Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-24 / 19. szám

Mxmsx, 1932. jjUiaár 24. GAZDAMELLÉKLET lébánj szó az igásló okszerű téli takarmányozásáról Irta: KI ár Dezső. l»flil!i<IIIMÍ(liinilill!U!Hii»Hií!HIII!!nil!ilÍllll!'rllillllilllillliir Szomorú, de való tény, hogy hazánkban, mint az egész mezőgazdaság, Ugy a lótartás is válságos napokat él át. A kitűnő magyar ló. mely külföldi viszonylatban is elsőrendű hirnévnek örvend, nem keresett cikk többié s a ló tartása igen nagy terheket ró az agyonzaklatott, ezer gonddal s bajjal élő mezőgazdára. A kincstár is beszüntett • ezidőszerint lóbevásárlásait s a lótartással intenziven foglalkozó gazdaságok. kisemberek kénytelenek a várakozás keserves álláspontjára he lyezkedni s bizva az idők jobf>rafordulásábau, a ló iránti kerestet megélénkülésében, állataikat kénytelenek drága takarmányon s esetleg külföldről importált drága abrakon tovább tartani. Megértve tehát az idők szavát, iparkodjunk nemcsak a szükség által parancsolt hanem minden elképzelhető észszerű lehetőséget kihasználni, a takarékosságot a lótartás ban ugy érvényesíteni, hogy a drága zab helyett más hasonló célt szolgáló s a zabetetés előnyeit lega'ább részben helyettesítő. olcsóbb abrakot adagoljunk a ránk következő télben. jelen cikkemben iparkodom az igásló okszerű téli etetését ugy körvonalazni, amint az vidékünk néhány gazdaságában történik s a legújabb német szaklapokban is olvasható. Jeleji takarmányozás a gya korlat tüzpróbáját sikerrel kiá lot> s melegen ajánlható minden takarékos, lovát valóban szerető gazdának. Bármilyen ló takarmányának öszszeállitásánál tekintetbe kell vennünk, hogy a ló emésztő csatornájának térfogata a más állatokéhoz nevezetesén a szarvasmarháéhoz képest-aránylag kicsiny. A ló gyomra átlagosan 10—18 litert képes befogadni s minthogy a ló gyomrában az ivóvíz és a gyomornedv is helyet foglal el, az egyszerre adható takarmánymennyiség 6 -8 kg-ra tehető. A ló etetésénél irányadó elv tehát több abrak és kevesebb szálas, mint a kérődző állatoknál. Miután a ló a keményebb szálas takarmányokat szereti, mint zabos bükköny, vöröshere széna, lucerna, muhar stb., célszerű a szénákat száJasan, a szalmákat szecskázva etetni. Bár a lónak a zabpelyva a legmegfelelőbb,, de az idei takarmányszegénv esztendőben más pelyva is bátran adagolható, ilyen például a kellően nedvesített buzipelyva, nyulszapukapefyva s esetleg más pelyv ák keverten. Az a gazda, aki lovának a mai nyomorúságos takarmányszegény, pénztelen világban ném képes legalább közepes minőségű szénát, zab helyett tengeridarát vagy korpát adni, célszerűen cselekszik, ha a gyökgumósnövények etetését is bekapcsolja s a só és mészszükséglet kellő fedezése mellett az aránylag elég olcsó előállítású, s amúgy is az idén nagy mértékben, legalább is vidékünkön romló (Bac. phytophterus) burgonyát, a takarmánycukorrépát, a répaszeletet. a cikóriát s ha van a melaszt. burgonyamoslékot lovával kellő adagban eteti. A burgonya etetését lovaknál a gyakorlati gazdák már a régebb,! időkben is gyakorolták, de általában kedvezőtlen tapasztalatokat szét xeztek. Ennek oka az, hogy a burgonyát részint tu' nagy adagokban, csirás állapotban adagolták s nem számoltak azzal a ténnyel, "hogy minél gyorsabb munkát s minéí szívósabb szervezetet kívánunk a lótól, annál kisebb mértékben adandó a burgonya. A burgonya főzése ma terhet ró a gazdára (átlagosan számításaink szerint métermázsánkint 16 30 fillér). e?