparó akkora legyen, hogy minden 1 négyzetméter alapterületre legfeljebb 3 -4 tyúk essék. Hőmérséklete magasságának helyes méretezésétől függ. Leg Ne dobja Ki pénzét kü fö di áruéri, hisz a 3 sonka védiegvfl Mag ar SjokapAccal prágai aomához tej*aen IhíooIo 8Z1UÜ és üü íO". káltaí kés ithet fcáíilag. Pác lisi Qtasitás min len dobozoo Ára 70 fii ér és i p ngő. Hente ek, urada'muk éj iniézm D ek 1 éj 5 k 1 s estmsgokosn is bezerezhetik !ü9<erüs etek ien. gyógyszertár k^n ég drogéri knan. Ha' nem k pní, fordn'joa a Főrakt rh z, „Barogg-lllatíi/ertár" Gy3r, Barof-tít 7. Telefon 8S7, hala viszont-ladk is khzo'gáUaiaak. 7.(4 szokásosabb méretek: Elő' 240cm, hátul 160 cm. magas, 5 méter széles, tetszés szerinti, de legfeljebb 10-12 m. hosszú. Délnek, esetleg keletnek néző hom oldalára lehetőleg minél több és minél nagyobb ablakot tegyünk, de ne a felső, hanem az alsó részre, azaz a földtől 40 5° em. magasságban. A hálóhe'y tartozékai: A sárdeszka. rajta az ülő rudakkal, oldalt tojófészkek 3 sorban egymás fölött, az ablakok e'őtt egymástól távolabb az i'acsony á'lványokra helyezett ete.ő és itató edények. A kifutó füves, gyepes és legalább akkora -egyen, hogy minden tyúkra 10 négyzetméter jusson belőle. A naponként összesi-pert baromfitrágyát ne a trágyatefepre és ne a szemétre hordjuk, hanem kisebb állomány esetén egy fedc'llel zárható ládába, vagy hordóba, nagyobb állomány esetén pedig ugyancsak fedéllel zárható, falazott és cementezett kutszerü gödörbe, ahonnan időnként kihordjuk. Figyelem! 8268-3 Njiiegjkáta megyei város köz>ti<z'as<got bérba adta és így a bejelentések irodánkban Rákóczi u'c» 4. fz alatt Telefon : 336. d. e. 8—IS-ig és d. u. 2— 6-ig áll rendelkezésre. Tisztelettel Grega János és Társa köztisztasági és favarozá«i váll koíók. Akarja, hogy tyúkjai sokat tojjanak ? Bármilyen parlagi Í3 a tyúkálljmánya, nemes, nagy tojSképatségfi elődöktől származó kakas aiKaimazáaával, magasra emelheti állománya tojóképc-aéffét. Idei kelésü jércéi mailé vásároljon Tankréd vérből származó, elit kt kasokat a Sóstói-út 35. szám alatti leghorntenyészetben, ahol olcson vehet megfelelő fajtiszta állatot. Salgótarjáni bányából származó Baghjasaljai tojás brikett kátránymentes, házhoz szállítva métermázsánként 5'20 P kapható Bermáth Sámuel és Társa cégnél Széchenyi-út 18. Telefon: 268.