Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-23 / 18. szám

1932. január 23. jrtÍRYIDáK. 3 law Az új kamatmaximálás Irta: Fisszer MDOS A hitelkamat maximumának meg liliapitása a közelmúltban ugy tör­tént, hogy a hivatalos bank rátát' másfélszeresen haladhatta tui a kamat legfelső mértéke. Ez annyit jelentett, hogy ötven százalékos ka ­matmarge túllépése, jogvédelemben nem részesült. Ötven százalék! Igen szép kis szám. A kereskedelmi élet ilyen magas kalkulációt nem ismer. Sok kai kisebb százalékkal is megelég­szik. A pénzkereskedelem terén, ahol kisebb a rizikó, mert hisz in >biztos«, eisőhelyü ingatfanfede zetre történtek rendszerint a kihe­lyezések, »dubiózákkal« számítani nem sok ok van, valóban azt lehet mondani, hogy ez a »regie, plusz haszoné, nyugodt, megelégedett szép és eléggé hasznothajtó üzletkö tés alapja volt. Ötven százalékos regie és haszon, még a romlandó portékák kereskedelme terén is igen tekintélyes, de akkor is, ha ebben némi kis könnyeimüségi, vagy más dubióza is fedezetre talál. A Hitelügyi Tanács ezt az ötven százalékos kamatmargeot arra az esetre, ha a bankráta a 8 százalék alá szállana, nem mondja kötele­zőnek. Ha tehát vaüamely nagylelkűség diktálta módon a kamatráta a Nemzeti Banknál leszállana méta Ián mégis, mondjuk 6 százalék­ra, akkor is megmaradhat a hitel­kamatláb 12 százalékon és ekkor a pénzkereskedelmi rezsi és liaszon együtt, már ioo százalékos is tehet. Minthogy pedig a betétkamatláb rendszerint egyező a hivatalos bankrátával, a folyószámlabetétek kamatlába pedig ennél is alacso­nyabb, bekövetkezhetik az az eset, hogy a most közel 4000 millióra csült kihitelezett tőke 6 százalék bruttó hasznot, tehát 240 millió milüó bruttó nyereséget juttathat a pénzintézeteknek. Ez közei négyszer annyi lenne, mint amennyi az egész magyar mezőgazdaság szem­terménye exportértékének az ösz­szege. Ez, könyörgöm, elég tekintélyes summa. Ezen a magyar pénzkeres­kedők nyugodtan megélhetnek, al­kalmazottakkal, fűtéssel, világítás­sal és bélyegköltséggeí, meg adó­val egyetemben, sőt a hídpénzzel is »együttemesen«. Ha azt számítjuk, hogy az addig, ajr.jg a másfélszeres marge volt di­vatban, csak 160 milliót tett, ak­kor itt 50 százalékos bruttó haszon emelkedésről lehet szó akkor, ami­kor az ugyancsak divatos »íeépi­tés« és takarékosság nemes jelsza­va alatt végzett tisztviselői lizetési leszállítást, a pénzkereskedeiem is elintézte, tehát a regiét csökken­tette. Egy évtizedre visszaemlékezve, kissé furcsának tűnik fel a Hitel­ügyi Tanácsnak a határozata. Még emlékezetben van, hogy az után­pótlási ár, micsoda bajokat idé­zett fel. Az Árvizsgáló Bizottságok működésekor megállapították azt a maximális regie és haszonszázalé­kot, amelyet iparosnak és kereske­QŐnek alkalmaznia v o[t szalmád. Volt rá eset, hogy két iparost, csak azért, mert az »utánpótlási ár« alap­ján árusítottak, minimális ku'cson számított ha szonna!, letartóztatták, níignem győzött a helyes szempont és szabadlábra bocsáttattak. Pedig akkor hol volt az 50, vagy a 100 százalékos bruttó plusz kalkuláció­ja? Csak 15 és 20 százalék körűi mozgott az. Az ipar és kereske­delem terén ma is igy van. Hivatalos bankráta-csökkentés, hitelkamatláb csökkentéstői men­ten, fabatkát sem ér a nemzetgaz­daságra nézve. Ötven percentes bruttó marge, túlontúl feleslegesen elég kell, hogy legyen. Be kell lát­ni, hogy az ipar és a kereskedelem egyfelől, a pénzkereskedeiem más­felől, mégis csak egy megítélés szerint intézendők. £s itt nem a mammuth-ipar és kereskedelem fontos, amely