ért számtalan gyakorlati gazda egybehangzó véleménye alapján ajánlható, hogy a tisztára mosott, csiranélküli, teljesen egészséges, fagymentes burgonya igás ló, dolgozó ló részére nyer sem is adható. Jól megmosott, minden etetésre felaprózott burgonya 20 kg-ig etethstő fejenkint, naponkint, mégpedig gyors ütemben végzett munka esetében 2 kg-ig, lassít erőkifejtésnél 4 6 kg-ig s- nehéz lovaknál 10 15 kg-ig 1111 • ked het az adag. 3 kg. friss burgonva f kg. zabnak is megfelelhet kellő szálas takarmány adagolása esetén. Főtt vagy gőzölt burgonyát szintén előzőleg megmosva 15—20 kg-t etetünk szecskával, szénával adago'va 50 gr. konyhasót és takarmánymeszet is. Főtt burgonyát kitűnő eredménnyel etetünk igáslóval, az abrakot azonban zúzzuk s a főtt burgonya után 1 és fél órával, nem. pedig egyszerre adjuk. A cukorrépa nyersen is adható lovak számára, szintén megmosva s felvágva. A cukorrépa nyersen való etetésére fokozatosan szoktassuk rá Jovainkat s igy emelhetjük az adagot 20 kg-ra is íejenkint s naponkint. Cukorrépa is csak hüvelykujjnyi szecskával keverten etetendő. 5 kg. cukorrépa 1 kg. zabot helyettesíthet. A cukorrépa mellett erősen dolgozó lovaknak napraforgódara, vagy más, fehérjében gazdag abrak adagolandó. A cukorrépa gőzölése mellőzendő, de etetésénél ügyelni kelt arra, hogy a répa kemény ne legyen, mert ettő' a ló fogai megfáj uliiak. eivásodnak. A "répaszelet szintén adható igáslovaknak. A melasz, ha rendelkezésünkre áll, szinte elsőrendűéin megfelelhet igás lovaink számára. A melasz ára, sajnos igen ingadozó, mely körülmény széles körben való •elt rjédesét gátolja. A melaszt mindig szecskával keverjük, de a vízben való feloldását a lehetőség szerint mellőzzük. Általában, ha cukorrépa rendelkezésünkre áll, elsősorban mangalica süldővet 's csak másodsorban értékesítsük igáslóval. A ló téli takarmányozásánál előnyösen használjuk a vidékünkön 1.60 P-ért kapható, kitűnő hatású takarmányrépát. Mi a gazdaságunk ban olaj bogyó répát etetünk a V> vakkal 5 kg-ig, választott csikókka! i 1 darabot felszeletelve. "Vizenyős répa etetését mellőzzük és a répát is műidig megmosva s feldarabolva etessünk. Általában szecs •k ázott szalma is etethető, de mindig ügyelnünk kell arra, hogy a mész és sószükséglet kellően fedezve legyen. A jelenleg magas áru árpa helyett rozsot is etethetünk, de csak az abrak 20 százalékáig,. miután a kolílca esetek íiagyrésze a rozsetetés következménye. 1 és fél— 2 kg. rozsdáira 1 kg. zabot helyettesíthet. Korpa etetése drága, de , etethetünk 2 kg-ig, lehetőleg tengeridarával keverten, esetleg szecskával, pelyvával pácolva, kcHően. nedvesítve. Ama szokás, mely az abrakkeverékhez olajpogácsát is tart szükségesnek keverni, kis meny nyiségben' helyesnek mondható. Néhány vidékünkön most használt takarmányadag közlésével "befejezem cikkemet. 1. 4 kg. réti széna, 5 kg. árpaszalma, 15 kg-, főtt burgonya, ikg. szalma, 1 kg. korpa, i kg. tengeri. 2. 5 kg. lóhereszéna, 5 kg. árpaSzahna, 2 kg. korpa, fél kg. olajpogácsa keverve s f üllesztve. 80 százalék lyuaa-. 20 százalék nyu's/a pukapelyvával. 3. 12 kg. s^éna, 6' kg. zabszalma, 10 kg. répa. 2 kg. tangertdara, 2kg. korpa. 4. 5 kg. nyersburgonya, 3 kg. árpaszalma. 2 kg, kölesdara, 1 kg. szárított szelet. Ma. midőn az igáslónak sincs lineg a kellő értéke s 100 P-ért öt szarvasmarhát is adnak, iparkodjunk igás lovainkat a lehető legolcsóbban áttelelni s inkább a ma* ponkinti adag csökkentése mellett kisebb teljesítmény végzésév.J megelégedni, mint jó anyalcaiicáiiiktól megválni. A jobb jövő meghozza a lovak kedvezőbb értékesítési lehetőségét is-, addig küzdjünk s bízva; bízzunk. Előkészületek a tavaszi baromfikeltetésre Egy nyíregyházi baromfitelep adatai A tél is/igoi'u

sága nem ismer ha- J tárt ebben az esztendőben. A zord időjárást megérzi,nemcsak a gazda otthona, ahol a fűtés ma kétszer annyiba kerül, mint az enyhe telek iucjén, de súlyos gondot okoz a kemény tél az állattenyésztő gazdának is-. lÁiWánoS a pamasz, hogy a baromfiak a nagy hidegben minimális tojásteljesitményt mutatnak fel, ugy, hogy a gazda nem: találja lüsg a számítását.. Már a té

1 Héjén megírtuk, hogy az idei esős,, hideg ősz hátráltatja a tyúkok tojástermie'ését, mert visszatartja az "idei- költ és ü jércéket a tojás intenzív adásától. A tavalyi kelteté.sü tyúkok pedig a vedlés idején szenvedtek sokat a korai esős hidegtől s igy jó ideig nem tojhatnak, miután a vedléskor elvesztett energia pótlására kcU fordUaiuok a kapott élelmiszerek táperejét. Akik tojóikat ebben az abnor'má'is időben ugy óhajtották a tojás adására serkenteni* hogy bővebb mértékben adtak nekik olaj ban duS táplálékot, abba a hibába estek, hogy tojóik elzsirosodtak, a petefészkek hája

sodása meggáto'ta a tojás megfelelő mennyiségben való képződését s igy a tavalyi keftetésü tyúkok tojáshozasna is leszállt a^mir.imumra. Érdeklődtünk több farnál tulajdonosánál, mi a tapasztaiat

uk az idei nehéz esztendőről.. ' A "SŐJtói-ut 35. szálmu v illa kertjében, amely az Oszőlő-utcáig nyu-'ik te s ahoi egy éve virágzó leghorn-telep létesült, a farm tulajdonosa a következőket mondotta níunkatársuiiknak; Az idei szigorú tél mindenesetre .megnehezítette helyzetünket, de-, korántsem gátolhatott meg bennünket abban, hogy a telep tojáshozamát a lehető legnagyobb aktivitásban tartsuk. Főként azzai értük ezt ei^ hogy megadtuk táplálékban állatainknak azokat az erő takarmányokat,. amelyek föltétlenül szüksegesek a bogár nélküh tél idején a tojáshozam fenntartására. Minden állatról pontos feljegyzéseink: vannak.. A tavafy 1 áliotaányunkban az a tyúk. amely legtöbb 'ojáit adott

r a tojó'apok tanúsága Szerint 260 tojással szerepel. Igaz,, hogv,nagy versenyeken v oltak olyan ty úkok is, amelyek elérték az évi 300-as hozamot,, de ez ritkaság és a tenyésztő rentábilisnak tarthatja állományát,, ha megelégszik évi 200 -180 db. tojás átlaggal is, amit mi e£ 'is érhetünk.' Állataink közül egy sem

1 hullott el, mert a tisztasági és fertőtlenitési szempontokat, amelyek nélkül baroiri'it«?nyészté

s el ócm képzelhető, a legszigorúbban betartottuk. Az állomány egészségét e sősorban aza 1 i - o i-otiuk,.! og> meg:' i/.ható hely rői szereztük be alapanyagunkat, mind a jérce, mind pedig a kakasanyagot illetően. Nagy tévedésnek tartjuk azt, ha a • tenyésztő kellő tájékozódás nélkül log hozzá az állomány megalapozásához.. Tapa

sztalalunk szerint a legtöbb hibát azzá

1 követik e', hogy olcsón akarják állományukat megalapozni 'és nem adják meg a kellő árat ?em a fajbaromfit njásert, sem pedig a kakasért, örülnek, ha néhány pengő megtakarításuk van a beszerzésnél 'és nem gor.Volnak arra, hogy ahpl feltűnően olcsó a tenyész^nyag, ott nemi kapnak megbízhatóan tiszta vérű állatot. Az" alapanyag beszerzésénél nem szabad krajcároskodnunk. Mi napos csibével kezcltük telepünk megalapozását és egy darab csibéért 1.20 P-t adtunk, amikor pedig arra került a sor, hogy a jírcék mellé idegne törzsbőt való elsőrangú kakast ke'i- beszereznünk, a legmegbízhatóbb helyről hozattuk az állatokat és neírj sajnáltuk megadni- a 16—20 P-t egy arb. Tankréd törzsből Származó, biztosiiottan tiszta vérű gyönyörű kakasért. Ezzei azt értük e.i, hogy nem volt egyetlen beteg állatunk sem és a farmunkon termelt tojásból kikelt csibék is makkegészségesek, az utódok standard tekintetében tiszták és szépek. Amint nem szabad túlságos garasoskodással megalapozni az állományt, amikor tojást, avagy kakast szerzünk be, éppen olyan mértékben óvakodnunk kell a szűkmarkúságtól a táplálás terén is. Aki azt hiszi, hogy szemeleséggel, pláne ocsuval, vagy mindenféle maradékkal kielégítheti állományát, mint a parlagi tyúkoknál történik, az ne csodálkozzék, hogy még ma sem tojnak tyúkjai. A jércéiiek és tyúknak kell szemeleség éspedig fett váltva, naponként tengeri, buza, árpa és zab. azonkívül délben zölddel kevert lágyeleség, mely áll korlkából. főtt burgonyából és huslisztből vagy főtt hushuíladékból, végül állandóan adagolni kell nekik a kevert takarmányt, amely amerikai szisztéma szerint azokat a, tápszereket tartalmazza, amelyre a tojóknak múlhatatlanul. szükségük van. Ezt a kevert takarmányt legjobb automata etetőkben állandóan a tyúkok előtt tartam. H,a a kifutóban nem találnak kellő táplálékot amit télen biztosan nem kapnak, akkor annvit vesznek magukhoz a,