pénzhatalmasságok tőketuitengésével és kartellekkei tud existálni, a fontos az a réteg, amely hitelből ' él, amelynek Szé chenyi gróf tanításai az elevenébe vágnak és fontos az a széles mező­gazdasági termelő réteg is, amely­nek ma már a magas kamat mel­letti termelés ráncigálja ki Iába alói a megélhetést nyújtó földet. Ezekre kelJ figyelemmel* lenni 1 Ezért kell az uj kamatmaximálást revideálni és korrigálni 1 A színház sorsa bizonytalan — mondja a polgármester évi jelentésében Dr. Bencs Kálmán polgármes­ternek az elmúlt évről szóló je­lentése a kulturális ügyosztályról szóló részben foglalkozik a nyír­egyházi színház bizonytalan sor sával is. E részben a jelentés a következőket mondja : Gulyás Menyhért színigazgató társulata előadásait április hó vé­gén kezdte meg és a szini évad junius közepéig tartott. Áz Alapi Nándor igazgatásaaiatt lévő Országos Kamara szinház együttese november hónap 5-től számított 3 héten át tartotta elő­adásait. A vallás és közoktatásügyi miniszter ur a szinikerületek ujabb beosztására tervezetet ké­szített és azt elfogadásra ajánlva a városnak megküldötte. Ezen uj beosztás szerint Nyíregyháza, Miskolc, Sátoraljaújhely és Diós­győr alkotnak egy szinikerületet. A szinügyi bizottság foglalkozott a tervezettel és miután ugy ta­lálta, hogy a Miskolc várossal való társulás Nyíregyházának csak előnyt jelent, miután az Ottani társulat művészi munkája kifogástalan, az uj beosztási ter­vezet mellett foglalt állást. Gulyás Menyhért színigazgató szerzett jogaira hivatkozva Nyír egyházát kerületéhez kérte csa­tolni, amit a vallás és közokta­tásügyi miniszter úr meg is tett. A város az ujabb miniszteri dön­tés ellen észrevétellel élt és mi után e tárgyban még a vallás és közoktatásügyi miniszter ur vég leges döntést nem hozott, a szinház sorsa bizonytalan. Sasi Szabó László nagyhatású előadásában hadat üzent a kisipart lehengerlő gépeknek Sasi Szabó László dr tegnap (délután 6 órakor tartotta meg nagy érdeklődést keltő előadását a vi­lágválság főokauót és a kibontako­zás lehetőségeiről az ipartestü­let székházának.nagytermében, arr.e lyet megtöltött az illusztris elő­adó hallgatósága. Ott láttuk Éne­kes János prelátu st, H és Andor dr kir. törvényszéki elnököt, Csip­kés ödön dr. kir. törvényszéki bí­rót, Ungár Bélát, a Kereskedők és Gazdák Körének alelnökét, dr Poinszky Pál kutturtanácsnokot, Tóth Pái ipartestületi elnököt, Lakner Beia alelnököt, dr Bálint Istvánt, az ipartestület, Füredi Sánaor cír-t a Kereskedők és Gazdák Körének ügyészét, dr Ga­ray Gyu fát, az Iparosifjak önkép­ző Egyesületének diszelnökét és íparoJ, gazda és kereskedőtársa­dalnvunk számos reprezentánsát. — Sau Szabó László dr mindvégig lel lincselő előadásban ismertette a terme'és és fogyasztás világválsá­gát, a munkarélku iség katasztrofá­lis méreteit. Rámutatott, hogy két 5 év v ei 'ezelőtt március 15-1 beszé­dében egy sutyos és nagy hord­erejű kérdést vetett lei, amikor hangoztatta, hogy az íparostársa­naiom súlyos küzdelem előtt áll, amelyet a gépek fenyegető hatalma ellen keli megvívnia .és egy hír­lapi cikkében ^Szabadságharc a gé­pek ellen« címén ismertette azt a veszedelnjet, ameiy a munkanélkü­liség egyre hatalmasodó problémá­jában rejlik. Amit akkor szinte jóslatszerűen publikált, az 1931­hen döbbenetes erővei következett be. A veszedelem nőttön-nő é» alapjában ingatja meg a kapita­lista termelési rendbe vetett hi­tünket, A nagy olasz író Ferrero és felesége propaganda körútra indult a gépek ellen és harcos utjának a? az alapgondolata, hogy ha az összeomlást el akarjuk ke­rülni, harcolnunk keli a mfcident elnyelő gép ellen és az egész vona­lon vissza kell térnünk a kézmülpai hoz. Ghandinak kis kézi szövő­széke, amelyet fogságába is ha­vit t ugyancsak a gép ellen való Csütörtöktől, vasárnapig Louis Tronker kolosszális filmalkotása a CSASZÁRVADÁSZ Beszélő filmszenzáció a 'ilágkáborubó! 10 felvonásban Színhely: a Dolomit—Alpok Kisérókép: A Dunakeringd Jegyelővétel Jakobovits Fsnny dohánytózsdéjében, harc szimbóluma és állásfogtatás a háziipar mellett. A mindjobban fe­nyegető események a gép ellen harcot hirdetők álláspontját iga­zolták. Sasi Szabó László dr ezután le­szögezte, hogy nem fog jx>litikai vonatkozású kérdésekkei foglal­kozni s nem fog szónoki beszédet mondani. Előadásában olyan té­mát fejteget és oiyan adatokat tár fel, amelyek magukért maguk szó­nokolnak. A világválság okát más és más területen keresik. Egyesek a há­ború ember, anyag és tőkepuSztitá­sában, mások a gyűlöletben fo­gant békeszerződésekben, a nem­zetek gyanakvó elzárkózásában, a merev vámpolitikai elzárkózottság­ban, a pénz válságában, az arany egyenetlen eiosztódásában látják a vájság főokát. Kevesen hangsúlyoz­zák az igazi eredőt, a rettenetes munkanélküliséget, a "túltermelést, a gepek elhatalmasodását, az ipán termelj racionalizálásának túlságba vitelét. Ezután az előadó megrázó ké­pet test a munkanélküliségről, a­melynek következtében milliók nyomorognak. Nem akar a mun­kanélküliség politikai vagy er­kölcsi következményeivei < foglal­kozni, ez ma veszedeimes lenne. A munkanélküliség közgazdasági hálásává! foglalkozik. Ez mindenek előtt a fogyasztóképesség csökke­nésében jelentkezik. De hogy » munkanélküli családok fogyasztása a száraz kenyérig csökkent, a többi millió is s uiyosan érzi, mert nekik keli fenntartani az ínsége­sek segélyébői, az inségadóbói az éhezőket. Így ezek a im'iilók is lemondanak eddigi kiadásaik egy részérői. Csökken tehát a tenae­lés is, ami a munkanélküli töme­gek ujabb szaporodását vonja ma­ga után. A munkanélküliség tehát otyan tarsaüaimi Betegség, amely saját magát laplálja. Olyan lavinát indított meg, ame­lyet nehéz feltartóztatni, hacsak össze neím fog a polgári társadalom a mindent elsöprő veszedelem el­len. A munkanélküiség másik közgaz dasági "következménye, hogy a íoi gyasztás csökkenése kritikus hely­zetbe sodorta a termelést, meiy nearr szívesen épit le s csak akkor restringál, ha már veszteségek mu­tatkoznak. Az egész termelésbe!* zűrzavart látunk. Minden állán® védi a maga munkanélküliéit ma­gas védővámokkal é s bent rendkí­vüli intézkedésekkel. Au sztria fen­sikjam búzát akarnak termelni, • Hortobágyon rizsét. Ezek a rendel­lenes kísérletek a világgazdasági krízis jelei. Amikor azt látjuk, hogy múyen káros következményei vannak a munkanélkü iségnek, kérdezzük, mi idézte elő? Semmi egyéb, mint a gép elhatalmasodása. Kezdetben a gép eszköz, szerszám volt, ma a gépek ipari tankokká lettek, arcretv ek lehengerelik a kisipart, kiszorítják a műhelyéből a kisipa­rost, az embert, akinek keze mun­káját feleslegessé teszik. A Nép­szövetség munkaügyi statisztikai bizottsága kimutatta, hogy ma joo millió ember munkáját végzik et mesterséges energiával, gépekkei 1918-ban egy munkás egy nap alatt 8 órai munkaidővei 40 vil­lamos lámpát készített, ma a vil­lamos energiájú gép 24 óra alatt 73.000 drb lámpát gyárt. Az elő­adó rendkívül érdekes pétdákkai illusztrálja a gép fantasztikus tér­foglalását. Még a szellemi munkát is gép pótolja Chicagóban, £hoi nem tudják a tanítókat fizetni tf?

Next

/
Oldalképek
Tartalom